Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-16 / 164. szám

Európában egyedülálló megoldás

Festmény-restaurálás a sétatéri sírkamrában

Őszre elkészül a jelentős műemlék helyreállítása?

A sétatéri „fekete doboz” hetek óta kitárulkozott már, a feladató egyszerű védótetővé változott, így aztán láthatóak a lassan születő mű formái: az egyelőre még szürke beton ovális támfalrendszer, amely stadion-szerűen, s védelmezőn öleli körül a III. századi sírtemplom maradványait.

Néhány hete az Országos Műemléki Felügyelőség munkásai vették át a stafétabotot az aknamélyítőktől, Pécs e jelentős műemléke helyreállításának és restaurálásának a végső szakasza kezdődött meg ezzel, ami az őszre talán véget is ér. A templom felszínen levő alapfalainak a közét cseréptörmelékkel töltik ki, erre újabb szigetelő betonréteg, majd a díszburkolat kerül, az alapfalat szükséq szerint kiegészítik, a támfalrendszer és a sirkamrába vezető lejárat kőburkolatot kap, s lent is a műemlék végleges kialakításán munkálkodnak. A sírkamrát körülvevő folyosón nagyrészt a helyén van ‘mór a klímaberendezés, bent pedig Pintér Attila restaurátor megkezdte a falfestmények hosszadalmasnak ígérkező restaurálását.

Ottjártunkkor először a klímaberendezést mutatta be Bálint Gábor épületgépész, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola docense, a rendszer tervezője :

— Miután a sírkamrát körülvevő földtömeget eltávolították, adott volt a feladat: elkerülni, hogy a festmények alatt gőzpáranyomás keletkezzék. Ehhez pedig az kell, hogy mindkét oldalon vagy azonos leqyen a légnyomás, vagy belül valamivel’ nagyobb, A rendszert arra terveztük, hogy a páranyomás kifelé hasson. A másik feladat, hogy a sírkamrában tenyésző 16-féle gomba- és algafaj életfeltételeit a minimumra korlátozzuk. A relatív páratartalom 50—60 százaléknál. a hőmérséklet pedig 13 —16 foknál több nem lehet, s a fényviszonyokat is ehhez kell igazítani.

Pintér Attila közbeveti, hogy az itt alkalmazott műszaki megoldás nem új, mert a másik — Korsós és Péter-Pál — sírkamráknál már a múlt században felmerült: az lenne a jó, ha mindenestől ki lehetne emelni azokat, vagy legalábbis úgy körülbányászni, hogy valamiféle természetes levegőcirkuláció legyen az építmények körül. Csakhogy akkor nem volt meg az ehhez való technika.

Most már megvan, s ezt — az eddigiek szerint sikerrel alkalmazták az 1975-ben véletlenül megtalált sírkamránál. Csupán emlékeztetőül mondjuk el, hogy a Bachmann Zoltán tervei szerinti vasbeton vé- dőépület elkészültével egyidejűleg körben ólomszigetelést kapott a közel kétezer éves építmény, s ezzel kizárták annak a lehetőségét, hogy kívülről nedvesség férkőzhessék a felbecsülhetetlen művészettörténeti értékű freskómaradványokhoz. Tehát mintha kiemelték volna az eredeti környezetéből! A természetes, de nem elégqé hatásos cirkulációt itta korszerű, megbízható és jó hatásfokú klímaberendezés biztosítja. Mindez együtt ma egész Európában egyedülálló megoldás a hasonló műemlékek védelménél. Itt is az volt az alapvető cél. hogy ezt a páratlan értéket átmentsék a következő évszázadokra. S ezt most úgy sikerült megoldani, hogy ha a rendszer — várhatóan másfél-két hónapon be. HÉTVÉGE

Pintér Attila restaurátor munka közben

lül — élni kezd, úgy fog működni. mint egy steril műtő. Bálint Gábor találó hasonlatát még az elhelyezendő ibolyántúli sugarakat kibocsátó lámpák is igazolják.

Pintér Attilával a sírkamrában beszélgetünk, a restaurálásra váró festmények előtt. Az annak idején feltárult, s mindenkit izgalomba hozó freskók viszonylag üde színei elhalványodtak, de a restaurátor egyszerű módon segít ezen: vizet porlaszt egy-egy részletre, s abban a pillanatban minden jól láthatóvá válik. A most kezdődő munka célja, hogy ilyen látvány fogadja majd azokat, akik egy, a sirkamrába nyúló üvegfülkéből veszik szemügyre a látnivalókat. Ez is a védelem része! A sírkamrát elzárják az intenzív közönségforgalomtól, hogy a szabályozhatatlan emberi kipárolgás se veszélyeztethesse a festményeket

A műtárgy jelenlegi állapotáról beszélgetünk, s a restaurátor nem áltat azzal, hogy túl rózsás lenne a helyzet. Elmondja, hogy az első beavatkozás nem volt szerencsés: olyan cellulóztartalmú rögzítő anyagot alkalmaztak, ami kitűnő táptalajnak bizonyult a gombák számára, s az sem használt, hogy évekig fűtötték a sírkamrát, melynek következtében a falakból kijövő nedvesség sok sót hozott magával, s veszélyes sókoncentráció jött létre. Ehelyett inkább hűteni kellett volna a kamrát, az többet használt volna. S volt még egy szerencsétlen esemény is. Évekkel ezelőtt egy felhőszakadás alkalmával nagy mennyiségű víz zúdult a mélybe, s ez is károsította a festményeket.

— Mi most a közvetlen feladat? — kérdeztük Pintér Attilától.

— A falak sótlanítása. — És rögtön hozzáfűzi, hogy a környezetet kell olyanná tenni, ami a legmegfelelőbb a festmények számára. Ez roppant bonyolult féladat, hiszen maga az alap — tehát a fal. amire festettek — sem alkalmas környezet az eredeti állapotában. Tufából és agyagból van ez a fal, s ezek az anyagok önmagukban is rengeteg sót (szulfátokat, kloridokat) tartalmaznak, s ehhez még az idetemetett tetemek bomlásából keletkező foszfátok és nitrátok is társultak. — Ez azért lényeges, mert a sók veszélyesek, alattomosak, kikristályosodva a térfogatuk többszörösére duzzadnak, s lefeszegetik a festményeket. El kell érni, hogy a sírkamrában a környezetnél alacsonyabb legyen a sótartalom, s hogy utánpótlás se legyen.

Tehát a sók eltávolítása a legfontosabb. A víz literenként 2 ezred milligrammot old, ez túl lassú folyamat lenne, a gyorsításra olyan ún. komple- xonokat kell „bevetni", amelyek ennek az ezerszeresét tudják, És ez még így is elég lassú lesz! A további teendőkről ezt mondja Pintér Attila:

— A festménymaradványokról le kell tisztogatni az évszázados szennyeződéseket: az előző, nem túl sikeres vakolat- javításokat el kell távolítani, s meszes-kőporos vakolattal kell elvégezni az új javításokat; restaurálni csak annyit szabad, ami a könnyebb értelmezést mindenki számára lehetővé teszi, tehát felismerni itt Ádá- mot és Évát, ott Dániel prófétát az oroszlánokkal, amott meg az ülő vértanút... Tehát messzemenően figyelembe kell venni a történetiséget a legkevesebb manuális beavatkozás árán, mert ez — bármenynyire is pozitív szándékú —, rongálással jár.

— Szakmailag mit jelent ez a munka?

— Feltétlenül elsőosztályú, ízig-vérig restaurátori a feladat. Amint az egész mű egyedülálló a mi számunkra, ugyanúgy egyedülálló a munka az én számomra. Sok gondot okozott, mit lehet itt a föld alatt csinálni, sok előtanulmányt kellett folytatni, s most érthető izgalommal fogok a munkához.

Pintér Attila nem először dolgozik pécsi munkán. Két éve az egyetemi ásatás nagy jelentőségű festett szoborleletével foglalkozott, előtte pedig a málomi középkori templom falfestményeit restaurálta.

Hársfai István

1 ' ■'

1 *, t ■»' f if'*- *

pW

A „fekete doboz” alatt jól láthatók a sirkápol na kiegészítésre váró alapfalai és a műemléket védő támfalrendszer Proksza László felvételei

Megoszlanak a vélemények

Akupunktúra...

igen-nem?

A hivatalos állásfoglalás nem változott

Az ősi kínai gyógymód alkalmazásának létjogosultsága, a modern orvosi gyakorlatban történő felhasználása orvosi körökben sem egyértelműen tisztázott. Hazánkban is megoszlanak a vélemények. A módszer alkalmazásának ellenzői megtalálhatók az egészségügyünket irányító szervek magas tisztségviselői között is, viszont akadémiai szinten is több szakember támogatja az aku- punktúrának, mint gyógymód alkalmazásának elterjedését hazánkban.

Nemrég hivatalos fórumon élénk vitában csaptak össze az ellene és mellette szólók. A hivatalos magyar egészségügyi álláspont nem ismeri el, sarlatánságnak tartja, ugyanakkor pár héttel ezelőtt megalakult a Magyar Biofizikai Társaság akupunktúra munkacsoportja, amelynek patronálója — mint a biofizikai társaság elnöke — dr. Tigyi József akadémikus, a POTE biofizikai intézetének igazgatója. Mi is a helyzet most akupunktúra-kérdésben? Erről kérdeztük dr. Tigyi Józsefet.

— Professzor úr, létrejött az akupunktúra munkacsoport. Ez azt jelenti, hogy megváltozott a hivatalos állásfoglalás és zöld utat kapott az akupunktúra?

— Szó sincs róla, a hivatalos állásfoglalás változatlan. Ám az én véleményem a dologról az, hogy tulajdonképpen mindkét tábornak egyszerre igaza is van, meg nincs is. Az akupunktúra alkalmazása bizonyos esetekben vitathatatlan eredményeket produkál. Ám ez a módszer ősi, és a kor, amelyből származik, sok misztikus, „filozófiai” körítéssel alkalmazta. Ez a misztikus körítés még most is részben kísérője az akupunktúra kezelési leírásoknak és ez természetesen minden tudományosan gondolkodót visszariaszt. Azt is hangsúlyozni kell, hogy az akupunktúra nem mindent gyógyító csodaszer, csupán bizonyos betegségek esetében alkalmazható sikerrel. Sajnos, az ellenzőknek igazuk van abban, hogy Magyarországon az akupunktúrát végző orvosok között egyesek nem rendelkeznek kellő képzettséggel és aátlástalan pénzkeresésre használják fel.

— Az akupunktúrát ellenzők azt mondják, hogy csupán pszichés hatása van, olyan mint például amikor valakinek élettani sóoldatot adnak be és ettől úgy érzi, meggyógyult,

— Magam is ellenzője voltam régebben az akupunktúrának, illetve nem vettem komolyan. 1961-ben Kínában jártam, a sanghaji fiziológiai intézetben, ott a munkatársak egynegyede már akkor az akupunktúra hatás- mechanizmusát vizsgálta. Amikor hitetlenkedésnek adtam hangot, odavezettek egy éppen elaltatott kutyához. Megmérték a vérnyomását, utána beszúrták az akupunk- túrás tűket a kutya különböző testrészeibe, és a kutyának lezuhant a vérnyomása. Pszichés önszuggesztióról ebben az esetben szó sem lehetett. Akkor kezdtem kíváncsi lenni, s a látott és tapasztalt példák meggyőztek.

— A világon már sok helyen alkalmazzák, pl. az NSZK-ban, Franciaországban, USA-ban, a Szovjetunióban külön klinikát rendeztek be e célra. Az Egészségügyi Világszervezet

(WHO) lapjának teljes 1979 decemberi számát az akupunktúrának szentelte. Klinikai tapasztalatok alapján negyvenhárom féle betegséget soroltak fel, ahol jó eredményeket értek el. Többek között eredménnyel gyógyítható az akut bronchitis, az allergiás asztma, migrén, arcidegzsába, gerinc- és hátfájdalmak, reumás panaszok, teniszkönyök, gyomorhurut. Nálunk a fájdalomszüntető vagy -csökkentő eljárások elterjedésére van inkább lehetőség.

— Mi mádon képes csökkenteni egy tű szúrása például az erős idegzsába fájdalmat? Mi az akupunktúra hatásának mechanizmusa?

— Az akupunktúra élettani mechanizmusát kísérletekkel megalapozták. A bőr bizonyos pontjaira helyezett tűk ingerlő hatására az adott idegvégződésekben morfinszerű anyagok — endorfinok — szabadulnak fel, amelyek gátolják a fájdalomérzet továbbítását, az agy fájdalomérzékelő központjába (A WHO lapja leír olyan esetet, hogy súlyos műtétet végeztek úgy, például, hogy altatás helyett akupunktúrával iktatták ki a fájdalomérzékelést. A beteg végig ébren volt, és fájdalmat nem érzett.) Volt egy biofizikus tanítványom, aki diploma- munkaként felmérte a bőr elektromos jelenségeit. Rájött, hogy a test felületén vannak pontok, ahol a bőr elektromos ellenállása kisebb. Ezek a pontok pedig kísértetiesen megegyeznek a szakirodalom által jelölt aku- punktúrás pontokkal. A bőr felületén ezer ilyen pont van. Ma már vannak olyan műszerek, amelyek gyorsan és pontosan vizsgálni tudják, hol vannak a bőrön ezek az elektromos vezetőképességben eltérő pontok, az illető egyénen, így biztosabban tudják az akupunktúrát alkalmazni. Újabban használják mór a lézert és az ultrahangot is akupunktúrás kezeléshez.

— A vitathatatlan eredményeket figyelembe véve kár lenne az akupunktúrát a gyógyítás tárházából kizárni. Az eljárás olcsó, mellékhatása nincs, Bizonyos esetekben a klinikai gyógykezelés jó kiegészítője. De! Ahhoz, hogy valóban hatásosan lehessen alkalmazni, megfelelően kell kiképezni az orvosokat. A magam részéről támogattam az akupunktúra munkacsoport megalakulását, Ebben a csoportban szívesen látom azokat az orvosokat, akik nem sarlatánkodni, gátlástalanul pénzt keresni akarnak ezzel, hanem akik ezt a hatékony ősi gyógyeljárást a modern tudomány módszereivel, erős kritikának alávetve és a misztikus sallangoktól megfosztva kutatják és alkalmazzák. Ugyanakkor én leszek az első, aki fellép minden tudománytalan visz- szaélés ellen.

Sarok Zsuzsa