Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-14 / 162. szám

1984. június 14., csütörtök Dunántúli napló 5 Könyvet adni a felnőtt dolgozók kezébe Egy új könyvtár feladatai Másfél hónapja nyílt meg Pécs két városrészének, a ré­ginek és az újnak a határán, a Mozgalmi Ház mellett a Szakszervezetek Baranya me­gyei Tanácsának Könyvtára. Itt rendeztek tegnap szakmai napot á város könyvtárosai, hogy megismerkedjenek az új intézmény működésével, örö­meivel és gondjaival. Az SZMT-könyvtár feladata, hogy a megye gazdasági struk­túrájának megfelelően a kü­lönböző gazdálkodó egységek, üzemek, szolgáltató egységek dolgozóihoz eljuttassa a köny­vet. A nagyobb megyei üze­mekben, például a MÉV, a Pécsi Bőrgyár, a Volán kere­tei között önálló könyvtár is működik. Igen jelentős üzemi és városi feladatokat lát el a Bányászdolgozók Szakszerveze­tének Könyvtára Komlón, nem különben 473 olvasójával a Szigetvári Konzervgyár könyv­tára. Nagyon sok üzemben vi­szont ebédlő- vagy klubhelyi­ségben tudják csak elhelyezni a letéti könyvállományt, van, ahol egy folyosói szekrénybe szorulnak a könyvek. Társadal­mi munkások vagy (100—150 forintért) tiszteletdíjasok köl­csönzik a könyveket. Az SZMT könyvtárának 9 könyvtárosa ennek az összesen 202 hálózati egységnek, a több mint 100 saját ellátás­ban levő letéti könyvtárnak ál­lománycseréjével, szerzeménye­zésével a letétek módszertani gondozásával foglalkozik. Új könyvtárukkal a korábbiaknál jóval kedvezőbb körülmények közé kerültek, noha a szép új intézmény máris kicsinek bizo­nyul 1000 négyzetméterével a feladatok ellátására. Hazánk­ban egyébként ez az egyetlen szakszervezeti könyvtár, amely függetlenül, erre a célra épült. Ahhoz, hogy a lakóterület ol­vasóinak ellátását is biztosíta­ni tudják az üzemi szakszerve­zeti könyvtárak gondozása mel­led, az őszi közművelődési évadra további könyvtárosok­kal egészítik ki személyi állo­mányukat. A kultúra méltóságáért Vitányi Iván pécsi népnrrűvelők között Követ dobott a kulturális élet állóvizébe a könyvével Vi­tányi Iván, írta egy kritikus, amikor megjelent a Vitairat a magyar művelődésről. Vitányi Iván, a Művélődéskutató Inté­zet igazgatója kulturális éle­tünk helyzetképét vázolta fel tanulmányaiban — szándéko­san sarkítva fogalmazva, vitá­ra ingerelve. A szerző a Ba­ranya megyei Művelődési Köz­pont meghívására tegnap Pé­csett népművelőkkel találko­zott és a könyv ürügyén társa­dalmunk kulturális és a kultú­rával összefüggő jelenségeiről beszélt, kérdésekre válaszolt. Vitányi Iván úgy látja, hogy a kultúra fogalmát nem a mű­vészetekre leszűkítve, hanem szélesebb ér'elemben véve kell használni, de nem lehet füg­getlenné tenni a nagy szelle­mi értékeket hordozó művek­től és törekvésektől. Vélemé­nye szerint a közművelődés a hatvanas évek közepe óta nem fejlődött lényegesen. Állás­pontját sokan vitatják: egye­sek az elmúlt negyven év alatt megtett kétséq'elenül nagy út­tal bizonyítják ennek ellenke­zőjét, mások pedig azt mond­ják: a mérsékelten fejlődő gaz­dasági élettel hasonló kultúra jár egvüt. Mindenesetre, mondta az előadó, gondjaink egyik oka, hogy a piaci mechanizmusban — amely egyre inkább irányít­ja aazdasáqi életünket — még nincs helye a kultúrának. Nem mintha a politikai vezetés nem deklarálta volna elég sokszor és fontos alkalmakkor a kul­túra fpn'osságát, mégis az új mechanizmusának gyakorlatá­ban még nem alakult ki, ho­gyan kell bánni a kultúrával és annak pénzével. Gyakran nemcsak a lehetőséget tagad­ják meg tőle, hanem fölösle­gességét is bizonygatják. Hol­ott éppen a helyi döntéshozók tehetnének a legtöbbet azért, hogy a kultúra visszanyerje a méltóságát; hogy a kultúra munkásainak ne bocsánatkérő mosollyal kelljen végezniök munkájukat. A számos érdekes megálla­pítás közül még csak egyet idézzünk. Minden társadalom­nak van egy olyan rétege, olyan előremozdító elitje, amelyre a progresszió számít­hat kulturális és politikai té­ren egyaránt. Rehabilitálnunk kell az elit fogalmát, állítja Vitányi, hogy ne kelljen szé­gyenkeznie annak, akinek nem kell a tömegkultúra, hogy ne érezze magát rosszul az, aki nem éri be a legfelszínesebb művekkel hanem a legjobbat akarja. Jobban szervezzük a munkásságnak, az értelmiség­nek azt a rétegét, amelyre ilyen értelemben támaszkodni lehet. Csak íav kapcsolódik a szocialista művelődésben az ember alkotó módon a kultú­rához. G. T. Tízezerrel kevesebb munkalehetőség Új formák, ÉT hotel Pécsett, (Munkatársunk telefonjelentése) Az idei nyár a 27. alkalom, amikor megnyílnak az ország­ban az önkéntes építőtáborok. Az elmúlt 26 évben több mint egymillió fiatal, vagyis minden tizedik magyar állampolgár vett részt építőtáborban. Az idei építőtáborok vasár­nap, tehát június 17-én nyíl­nak. Hogy milyen típusú tábo­rok lesznek, találtak-e új for­mákat, erről tartott tegnap saj­tótájékoztatót dr. Varga Sab- ján László, a KISZ KB titkára, a KISZ KB székházában. Bár igaz az, hogy nem tud­ták elhelyezni az összes jelent­kező diákot, s hogy különböző okokból valamennyit csökkent a gazdaságok igénye, mégis hosszútávon nem lehet figyel­men kívül hagyni a diákmun­kát, különösen a nyári és őszi mezőgazdasági csúcsidőben. Idén összesen 43 000 középis­kolás és 5000 főiskolás és egyetemista dolgozik építőtá­borban, 80 százalékuk a me­zőgazdaságban. (Ez tízezerrel kevesebb mint az előző évek­ben). Azokban a gazdaságok­ban, ahol korábban igényelték a diákmunkát, de most nem, ott nem is erőltetik, hiszen a látszatmunkának nincs értel­me: egyik fél sem járna vele jól. Ehelyett több kisebb terü­leten is vállaltak munkát és a gyors tábortelepítés érdekében sok helyen visszatérnek a tá­borozáshoz. A hagyományos formák mel­lett új, társadalmilag is hasz­nos formákat kerestek, talál­tak és a jövőben is ezt a ten­denciát kívánja erősíteni az if­júsági szövetség. Idei újdonsá­gok: a már meglévő gyümölcs­szedő táborok mellé a Bala­ton északi és déli partján és a Velencei tónál gyümölcsér­tékesítő táborokat szerveztek. A diákok által szedett frissen mosott és fóliázott gyümölcsö­ket diákok árulják majd ked­vezményesebb áron. Erre meg­különböztető címkézéssel hívják fel a figyelmet. A Balatonnál tíz állandó és öt mozgó áru­sítóhely lesz, s ezen kívül a Sasodon szedett friss gyümöl­csöt 15 budapesti nagyüzem­ben fogják árusítani. A vendéglátó szakmai tábor nemcsak a Pannónia Vállala­ton belül működik idén. Új­donságként a siófoki Delta ét­termet is átvette a KISZ nyár­ra, s önállóan üzemelteti. Itt a főzéstől a felszolqálásig min­dent a diákok csinálnak, idén először kísérleti jellegqel. Kö­rülbelül 500-an vesznek részt környezetvédő építőtáborban a Balatonnál, a Velencei-tónál, a Bükki Nemzeti Parkban és a Hortobágyon. Sajnálattal álla­pították mea, hogy több helyen nem igényelték a környezetvé­dő tábort és a tervezett város­védő építőtáborra sehol sem tartottak iqényt. A szakosított táborok között lesz vitatábor, angol, orosz és német nyelvű, valamint számítástechnikai épí­tőtábor is. Maqyar diákok is utaznak külföldi építőtáborok­ba és természetesen küföldiek is jönnek hozzánk. Tápiószelén például a következő VIT a bé­diákok a Deltában Sajtótájékoztató az idei építőtáborokról ke és a szolidaritás jegyében nyílik nemzetközi építőtábor. A szabadidő táborok közül meg­említhetjük a baranyai gréc- pusztai fazekastábort. Pécsi újdonság, s egyelőre egyedülálló az országban az ÉT Hotel, azaz az Építőtábori Hotel, amely a Zipernovszky Szakközépiskola Kalamár kol­légiumában kap helyet. Belé­pés csak diákigazolvánnyal, szállás és reggeli napi 30— 40 forint, külföldi diákoknak a duplája. Végül az építőtábori butikról: minden építőtábor­ban — és hétfőtől hetente kétszer a pécsi Diák centrum­ban — idén is diákok árusít­ják a diákok által, diákoknak varrt ruhákat, a legmagasabb ár 300 forint. A kínálatból di­vatbemutatót is tartottak teg­nap, s ezzel zárult a sajtótájé­koztató. Dücső Csilla A közélet ti hírei Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bi­zottság titkára kétnapos látogatást tett Somogy megyében. A kétnapos látogatás a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságán rendezett ak­tívaüléssel ért véget, amelyen Ko­rom Mihály időszerű politikai kér­désekről adott tájékoztatást. * Baranya és Szí ivén testvérmegye együttműködési megállapodásának keretében háromfős bolgár egész­ségügyi és szociálpolitikai küldött­ség tartózkodik megyénkben. A de­legációt tegnap fogadta Takács Gyula, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettese, és tájékoztatást adott a megyében folyó egészségügyi mun­káról. A szliveni vendégek — akik 5 napot töltenek Baranyában — fel­keresték a Pécsi Orvostudományi Egyetemet, a megyei KOJÁLT-t. Is­merkedtek a Baranya megyei, a komlói, a siklósi kórház munkájá­val, valamint a megyében lévő szo­ciális és csecsemőotthonokkal. Lá­togatásukat a további együttműkö­dés megbeszélésével fejezik be. a termelőknek é$ a háztkertekbe A dinnye megjelenése a gyü­mölcsszezonban mindig ese­ményszámba megy. Kár, hogy viszonylag hamar lefut, a sár­gadinnyét meg különösen gyor­san el kell felejtenünk. Szét kellene húzni a szezont, a szo­kásosnál mondjuk két-három héttel előbb piacra jönni a dinnyével, meglepve az erre ki­éhezett fogyasztót, aki hajlan­dó is lenne megfizetni a maga-, sabb árat, miközben jól járna a termesztő is, a külpiaci ér­tékesítés nagyobb esélyeiről már nem is beszélve. Mindez nem lehetetlen. Erről győzhette meg a szép számmal összegyűlt termesztőket a teg­nap Vajszlón rendezett dinnye­termesztési .tanácskozás és be­mutató, melyet a Zöldért Egye­sülés, a Baranya megyei Zöl­dért és a kutató intézetek ren­deztek. A szakmai találkozón a Zöidségtermesztési Kutató Inté­zet, a Kertészeti Egyetem és két holland cég magyarországi képviselője ismertette a neme- sítési munka ’legújabb eredmé­nyeit, különös tekintettel a ko­rai fajtákra. Színes diaképek­kel illusztrálva több új, állami­lag is elismert fajtát és fájta- jelöltet mutattak be, melyek nemesítésénél fő szempontként a korai érés mellett a betegsé­gekkel szembeni ellenállóké­pességet, a jó ízt és a szállít­hatóságot tartották szem előtt. A koraiak és a középérésűek mellett bemutattak egy késői különleges sárgadinnye-fajtát, a Hógolyót, ezt május máso­dik felében magról kell vetni, a másfél- kétkilós, világosfe- hér-csontszínű héjú, illatos hú­sú dinnyéket ősszel leszedni — tárolható és fogyasztható akár karácsonykor, sőt a jövő feb­ruárban is. Az idény széthúzá­sára szolgál ez is. Ugyancsak a házi kertekbe ajánlják a bokrokat nevelő kilósnál ki­sebb terméseket hozó, óm fi­nomabb, muskotályos illatú és ízű sárgadinnyét, a Dixit. A vajszlói tanácskozás résztvevői több új görögdinnye-fajtával és fajta jelölttel, is megismerked­hettek, köztük a Kertészeti Egyetem két új hibridjével, a Hungária 6-ossal és 8-assal, ezeknek magjai kipróbálásra a Zöldértnél rendelkezésre állnak. A drótokból hajlított ívekre gyorsan, egyszerűen felhúzható a fólia, mely alatt a korai dinnye biztonságban fejlődik. Termesszünk korai dinnyéket! Télre eltehető a Hógolyó Koronits Károly, a Zöldért igazgatóhelyettese mindenek­előtt hangsúlyozta; érdekük, kötelességük a termesztők segí­tése, és különösképpen a sár­gadinnye-termesztés szorgalma­zása, mert az eddig évente fel­vásárolt 2—3 vagonnyi nagyon kevés. ígérte, miután tavaly óta közvetlenül szerződnek a termesztőkkel, az idén már ru­galmasabb lesz az átvétel, mindazonáltal nagyobb köve­telményeket támasztanak a mi­nőséget illetően. A tanácsko­zást követő gyakorlati bemu­tatón a résztvevők Szijjártó An­tal, a ZKI szaktanácsadója ka­lauzolásával a vajszlói határ­ban megismerkedtek a korai kijövetelre nagyobb biztonsá­got nyújtó fóliaalagutas diny- nyetermesztéssel. A fólia anya­ga most polietilén, jövőre pvc- fóliával kísérleteznek, ennek hőmegtantó képessége sokkal inkább hasonlít az üvegháza­kéhoz. M. Z. HNF-ülés Szigetváron Film a születésnapra A Fogyasztók Tanácsa kezdeményezései és gondjai Rendhagyó helyen, rendha­gyó tv-jegyzetet vezetnek be ezek a sorok: kedden a má­sodik dsatornán a Magyar Te- levízó is köszöntötte a nyolc­vanöt éves Martyn Ferencet. Bükkösdi László szerkesztő-ren­dező nem haragszik meg, ha a Pécsi Körzeti Stúdió műso­rából csak a „Martyn" című filmet visszhangozzuk: megle­het, sokaknak kell még beve­zetni az ily alkotásokat, de oly önálló mű, ami magára vonja teljesen a figyelmet. Majd születésétől kezdve nyomon kísérhettem Kismányoky Károly vállalkozását, amelyre éppen a Pécsi Körzeti Stúdió adta a megbízást Kismányoky kenyéradó gazdájának, a Pan­nónia Filmstúdió pécsi műter­mének. Láthattam, amint alko­tótársával, Szíjártó Kálmánnal albumokat, reprodukciókat bújt, s az eredeti képeket val­latta titkukról. Láthattam az első próbafelvételeket, az egy­másból egymásba alakuló vo­nalak, grafikák mozgáspróbáit, majd a nyers filmet, a Martyn- ból Martynba érkezőt, a for­gatókönyvbe nehezen önthetőt, mert az a készítésben kicsírá­zó, kilombosodó szövetű, előre el nem dönthető, de a gondo­latmagban a teljesség lehető­ségét génpontossággal tartal­mazó szándék megvalósulását. S láthattam a film videofel­vételét, de azt már nem a rajzfilm-műteremben, hanem Martyn Ferencében — ő mu­tatta : kevésbé szerényen, mint saját műveit, hiszen róla szólt, egyúttal éppen olyan szeré­nyen, mint saját műveit, hiszen ő is szólt általa — mutatta boldogan, ahogyan csak nagy művészek tudnak örülni mások sikeres alkotásainak. Mert Kismányoky Károly Martyn című filmje nagyon jó film: hasonlatos egy vízparti fűz­fához, melynek gyökerei közül az áradás kimosta a könnyen vándorló homokot, s csak a gyökerek legvége kapaszkodik a part mélyebb rétegeibe — Kismányoky a film már-már el­feledett lényegéig nyúl vissza, ahhoz, hogy a másodpercen­kénti huszonnégy kocka nem­csak illusztrációs feladatokra képes és hivatott. Két okból is méltán címe az animációs filmnek az, hogy Martyn. Egyszer azért, mert el­készítésében a nyolcvanöt éves mester is közreműködött (a ka­mera alatt készült rajzai egye­dülállóak dokumentumértékük voltán is: az alkotás folyama­ta tanulmányozható általuk), másodszor és főképpen azért, mert a film választott témájá­nak lényegéhez jutott el: nem­csak azt tudjuk meg belőle, hogy milyen alkatú művész Martyn Ferenc, hanem azt, s ez a lényege, hogy másban, Kismányoky Károlyban mi­lyen teremtő folyamatot indít el az egyetemes kultúra Mar- tynnal megkülönböztethető ré­sze. A pécsi rajzfilmstúdió nyúj­tott már kellemes meglepeté­seket, izgalmas kísérleteket. A Martyn című film az elmélyült alkotómunka felnőtté avató filmje is egyben. Bodó L. A szigetvári Hazafias Nép­front Városi Bizottsága tegnap ülést ’tartott, ahol első napi­rendi pontként a fogyasztók ér­dekvédelmének alakulását és a fogyasztók tanácsának ta­pasztalatait értékelték. A Fo­gyasztók Városi Tanácsa 1982- ben alakult, feladata a vásár­lók panaszainak, valamint az ehhez kapcsolódó aktuális kér­déseknek vizsgálata. Fontos szerepe van abban is, hogy a felsőbb szervek közvetlenül ér­tesüljenek arról, hogy mely áru­féleségekből igényelnek többet a vásárlók. A Fogyasztók Kivá­ló Boltja címért versenyt indí­totok, mely címet majd az év végén adják ót annak az üz­letnek, mellyel a vásárlók a legjobban meg voltak eléged­ve. A szigetvári ÁFÉSZ az alsó­fokú településeken üzemelő ve­gyesboltjait mind szélesebb körben igyekszik bekapcsolni, olyan cikkek árusításába, me­lyek eddig csak a városok szaküzleteiben voltak kapha­tók. Az eredmények mellett gondok is jelentkeznek, me­lyeket a jövőre nézve kívánnak megoldani. így számos esetben rászorultak az üzletek a me­gyén kívüli beszerzésre, mivel a megyei FÜSZÉRT az élelmi­szerek 60 százalékát és vegyi­áru 52 százalékát teljesítette csak. Ugyancsak hátrányként jelentkezik a raktárhálózat szű­kössége.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents