Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-13 / 161. szám

Dunántúlt Tlaplo

1984. június 13., szerda

Az ősi diákvárosok talál- kozóját, hét régi ma. gyár diákváros részvételével tavaly rendezték meg először, s ezután minden évben más-más diákváros ad otthont a találkozónak, elhatároztuk, sorra bemutatjuk röviden e városokat. A sorozatot a baranyai megye- székhellyel kezdjük.

Pécs első püspöke a XI. század elején iskolát alapított a városban. Ezt az a levele bizonyítja, amelyet 1008-ban írt Fulbert karnóti püspöknek, se levélben tankönyveket kért tőle, oktatás céljára. A pécsi Bo- nipertus püspök e kért könyveket meg is kapta, s így megkezdődhetett az oktatás. Ezt a kezdeményezést nyilvánvalóan a későbbi időkben több hasonló is követte, valószínűleg ezért is találta Nagy Lajos egyetem alapítására különösen megfelelő városnak Pécset. Ez 1367- ben történt. Ez volt az első maBemutatjuk a hazai ősi diákvárosokat

I.: Pécs

gyár, s Közép-Európa negyedik egyeteme. Hogy ez az első egyetem meddig állt fenn, nem ismert, de az biztos, hogy 1367- től szinte megszakítás nélkül mindig működött felsőoktatási intézmény Pécsett. Evlia Cselebi török krónikás is említi a pécsi főiskolást, sőt a török hódoltság idejében sem szűnt meg a felsőszintű oktatás.

A török hódoltság megszűnte után ismét főiskolát kapott Pécs — előbb mint a püspökség házi iskolája, később mint nyilvános főiskola működött. Ez, különböző formákban és megszakításokkal egészen addig működött, míg ismét egyetemi várossá lett Pécs, vagyis 1923-ig. Ekkor helyezték ide a pozsonyi egyetemet, négy karral: teológiai, filozófiai, jogi és orvosi fakultással. Felszabaduláskor az egyetem már csak két karral működött, az orvosival és a jogival. A bölcsészkart — takarékossági okokból — 1940-ben megszüntették, a teológia pedig kivált az egyetemből. Ennek a pécsi egyetemnek volt a neve az ,,Erzsébet Tudomány- egyetem”.

Az 1945—46-os tanévben ezenkívül 6 középiskola működött Pécsett, valamint egy férfi és egy női tanítóképző intézet, egy szakiskola, egy zeneiskola, két polgári iskola, három szakmunkásképző és tizenkét hatosztálvos elemi iskola. Ezután rohamosan fejlődött és gyarapodott a pécsi oktatási

intézmények száma: 1948-ban nyílt a Pedagógiai Főiskola, ami később Tanárképző Főiskola néven működött, ma pedig már a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Karaként. Az orvosi fakultás 1955- ben vált ki az egyetemből, s ekkor alakult önálló egyetemmé. Ekkor a tudományegyetem mindössze egykorú volt, állam- és jogtudományt hallgathattak itt a diákok, egészen 1970-ig, amikor megnyílt a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozata, amely szintén a tudományegyetemhez tartozott. A mai Janus Pannonius Tudományegyetem e három kar, a jogi, a közgazdasági és a tanárképző kar egyesülésével jött létre.

Az MSZMP Marxizmus—Le- ninizmus Esti Egyetemén 1953ban indult meg az oktatás. 1962-ben megnyílt a Felsőfokú Vegyipari Gépészeti Technikum, majd beolvadt az 1970-ben Indított új intézménybe, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolába. 1966-ban létesített a városban kihelyezett tagozatot a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola. Természetesen mindezek mellett a középiskolák, általános iskolák és kollégiumok száma is meglehetősen gyarapodott az elmúlt évtizedek alatt.

Az ősi diákvárosokat bemutató hétrészes sorozatunk következő fejezetében Debrecen város oktatási intézményeit mutatjuk be; sorrendben éppen azért következik Debrecen, mert az elmúlt őszön az első találkozónak eZ a diákváros adott otthont. D. Cs.

11 Cseh-Bereményi jelenség

...és mi most itt vagyunk”

jt

Műfaját tekintve rendhagyó könyv Csengey Dénesé, az „... és mi most itt vagyunk”. A Bereményi Géza—Cseh Tamás szerzőpáros és egyszemélyes zenekar egész munkásságát áttekintő esszé ugyanis előzmények nélkül áll irodalmunkban: Karakteres, épp emiatt vitára ingerlő írás.

Nagy vonalakban áttekinti a hazai beat-korszakot megelőző évtizedek történelmi eseményeit. Leírásai érzékletesek, bár kicsit mesterkéltek, pátosztól sem mentesek. Humán értelmiségünk két táborra szakadottságát tükrözi Csengey történelmi ismertetése. A bölcsészek érdekfeszítő, izgalmas képet rajzolnak a korról és a társadalomról, de feledik a jelenségek kiváltó okait. A jogászok, közgazdászok ok-okozati összefüggéseket állítanak föl, következtetésről következtetésre haladnak, itt azonban az olvasmányosság szenved csorbát. Csengey ráadásul — igaz, leplezni igyekezve —, a szakmai sovinizmus csapdájába esik. A neqyvenes-ötvenes évek társadalomképét néhány tollvonással találóan rajzolja meg.

A beat-nemzedék életét követő elemzés hibátlan, sőt a punkokról szólva nem mulasztja el a kiváltó okok tüzetes vizsgálatát sem. Jól érzékelteti a beat minden más korunkbeli könnyűzenei irányzattól elütő voltát. Itt új világlátásról — ha nem lenne lejáratott és rosszízű a kifejezés — bátran lehetne mondani, „kulturális forradalomról”, sőt társadalmiról van szó, melyet a számolatlanul burjánzó egyéb irányzatok nem tűztek, de nem is tűzhettek maguk elé. A beat nemzedéki forradalomnak indult, s elvetélt zenei irányzatként múlt ki. Iqy kellett végződnie, mert előföltevése volt hibás. Egészen fiatalon magam is úgy képzeltem: a mi nemzedékünk más, miint az előttünk járók... Aztán az idő múltával rá kellett döbbenni, éppúgy jelen vannak a karrieristák, a becstelenek, az üresfejű törtetők, a demokráciát csak divatból vagy pózból áhítók, a csak saját érdekeikkel törődök, mint bármely más korosztályban. S a politikai küzdelemben a lovagi címet visszaadó Beatles-együttessel szemben ott voltak (vannak a csak pénzre, gazdagságra ácsingózó zenekarok tucatjai. A magyar beat ráadásul maradandó alkotásokkal sem dicsekedhet, s a kimúlta után fellépett Cseh—Bereményi szerzőpáros „életműve”, mely összefoglalja, elsiratja a beat elmulasztott lehetőségeit, egyelőre maradandóbbnak látszik, mint amiről szól. ügyesen mutat rá Csengey a szerzőpáros egyedülálló jelentőségére. Sikeres életműve a dalokat jól sorakoztatja fel állításaihoz érvként. Ráérez a Cseh—Bereményi művet maradandóvá tevő vonásra, rámutat a szebb jövő útját álló jelenbeli problématömegre.

Mindössze két dal elemzését hiányolom. A 8. a 12 közül, és a Ten Years After-t a Fehér babák takarodója című nagylemezről, mert megrázó erejük és filozofikus mondandójuk messze az átlag fölé emeli őket. Az önmaga kicsinységére döbbenő és jövőbe váqyódó figura egyként típuspéldája a nemzedéknek, de szimbolikus jelentése is van e daloknak. Könnyűzenénk többsége banalitásokat pufog- tató, bárgyú szövegekkel, versekkel dolgozik. Bereményi Géza szövegei — bár olykor semmiségnek tűnnek —, olyan hangulati elemeket hordoznak, melyek messze túlmutatnak önma- gukon, s Cseh Tamás előadásmódja, zenéje csak erősíti effektusait. Érdekes, hosszabb vizsgálódást is megérne e dalok hasonlósága a sanzonokhoz. Csengey értő elemzése korszakot zár.

Bay Endre

Módosult a határidő!

Kutassuk együtt a pécsi diákhagyományokat!

Korábban meghirdettük a pécsi diákélet kutatására felhívó pályázatunkat; a felhívás most is érvényes, de a pályázatok beküldési ideje módosult. Aki részt akar venni az „Ősi diákvárosok” pályázaton, az 1984. július 15-ig juttassa el az anyagot a KISZ Pécs városi Bizottsága részére (Pécs,

Rét u. 4.).

Az „Ősi diákvárosok” hagyománykutató rendezvénysorozat az elmúlt évben indult, s idén is folytatódik. A pécsi diákélet kutatása sok lehetőséget rejt magában, ezért hívjuk föl a pedagógusok, szakemberek, régi pécsi diákok figyelmét, hogy akik rendelkeznek a régi pécsi diákélet emlékeivel, vagy más forrásból vannak ismereteik, esetleg személyes élményeik, vegyenek részt az „Ősi diákvárosok II. találkozójára hirdetett pályázaton. A témák: 1) diákönkormányzat régen és ma; 2) régi diákdalok és diákadomák, rövid, csattanós diáktörténetek.

A pályázat maximum 20 gépelt oldal lehet; a borítékra kérjük, íriák rá: „Ősi diákváros: Pécs”, A legjobb pályamunkákat jutalmazzuk és a kiemelkedő pályázatokat kiadványban jelentetjük meg. A pályázattal kapcsolatban részleges felvilágosítást ad: Hegedűs Zpltán, KISZ Pécs városi Bizottsága.

KISZ Pécs városi Bizottsága

A közelmúlt legnagyobb ifjúsági rendezvénye a KISZ Baranya megyei küldöttértekezlete volt, amelyet a POTE aulájában tartottak. A küldöttgyűlést elegánsan, a szokásos merev formákat fölbontva rendezte meg a KISZ Baranya megyei Bizottsága. Az üléseket fórumszerűen, körbe helyezték el, középütt csillag alakban virágok. Nem egy, hanem három mikrofont állítottak föl, így ki-ki a hozzá közelebb esőhöz léphetett, ha szót kért. Az aulában a Focus-csoport és a fiatal pécsi költők közös, Versképészet cimű kiállítását is fölállították, az előtérben pedig videofelvételről lehetett nézni az elmúlt időszak legnagyobb ifjúsági rendezvényeiről készült filmeket. Képünk az elegánsan berendezett aulában készült.

Baranyai fiatal a KISZ KB Intéző Biznttságában Hágenthurn József

Vagány, magas srác — így emlékeztem Jóskára a Leöwey Gimnáziumból, ahol 1975-ben érettségizett német nemzetiségi tagozaton. Nem csoda hát, ha meglepett a hír: felszólalt megyei küldöttként a KISZ X. kongresszusán, majd a KISZ KB tagja lett, s nemrégiben a KISZ KB Intéző Bizottságába is beválasztották. Az immár évtizedes emlékkép és a mai realitás közti különbség keltette föl érdeklődésemet Hágenthurn József pályája iránt.

— Rögtön a gimnázium után egyik barátom csábított az ércbányához, mert — úgy mondta —, hogy „ott sok a pénz". Operátorként kezdtem, s mivel nemsokára komolyan kezdett foglalkoztatni a házasság, családalapítás, amihez több pénz kellett, így mentem le a föld alá, vájvégre, csillésnek. Jó csapatba kerültem, jól betanítottak — emlékszik a munkába állás első éveire. A bányával kötött első, ötéves szerződésből a mai napra már nyolcéves munkaviszony lett.

— Hogyan alakult kiszes pályafutásod?

— A gimnáziumban negyedikben lettem a Kilián-kör elvégzése után KISZ-tag, de itt a vállalatnál váltam igazán kiszessé; kezdtek sokkal jobban érdekelni a társadalmi problémák. Hetvenötben alapszervezeti titkár lettem, 1981- ben részt vehettem a megyei küldöttértekezleten, majd a X. kongresszuson. Beválasztottak a 130 fős Központi Bizottságba, s az idei májusi KB-ülé- sen az Intéző Bizottságba. Most az öthónapos KlSZ-isko- lát végzem Budapesten.

— Milyen elfoglaltságot jelentenek ezek a funkciók?

—■ A KB-tagságból eredően a kéthavonkénti üléseken való részvételen kívül kötelezőnek éreztem a magam számára, hogy tájékozódjak a megyei és a vállalati üléseken is. A kéthetenkénti IB-ülések előzetes felkészülést követelnek meg, ismerkednem kell más megyék, budapesti kerületek KlSZ-éle- tével is.

— A bányánál mennyit dolgozol?

— A havi húszból tizenkét- tizenöt műszakot teljesítek a föld alatt.

— Mit szól mindehhez a brigádod?

— Nem nagyon tetszik nekik, de támogató megértésükkel tudom végezni a mozgalmi munkát. Ez nekem is nehéz, mert szeretem a munkámat, de nekik méq nehezebb, hiszen gondoskodniuk kell gyakorlott munkaerőről, amíg én távol vagyok.

— Milyennek látod a munkásfiatalok KISZ-hez való viszonyát?

— Ha a KISZ megfelelően képviseli az érdekeiket és értelmes munkára ad lehetőséget, akkor szívesen dolgoznak.

Hágenthurn Józsefék a napokban' költöztek be Pécsre Szentlőrincről. Kislányuk négyéves, fiúk hat.

Martin László

r

Érdemes...

. .. jegyet váltani a Pécsi Nyári Színház előadásaira, amelyeket, mint minden évben, idén is egy hónapon át több színhelyen lehet megtekinteni.

. . . ellátogatni a Gyermek színjátszó szemináriumba,

amelyre a pécsi Ifjúsági Házban kerül sor, június 20-án, 21-én, 22-én.

.. . körülnézni az Országos Kisállatkiállításon és vásáron, amit a gyermek közlekedési parkban rendez a Mecseki Kuítúrpark június 24-én.

... megnézni a Rajz Drawing ’84 nemzetközi kiállítást a Pécsi Galériában; a kiállítás június 29-én 16 órakor nyílik.

. . . beiratkozni a Mecseki Kultúrparkba, a nyári zoo-is- kolára. A jelentkezési lapokat június 15-ig kell benyújtani.

... fölkeresni a Nyári Diákcentrumot a pécsi IH-ban; a Diákcentrum június 18-a és augusztus 31-e között tart nyitva ezen a nyáron.

... week-endre menni Orfű- re, g június 23-i Orfűi hétvége rendezvényeire. A műsorra az orfűi kempingben kerül sor 17 órától, este pedig filmvetítés.

. . . megnézni a Pécsi Galériában a Francia Design-kiállítást, amely a hónap első napján nyílt, s még június 24-ig látható.

Rovatszerkesztő: DUCSŐ CSILLA

Rippl-Rónai

József

Életében hol elismerés, hol balsiker volt osztályrésze. Halála után szobrok, emléktáblák, múzeum, utcanevek emlékeznek Dél-Dunántúl nagy fiára, aki sajátos művészi érzésének életet érlelő erejével föltárta előttünk a világ szépségeit, megtalálta a Lélek lakóit, az otthoni tájat, a rokoni arcokat, Párizs visszfényét „a dolgok névtelen lelkében, a Színben.’’ (Babits)

Hétgyermekes, kaposvári tanítói családból származott 1861. november 24-én. A csalód egyik része a Rippl nevet tartotta meg, a másik a Rónait használta, A távoli rokonok közül még többen élnek Pécse t g család történetét kutató Pandur József főiskolai docens szerint.

„A nagy nvomor és a kevéssé biztató körülmények” ellenére is nekivág a nagyvilágnak. A gyógyszerész pályát otthagyva nevelő lesz Zichy Ödönöknél, majd 1884 elején Münchenben köt ki, ahol fölveszik az Akadémia „élő mo- delles” osztályába. Magyar ösztöndíjjal rövidesen már Párizsban látjuk, ahol Munkácsy- nál kezd dolgozni. „Semmi támaszom kívüle nem volt Párizsban'' — írja önéletrajzában. De nem akar Munkácsy- epigon lenni, bántották az át- másolási munkák, a pénteki estélvek; szakít tehát Munká- csvval, bár a tőle kapott festőállványon készíti el a Nő fehérpettyes ruhában című képét.

A Kalitkás nő már-már fő művei közé tartozik. A sötét, szinte jellegtelen háttérből áhítattal bukkan elénk az éteri finomságú arc. Kezdik felfedezni. 1892. március 30-án a párizsi Palais Gallériában megrendezi első kiállítását, amelyet a kritika kedvezően fogad. Puvis is biztatja. Pályája csúcspontjának az itthon festett öreganyám című képet tartják. Crevalier így ír erről: „...csodálatosan magyar, abszolút csodálatra méltó. Ez az erőteljes kép az öregség végtelen szomorúságának költészetéről énekel.1’

1888-ban odaadó élettársat, pótolha'atlan segítőt talált egy nyomorgó modellben, La- zarine Boudrionban. Három országban fest, perlekedik, kiállít. A Mars-mezei Szalonban történt kiállítása eredményeképpen megismerkedik Gauguinnel, Bonard-ral, Denis-vel, Toulouse-Lautreckel. A Nabis csoport festői ettől kezdve maguk közé számítják.

Gyakran jár haza: Kaposvárra, Tőketerebesre, Jernyére. Pécsett fölkeresi Zsolnayékat, akik gazdagon megajándékozzák, talán abban a reményben, „hogy — írja — én dirigálom náluk a művészi dol- gokat.’’ Itthon és külföldön egyaránt rendez kiállításokat: Frankfurt, Köln, Párizs. Kétszer is megkapja a nagy állami aranyérmet. 1918-ban a polgári demokratikus forradalom alatt életre hívott Irodalmi és Művészeti Szaktanács tagja. 1919 ben festi utolsó olajképé': Bányai Zorkáról, legkedvesebb modelljéről.

Véqül is a világ városait fölcserélte Kaposvárért. Itthon az intim élet inspirációi ihlették: Piátsek bácsi, Lazarine, Anel- Ic, a mama. a családtagok. A kaposvári Róma hegyi műterem kiegyensúlyozo'.t életet kínál számára. Itt látogatja meg Ady Endre. Móricz Zsig- mond, Babits Mihály. 1927. november 25-én szélhűdés, majd tüdőgyulladás következtében örökké nyugtalan szíve Kaposvárott megpihent. Egyetlen kiváló tanítványa — a hozzá méltó 85 éves nagy mester: Martyn Ferenc.

Tóth István dr.

Fiatalok