Dunántúli Napló, 1984. június (41. évfolyam, 149-178. szám)

1984-06-11 / 159. szám

Eltűnnek a fantomnézők? Kamerák a boldogság haza bon Képmagnón a boldogító igen... Új szolgáltatással bővült Pé­csett a családi ünnepek rendem zése. Kívánságra az esküvőket, névadó ünnepségeket videoka­zettán rögzítik, amit a megren­delő emlékül magával visz. A Családi Intézet, népsze­rűbb nevén a pécsi boldogság háza évente ma már mintegy 1500 esküvő és ezer névadó ünnepség színhelye. Ezek ünne­pélyes külsőségeit (versmon­dás, orgonaszó, kamarakórus fölléptetése), az intézmény kü­lönböző helyi szolgáltatások­kal, illetve az ünnepségek megszervezésének szolgáltatá­saival (fényképszolgálat, se­gítségnyújtás a megrendelők­nek: vacsorarendelésben, menyasszonyi csokor elkészítte­tésében; állófogadás a nász­népnek stb.) törekszik mind em­lékezetesebbé tenni. Szolgáltatásai sorában mind többen érdeklődnek az esküvői szertartások videoka- zettás rögzítése iránt. A meg­rendelőnek a kazetta árát (je­lenleg 850—1000 Ft) és a föl­vétel díját, 600 Ft-ot kell meg­térítenie. Ennek fejében az es­küvő legfontosabb mozzana­tait, a gyülekezéstől a gratulá­ciókig mintegy 30 percben vi­deomagnón szalagra veszik az intézmény szakemberei. A 120 perces kazettán még bősége­sen marad hely további csalá­di események, ünnepek meg­örökítésére. így akár két-há- rom utód névadójára is, hiszen a kazettát csak el kell vinni az újabb családi ünnep helyszíné­re .. . Szerencsés esetben, ha a házasulandók együtt, egész­ségben érik meg a boldog öregkort, akár az aranylako­dalmuk perceit is emlékül hagyhatják unokáiknak. A ka­zetta képsorait az érdekeltek kívánságra bármikor megte­kinthetik a bodogság házá­nak képmagnóján is. If r I. r r I r Yaltozo színház a színfalak mögött Kevésbé véd a védett kor 3 A színházvezetésektől pazarlás­mentes, míves, vonzó produkciókat várnak A FfDN jó esztendeje megír­ta már: a budapesti Vidám Színpad a színházirányítás új gazdasági szerkezetét állította fel, s az jól működik: telt há­zakat, a színpadi teljesítmény­nyel valóban arányos színész­jövedelmet eredményez. A rá­következő év — 1983 — végén jogszabály is született és felol­dotta az 50-es években ki­agyalt, életképtelen szinház- gazdasági jogrendet. Az 1984- es év elején a bérviszonyokat tették mozgékonyabbá, jogsza­bályilag. A Madách Színház pedig tavaly — a Macskák cí­mű rockopera Bécset megelőző bemutatása után — a helyek egy részét turistáknak dollárért adta el, s azokat meg is vet­ték. Idén ősztől a Madách az említett jogszabály alapján ke­vesebb darab bemutatása, de többszöri előadása mellett — a bérletrendszer megszünteté­sét határozta el. Ezzel először robban a 35 éves merev szín­Lehanyatlott a török félhold Pécs tornyairól A háromszázadik évforduló előkészületeiről A naptár 1686. október 21-ét írt: a Bódeni Lajos által vezé­relt 12 ezer főnyi keresztény hadsereg öt napi ostrom után visszafoglalta Pécset a török­től. A kétezer muzulmán har­cosból álló védőrség a négy­napos alapos tüzérségi előké­szítés utón várható keresztény roham előtt feladta a várat. Buda várának visszafoglalása után másfél hónappal Pécset is felszabadították a keresztény seregek. Az 1686-os év hadjá­ratainak 3 fő célja sikerrel tel­jesült októberre: Buda, Pécs és Szeged felszabadult a török uralom alól. Pécs esetében ez 143 éven át tartó török hódolt­ság megszűntét jelentette, hi­szen a várost 1543. július 20-án lényegében harc nélkül foglal­hatta el Szolimán szultán. Mint ahogy a számokból lát­ható. egyik dátum sem jelent ma kerek évfordulót. Azt azon­ban minden általános iskolás gyerek tudja, hogy Magyaror­szágon a legtöbb török hódolt­ságból származó emlék Pécsett, illetve Egerben található. A tö­rök uralom alóli felszabadulás 300-ik évfordulója két év múlva nagy eseménye kell, hogy le­gyen a városnak. Annak idején, amikor alapí­tásának 2000-ik évfordulóját ünnepelte Pécs, ez a rendez­vény országos nyilvánosságot kapott a televízió jóvoltából. Azóta eltelt közel negyed szá­zad alatt jó néhány nevezete­sebb várostörténeti évforduló maradt igazán méltó megün­neplés nélkül, mint például a szabad királyi várossá nyilvá­nítás 200-ik évfordulója. Most két nevezetes évforduló közeledik: novemberben lesz 40 éve, hogy a szovjet csapatok Ismét a Zsolnay- házról és -kertről Levelet kaptunk Bosnyák Já­nostól, a Zsolnay Porcelángyár igazgatójától, aki a HDN 1984. június 4-i számában meg­jelent „Csipkerózsika-álomban a Zsolnay-kert” című írásra reagált. Idézzük: „A megjele­nés napján a helyszínen győ­ződtem meg a villa és kertje jelenlegi állapotáról. Sajnála­tos látványt nyújt. Az ismer­tető nem tette közzé ezen in­gatlanok tulajdonosa, birtoko­sa nevét. Ezért az írás. tartal­mából arra is lehet következ­ni, mintha ezen ingatlanok a Zsolnay Porcelángyár kezelé­sében volnának. Kötelességem­nek tartom közölni, hogy az említett villa és kertje magán- tulajdonban vannak, s vállala­tunk nem tehetett az elhanya­goltság bekövetkezéséről." felszabadították Pécset — en­nek méltó megünneplésére már javában folynak az előkészüle­tek —, a másik 1986-ban a 300-ik évforduló, lesz, amely az előzőhöz hasonlóan szintúgy országos eseményekhez kapcso­lódhat. Ennek szervezéséhez is idejekorán kellene hozzákezde­ni. Annál is inkább, egy ilyen ünnepség idegenforgalmi lehe­tőségeiről kár lenne megfeled­kezni. Arról, hogy milyen is lesz az 1986. október 21-i pécsi meg­emlékezés, most még semmit nem tudunk írni. Inkább csak a témát, az ötlet magját sze­rettük volna elültetni az illeté­kesek és a lokálpatrióta társa­dalmi szervezetek, egyesületek számára. A tudomány oldaláról azon­ban már a 300-ik évforduló elő­készületeinpk örvendetes hírei­ről számolhatunk be. A Művelő­dési Minisztérium és az Orszá­gos Levéltár 1986-ban vaskos kötetben megjelenteti a ma­gyarországi levéltárakban ta­lálható 1686-ra vonatkozó for­rások repeortóriumát. Ebben je­lentős terjedelmet kap a Bara­nya megyei Levéltár forrásanya­gának jegyzéke is. Nyomdakész állapotban van az a negyven íves terjedelmű tudományos munka, amely dr. Vass Előd, az Országos Levéltár főlevéltárosa szerkesztésében „Válogatott dokumentumok Baranya megye törökkori történetéből” címmel jelenik meg ugyancsak 1986- ban a Baranya monográfia so­rozatban. Ugyancsak ebben az évben veheti kezébe az olvasó dr. Szita László és dr. Nagy Lajos „Bécstől Belgrádig" című közös művét, amely a Dunántúl török alóli felszabadulását kö­veti nyomon a bécsi és a karlsruhei levéltárban található német és latin nyelvű források alapján a Baranya megyei Le­véltár kiadósában. D. I. Egyetemi körfesztivál. Sajá­tos filmfesztivált rendeztek a tavasszal: a világ több nagy egyetemének mozijában mutat­tak be különleges művészi ér­tékű alkotásokat. Ennek során Huszárik Zoltán: Szindbád cí­mű Krúdy-filmjét az Egyesült Ikebana villányi virágokból Japánkert a Szársomlyó tövében Amikor Issei Amemiya japán szobrászművész áprilisban Ma­gyarországon járt és kijelentet­te, hogy szívesen dolgozna májusban a villányi szobor­park színházterének további formálásán, kevesen hitték, hogy ebbő| a tervből az idén lesz valami. Ismerve a magyar, sőt az európai szervezési tem­pót, elképzelhetetlennek tűnt, hogy a szimpatikus japán több mint tízezer kilométer távolság­ból csapatot tud szervezni egy számára teljesen idegen kör­nyezet térformáló munkáinak elvégzésére. Egy hónap alatt? Nem, ez lehetetlen. Aztán április végén magyar nyelvű távirat érkezett Tokióból, hogy alakul a dolog, lehet ké­szíteni a szállást a Gyimóthy- villában. Május 6-án megérke­zett a résztvevők névsorát tar­talmazó levél, amelyben Ame­miya a részletes útitervet is közli. De olyan pontosan — Tokiótól Pécsig —, hogy az embernek önkéntelenül is az a szakállas vicc jut az eszébe, amikor a japán vasutas egy kisvárosban megkérdezi a ma­gyar turistától, hogy hazafelé Tatabánya-Alsóra, -Felsőre, vagy -Középsőre kéri-e a je- gyét. . . Késő este értek Villányba a japánok, de másnap hajnal­ban már terepszemlét tartottak a bányakatlanban. A csoport vezetőjét, Issei Amemiyát jól ismerik Magyarországon, 1971 óta szimte nincs olyan év hogy ne fordulna meg nálunk. To­kióban, az egyetem képzőmű­vészeti karán szobrászatot ta­nult, majd tanulmányait Párizs­ban az École de Beaux Arts professzorainál folytatta. Dol­gozik kővel, fával, betonnal — egyik szobrát éppen Pécsett készítette 1978-ban — és szí­vesen kirándul a linóleum­metszés területére is. Külsőre senki nem mondaná meg róla, hogy ötvenéves n munkabírása lenyűgöző. Szobrász tevékeny­sége mellett speciális tárgyat, környezetalakítást tanít egy japán egyetemen. Ebbe a fo­galomba aztán minden belefér, a belsőépítészettől kezdve a kertészetig. Ezért is kíséri nagy érdeklődés azt a munkát, ame­lyet három segítőtársával együtt Villányban kezdett el. A ter­vük az, hogy a Mathias Hietz által tervezett kőszínház mellett japánkertet hoznak létre. Sziklák, mozgalmas növényzet, speciális japán faépítmények láthatók a vázlatrajzon, a kivite­lezés — természetesen a szob­rászok tevőleges közreműködé­sével már meg is kezdődött. Amemiya és három segítője, Kamehiko Maeda, Takumi Mat. sumoto és Mitsunori Nasu ha­mar barátságot kötött a Sikló­son dolgozó kerámikusokkal. Amikor pedig Yuko, Amemiya bájos, fiatal felesége virág- „ kötészethez kezd, még a kör- nyékrőf is többen betérnek megnézni az elkészült ikebanát; H. J. §f Művészeti világhíradó Államokban az Ann Arbor-i Michigan Egyetem és a chilei Santa Bárbara Egyetem film­színházban evtítették rendkívüli sikerrel. Legközelebb Brüsszel­ben mutatják be. A legutóbbi magyar filmsiker: Innsbruckban tegnap, június 10-én zárultak a Tiroli Magyar Filmnapok, ahol Makk Károly és Ffuszárik Zoltán filmjei arattak feltűnő közönségsikert. (Képünkön: Carla Romanelli Makk Károly: Egy erkölcsös éjszaka című mű­vében.) A legnépszerűbb szórakozás. Az angolok szabad idejük leg­nagyobb részét videózással töl­tik, — állapította meg egy vizsgálat a tavasz végén. A vi­deo már a tavalyi népszerűségi listán vezető halászatot is meg­előzte. Terjed a kábeltévé is: jelenleg 12 kábeltévé-társaság működik a szigetországban és úgy becsülik: tíz év múlva min­den harmadik angol lakásban lesz egy kábeltévé készülék. Pesti német Wagner-lemez. A HUNGAROTON rövidesen kiadja Kovács Eszter szoprán­énekesnő Wagner operáinak részleteit tartalmazó lemezét. Erről a Tannhäuser, Trisztán és Izolda, Parsifal, A walkür, A bolygó hollandi és Az istenek alkonya részletei hallhatók majd — német nyelven. A Magyar Állami Operaház énekkarát Mi­hály András vezényli. Operafesztivál. Július 14-én kezdődik a III. Bécsi Nemzet­közi Operafesztivál. Zsűrijének tagja lesz Bánki László, a Ma­gyar Televízió zenei szerkesztő­je. A július 20-i gálaműsort 15 rádióállomás, valamint a bécsi, budapesti, nyugatberlini, milá­nói, bozeni és zágrábi televízió közvetíti. F. D. házgazdaság és e robbanás szele végre elsodorhatja a fan­tomnézőket. De ki az a fantomnéző? — Aki csak a statisztika szerint létezik a színházak nézőterén, a valóságban azonban nincs ott. Kulturális öngól. Mert léte­zik vállalati, szövetkezeti kultu­rális alap, amiből a vállalati közönségszervezők — példáuf a szocialista brigádoknak — megvesznek 30—50—100 je­gyet. Sokszor arra az előadás­ra, amelyikre a színházak ké­rik. Cserében a vállalati közön­ségszervezők kapnak néhány jegyet ritka előadásokra, — nem a szocialista brigádoknak — hanem maguknak és felesé­güknek. Csakhogy mivel a „hi­vatalból”, közpénzen megvett jegyek nem a vállalati dolgo­zók választása, hanem a szín­házak ajánlata szerinti előadá­sokra szólnak, — gyakorta féí ház előtt játszanak. így aztán a színházak számára miért vol­na életkérdés, hogy jó dara­bokat játsszanak?! Ennek a kul­turális öngólnak parancsol vég­re megállj-t gazdaságirányítá­sunknak a kultúrára is kiható ereje. öröm: szeptemberben újabb robbantás tisztítja majd az ál­színház: levegőt. Korlátozzák a színészek védett korát és meg­szűnik a merev szerződési rend­szer. Mi van ugyanis most? — Március a „meleg hónap”, olyankor nyüzsög a színház: ki kap szerződést, ki nem? Aztán egy évig ki-ki felveszi a havi gázsit, az is, aki alig vagy sem­mit sem játszik. Tudni kell: ma egy közepes vidéki színész át­lagos havi gázsija 6700—7000 forint. Hozzá évi 10—30 000 forint túlórapénz évad végén. Továbbá a védett kor: színész­nőnek 45, férfiszínésznek 50 év felett minden évben kötelező odaadni a munkaviszonyt je­lentő szerződést, egészen a nyugdíjig. A jövő évadtól kezdve ez a múlté lesz: a védett kor kez­detét nőknél 50, férfiaknál 55 évre emeli az új jogszabály, amire az utolsó pecséteket verték. A kényelem helyett te­hát az idén 44 éves színész­nők és a 49 éves színészek újabb hat évig küzdhetnek, hogy a pályán maradhassanak. Aki ugyanis már védett korban van, azt nem érinti az új ren­delkezés. Árnyalják az évenkén­ti szerződés merev rendszerét is: mellette lehetőség nyílik határozatlan munkaidőre, vagy meghatározott előadásszám, vagy meghatározott darabok,’ vagy esténként számított bér szerinti szerződésre, illetve ezek kombinációjára is. A gazdasá­gi kötelékek lehullanak: pazar­lásmentes, míves, vonzó dara­bokat kell játszani! Földessy Dénes

Next

/
Thumbnails
Contents