Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-09 / 126. szám

1984. május 9., szerda Dimantmt Tlaplö 3 Jön a nyár! Olcsó szállások Baranyában Olcsó üdülés! — Egyre von­zóbb ez a fogalom, hiszen a nyári kikapcsolódós, a néhány hetes nyaralás általános és jo­gos igénnyé vált, még akkor is, ha nem egy családban vé­kony a pénztárca. Egy-egy me­gye idegenforgalma tehát nagymértékben függ attól, mi­lyen szálláshelyeket képes ad­ni a turistáknak, nyaralóknak, s mennyiért. Erről készült az alábbi baranyai körkép. A szálláshelyek három cso­portjában — turistaszálló, kem­ping és fogadó — jelentős számú, s olcsó pénzért kapha­tó hellyel rendelkezik a me­gye. A turistaszállók: Harkány­ban, Szigetváron, Tekeresen 40 —40, Sikondán és a siklósi várban 45—45 forintért he­lyeznek el vendéget. Sőt Or- fűn úgynevezett sátras turista- szálló is van, ahol 35 forint egy éjszakai szállá«; ára. A szigetvári és a siklósi turista- szállás fűthető ezért ott egész évben van hely, másutt azon­ban csak április 15. és októ­ber 15. között. A fogadók már kisebb szo­bákban helyezik el vendégei­ket, ígv valamivel drágábbak, mint ° turistaszállások. Har­kányban 20 kétágyas szoba pótágyazható is, 360 forintba kerül szobánként. Tehát ha hárman vannak benne, akkor fejenként 120 forint az ára egy éjszakára. De ott rendelkezés­re áll a régi fogadó is, 18 két­ágyas szobával, naponta 180 forintért. A pécsi Mandulás­ban 15 kettő és 3 négyágyas szoba van, áruk 220, illetve 440 foript. A sikondai fogadó képessége 5 háromágyas és 2 kétágyas szoba, s az áruk 240, illetve 160 forint. Abaligetena kétágyas szobák száma 9, s oóíáqgyal együtt 200 forintba kerülnek. A kempingek fogadják be a legnagyobb tömeget egy-egy nyáron. Legfőképpen a harká­nyi, amit ki is bővítettek, s így most már 800 turista számára elegendő. Árai? — A kempin­gekben általában kétféle ár van: július-augusztus hóna­pokra és a többi hónapra vo­natkozó. Harkányban ennek megfelelően 45, illetve 35 fo­rint a kempingbeli hely fejen­ként és éjszakánként. Ugyan­csak általános kempingsza. bály, hogy a 6 éven aluli gye­rekek ingyen, a 6—14 évesek pedig kedvezményesen tartóz­kodhatnak ott. De az utóbbi kategóriába sorolhatók a 14 éven felüli, diákigazolványos ifjak is. így a harkányi kem­pingár az ifjúságnak július­augusztusban 18, máskor 13 forint. Ezen felül szállásdíj is van, mégpedig július-augusz­tusban 35. egyébként 25 fo­rint, diákoknak 22 forint. Pé­csett? — A háromszáz fős kempingben 35 és 30 forint a szállásdíj és a területhaszná­lati díj együttesen július-au­gusztusban. Máskor: 30 és 25 forint. Vagyis a fekvőhely ára a kempingekben a területhasz­nálati és a szállásdíj össze­gé. Pécsett? — A háromszázfős kemping árai a fentiek szerint a következőképpen alakulnak: felnőtteknek július-augusztus, ban 35+30, máskor 30+25 fo­rint, diákoknak pedig 18+15 forint. A sikondai árak: a fő­idény jellegű két hónapban, vagyis július-augusztusban 35 +30, máskor 30+25 forint, diákoknak 18+15, illetve 12+ 10 forint. Sikondán egyébként egyszerre 300 vendéget helyez, hetnek el. Orfűn? — A 850 férőhelyes kemping éjszakán­kénti és személyenkénti ára 35+35, illetve 25+25. diákok­nak pedig 18+15 illetve 15 + 13 forint. A 250 fős abalige- ti kempingben: 30+30, 20+ 30, illetve diákoknak 15+15, 10+10 forint. Ezenkívül Aba- ligeten, Pécsett, Harkányban és Orfűn éjszakánként és fe­jenként 6 forint üdülőfejleszté­si díjat is kell fizetni a helyi tanács részére. Végül is általá­ban 60—70, illetve diákoknak 30—50 forint egy-egy éjszaka ára a kempingekben. De ha valakinek ennyi pén­ze sincsen? — Akkor sátrat kölcsönözhet. A kétszemélyes ára 20, a háromszemélyesé 25, a négyszemélyesé 30 forint. Az orfűi kemping 6 és 12 személyes sátrai — ággyal, ágynemű­vel — a legolcsóbb szálláshelyek egyike Fotó: Proksza L. Négy évtized a kereskedelemben Varga Valér nyugdíjban Ha van valamiféle szórako­zása a kiránduláson kívül, ak­kor az a színes fotózás. A Feny­ves étteremben rendezett bú­csúztatón is ott volt a betöltött fényképezőgép, de egyetlen felvételt sem készített. Pedig ez lett volna az utolsó alkalom arra, hogy megörökíthesse egy­kori munkatársait, akiktől feb­ruár elsején vált meg. Több mint hetvenen ülték körül az asztalokat —e találkozón, ahol dr. Varga Valért, a pécsi Szli- ven ABC vezetőjét köszöntötték nyugalomba vonulása alkalmá­ból. A kereskedőből egyik napról a másikra vásárló lett: több mint négy évtizedet töltött az élelmiszerkereskedelemben, mindvégig Pécsett. Most nyu- qodtabb napok következnek. Természetesen az elszakadás nem könnyű. Egykori munkatár­sait, akik azóta más üzletbe kerültek, ma is megkeresi, de már mint vevő . . . A harmadik emeleti Ivov- kertvárosi lakás nagyfelületű üvegtábláin beömlő fény megcsillan a vitrinekben és a szekrények tetején elhelye­zett vázákon. Többségük emlék, amely ma is összefűzi az elmúlt évtizedekkel. Tavaly volt negy­ven éve, hogy fölszabadult mint érettségizett kereskedőse­géd a Kossuth Lajos utcai Klo- bucsár-féle fűszerboltban. De a kereskedőszakmáról már annak előtte is voltak fogalmai: a Varga családnak ugyanis nem messze Klobucsáréktól, a Sör­ház utcában volt üzlete, így az­tán Varga Valér hamar meg­tanulta, mi is az a konkuren­cia, mert kétszáz méteres kör­zeten belül legalább tíz fűsze­res működött. Átélte a nehéz időket, mikor a szűkös áruellátás, az elosz­tás volt inkább a jellemző a szakmóiára, nem pedig a meg­felelő kínálat. Viszont ma is jó­szívvel emlékezik arra a hu­szonnégy esztendőre, amit a Kossuth Lajos utcai egykori Meinl-féle boltban töltött. — A pécsi ABC áruházak vezetőinek krémje ott tanulta a szakmát. Hogy mi volt a cé­lunk? Mindent átvenni a ha­gyományos módszerekből, ami a szocialista kereskedelembe is átültethető! Vidéken mi nyitot­tuk az első önkiszolgáló élel­miszerüzletet 1956 májusában. Az új rendszer forradalmasítot­ta a szakmánkat, de alapvető gondjaink ezzel nem oldódtak meg. Mert ha hat tanulót meg­kérdezne, minek készült, talán ha kettő válaszolná: kereske­dőnek jelentkeztem. Az élelmi­szer kereskedelemben hátrá­nyos a munkaidőbeosztás, so­kan vidékről járnak be Pécsre és bizony ahhoz, hogy a reg­gel hat órai nyitásra feltöltött gondolák várják a vevőket, leg- > alább egy órával előbb benn kell lennie a személyzetnek. Ami pedig a jövedelmeket il­leti : a bolti eladók átlagosan háromezer forintot keresnek. Ugyanakkor a munkaidejüknek legalább a felét áruelőkészí­téssel, cipekedéssel, árazással töltik el. Ezt alkatilag és idegi­leg is nehezen bírják elviselni a szakmában dolgozó lányok, asszonyok. Kevés az utánpótlás és a dolgozók fele szakképzet- len: de hiába végzik el a két­éves szakmai tanfolyamot, több­ségük sose kötődik majd úgy ahogy kellene. Nagyok a kö­vetelmények. Csak példaként a kereskedő szakmához, mint említem: a Szliven ABC-ben megközelítőleg kétezerféle cikk kapható, az egy eladóra jutó havi forgalom megközelíti a kétszázezer forintot. Varga Valért ma sem tudom elképzelni másképp, mint nyak­kendőben, frissen vasalt ing­ben, zakóban. Az üzletben min­dig így fogadta vásárlóit, kö­penyt öltve magára. — A bolt olyan, mint a bur­gonyahámozó. Mire egy tanuló végez és megszerzi az eladói bizonyítványt, a felesleges dol­gok lehántolódnak róla. Ha raj­tam múlna, az iskolában beve­zetném a pszichológia okta­tását. A kereskedőnek ugyanis ismernie kell a vevő lélektanát még akkor is, ha ABC áruház­ban fogadja a vásárlót. Varga Valér az évtizedek so­rán több mint százötven tanu­lóval foglalkozott. Ha kellett, apai intelmekkel látta el „diák­jait", máskor dicsérte őket. . . Az új ismeretek elsajátításá­ban példaképnek is tekinthet­ték munkatársai: a hatvanas évek elején a második érettsé­gi következik a közgazdasági technikumban, majd néhány esztendővel később levelező ta­gozaton jogi diplomát szerez. És közben egy olyan kollektí­va összekovácsolásán dolgozik, akikre többek között ma is büszke. Krisztics István, Fanczi- né, Póthné, Kernemé, Szigeti­né, Bogárné és Joóné alkotják azt a gárdát. És a fiatalok! A szíve rakoncátlankodik olykor­olykor, ezért is nem árt, ha dr. Varga Valér átmenetileg lassúbb tempóra vált, de gaz­dag szakmai tapasztalatát ta­lán később kamatoztathatja a iövő kereskedőinek oktatásá­ban .... Salamon Gyula Lelki beszélgetések Itt válni tanítják az embert? Gyakran teszik fel ezt a kér­dést egy új pécsi szol­gáltatással kapcsolat­ban. A „Hétvégi szeminárium elváltak­nak” című programról van szó, amely a múlt év decemberében került első ízben megrendezésre a Nevelési Központ művelődési házában, és olyan sikerrel zá­rult, hogy — az igényektől füg­gő gyakorisággal —, rendsze­resen újra meghirdetik. A szeminárium szó sokaknak idegenül, másoknak pedig na­gyon is ismerősen hangzik, ezért nem árt jóelőre tisztázni, hogy ebben az esetben mit is takar ez a megjelölés. A szeminárium az ismeretter­jesztés hatékony módszere, mert személyes párbeszédet, csoportos konzultációt biztosít a résztvevőknek. Esetünkben ez azt jelenti, hogy az egész sze­minárium négy olyan egység­ből áll, aminek első részében elhangzik egy előadás, máso­dik részében pedig kiscsoportos feldolgozás folyik. Itt minden­kinek alkalma nyílik rá, hogy pontosítsa, „saját használatá­ra" átalakítsa, alkalmazhatóvá tegye az előadáson hallott is­mereteket. Ismereteket? Mit kezdjen a tudományos ismeretekkel az, akit csalódás ért? Vagy akit ugyan nem ért csalódás, de megnehezült az élete, mert egyedül kell boldogulnia? A szeminárium tematikája frissen elváltak számára készült, akik két évnél nem régebben élnek külön, tehát még barátságos válás esetén is az alkalmazko­dás megterhelő időszakát élik. Nos, éppen ebben az időszak­ban számít igazán, hogy ki mennyit tud a házasság és a válás dolgairól! Mi okozza a jellegzetes kedélyhullámzáso­kat, meddig tartanak és hogy zajlanak le a válás érzelmi kí­sérőjelenségei? Hogyan alakul­hat az elvált házastársak to­vábbi kapcsolata? Mi a rokon­ság szerepe és milyen szaka­szai vannak a baráti-ismeretsé­gi kapcsolatok átalakulásának? Hogyan reagálnak a különböző életkorú gyermekek a válásra, és hogyan segíthet nekik a szü­lő, hogy mielőbb alkalmazkod­janak az új helyzethez? Milyen lehetőségei vannak az újra­kezdésnek, milyen szabályok szerint alakulnak az új kapcso­latok? Hogyan segíthetünk más elváltaknak? Mindezekre a kérdésekre ma már számos tu­dományos kutatás válaszát is­merjük. A szeminárium célja az, hogy átnyújtsa ezeket az isme­reteket. Egyúttal lehetőséget ad arra, hogy a csoportos beszél­getések alatt mindenki megta­lálja a maga egyedi válaszát. Ma, amikor annyit beszélünk a közösségek hiányáról és a kapcsolatok válságáról, hihetet­lennek tűnhet, hogy milyen élénk és nyílt véleménycsere jellemzi ezeket a beszélgetése­ket. Egyetlen hét végén — pén­tek délutántól vasárnap estig — komoly, bizalomteli kapcso­latok alakulnak, az intenzív foglalkozások során „kitágul az idő", úgy tűnik, mintha hóna­pok teltek volna el. Ez jellemzi a szeminárium összhatását is: olyan „eseményt" jelent, am' eltávolít a válás élményétől (mert segít gyorsabban helyére tenni a válással kapcsolatos dolgokat), és ezáltal felerősíti, meggyorsítja az újrakezdés fo­lyamatát. A „Hétvégi szeminárium el­váltaknak” ugyan pécsi külön­legesség, de nem áll egyedül. A közművelődési intézmények ma már egyre több olyan szol­gáltatást szeretnének nyújtani, ami az emberek mindennapi életét teszi könnyebbé. Ezt az új típusú „problémamegoldó közművelődést” képviseli a sze­minárium. Az időbeosztás te­kintettel van a szülői kötöttsé­gekre is, ezért a foglalkozások délutánonként este 8-ig zajla­nak. A szülők magukkal hozhat­ják gyermekeiket, akik számára külön programként játékos fog­lalkoztatás folyik a szeminárium egész ideje alatt. Elváltnak lenni egyesek sze­mében még mindig szégyent, másodrendűséget jelent. Kuta­tások bizonyították, hogy nem- csők az elvált szülők életét ne­hezíti, de jelentős részben a gyermekeik alkalmazkodási za­varaiért is a környezet előítéle­te a lelelős! Ezt az előítéletet még saját magában is le kell győznie annak az elvált szülő­nek, aki meg akarja kímélni gyermekét a felesleges szenve­déstől. Dr. Bognár Gábor Pécsvárad jövője és a műemlékek Élő napi probléma szerepelt tegnap a Baranya megyei Ta­nács múzeumi és műemléki al­bizottsága soros ülésének a napirendjén: Pécsvárad most elkészült összevont rendezési terve. Az előzményekről annyit, hogy évek óta tartó kötélhúzás közepette készült a terv, amely mást ajánl, mint amit a nagy­község vezetői megvalósítani szeretnének. Azaz folytatni azt, ami a Kossuth Lajos utca ívé­nek az északkeleti részén már megvalósult: a település képét nem előnyösen alakító több­szintes házak építését azzal szemközt. A terv sok vitát meg­ért, felette rövidesen tanács­ülésnek kell végleg dönteni. Ezt megelőzően vállalkozott a MAB arra, hogy véleményt nyilvánít­son, s netán jobb belátásra bírja — a nagyközség érdeké­ben — a helyi vezetőket. A terv műemléki vizsgálati részéről szólva Szilágyi Domo­kos műszaki főiskolai adjunktus elmondta, hogy Pécsvárad mai szerkezete középkori formákat őriz, s épületeinek egy része is a hajdani mezővárosi múltat idézi. Viszont a váron kívül vi­szonylag kevés a védett mű­emlék, a népi építészet védett emlékei pedig teljességgel hiá­nyoznak, emiatt fogyatkoznak is. Ezért -is javasolták a ma csak a várra és közvetlen kör­nyezetére korlátozódó területi védettség kiterjesztését. E te­rületen 12 műemléknek minő­síthető ház van, 52 ház falu­képi jelentőségű, további 159 pedig olyan, ami különösebb értéket nem képvisel, de eltű­nésük csorbítaná Pécsvárad mai arculatát. A terv nemcsak a védelemre tett javaslatot, hanem arra is, milyen helyi építési előírásokkal lehet a vé­dettséget szolgálni. Lehet-e közelíteni a két ál­láspontot? A vitában az albi­zottság arról próbálta meg­győzni a nagyközségnek az ülésen jelenvolt képviselőit, hogy a mai vélt gazdaságosság jegyében nem szabad a tele­pülést megfosztani a sajátos arcától, inkább arra kell töre­kedni, hogy a lakosság ismerje meg az értékeit, legyen azokra büszke és akarja is megvédeni. Rámutattak arra is, hogy a terv annyi fejlesztési lehetősé­get kínál, hogy egyáltalán nem biztos: csakis a védelemre ér­demes területen lehet elkép­zelni Pécsvárad jövőjét. Már­pedig erről van szó! A Pécshez közeli nagyközségben ma úgy vélik, hogy 2010—2020 körül Pécsvárad város lehet, az ide­vezető fejlődést kell megala­pozni, s a mostani központban folytatni a megkezdett tevé­kenységet. Ennek a tetszetős indoka: hány lakást lehetne nyerni az útban lévő 6—8 he­lyén? A MAB úgy foglalt állást, hogy a terv alaposabb megis­merése után írásba foglalja véleményét a nagyközségi ta­nács reszere. H. I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents