Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-08 / 125. szám

© Dunántúlt naplö 1984. május 8., kedd Mit mond a jogszabály? Az állategészségüggyel kapcsolatos lakossági feladatok Az 1006/1976. (III. 16.) számú minisztertanácsi határozat az élet­színvonal további javítása, a szabadidő hasznos és értelmes el­töltése és a lakossági ellátás teljesebbé tétele érdekében ki­mondta, hogy támogatni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok­ban folyó mezőgazdasági termelést, mint társadalmilag hasznos tevékenységet. A határozat hatályba lépését követő időben érezhetően nö­vekedett a háztáji és kisegítő gazdaságokban a termelési kedv és a megtermelt termékek és termények mennyisége. A határozat nem tért ki arra — mert feladata és célja az ál­talános irányvonal meghatáro­zása volt —, hogy a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését nem minden áron, hanem azok­nak az egyéb jogszabályoknak a keretei között kell növelni, amelyeket szintén a társadalmi érdekekre figyelemmel hoztak. A kisegítő gazdaságok — a bérből és fizetésből élők, vala­mint a nyugdíjasok ház körüli, hétvégi gazdaságait soroljuk ide — többségének termelési körülményei megfelelőek, azon­ban még mindig sok kisegítő gazdaságban nincsenek tekin­tettel az előbb említett külön jogszabályokra és mezőgazda- sájgi termelő tevékenységüket — különösen az állattartást — mások jogait sértő módon foly­tatják. Ennél is több gondot okoznak a kedvtelésből tartott állatok — elsősorban az ebek — nem megfelelő elhelyezési, tartási körülményei. Mindezek a körülmények indokolttá te­szik, hogy az alábbiakban is­mertessük az állategészségügy- gyel kapcsolatos legfontosabb lakossági feladatokat. Általános elv, hogy az állatok tartása a környezetet nem ká­rosíthatja, az emberek és álla­tok egészségét nem veszélyez­tetheti, általában mások jogait nem sértheti. Konkrét ügyben egy magánszemély úgy kezdett nagybani baromfitartqsba, hogy a szellőztető ventillátorokat nem a saját, hanem a szom­szédos ingatlanra néző oldalra szereltette, így a ventillátorok a több száz baromfi tartásából eredő port és bűzt a néhány méterre lévő szomszédos lakó- ingatlanra irányították. Az ál­lattartási hatóság helyszíni vizsgálat után elrendelte a ba­romfitartás megszüntetését. További általános elv, hogy állatokat összegyűjteni, szállí­tani csak az állatok egészsé­gének veszélyeztetése nélkül és oly módon szabad, hogy az ne váljék betegség forrásává. Az állattartó köteles állata beteg­ségre gyanús állapotát, elhul­lását vagy betegség miatti le­vágását az állatorvosnak, vagy Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatala igazgatási osztályá­nak (Pécs, Kossuth tér 1.), be­jelenteni. Ha az állat elhullik, az eb, macska, baromfi, 3 hetesnél fiatalabb bárány, gödölye, ma­lac hulláját a kistermelő a tel­kén is eláshatja, a felsoroltak­nál nagyobb testtömegű, vagy nagyszámú állati hullát az ál­lat tulajdonosa köteles saját költségére haladéktalanul a városi dögkútba (Pécs-Remény- puszta) szállítani. Az elszállítás nagyobb tömegű tetem esetén a Solti ÁTEV Vállalatnál is megrendelhető, amely a tete­met a bejelentés megérkezé­sétől számított 24 órán belül köteles elszállítani. Előzetes megrendelésre és térítés ellenében — ló és szarvasmarha tetemének elszál­lítása kivételével — a városi Állategészségügyi Telep (Pécs, Bogádi u. 5., telefon: 12-936) is vállalja kis és közepes test­tömegű állati hulla elszállítá­sát. A haszonállatok tartásának főbb szabályai a következők: Haszonállatok tartására szolgáló melléképületek (istál­lók, ólak) létesítése előtt építési engedélyt kell kérni az I. fokú építésügyi hatóságtól (Pécs m. város Tanácsa V. B. Hivatalá­nak műszaki osztálya, Pécs, Kossuth tér 1.). Valamennyi melléképületet mosható, tisztít­ható padlózattal, fedőlappal ellátott, szivárgásmentes, zárt trágya- és trágyalé-tárolóval kell megépíteni. Az ólakat, is­tállókat, ketreceket naponta legalább egyszer, de szükség szerint többször is ki kell taka­rítani, gondoskodni kell továb­bá azok rendszeres fertőtlení­téséről, és az ott található kár­tékony rágcsálók irtásáról. Az állattartónak évente legalább egy alkalommal meg kell vizs­gáltatnia állatállományát és be kell tartania az állatorvos­nak az állat elkülönítésére, tartására, gondozására, gyógy­kezelésére vonatkozó utasítá- tásait. Kedvtelésből ebeket tartanak az állampolgárok a legna­gyobb számban, és a gyakorlat­ban is az ebek tartásával kap­csolatos állategészségügyi és egyéb előírások megszegése okozza a legtöbb gondot. Ezért a cikk keretében az ebek tar­tásával kapcsolatos legfonto­sabb tudnivalókat és kötelezett­ségeket ismertetjük. Ezek közül a legfontosabb, hogy minden, 3 hónaposnál idősebb ebet évenként — az ebadó befize­tésétől függetlenül — veszettség elleni védőoltásban kell része­síteni. Az oltás és a pót­oltás időpontját a helyi sajtó, a rádió és plakátok útján köz- zétesszük. Az oltásról az eb­tulajdonos igazolást kap, ame­lyet meg kell őrizni. A védő­oltás alól elvont ebet ható­sági rendelkezésre, kártalanítás nélkül leölik, tulajdonosa el­len szabálysértési eljárás in­dulhat. Többszintes lakóházaink kör­nyékén mindennapos jelenség a kutyasétáltatás. Ez önmagá­ban nem tiltott tevékenység, sőt az állatnak szükséges is a rendszeres mozgás. Az viszont már legalábbis a jóízlésbe üt­köző látvány, amikor a kutya a játszótér homokozójában végzi el természetes szükségle­tét. Az sem ritka eset, hogy a felügyelet nélkül hagyott kutya — akár játékkedvében, akár ősi vadászösztönétől hajtva — futkározó, kerékpározó gyerme­kekre, egészségük érdekében futóedzést végző felnőttekre támad — jobbik esetben „csak” riadalmat —, rosszab- bik esetben sérülést is okozva. Ebet közterületre csak pórázon szabad kivinni és ez alól az sem kivétel, ha az eb — fajtá­jánál vagy koránál fogva — kistermetű és látszólag ártal­matlan. Még szigorúbb előírás vonatkozik a közterületen lévő játszóterekre, ezekre ugyanis ebeket még pórázon sem sza­bad bevinni. A tilalmak megszegőivel szemben a rendőrök és az erre felhatalmazott tanácsi dolgozók helyszíni bírságot szabhatnak ki, de lehetőség van szabály­sértési eljárás lefolytatására és annak során 3000 Ft-ig terjed­hető szabálysértési bírság ki­szabására is. Súlyosabb, vagy ismételt esetben az állattartási hatóság az ebtartás jogát meg­vonhatja, határozatának nem teljesítése esetén pedig az ál­lattartót 10 000 Ft-ig terjedhető összegű, korlátlanul ismételhető végrehajtási bírsággal sújthat­ja. Amennyiben a felügyelet nélkül hagyott kutya súlyos sé­rülést okoz, büntetőjogi és kár­térítési felelősséggel is számolni kell. Dr. Árvay László főelőadó, jogtanácsos (Pécs m. város Tanácsa V. B. mezőgazd. és élelmezésügyi osztálya) Komlói KBT Sok az ittas vezető Annak ellenére, hogy minden korábbinál több, mintegy 17 ezer résztvevője volt a komlói KBT által szervezett a baleset­megelőzést szolqáló, a köz- kedési ismeretekkel foglalko­zó előadásoknak, jelentősen emelkedett 1983-ban a közúti balesetek száma — állapította meg a legutóbbi értékelésé­ben a Komlói Közlekedésbiz­tonsági Tanács. Míg 1982-ben 82, tavaly 108 közúti baleset történt, ami 31,7 százalékos emelkedést jelent. A súlyos ki menetelő balesetek 20 száza lékkai, a könnyűeké 50 száza lékkai volt több, mint egy év vei korábban. A halálos bal esetek viszont 8-ról 6-ra csők kentek, A 2450 alkalommal elvég­zett rendőri ellenőrzés során a szonda 290 esetben mutatott alkoholt. A baleseti helyzet kedvezőt. Ien alakulása miatt a komlói rendőrkapitányság az önkén­tes rendőrök és a KBT akti­vistáinak bevonásával — első­sorban a város területén az idén fokozza az ellenőrzést a közutakon. Szigorúbban lép­nek fel az előzési szabályo­kat megsértő és a megenge­dett sebességet túllépő gép- járművezetőkkel szemben. • A kapitányság különös figyelmet szentel az ittasság ellenőrzé­sének növelésére és határo­zottabban vonják felelősségre azokat, akik alkohol hatása ■ alatt ülnek a volán mögé. K. V. J. Lezárják a forgalom elöl má­jus 12-én 6—16 óra között az abaligeti utat a Remeterétig, illetve a Lapisig, mivel autós hegyi versenyre kerül sor. A ren­dezők kérik a járművezetőket, hogy az ideiglenesen kihelyezett KRESZ-tábláknak megfelelően közlekedjenek. * Tizenegy baleset. Az elmúlt héten 11 személyi sérüléssel já­ró közúti közlekedési baleset történt a megyében, kaptuk a tájékoztatást a Baranya megyei Rendőr-főkapitányság közbizton­sági és közlekedési osztályá­tól : egy halálos, egy súlyos, ki­lenc pedig könnyű kimenetelű volt. * Autóklub segélyszolgálat. Má­jus elsejétől péntekenként 16— 20 óra, szombatonként, vasárna­ponként és ünnepnapokon 8—20 óra között várják a bajba jutott autósokat a Magyar Autóklub Baranya megyei Szervezetének' ,,sárga angyalai" Pécsett, a Cit­rom utcai bázison, valamint Me- cseknádásdon, a műemléktemp­lomnál, Szigetváron a benzinkút­nál és Harkányban az autóbusz­állomásnál. Új szabályok a közúti közlekedésben (6.) Motorozás - csak világítással Július 1-től a motorkerékpá­rok a közlekedésük során min­dig, nappal és éjszaka egy­aránt csak kivilágítva közle­kedhetnek. Nappal és jó látá­si viszonyok között a tompí­tott fényt kell bekapcsolni a vezetőnek. A motorkerékpár vezetője csak abban az eset­ben indulhat el motorjával, ha saját és utasának a motorke­rékpár-bukósisakja be van csatolva. A segédmotoros kerékpár vezetője 1986. január 1. után csak becsatolt bukósisakkal vehet részt a közúti forgalom­ban lakott területen kívül. Az utóbbi években növekedtek a segédmotoros balesetek. Az Biztonsági öv a gépkocsik első ülésein országban kb. félmillió segéd­motor közlekedik. A bukósisak viselésének bevezetése e jár­művel közlekedők biztonságát szolgálja. Reméljük, hogy a szabályok betartása mellett a bukósisak viselése csökkenti a baleseteknél a súlyos sérül­tek számát. Változnak az álló járművek kivilágításának szabályai. A jövőben az úttesten álló jár­művet kell kivilágítani éjszaka és korlátozott látási viszonyok Járművek úttartása ^ r / |§fv' Az úttestről lesodródott autónál — legyen az személy-, vagy teher­gépkocsi — csaknem törvényszerű a felborulás. Ha orrnehéz autóval kanya­rodunk, az orr-részt sokkal erő­teljesebben húzza kifelé a cent­rifugális erő, mint a könnyebb hátsó részt. Ennek következté­ben a kocsi egy kisebb ívű utat kényszerül követni, mint amit tulajdonképpen a pálya vonal- vezetése megszabna. Az ilyen kocsit nevezzük alulkormány- zottnak. Minél erőteljesebben érvényesül ez a jelenség, annál inkább kell a vezetőnek fordí­tania a kormányt, hogy a ka­nyarban biztosítsa az autó vo­nalvezetését. Emiatt úgy tűnik, mintha a kocsi a normálisnál, vagyis a megszokottnál élesebben ven­né a kanyart. Az ilyen autók­ról azt mondjuk: túlkormányo- zottak. Érdemes szem előtt tar­tani azt is, hogy nemcsak a motorelhelyezés (orrmotor, far­motor) lehet az ilyen tulajdon­ság megítélésekor és korrigálá­sakor a döntő. Az egyébként alulkormányzott vagy túlkor- mányzott kocsi jellegzetes vi­selkedése is más lesz, ha a megszokott terhelési viszonyo­kat megváltoztatjuk, például, ha egy jellegzetesen orrnehéz­nek ismert autó hátsó csomag­terét túlterheljük. A szél ereje számottevően nő a kocsi sebességével. Éppen ezért szélérzékenynek megis­mert kocsival (a mintaszerűen áramvonalas karosszéria és a centrális kormányozottságú autó sem kivétel ez alól) ilyen körülmények között mérsékelt sebességgel hajtsunk, különö­sen a széltől védett részekből való ki- és belépéskor. Például erdők, dombok, falak, házsorok között vezető úton vagy hídon legyünk mindig készen arra, hogy a szél sokszor meglepetés­szerűen támadó hatását kor­mányzással azonnal ellensú­lyozzuk. Á biztonság mindenekelőtt! A megélénkült forgalomból is tudni: itt a tavasz. Sokan indulnak hétvégeken kirándul­ni. Olyanok is, akik a téli hó­napokban egyáltalán ném, vagy csak ritkán ültek a volán mögé. És amint tapasztalni le­het, nemcsak a szabadba vá­gyás űzi az autósokat, hanem a „sebességéhség” is. A hét­végi statisztikák már jelzik: so­kan becsülik túl képességei­ket, képtelenek beilleszkedni a nagyobb forgalom diktálta ritmusba. Könnyen elfelejtik, hogy a tavaszi záportól vizes, néhol sáros utak is lehetnek csúszósak. Ám nemcsak az autóst fe­nyegeti az „üzemhiba” veszé­lye, hanem a kocsiját is. A tél nyomokat hagyott azon is — akár használta, akár nem. Ér­demes, sőt szükséges ellenőriz­ni főként a biztonságot jelen­tő szerkezeti elemeket. A fékek működését például egy egy­szerű próbával. Forgalommen­tes, jó úton gyorsítsuk föl a kocsit 20—30 km/h sebesség­re, majd elengedett kormány­nyal fékezzünk erőteljesen. Amennyiben a fékrendszer jó, a fékezett kocsi iránytartó ma­rad, az azonos tengelyen lé­vő gumik látható féknyomai azonos hosszúságúak. Az ab­roncsok . túlnyomását természe­tesen a próba előtt kell ellen­őrizni, mert a hibás (egyik ol­dalon kisebb túlnyomás) beál­lítás félrevezető eredményt ad. A gumik átvizsgálása egyéb­ként is fontos: profilmélység, rendellenes kopások, idegen tárgyak a gumiban — erre kell leginkább ügyelni. A túl­zott kormányholtjáték is a biztonság rovására megy, ne hagyjuk javítatlanul. Az idő­ben elvégzett javítás a legol­csóbb megoldás, és persze a legbiztonságosabb. A kocsi- szekrény átnézése, a festék- és az alvázvédelem hiányosságai­nak pótlása is költséges javí­tásokat előzhet meg. Ne fe­ledkezzünk meg a motorról, az erőátviteli szerkezetekről sem. Olajcserékre, a légszűrő nyári üzemre történő átállítására, a hűtőtakaró eltávolítására gon­dolunk elsősorban. De a gyúj­tási rendszer, a porlasztó el­lenőrzése, beállítása is „meg­hálálja" a ráfordított időt. üzembiztonsággal és takaré­kosabb fogyasztással. Búsbarna László között. Nem kell kivilágítani az álló járművet akkor, ha az úton van közvilágítás, vagy ha egyéb külső fényforrás a járművet kellően megvilágítja. Nem kell tompított fényszóró­val (elegendő csak helyzetjel­ző lámpával) kivilágítani a sík úton önerejéből 15 km/ó se­bességnél gyorsabban haladni nem képes, egytengelyes mo­torrészből és hozzákapcsolt egytengelyes pótkocsiból álló lassú járművet. A személygépkocsi-tulajdo­nosoknak kedvező, hogy ha van tetőcsomagtartó, akkor az azon szállított rakomány hosz- sza (léc, csónak stb.) a jármű hosszától előre és hátra 40-40 cm-re kinyúlhat. A Lada 1200 cm3 gépkocsi tetőcsomagtartóján 4,8 méter hosszú, Skoda 120-as gépko­csin 4,9 méter, Trabant 601-es gépkocsin 4,3 méter hosszú tárgy szállítható. Természete­sen a túlnyomó rakományt meg kell jelölni. Párhuzamos közlekedés szem­pontjából az autóbusz-öblöt, az autóbusz forgalmi sávot, a kapaszkodósávot, a gyorsító és lassítósávot, a kerékpórsávot figyelmen kívül kell hagyni. Lényeges változás, hogy egy azonos forgalmi sávban a két­kerekű motorkerékpár, segéd­motorkerékpár és a kerékpár mellett el lehet haladni. Nem szabad az előbbiek el­haladás esetét kivéve két jár­műnek egymás mellett halad­ni. A forgalom gyors és folya­matos biztosítása érdekében emelkedő úton a lassabban haladó járművek közlekedésé­re kiegészítő, ún. kapaszkodó­sávot létesíthetnek. Kapaszkodósáv esetén — ha sebességkorlátozást jelző táblát nem helyeztek el —, ak­kor azok a járművek, amelyek lakott területen belül 50 km/ó- nál lassabban, vagy lakott te­rületen kívül 70 km/ó-nál las­sabban haladnak, kötelesek a kapaszkodósávon haladni. PL: ha lakott területen kívül a személygépkocsi csak 60 km/ó sebességgel halad, és van ka­paszkodósáv, akkor azon kö­teles haladni. Eddig a megállást és a vá~ rakozást tiltó tábla hatálya az úttestre vonatkozott, az út­padkára, járdára nem. Ameny- nyiben a tábla alatt kieqészítő tábla van, akkor a tilalom az útpadkára és a járdára is vo­natkozik. Módosult és kiegészült a 23/1975. KPM számú rendelet az alábbiakkal: Motoros jár­műre pótféklámpát felszerelni nem szabad. 1984. december 31-ig a pótféklámpákat le kell szerelni. Biztonsági övvel kell felszerelni minden személygép­kocsi első üléseit (a taxit is). 1984. február 1-től „a sze­mélygépkocsi ablakain menet közben nem szabad függönyt, vagy olyan más megoldást (fó­lia, üvegre felhordott fényel­nyelő vagy fényvisszaverő ré­teg stb.) alkalmazni, mely a személygépkocsi ablakain a kilátást, illetőleg az átlátást akadályozza". Litványi Tibor, a Baranya meqyei Tanács V. B. Autóközlekedési Tanintézet igazgatója Rovatszerkesztő: ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents