Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-07 / 124. szám
Csak 16 éven felülieknek! Komputerek, robotok, erőszak és kissé eltorzult erotika Ha megtartjuk élmény- képességünket Ha az emberiségnek nem voltak csodái akkor csinált magának. A jólét csodája persze nem mindig jött össze, az álom csodája már inkább. Az irodalom a IX. században Verne, Jókai révén a köznapi embernek megálmodta a jövő század regényét, és nem is olyan pontatlanul álmodott. Azóta sorra forgatják a fantasztikus jövőfilmeket, van gépzene, de a május 14-i két pécsi előadást nem tudjuk hová sorolni. Pesten tömegek özönlöttek megnézni, Ausztriában csakúgy elment a közönség a vendégszereplésükre, hogy meglássa eljövendő hangulatait, a 2000-ik évet. Van ugyan közérthető neve: Montage Balett Stúdió. De a balett a lézer lévén mássá lesz, hiszen a táncosokkal együtt táncol a díszlet, ami mégsem díszlet, hanem színpadra álmodott lézersugár. Vagyis mindenképpen új műfaj születik. Amikor a művészettörténet a színpadon már nem tudja tovább gyarapítani a műfajokat a tudomány, a technika képes rá. Végül is az előadás címe: „Lézer-balett, 2000”. Jogos tehát a kérdés: — Honnét tudják előre, milyen lesz a világ, az élet 2000- ben? — Ezt pontosan senki sem tudhatja. Mi sem — válaszolja dr. Besnyő László a Montage Balett Stúdió művészeti vezetője — ezért nem is akarunk konkrét jövőképet színpadon ábrázolni, megeleveníteni. De megpróbáljuk idézni a jövő hangulatát. Hiszen a jelenből következtetni lehet az eljövendő létélményre. Az biztos, hogy a mában mór meglévő irányzatok jelentkeznek, felerősödve, végletesen. A robotok, komputerek, meghatározóvá válnak, s velük — segítségükkel — az erőszak, a kissé eltorzult erotika is. Ezt szeretnénk hangulatilag érzékeltetni. Ezért az előadás 16 éven aluliaknak nem ajánlott. Ugyanakkor érzékeltetni szeretnénk az előbbiek nyilvánvaló ellenpontjait is: a humánumot, a lírát, azt, hogy a jövőben sem tudjuk kellőképpen elvetni, megtagadni emberi élményképességünket. — Milyen művészeti és technikai elemei vannak az új műfajnak? — Az Állami Operaház és a Fővárosi Operettszínház balettkarának fiatal táncosai testesítik meg az embert. A világot pedig amerikai lézerberendezések, főképpen öt-hat wattos Argon-ion lézer, amivel a zöldet hat színre bontjuk. De alkalmazzuk a Helium-neon típusú lézert is. A zene: összeállítás a Kraftwerk, DAF, Tange- rin Dream, Vangelis, Cerona, Queen elektronikus zenéjéből. Az alkotó csoport nemzetközi viszonylatban jelentett új műfajt, amire az idősebb és az ifjabb nemzedék egyaránt kíváncsi, mert mindkét generációt egyaránt érdekli a jövő é'etérzése, annak előrehozott látványa. Május 14-én a pécsi sportcsarnokban tehát nem 1984-et, hanem 2000-et írunk a lézersugár segítségével. Földessy Dénes A Szigliget című olajfestmény Bagó Bertalan Balatonja Az Alföld után most a Balatont festi Bagó Bertalan tanár és festő, aki Ókécske után né. hány évtizede Boglárlellén él. így vall önmagáról: „A Balaton végtelen síksága az Alföldet idézi. A magyar tengert télen szeretem, szeretem a jég hideg, kék, ropogós világát, a csendet.” A Balaton környéki régi város- és falurészeket, tanyákat keresi fel, amelyekről érezni, hogy hamarosan az enyészeté lUlüuészetí ívilagHírado j Neruda-film. Pablo Neruda elbeszélő költeményéből Pavel Grusko szovjet zeneszerző már korábban sikeres musicalt írt. Az eredeti irodalmi és a későbbi színpadi mű ötvözetéből most Vlagyimir Grammatyikov rendezett filmet, Csillagom, halálom címmel. (Képünkön: Katja Kuligova, a film egyik jelenetében). Primadonna Rómeó. Készül Bellini: Capuleti e i Monte- chi című operájának lemez- felvétele a HUNGAROTON kiadásában. A Rómeó és Jú- lia-legenda változatában nemcsak Júlia, hanem Rómeó szerepét is szopránhang, vagyis énekesnő alakítja, s ezúttal Tokody Ilona vagy Takács Klára énekli majd. Ebben azért nincs különösebb meglepetés, mert a múlt században a prózai tragédia Rómeóját is nők játszották. Az 1837-es pesti bemutatón és utána sokáig maga Déryné alakította a fiatal fiút, Rómeót, a Nemzeti Színházban. Megnyílik a Cadoro. Júniusban eggyel több élmény várja a turistákat a velencei Canal Grande partján: 15 esztendei munkálatok után megnyílik a művészettörténet egyik legértékesebb múzeuma, a Cadoro. Benne látható például Montegna remeke, a Szent Sebestyén-szobor, továbbá rendkívül gazdag és értékes képgyűjtemény, egyebek között Tiziano és Tintoretto festményei. A 197 négyzetméteres Paradiso című képet Tintoretto 72 évesen kezdte festeni, s a befejezését fiára bízta. A nyaranta Velencébe érkező 5 millió turista most 3 millió dollárért restaurált épületben láthatja a remekműveket. Az ellenségem. Ez a címe a 20th Century Fox amerikai filmgyár új művének, amit Jack Longrain rendez. A forgatás egy részének Magyar- ország a helyszíne. Evégett öt építész és három látvány- tervező dolgozik Pesten az amerikaiaknak. A film afféle XXI. századi Robinson-törté- net és Foton, egy idegen bolygó 1000 négyzetméteres fantasztikus erdejét építik fel. De létrehoznak egy csataűrhajót és egy bolygóközi űrállomás belső terét is. F. D. lesznek. Fotó helyett ecsettel örökíti meg a helytörténeti értékeket, miközben emléket állít az idős és magányos embereknek. a természet szokatlan je. lenségeinek, elsősorban a víz és az ég fényjátékainak. Szomorú, néhol meseszerű ez a képvilág, még akkor is, ha nem az embereket érzékelteti. Élménygyűjtés közben elbeszélget az öregekkel, a magányos házak lakóival, feljegyzi a visz- szaemlékezéseiket. így tekintve a népművészet, főleg a népi gazdálkodásmód még elérhető eszközeit is számon tartja. Emlékeznek arra, őmaga is egyébként, hogy valaha a déli és az északi part gazdálkodó lakossága télvíz idején élénk kereskedelmi viszonyban volt. Badacsony felől jégen jöttek át az emberek, bort hoztak, míg a somogyi részekről kukoricát vit. tek. Ez a motívum sokáig élt a művészben, eredménye a „Túl- partiak" című alkotása. Munkáira felfigyeltek a hazai és a külföldi műgyűjtők is, képei közü| jó pár elkerült Belgiumba, az NSZK-ba, Svájcba. Eddig egyebek között a helyi, a balatonberényi művelődési házban, a Duna Intercontinen. tá| Szállóban szerepelt önálló kiállításon. ■ Az 52 éves Bagó Bertalan, aki tagja a Művészeti Alapnak, a Képzőművészek Szövetsége dél-dunántúli területi szervezetének —, Pécsett is szeretne kiállítani. Ezért keresi a kapcsolatot baranyai kiállító szervekkel. Cs. J. Ahol már 19S5-öt írnak Csillagképben férfíakt Készülnek a jövő évi naptárak Háziasszonyoknak ételrecept, gyűjtőknek akthistória A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatánál már 1985-öt írnak — sőt nyomnak: készülnek a jövő évi naptárak. A terv szerint 27 féle naptár kerül forgalomba az idén szeptember végén, ebből nyolcféle asztali, tizenkétféle fali, a többi plakátnaptár és határidőnapló. A Magyar városok című naptárt 13 város, köztük Pécs, KaSzász Endre víziói Marosvásárhelytől Hollóházáig Az elmúlt évtizedekben aligha volt olyan nagy jelentőségű kísérletező művészeti vállalkozás, mint ami jelenleg is folyik Hollóházán a főleg Amerikában élő székely származású Szász Endre vezetésével. Művészpályája Marosvásárhelytől Japánig és Amerikáig ível és ebbe az ívbe néhány éve egyre jobban beletartozik Hollóháza az „új idők új dalait" megszólaltató folkszürrealista porcelán kompozíciók formájában. E kis észak-magyarországi községet a csehszlovák határ közelében találjuk. 5—600 méter magas hegyek veszik körül. Szász azért is szereti ezt a helyet, mert szülőföldjére Erdély romantikus tájaira emlékezteti. (Csíkszeredán született 1926. január 7-én.) 1979 óta a gyár IV. emeletén Szász tervei kivitelezésére külön korszerűen berendezett műhelyt kapott, hogy „avant- garde” újításait folytassa. Megalapította a Szász-Stúdiót, - ahol a jövőre is gondolva tehetséges fiatalokat oktat. . Csaba László Ybl-díjas építész tervei alapján épül a gyár legújabb csarnoka 150 millió forintos beruházással. A négyszintes üzemi épületben égetőkemencék, műtermek, stúdiók, gépi berendezések, raktárak kapnak helyet. Hogy került Szász Endre Hollóházára? Herend 150 éves jubileuma alkalmából felkérték a képzőművészeket, hogy „egyedi díszítésekkel járuljanak a fejlődéshez". Jelentkező nem nagyon akadt, mondván: „bögréket nem festünk". Szerencsére Sikota Győzőnek, az egykori finomkerámia-ipar vezetőjének sikerült Szász Endrét megnyernie munkatársul. A gyár és az alkotó találkozása az iparművészet és a murális feladatok új útjait jelentette. Az első ilyen próbálkozás a győri színház két részből álló belső fala volt. Az első kép címe: „Lángoló kulcs”, ez a kultúrának, az emberiség jövőjének a jelképe. A másik az „Életfa", átvitt értelmű, a fiatalságot és az öregséget állítja szembe egymással. Szász porcelánbemutatói 1979-ben a budapesti Csók Galériában kezdődtek. 1982- ben a miskolci Herman Ottó Múzeumban, majd az 1983-as Tavaszi Fesztiválon, amelyet 1984-ben a soproni nagyszabású kiállítás követett. Tavaly a Vigadó Galériában megrendezett tárlatát felemás fogadtatás kísérte. A rendezőket ez alkalommal a porcelán távlati lehetőségei foglalkoztatták. Szász Endre műveit lehetetlen rendszerezni, hiszen ahogy megfest egy képet, azonnal eladja, és már csak a következő izgatja. Műveit nem katalogizálták. Elsősorban helyhez kötött néhány murálisa ad számot egy-egy periódusáról. Mit láthat az érdeklődő műbarát Szász hollóházi műtermében? Mappáit a rajzok, az ötletek ezrei töltik meg. Elszántan dolgozik minden kezébe kerülő anyagra, legyen az rézlemez, vászon, vagy akár egy darab papír. Olyan művész, „akin saját ihletének démona ül”, valóságos „megszállott”, akit hivatása ural. Gyorsaságát támadják, kétségbe vonják, de azt kevesen veszik észre, hogy a pillanatok „gyorsírásában" 30—40 év mesterségbeli tudása ötvöződik. Mindent tud, amit egy festő tudhat szakmájáról. Ö maga így vall erről: „mindig komolyan vettem a mesterségemet, hiszen egész életemben egy valamire készültem, s erre nagyon odafigyeltem”. posvár, Szombathely látképe díszíti, a Lovasfogatok falinaptár az idén augusztusban Szilvásváradon rendezendő fogathajtó világbajnokság alkalmából jelenik meg, képei a tavalyi versenyeken készültek. A történelmi múlt eseményeit megörökítő képeket gyűjtők figyelmébe a Magyar csataképeket ajánljuk, a Címereslevelek az Országos Levéltárban őrzött régi oklevelek, adománylevelek másolatát használja fel dekorációnak. A Magyar várak és kastélyok híres történelmi és műemlékeink látképeiből ad válogatást, a művészeti naptárak kedvelői Csók István és Csontváry Kosztka Tivadar festményeinek másolatait tehetik falukra. A népviseletek sorozatában az idén a somogyi jelenik meg: a gazdag díszítésű magyar viselet mellett horvát és német ruhákat is láthatunk. Az Állatnaptárt gyermekeknek ajánlja a kiadó. Nem tiltott gyümölcs már az aktnaptár a magyar kereskedelemben: a gyűjtők sok szép kiadványból válogathatnak. Ilyen a Lány gyümölccsel című plakát és ilyen a Csillagképek, amely a címlapon kívül 12 lapot tartalmaz. Ám ezek közül csak kilenc ábrázol meztelen nőt, három csillagképet — a bakot, a bikát és a kost — stílszerűen férfiakt jelképezi. A falinaptárok közt unikum a Múlt századi társasjátékokr amely a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből hét társasjátékot Csillagképek - „IKREK” Lány gyümölccsel jelentet meg hasonmás kiadásban, játékszabályokkal. A Várak — évfordulók asztali naptár a Széchenyi Könyvtár két-háromszáz éves metszeteiből válogat, egy plakátnaptár újhullámos együtteseket, egy másik hajómodelleket népszerűsít. A Háziasszonyok naptára 52 baromfiból készíthető étel receptjét írja le klasszikus csendéletek illusztrációjával, az Akthistória pedig a női és férfi szépségeszmény változását kíséri figyelemmel múlt századi festők és fotósok műveinek fel- használásával. G. T. Tóth Márta Jövőlátás lézermódra
