Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-07 / 124. szám
Med. Univ.” Balatoni hajózás, 1984 1984-től a MAHART balatoni üzemigazgatósága leányvállalatként működik. Pinczehelyi Károlyt, kereskedelmi-forgalmi vezetőt, igazgatóhelyettest kérdeztük meg az önállóvá válás hátteréről, a vállalat gondjairól, az idei balatoni tervekről. — A leányvállalati forma nem vállalati döntés eredményeképpen jött létre, hanem tárcadöntés nyomán. A régi, tröszti szervezetben is elhatárolt, de más területekkel is összefüggő tevékenységet folytattunk már évtizedek óta. A jelenlegi gazdasági helyzetben a cél a nagyobb állami bevételek biztosítása. Ennek egyik eszközeként jöttek létre a tröszt helyén a vállalatok, így a mi leányvállalatunk is. — Mekkora a Balaton szerepe a magyar hajózásban? — A személyszállítási tevékenység 65%-a a Balatonon zajlik le. Ezzel szemben a személyszállításra eső állami támogatásoknak csak 35%-át kapjuk mi meg. — Milyen gondok merültek fel az önállósulásnál? — A leányvállalat létrehozásának feltételeit a vállalati törvény szabja meg. Az alapító vállalat és köztünk együttműködési szerződés van érvényben. Az önnólósulás gazdasági nehézségeket nem okozott, pénzügyi problémáink viszont akadtak. A mi költségeinknek nagyobb része az I. félévben jelentkezik, bevételekhez csak a II. félévben jutunk. Mégis, sikerült idáig fizetőképességünket megőrizni, az induló vagyonból gazdálkodni, s nem kényszerültünk hitelek felvételére. Saját magunk állapítjuk meg tervünket, s ezt a tervet meg is tudjuk valósítani. Az egészséges vállalati tevékenységhez körülbelül 16 millió forint nyereséget kell az idén produkálnunk. .— Eredményesebb, gazdaságosabb szervezési formákat szeretnénk választani. A hajók nagy része (több mint ötszáz) programokat is biztosít, amelyik alkalmas rá, esti rendezvények megtartására is rendelkezésre áll. Ez körülbelül 160 000 embert érint az idényben. Újdonság, hogy a Somogy megyei Moziüzemi Vállalat Szán- tód-révből indulva kompmozikat létesít. Sajnálatos, hogy a filmforgalmazás nem biztosítja a megfelelő színvonalú produkciókat — a filmforgalmazással foglalkozó cégek nem tekintik a Balatont kiemelt területnek. A magyar hajózás történetében egyedülálló esemény, hogy a Balatontourist Nord egész idényben bérbe vette a „Kelén" hajót. Szeretnénk, ha a kibontakozó magyar naturista mozgalomnak is segíthetnénk itt a Balatonon — erről jelenleg még folynak a tárgyalások. — Magánszemélyeknek is adnak bérbe hajókat? — Természetesen. Egy feltételünk van: üzletelés céljára nem lehet a hajót felhasználni. De számos jó kezdeményezést tapasztaltunk. Például a badacsonyi Halászkert vendéglő gyakran vesz bérbe tőlünk hajót, amivel vendégeit ebéd vagy vacsora után sétahajózásra viszi. — Jelentett-e valamilyen törést, változást az önök számára az önállósulás? — Nem, nem jelentett törést. A továbbiakban is megalapozott, bevált módszereinkkel kívánunk dolgozni. Verebics János II — növekvő rangon Nemcsak orvos, ha körzeti Száz ember - tizenkét telefon Tanító, barát vagy akár ügyvéd is - Az országban: 4300 Az orvosi, gyógyászati bravúrok — mint például a közelEgy telefonínséges időszak fejlesztési elképzelései Legalább két évtizedig nyíltan kimondva, vagy hallgatólagosan ezt a gyakorlatot folytatva luxuscikknek minősítették a telefont Magyarországon. A hetvenes évektől egyre világosabbá vált azonban, hogy korunkban — az információ cseréjének, beszerzésének és továbbításának gyorsasága rendkívül komoly gazdasági tényező. Egyes közgazdászok becslése szerint, ha a távbeszélő szolgáltatás a jelenlegi fejlettségi és sűrűségi szinten marad hazánkban, akkor a népgazdaságunkat az ezredfordulóig a mai árakon számolva mintegy 500 milliárd forint veszteség éri. Lehet, hogy az a becslés túlzó, de hogy van benne jócskán igazság, azt alátámasztja egy két évtizeddel ezelőtt elvégzett nemzetközi kutatás eredménye: amerikai kutatók 52 országban végzett vizsgálatok alapján jutottak arra a megállapításra, hogy a telefonállomány 1 százalékos emelkedése az egy főre jutó jövedelmek három százalékos növekedésével jár együtt! Nem érdektelen tehát ebből a szempontból is elvégezni a nemzetközi összehasonlítást, hol is tartunk ma? 1981- es adatok szerint Magyarországon 100 lakosra 12,9 távbeszélőhely jut, az USA-ban 83,7, Dániában 63,7, Ausztriában 39,8, Csehszlovákiában 20,6, Bulgáriában 14,1. A lemaradásunk az európai középmezőnytől is jelentős, éppen ezért készült olyan távlati terv, amely szerint az ezredfordulóig mintegy 72 milliárd forintot fordítunk a távbeszélőhálózatunk fejlesztésére. A telefonínséges időszak ráadásul számos ellentmondást teremtett és teremt. Köztük egy olyan érdekességet is, amely múltbeli csontvelő-átültetés — és a hanyagság, nemtörődömség példái — mint épp a Komárom megyei „szülészeti tragédia" egyaránt bizonyítják, hogy valamennyi szolgálat és ellátás közül — érthetően —az orvoséra vagyunk leginkább érzékenyek. Az is köztudott, hogy ennek a munkának a körzeti orvos a hozzánk legközelebb álló művelője — ám azt bizonyára még szűkebb hazánkban: Baranyában s a Dunántúl déli felén is kevesen tudják, hogy a körzeti orvosok munkájának szakmai istápolásával külön szervezet foglalkozik: a POTE Szerve- zéstani Intézeteként is működő Országos Körzeti Orvosi Intézet. Az intézmény igazgatója, dr. Tényi Jenő egyetemi tanár, nemrég tartott előadást Budapesten, az ottani orvosegyetem cktatókörzeti orvosainak. Megkérdeztük: miről beszélt illetve megkértük: ennek kapcsán vázolja a pécsi intézet tevékenységi körét, feladatát. — Feladatunk, legáltalánosabban szólva: az ország mintegy 4300 körzeti orvosának elméleti és egyben konkrét, gyakorlati segítséget nyújtani a mindennapi gyógyító munka ellátásához — mondja. __ Ez m eglehetősen összetett dolog, hiszen az esetek többségében, különösen a kis településeken, faluhelyen, a körzeti orvos nemcsak specialista. Státusa különleges: ismernie kell betegei munkáját, társadalmi életét; nem elég, hogy orvos — tanítónak, egy-egy család barátjának, „ügyvédjének”, afféle családi orvosnak is kell lennie. Ez semmivel sem jelent kisebb követelményeket, mint egy sebésznél, belgyógyásznál vagy bármely más specialistánál, ám a feladat tartalma, iránya más. Gyakran a legfontosabb a beteg panaszának a megszüntetése, a tüneti diagnózis felismerése a kórkép, szimptóma alapján. Igen sokszor percek alatt kell eldönteni, hogy a betegnek mire van szüksége: mentőhívásra — „személytelenül” —, vagy a legszemélyesebb jótanácsra, megértésre az életvitel, a testi-lelki higiénie befolyásolására. Mondhatnám úgy is: a körzeti orvosnak a beteg érdekeit kell képviselnie a medicina szervezete felé ... Mindez — szakszerűbben — egy igen fontos követelményben fogalmazódik meg: a körzeti orvosoknak — kétéves gyakorlat, majd újabb hároméves előkészület után — le kell tenniük az általános orvosi szakvizsgát. Ezt a „későbbi” követelményt természetesen már a pályairányításban: az egyetemi években is érvényesíteni kell; a meghatározott oktatási, nevelési célt — és épp erről szólt az említett előadás _ a képzés be „be kell építeni”. Az intézet — a szakmai segítségadás, továbbképzés számos formáján kívül — a hálózatfejlesztéssel is foglalkozik, ötéves működésük során, kutatásaik alapján olyan elképzelés alakult ki, hogy a mai, egyre inkább specializálódó „kis rendelőintézetek" sok szempontból elavultak. Helyettük — NDK-beli, skandináviai, jugoszláviai minták alapján — olyan egészségügyi „miniközpontok" létesítésére lenne szükség, ahol — egyebek közt — a körzeti orvosi gyermekgyógyászati, védőnői és gyógyszer- ellátás, továbbá az ügyelet és mentés, kisméretű labor és fizikoterápia is megtalálható, mert a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez valósítaná meg legjobban a korszerű alapellátás eszméjét. Varga J. Vigyázatosan kel | araszol- gatni ezen az ezerméternyi szakaszon, a tengelytörés és o kátyúba ragadás veszélyének izzasztó közelségében. Megéri. Bükkösdöt elhagyva, egy gid. res-gödrös földúton kunsztozva végül is felbukkan Baranya egyik legszebb, szubalpin- klímájú és -jellegű tája, a maga megbámulni való -szépségeivel. harapnivalóan tiszta, ózondús levegőjével. A dombháton legelésző kecskék kis csoportja embereket sejtet a közelben. A fák között elő is bukkan egy társaság, élén Má- tis Istvánnal, a bükkösdi tanácselnökkel. Kúrát Antal portája felé taranak, csatlakozom hozzájuk. — Ez is része a „falugyűlésnek" — mondja a tanácselnök. Sorra járjuk a goricai portákat, megbeszéljük a teendőket, aztán délután a kultúrház- ban remélem, sikerül megálla. podnunk a legfontosabb ügyekben. Látom, a társaság csupa fiatalemberből áll. Az asszonyok a portáikon várják az elnököt és a vele levő férfiakat. Gorica De hol van Gorica ..? Először járok itt és meghökkenve tapasztalom, hogy a szélső háztól még jó pár száz méternyi, elképesztően meredek horhos megmászása után tűnik csak fel a tulajdonképpeni fa. |u. Érdemes megmászni a meredélyt, mert nemcsak ez a művelet, az ottani látvány is lélegzetelállító. Kerekes tanár úr házától végiglátni az egész talpasházas, haranglábas, népi építészeti remeklésekben bővelkedő utcán, és már itt, egy pillanat alatt meg lehet érteni a2 újdonsült faluközösség megkapó ragaszkodását mindahhoz, amit nekik Gorica jelent. A falu voltaképpen már meghalt volna, lekerült volna a térképről, ha az új lakók utána nem nyúlnak és föl nem emelik, visszaadva egy újfajta különös életnek. Megvették az omladozó házikókat, és egy-két év alatt részben máris újjávarázsolták őket. Van itt tanár, orvos, fizikai dolgozó, mérnök, gyógyszerész, nyugdíjas, egészséges, valamint gyógyulni vágyó ember... És rengeteg gyerek. Ők alkotják a faluközösséget, nekik az üdülőfaluvá vált Gorica a „szabadulás”, ellentétben a hajdani itteni néptanító, Lemle Géza „Március” című könyvében leírt szegényparasztokkal, akik emberöltők óta itt éltek. Az ő számukra az volt a szabadulás, hogy végre elmehettek innen. A valamikori paraszt ebben a faluban ugyanis csak tengődni tudott, eldúgva, elzárva minden elől. Nem vette észre a háború kezdetét, végét, nem vette észre a történelem változásait. A mai goricaiak is aggódva fürkészik az eget. Paradox helyzet: nekik az eső a haláluk. Ha borongás az ég, menekülniük kell, különben itt ragadnak kocsistul, családostól. Budapestről, Pécsről, Szeged, ről, Szentlőrincről járnak ide A közelmúltban Pécs külső területein helyeztek el ilyen modern telefonfülkéket szerint egy lakásállomás létesítése ma 6000 forintjába kerül a bérlőnek, valódi költsége azonban 50 000 forint körüli, ugyanakkor a Magyar Posta leginkább nyereséges ágazata éppen a telefonszolgáltatás. A fenti adatok ismertetése után aligha kell indokolni még, hogy miért tűzte ülése napirendjére a postai szolgáltatások és ezen belül a telefonhálózat fejlesztésének kérdését a Baranya megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. A Pécsi Posta- igazgatóság vezetője által előterjesztett jelentés a következő adatokat tartalmazza: Baranyában a 100 lakosra jutó táv- beszélőhelyek száma az 1982. január 1-i 10,9-ről 1984 januárjára 12,2-re emelkedett, ezen belül Pécsett 20-ról 22,2-re. Baranya megyének ez a mutatója 0,7 százalékkal kisebb az országos átlagnál, viszont több mint 3 darabbal magasabb a vidéki átlagnál. 1983. december 31-ig 10 666 nyilvántartott telefonra várakozó volt, ebből 7547 Pécsett. Az igények jobban növekedtek, mint a lehetőségek. Az elmúlt két évben 5243 telefonállomást kapcsoltak be me- avénkben. A felmért igényeknek jelenlea mintegy 71 százaléka kielégített. A fejlődés előkészítésére, a lehetőségek növelésére 4 góckörzetet alakít ki a posta Baranyában: Pécs, Siklós, Mohács és Szigetvár. Ezek között a hálózat a tervidőszak végéig épül meg. A távközlés fejlesztése területén az eddiginél lényegesen újabb és magasabb színvonalú szolgáltatást a mohácsi gócközpont területére tervezett elektronikus, tárolt programvezérlésű digitális rendszerű távközlési hálózat jelenti, amelynek tervezése és kivitelezése megkezdődött. Befejezése a VII. ötéves terv elejére várható. Ezzel jelentősen csökken Baranyában az automatizálatlan terület a távbeszélőszolgáltatásban. Ugyancsak a VII. ötéves terv közepére befejeződik a pécsi központ bővítése, s várhatóan még idén kisebb kapacitású automata központokat helyeznek üzembe Újpetrén, Eger- ágon, Kozármislenyben, Dráva- szabolcson és Diósviszlón. D. I. Délután falugyűlés. A legfőbb gond: a járható út hiánya. Ezért az üdülőfalu lakói mindent elkövetnének. Pénzzel, munkával segítenének. Az elnök nincs könnyű Tielyzetben. Kevés a tanács pénze. Több ütemet javasol. Kezdetben ta. Ián jó lesz egy kőzúzalékos borítás a falu széléig. Aztán . . . tovább kell lépni. Hogyan? Egyelőre nem lehet tudni. De ha ez a mostani megejtő egyetakarás megmarad, előbb- utóbb meglesz az út. Búcsúztomban fölpillantok a haranglábra, és azon töprengek, hogy a tegnap innen elmenekültek boldogtalansága és a mai tulajdonosok — határtalan ragaszkodással teli — boldogsága vajon egy tőről fakad-e? Nem tudom. Végül is ez a mesébe illő szépségű település megmenekült a haláltól. És ez a lényeg. Bebesi Károly pihenni, felüdülni. Vannak vagy százötvenen. Egyelőre persze főként dolgoznak a házikó felújításán, az udvar és a „birtok” rendbetételén. héttői EJ
