Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-05 / 122. szám
1984. május 5., szombat Dunántúlt napló 13 Három hét után „csontszáraz” a pince Befejeződtek az építőkisiparos szakmai napok Az építőkisiparos szakmai napok Baranyában rendezvényének tegnapi záró napja is sok új elméleti és szakmai tudással vértezte fel az építőiparban dolgozó kisiparosokat, akik tegnap öt témakörben vettek részt előadásokon és bemutatókon. Mohácson a farostlemez- gyárral, a MOFA termékeivel ismerkedtek az épület- és bú- torasztalosok, a meleg burkolok. A festő kisiparosok a pécsi KIOSZ Klubban a Buda- lakk termékeiről és azok fel- használásáról tudtak meg sok hasznosat. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán három szakmai csoport vett részt előadásokon, bemutatókon. A kőművesek a lakóépületek épületfizikai követelményeiről, a korszerű hőszigetelési anyagokról és eljárásokról, a cementtakarékos betonozásról, a korszerű építési anyagokról, a családi házak előregyártott vasszerelvényeinek felhasználásáról hallgattak előadásokat. Az épületgépészek és a villanyszerelők a HILTI kisgépekkel, a víztakarékosságot elősegítő berendezésekkel, a műanyag nyomó- és lefolyócsövek szerelési technológiájával, illetve a villamos- hálózatra csatlakozás műszaki, gazdasági feltételeivel, az érintésvédelemmel, a villámvédelem létesítésével és felülvizsgálatával ismerkedtek. Az építő kisiparosoknak a PMMF, a HILTI, az ÉTI, a Csőszer, a BÉV, a DÉDÁSZ és a TÜZÉP képviselői tartottak előadásokat, bemutatókat. Üj szigetelési eljárás próbája Pécsett Hz NDK teafáin Idegenforgalmi kiállítás Komlón A régi pécsiek így ismerik: a Nyilasi-pince, amely egykor zöldség, burgonya és egyebek tárolására szolgált. A Bajcsy- Zsilinszky úton a 30-as években épült 5-ös számú ház alattvan a négyágú pince, amelynek az ágait egy „kupolaterem” fogja össze. A kupola alatt most egy zsomp van, amelyből folyamatosan szivattyúzzák a talajvizet. A mintegy 350 négyzetméter alapterületű pincének ugyanis — megerősítését nemrég végezte el a Bányászati Aknamélyítő Vállalat — volt egy nagy baja (több más „tár. sához" hasonlóan). Vizesedett. A talajvízszint olyan magas, vagy a pince van olyan mélyen, hogy állandóan 70—80 cm magasan állt benne a víz. Emiatt különleges módon kellett megerősíteni is: a padozat és az oldalfal kb. másfél méter magasságig egységes vasbetonlemezt kapott, ami képes ellenállni a víznyomásnak. De a vizesedésnek még nem! Ebben a pincében egy Pécsett eddig ismeretlen szigetelési módot alkalmazott a helyi gmk. Ennek a lényege az, hogy egy különleges cementhabarcsréteget hordanak fel szigetelésül, s ebben nem víz, hanem egy hazai alapanyagokból ösz- szeállított folyékony vegyszer az adalék, ami nem párolog el a kötés folyamán hanem megszilárdul, s ezáltal maga a vakolat nem lesz porózus, azaz vízáteresztő. A Nyilasi-pincében époen ennek a különleges vakolatnak a felhordásán dolgoztak. Az anyag hatásossága iránti igény igen egyszerű: teljesen sima, hézagmentes felületet kell létrehozni, s ez különösen áll az élekre. Egy több mint 30 éves találmány módosított változatának a pécsi bemutatkozásáról van szó. Az eredeti találmánynyal kb. 40 szigetelést végeztek, ezek ma is tökéletesen funkcionálnak. A módosításra azért volt szükség, mert a régi anyaggal — mivel abban egészségkárosító gázok keletkeztek — csak gázálarcban lehetett dogozni. Az új változat e tekintetben már teljesen közömbös. Az Etisöl — ez a neve az anyagnak — az előnye az ún. fekete (tehát kátrányos, bitumenes) szigetelésekkel szemben, hogy kevésbé sérülékeny, tehát tartós hagyományos építőipari módszerekkel alkalmazható és azoknál kb. 40 százalékkal olcsóbb. A pince a három hét kötési idő letelte után „csontszáraz” lesz — ígérik, akkor a zsompot is lezárják (megszüntetik a vízszivattyúzást), s attól kezdve bármilyen célra hasznosítható lesz. A szigetelés eredményességét be fogják mutatni az érdeklődő szakembereknek. A Német Demokratikus Köztársaság tájait, városait és idegenforgalmi nevezetességeit bemutató kiállítás nyílt tfegnap Komlón, a Május 1. Művelődési Házban. A rendezvény időszerűségét jelzi, hogy éppen két évtizede kezdett nagyobb méreteket ölteni a két ország közötti turizmus. A Reisebüro der DDR és az IBUSZ közös rendezvényén a kenderföldi Általános Iskola német tagozatos tanulói adtak hangujatos műsort, Kovácsné Kungl Márta, az IBUSZ komlói irodájának vezetője, valamint Wolfgang Jahn, az NDK Utazási Iroda magyarországi képviseletének igazgatója nyitotta meg a kiállítást. Mint elmondották a baráti szocialista országból tavaly mintegy 75 ezren látogattak hazánkba. Tőlünk viszont mindössze 17 ezren vették igénybe a szervezett utaztatás lehetőségeit. Az idén az eddigieken túl két új kedvezményes utat szerveznek és összesen 20 ezer turista fogadására készültek fel. Tovább bővíti a lehetőségeket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létrejöttének 35. évfordulója tiszteletére számos idegenforgalmi létesítményt is avatnak. így példáut Berlinben és más városokban nem csupán a hagyományos látnivalók — múzeumok, képtárak, emlékhelyek — nyújtanak élményt, de néhány új intézmény is. Az egyéni és csoportos utazási lehetőségeket ismertető színes bemutató május 13-ig látható a művelődési ház emeleti kiállítótermében. H. I. T anácskozás a kábeltelevízióról Tegnap Pécsett az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán a fővárosi és megyei pártbizottságok ideológiai titkárai, a tanácsok elnökhelyettesei, az országos szervek képviselői a kábeltelevízió fejlesztésének lehetőségeiről tanácskoztak. Lakatos Ernőnek, az MSZMP KB osztályvezetőjének megnyitója után Korni- desz Mihály, az MTV elnöke tartott vitaindítót. Dr. Valter Ferenc, a Postaközpont szolgálati igazgatója műszaki és fejlesztési lehetőségekről tájékoztatta a résztvevőket. A vitában felszólalók nagy érdeklődéssel és elismeréssel szóltak a Pécs városi televízió (kábeltelevízió) kísérleti adásairól, az eddigi kezdeményező vállalkozásról. Kelle Sándor kiállítása Kelle Sándor festőművész gyűjteményes kiállításának megnyitójára gyűltek össze tegnap délután a Pécsi Galériába a művészet barátai, a tisztelők és a tanítványok, továbbá Pécs és a megye művelődési életének vezetői, képviselői. A hetvenesztendős művész pályájának teljes keresztmetszetét láthatjuk a Pécsi Galéria falain: a nagyteremben a negyvenes évek második felében festett képeivel kezdődik a tárlat, hogy aztán négy évtized terméséről adjon áttekintést, érzékeltetve a szándékok, törekvések, a stílus beérlelődését. A folyosói részen Kelle Sándor rajzai, kisméretű grafikái láthatók. Ez alkalomra képvásárlást is lehetővé tettek a rendezők: ötven példányban sokszorosított, szignált szita, nyomat kapható a kiállításon. A Pécsi Építők madrigálkórusának Jandó Jenő vezényletével felcsendülő dalai után Soltra Elemér festőművész nyitotta meg az életműkiállítást. A pályatársak nevében beszélt azokról a törekvésekről, melyeket a Pécsett élő képzőművészek vallottak magukénak, a húsz évvel ezelőtt szervezett önálló kiállítások rendszerét, majd Kelle Sándor alkotói képét körvonalazta: Kelle nem használ látványos eszközöket, eszközeivel mégis az ábrázolt téma lényegéig hatol. Az Alföldön született, ám tanári, festői pályája kezdettől Baranyához, főként Pécshez kapcsol, ja, képeinek fő témája a dunántúli dombvidék. Mások mellett e téma számtalan variációjával találkozhatunk a pécsi galériabeli Kelle Sán- dor-kiállításon. Gállos Orsolya FILMJEGYZET Napló gyermekeimnek A filmkészítők-közönség-kri- tika viszonyához egy adalék: ellesett beszélgetés a mozi előtt, a Napló gyermekeimnek című új magyar filmre várva: „A kritikák csupa jót írtak erről a filmről.” Mire a válasz: „Attól még lehet jó is." Azután úgy negyvenünknek elkezdődik Mészáros Márta új filmjének vetítése. S a film valóban jó. Pedig a naplóforma nem kimondottan filmre kívánkozó: a napló írójának és a valóságnak apróságait rögzíti, tartalma hosszú időszakra vonatkoztatva lesz érdekessé. Hiszen a naplóíró és a valóság oly ritkán változik jelentősét egyik napról a másikra: két bejegyzés között esetleg nüansznyit csak egyik is, másik is, s leheletnyit kettőjük viszonya. Általában. De vannak időszakok az egyén életében és a valóság történéseiben is, amikor az események felgyorsulnak, lényegi változások történnek napok, hetek alatt. Esetleg néhány év múltán — ami történelmi távlatban csupán csak pillanat. Ilyen idő az egyén szempontjából a kamaszkor; egy-egy esemény képes órák alatt felnőttet változtatni a kamaszgyerekből, s ilyfen a társadalmi változások ideje. Mészáros Márta önéletrajzi elemeket is tartalmazó filmjének hőse bakfis, ideje pedig a szűkén vett cselekmény szerint 1947-től 1953-ig tart. Ám a kislány visszaemlékezéseivel a háború előtti időkig nyúlik vissza a történet és a határokon túlra, Szovjetunióba. Itt él emigráns szüleivel a kislány, mikor eay hainalon elviszik szobrász édesapját. Édes- anyia is hamarosan meghal. A kislány szemoontiából a szüleihez fűződő idő természetesen szép, vaay legalábbis megszédül. de mi tudiuk. édesopia eltűnése a sztálini személyi kul- tirs-’ho-’ fűződő törvénysértések időszakába vezet bennünket. S befejeződik a történet 1953- ban Magyarországon, ahol apóként tisztelt és szeretett, egykor nyugati emigrációban lévő férfit látogat meg_^a börtönben: ő a Rákosi-korszak törvénysértéseinek áldozata. Ekkora időszak befoqása teszi indokolttá a naplóformát: volt már ezen időszakról szóló magyar film rossz példa arra, hogy nem lehet büntetlenül felrúgni a hely és idő valamiféle egységét kívánó drámai szerkezetet. Egy drámai időszak ábrázolása nem feltétlenül kívánja a dráma irodalmi "alkalmázását, erre is tanúság a Napló, ugyanakkor drámát látunk valójában: a szocialista építés megbicsaklásának drámáját, s ezen belül tragédiáját az ebben résztvevőknek. A megismerés drámájában a kérdezés tragédiáját — s ezzel több a Napló az ehhez a korszakhoz nyúló többi filmnél: a megértés, a kérdezés jelen- idejűségét igenli a film mindenféle rossz aktualizálás, san- dítás, példálózás nélkül. Hiszen a valóság drámája akaratunktól függetlenül történik — elhallgatásokkal cigarettaszünet abba nem iktatható. S ha vannak is apró hibái — némely szereplő szélsőséges megfogalmazása a végleteken, a banánjelenet, mint hatásvadászó elem — ezek eltörpülnek erénye mellett: a történelem, annak egy időszaka nem bűnbakként jelenik meg végre egy magyar filmen, hanem egyén és társadalom kölcsönösen egymásra ható viszonyaként. A múlt vállalásaként. Ezért jó film a Napló gyermekeinek. Bodó László