Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-29 / 146. szám

1984. május 29., kedd Dunantun Tlcmio 3 Képek az eszéki kiállításról: 1. A Pécsi Bútorgyár tetszetős ebédlőgarnitúrája. 2. A baranyai vezetők az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat standján. 3. Műanyagtermékei színesedő választékát kínálja a pécsi Plastex. Energiatakarékos megoldások ÜZLETRE VÁRVA Baranyai ipari kiállítás Eszéken Megkezdődtek a szakmai napok A z eszéki Zrinyevóc sport­csarnokban a baranyai ipari kiállításon tegnap megkezdődtek a szakmai no­gyiitt állít ki a Pécsi Bőrgyár s a Pécsi Cipőipari Szövet- ezet pok. Mint hírt adtunk róío, o Baranya és Szlavónia Baranya közötti gazdasági kapcsolatok erősítése jegyében az elmúlt . hét szombatján Eszéken kiállí­tás nyílott, melyen 48 baranyai, budapesti és az ország más tájairól érkezett vállalat és szö­vetkezet mutatja be és ajánlja fel termékeit a határ menti cse­rére. A szakmai napok most jó alkalmul szolgálnak, hogy a kapcsolatok erősödjenek, újak szülessenek, miután a rende­zők, a Mecsek-Tourist, az eszé­ki Gazdasági Kamara és a ha­tár menti cserében fő sz'erepet játszó Osijek Export-Import cég ezekre a találkozókra a ha­tár mindkét oldaláról meg­hívta az összes érdekeltet, az üzletkötésnél számításba vehe­tő partnereket. Tegnap az élelmiszeripar és a mezőgazdaság szakmai nap­jára került sor, tegyük hozzá, a két terület közötti gazdasági együttműködésen belül éppen az élelmiszergazdaság vállala­tai és szövetkezetei dicseked­hetnek a legrégibb és a leg­szélesebb körű kapcsolatokkal. A kiállításon a következő hazai vállalatok keresik az újabb üz­leti lehetőségeket: a Zöldért, az Állatforgalmi és Húsipari Vál­lalat. a Baranya megyei Sütő­ipari Vállalat, a Pannónia Sör­gyár, a Pécsi Állami Gazdaság, a Tokajhegyaljai Állami Gaz­dasági Kombinát, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát, a Sa- sadi Kertészeti Mgtsz és má­sok. De tulaidonkéopen itt ér­dekelt a cserkúti Mezőgéo Vál­lalat, mely húsipari kocsimosó automatát kínál, vagy a mező­gazdaság kemizálásában egyre jelentősebb szerepet játszó Sellyéi Agrokémia Szövetkezet, a mezőgazdaság szolgálatában álló Pécsi Agroker, a TSZKER és mások. Ugyanakkor jelen vannak az üzletek lebonyolítá­sára kész külkereskedelmi vál­lalatok, a Konsumex, a pécsi Univerzum, a Délker és a Che- molimpex. A szakmai napok sora ma a gépipar, az építőipar, a fa- és bútoripar képviselőinek talál­kozójával folytatódik, szerdán a bőr-, a cipő-, a kesztyű- és a textilipar, csütörtökön a vegy­ipar területén érdekeltek ösz- szejövetelére kerül sor. Emlitsük meg a kiállító cégeket: Buda­pesti Alumíniumgyár, Ganz Vil­lamossági Művek Tüzeléstech­nikai Gyára, Tisza menti Vegyi Művek, Borsodi Vegyi Kombi­nát, szegedi Medikémia, buda­pesti Forcon, Sopiana Gépgyár, Hunor, Pécsi Bőrgyár, Pécsi Ci­pőipari Szövetkezet, Glovita Győri Kötöttkesztyügyár, a bok­sái és az újpetrei termelőszö­vetkezetek, a pécsi Plastex, Pé­csi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet, pécsváradi Épszöv, budapesti Gyorsszolgálat Szö­vetkezet, az Országos Földtani és Fúró Vállalat komlói üzeme és további cégek. Ott vannak Eszéken és áru­házi csere tető alá hozásán fá­radoznak kereskedelmi vállala­taink is, mint a Tüzép, a Fészek áruház kínálatával, a Baranyo- ker a Mecsek Áruház kínálta árucikkekkel, ott van továbbá a Titán, a Piért, a Konzum Áru­ház. Mindezeken felül megem­líthetjük még az Országos Piackutató Intézetet és a Mo- gyar Médiát, mindketten infor­mációs irodát nyitottak. A kiállítás június 1-én zárja kapuit, ezgjj a napon a kül­kereskedelmi vállalatok képvi­selői találkoznak és összegezik a tapasztalatokat. Ez még nem a búcsú, ugyanis június 1-én az eszéki Fehér Hajóban magyar gasztronómiai napok kezdőd­nek, amikor is a Hungar Ho­tels pécsi mesterszakácsoi ad­nak ízelítőt tudományukból. Miklósvári Zoltán A Pannónia Sörgyár iiditö italai A főszerep már a gépeké Ha a bólyi sajtüzem alapító­ja, a megboldogult Keszler Ár­min most velem tarthatna, bi­zonyára egész idő alatt csóvál­ná a fejét, hogy az alapítástól eltelt majd fél évszázad alatt mennyire megváltozott minden a sajtüzemben. A savógondot velem együtt ő sem értené. Az üzemvezető, Faludi János meséli: — Tizenöt éve, amikor ide­kerültem az üzem élére, regge­lente majdnem úgy kellett be- lógnom, mert hosszú sorok áll­tak kannával, vödrökkel a sa­vóért. Most meg? _ kérdi szin­te önmagától — a napi savó­mennyiség fölösleges, majd egyharmadára örülhetünk, hogy vevő a szekszárdi sajtgyár. Ne­künk gazdaságtalan átszállíta­nunk, de legalább nem vész kárba. A korszerű állattartó te­lepek nem sávos takarmányo­zásra rendezkedtek be. Hiába, változnak az idők. Még jó, hogy vannak tsz-ek és háztájik, melyek igénylik és viszik is a savót. Stréb Ferenc 19 éves kora óta, 1948 augusztusától sajt­üzemi dolgozó, nem sokat kére­ti magát, amikor arról fagga­tom, milyen körülmények kö­zött kezdte. — Átvevőnek osztottak be, aztán voltam fölöző, pasztőrö­ző, vajazó, két éve a Márvány­Egy nap a bólyi sajtüzemben Az ésszerű gazdálkodós kö­vetelménye mindinkább rászo­rítja a vállalatokat, üzemeket, hogy ott és úgy fogják meg fo­rintjaikat, ahol, és ahogy csak lehet. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság (OMFB) és az Ipari Minisztérium az energiatakarékosság eredmé­nyeit és újdonságait bemutató kiállítása a BNV 23. számú pa­vilonjában bizonyára nem ke­rüli el az ipari, mezőgazdasági és kereskedelmi szakemberek figyelmét. Mezőgazdaságunk előtt álló legfontosabb feladat: többet, jobbat, olcsóbban termelni. Eb­ben nagy szerepet játszhat az energiatakarékosság és a hul­ladékanyagok fel-, illetve újra­hasznosítása. Az olajkiváltás lehetőségei szinte korlátlanok, a kiállítás ezt is iái példázza. A Szolnoki Mezőgép Sirokkó— 2000 típusú nagy teljesítményű, energiatakarékos terményszárí­tója a kísérleti tapasztalatok és a megfelelő üzemi módosítások után mindenképpen a jövőt mu­tatja. A biogáz is mind több mezőgazdasági üzemben szorít­hatja ki a drága fűtőolajat. A dömsödi módszer 1000 férőhe­lyes tehenészeti telep almos is­tállótrágyájával és egyéb szi­lárd- és folyékony szerves hul­ladék hasznosításával állít elő biogázt. A Széchényi módszer a baromfiistállók fűtésére ajánlja a biogázt, melyet ugyancsak tehenészeti telep higtrágyake- zelési technológiájával nyer­nek. Ez a módszer még mást is ígér: a visszamaradt jó minősé­gű szervesanyaq felhasználásá­val csökkenthető a műtrágya­felhasználás és a környezet­szennyeződés is. A szécsényi módszer megtérülése is igen előnyös: 2-s-3 év. A hűtve tárolás is mind na­gyobb szerephez jut. A MÉM qödöllői Műszaki Intézete a betakarított szemes termények közül a búzát 18—20 százalé- | kos nedvességtartalommal, a i kukoricát előszárítva lehűti 5—8 j fokra. Ez az eljárás — leg­alábbis így ígérik a kidolgozói — a szellőztetéses technológiák közül a legkedvezőbb. A török­szentmiklósi A. G. a szemes- kukorica-zúzalék nedves táro­lására dolgozott ki a korábbi­aknál olcsóbb megoldást, a Szellőző Művek a kukorica- szem-csutka keverék tárolására mutat be új megoldást. Látha-' tők az energiatakarékos talaj­művelés eszközei, a CN—200 típusú szalmabála tüzelőberen­dezés, a tabi behordócsigás fahulladék, faapríték üzemű hő­légfúvó (mezőgazdasági üze­sajtot készítem. Rengeteg volt a kézi munka, amit az átvétel­nél hatan-heten csináltunk, azt most egy ember végzi. Nem volt könnyű. Az olvadékot kéz­zel, hatalmas falapáttal „hár- fóztuk", hogy az búzaszem nagyságú legyen. Amikor a kész sajtot rqkodtuk, csatár­láncba állva úgy adogattuk egymásnak, mint az építkezé­sen a téglát. Gyakran a verí­tékünkkel is sóztuk az áztató- levet. — És most? — Nézze meg, műszakilag jó közepes az üzem, a főszerep a gépeké. Ebben igaza van. De azért a kézi erő még nélkülözhetet­len. Stréb Ferenc is sok mindent köszönhet a sajtüzemnek. Igaz, ezt már mosolyogva mondja: — Azt is, hogy megutáltam a tejet. Meg nem tudom mon­dani, hogy mikor ittam utol­jára. Ha akkor ilyen korszerű a laboratóriumunk, ennyire gé­pesített minden, talán még ma is meginnám. Nem csodálkozom amikor el­meséli, hogy kezdő éveiben minden átvett kannából egy mokkáskanálnyi tejet kellett megkóstolnia. Ha az államosí­táskor napi 10—12 ezer liter tejet vett át napi átlagban kannákban, az mokkáskana­lanként is annyi mint . . . Azt hiszem, ő átlagos tejfogyasz­tással számolva legalább még harminc évre előre megitta a magáét. Még jó, hogy a mostani na­pi 73—74 ezer liter tejet nem ilyen „hagyományos" módon veszik át a tsz-ektől, a Bólyi Mezőgazdasági Kombináttól és a háztáji gazdaságtól. Havi átlagban 145 tonna sajtot kül­denek Bolyból a villányi sajt­érlelő üzemegységükbe, illetve a Baranyatej pécsi központi sajtérlelőjébe. — Fíányléle sajtot készíte­nek? — kérdem az üzemveze­tőtől. — Négyfélét: Óvárit, Már­ványt, Misit és Bólyit. Ez utóbbit idén kezdtük gyártani a Trappis­ta helyett, amit helyettünk is a szekszárdiak készítenek. A Bólyi sajtunkból havi átlagban már 100 mázsás rendelést elégí­tünk ki, várhatóan mind többet kérnek tőlünk. A nagycsarnokban a Mór- ványsajt-alapanyagol formáz­zák a fehér köpenyes asszo­nyok, a másik helyütt hatal­mas kádakban gépi hajtású keverőlapátok keverik, „aprít­ják" az olvadékot. (Amit haj­danán „hárfázni" kellett), Lent az alagsorban sós lében érnek két napig a kerek Márvány­sajtok és a hasáb formájú Óvárik. Két nap után szállítják őket tovább az érlelőkbe. Faludi János, akár a többi­ek, minden szempontból kor­szerű üzemről álmodik. Tud­ják, arra még várniuk kell. És addig itt, a jelenlegiben kell naponta jó minőségű sajtot készíteniük. Ezzel nincs gond­juk. 1975-től a Márvány-sajttal négyszer nyertek az országos mezőnyben kiváló minősítést. A többi sajtjuk is szigorú pont- rendszer alapján export minő­ségű. A jó minőség a bólyiak titka. — Még legalább húsz évig ebben a munkáskollektívában szeretnék dolgozni — mondja búcsúzóul az üzemvezető. M. L. mek, ipari csarnokok automati kus vezérlésű fűtésére). A bu dapesti Rozmaring Tsz Frígoka lor készüléke a tehenészeti te lepek hűtőgépeinek kondenzá ciós hőjével állít elő meleg vi zet. Az Agroláng mezőgazda sági maradványtermékekkel biz tosítjd a szükséges járulékos hőigényt, vagy szolgáltat meleg levegőt a szemes termények szárításához. Még messze nem használ­tunk fel minden olcsón kínál­kozó lehetőséget az energia­takarékosság terén, az biztos. De hogy megindult o folyamat, az jó dolog. Az még jobb, hogy mind több eljárás, beren­dezés kínálja magát a BNV-n is, s van köztük pofon egyszerű­nek látszó. Például a nagyma­rosi Rollykon hűtőtakaró, mely- lyel a kereskedelmi hűtőpultok transzmissziós hőveszteségét 15,3 százalékkal lehet csökken­teni. (Gondoljuk meg, hogy a Keripar, Mirköz, Tylor mélyhű­tőknél mennyi elektromos ener­giát takaríthatunk meg a hasz­nálatával. és az árunak is mennyivel nagyobb biztonsá­got jelent ez a hűtőtakaró.) Az ipari energiatakarékossá­got segítő berendezések mel­lett érdemes még megemlíteni — és megnézni — a lakóházak energiatakarékosságát elősegí­tő berendezéseket is. Csak fel­sorolva: napenergia hasznosí­tása, műanyagcsöves padlófű­tés, háztartási melegvíz-célú hőszivattyú, új, korszerű Tungs­ram fényforrások, vagy a bony­hádi síkfenekű edénycsalád. A Szellőző Művek Neuero farmrendszerei a mezőgazda­ságban nélkülözhetetlenek a termények, takarmányok táró. lásánál. A „C” pavilon előtt ki­állító MÉH Tröszt is sok látniva­lóval várja a vásár látogatóit. M. L. A MIRKOZ Szövetkezet hőszivattyúja 1 kWh villamosenergia fel­használásával 3,5—4,6 kWh fütőenergiát biztosit automatikusan, tehát a hagyományos eljárásokkal szemben azonos fűtési energia eléréséhez csupán 20 30 százaléknyi villamos energiát igényel.

Next

/
Thumbnails
Contents