Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-28 / 145. szám

Minikönyv Lázi, a hordozható akupunktúrás berendezés Pécsi kutató a felkelő Nap országában Á japán tempó A tudományos eredménye­kért könyörtelen harc folyik szerte a világon: A japán Fukuoka és Okazaki városokban lévő fiziológiai ku­tatóközpontokban tevékenykedő tudósok például naponta leg­többször reggel nyolctól éjfélig dolgoznak intenzíven „szabad szombat” nélkül laboratóriu­maikban. Bírják? — Bírniuk kell, mert a tem­pó ma ezt diktálja —• mondja dr. Lénárd László, az MTA ideg­élettani tanszéki kutatócsoport­jának tudományos főmunkatár­sa, aki kétszer fél évet dolgo­zott a közelmúltban az említett ottani kutatóintézetek­ben. Dr. Lénárd László kandi­dátussal a POTE dr. Grastyán Endre akadémikus vezette Élet­tani Intézetének egyik kutató­szobájában a „japán csoda" e tudományos vetüietéről beszél­getünk. — Közös kutatási egyezmény alapján, az MTA támogatásá­val kerültem Japánba, ahol agykutatási témában működ­hettem együtt a Yutaka Oomusa professzor által irányí­tott kutatócsoportokkal. Az együttműködés pontosabban az éhség motiválta magatartás központi idegrendszeri szabá­lyozása témakörében jött létre. — Mi volt a legkellemesebb és a legborzalmasabb élménye Japánban? — A legkellemesebb a ja­pánok kedvessége, őszintesége és barátsága. Amikor látták, hogy én is fölveszem a tempó­jukat, szinte japánnak tekintet­tek engem is. Megragadott még a technika hallatlan fej­lettsége. Az elmúlt 25 évben például több, mint 50 orvosi egyetemet építettek fel Japán­ban. És a legborzalmasabb él­mény? Ez Hiroshima volt. . . — Mi a japánok véleménye a magyarokról? — A magyar népet — ázsiai eredete révén — rokonuknak tekintik. A magyar kutatóknak meglehetős presztízse van Ja­pánban. Csodálattal adóznak annak a ténynek, hogy ez a nép kis lélekszámához viszonyít­va, mennyi kimagasló koponyát adott az egyetemes tudomány­nak. — Milyen haszonnal járt az ön konkrét munkája szempont­jából a Japánban töltött idő? — Mindenekelőtt sikerült új módszereket megismernem a központi idegrendszer sejtakti­vitásának a regisztrálásával kapcsolatban. Megemlíteném például az ott megismert és általam is alkalmazott úgyneve­zett multi-barrel elektródot, amelynek központi része egy elvezető elektród, körülötte pe­dig miniatűr kapillárisok van­nak. Ezeken keresztül különbö­ző kémiai anyagokat, gyógysze­reket lehet az idegsejthez jut­tatni és megvizsgálni ezeknek az idegsejt működésére gyako­rolt hatását. A Japánban éber, viselkedő majmokon alkalma­zott módszert itthon egyelőre patkányokon honosítjuk meg. Az ott végzett munka dokumen­tációit, eredményeit természe­tesen felhasználtam és eddig hat cikk, négy nemzetközi kong­resszusi előadás, továbbá hét, Japánban megtartott kongresz- szusi előadás született ebből. A National Institute for Physio­logical Sciences laboratóriumá­ban — együttműködésünk ke­retében — konkrét eredménye­ket is sikerült elérnünk. A hypo- talamusban (közti agy) olyan idegsejteket találunk, amelyek a táplálkozási feltételes válasz végrehajtása (pl. pedálmozga­tás) alatt majmokon a táplálék minőségétől függően változtat­ják aktivitásukat. E sejtek mű­ködése különböző kémiai anya­gok hatására módosul. Ezzel összefüggő kísérleteink az éh­ségközpont működésével kap­csolatban jelentenek elsősorban Az okazaki National Institute for Physiological Sciences labora­tóriumában dr. Lénárd kandidátus egy állatkísérlet preparációs munkáját végzi. új eredményeket és jobban megvilágítják az éhségközpont szabályozó tevékenységét. Ami a konkrét anyagi összetevőket illeti, a japán tapasztalatok ré­vén több ezer dolláros értéket képviselő műszerek — hazai anyagból történő — itthoni elő­állítása vált lehetővé. Bebesi Károly ják pár éven belül. Csurgó község gázt kap az idén, s a megyeszékhelyen megkezdő­dött a Fészek Áruház kivitele­zése. Az utak korszerűsítésére Az egészségügy Kaposvárott a 220 ágyas úi műtéti tömbbel gazdagodik, Mosdóson 140 ányas hoteltömb éDÜl — ott légzőszervi megbetegedések, szívpanaszok utókezelése folyik —, s megkezdődik rövidesen a marcali kórház rekonstrukciója is. Barcs 120 ágyas egészség- üayi gyermekotthont kap, az idén a műszaki átadás várható. Megkezdődött a kaposvári me- avei rendelőintézet bővítése, iövőre oedig a foatechnikai laboratórium kialakítása. Az oktatásügy VI. ötéves terv­re előirányzott fejlesztései az idén befejeződnek, s jelentős többletet is érnek el. A megyé- ,ben tervezett 229 tanteremmel szemben az idei tanévnyitóig 374 új tanteremben kezdhetik meg az oktatást. Nagybajom, Balatonszárszó, Nagyatád, Za- márdi az idén avatja tanterme­it. Csurgón, a szakmunkáskép­ző intézet bővül 8 tanterem­mel, Nagyatádon a gimnázi­um 6-tal. Siófokon pedig egy úi vendéglátóioari szakmun­kásképző alapkövét rakják le. A vízgazdálkodás frontján a legfontosabb a szennyvízelhe­lyezés: Kaposvárott egy napi 20 000 köbméteres kapacitású telep átadását tervezik az idén s ezzel a város gondja megol­dódik. (Ez 460 milliót vitt el!) A balatoni vízvédelem sürgető kényszere a boglárlellei regio­nális szennyvíztisztító telepet' követelte ki: 1985. végén napi 8000 köbméteres kapacitással üzemel. Ami a lakosságot, üdü­lőket is érinti: szervezik már a közműtársulásokat, s 20—25 ezer forintos üdülőnkénti hoz­zájárulásokból a déli part szennyvízelvezetését megold­Zajlik a tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár, melyen az elmúlt héten magunk is meg­fordultunk, és a látottakról na­ponta tudósítunk. Ezúttal köz­readjuk csipegetéseinket a vá­sár érdekességeiből. * Uniroller — osztrák konst­rukció, a magyar Novotrade cég mutatja be, gyártót ke­resve rá idehaza. Az egysze­mélyes járgány akkumulátorral működik, egy feltöltéssel 20 ki­lométernyi útra képes, raktá­rakban, üzemcsarnokokban, kórházakban tehet jó szolgála­tokat. A köztéri órák évszázadok óta díszítik középületeinket, köztereinket. Jelentőségük an­nak ellenére sem csökkent, hogy az emberek többsége Az Uniroller a Novotrade standján rendelkezik saját órával. Ennek magyarázata főként a díszítő jellegben van, emellett azon­ban pontosnak is kell lennie. Az utóbbi időben a régi óra­szerkezetek megfelelő karban­tartás hiányában rendre tönk­remennek, új óraszerkezetek pedig nehézkesen — külföld­ről -r- szerezhetők be. Azért, hogy történelmi épületeink visszanyerhessék eredeti képü­ket, vagy új színfoltokat nyer­jenek városaink, a Debreceni Finommechanikai Vállalat ki­fejlesztett egy újszerű, viszony­lag egyszerű és az eddigiek­nél pontosabb, kvarc vezérlé­sű órát, melyet bármely közté­ren vagy épületen, a tér vagy épület stílusához, hangulatá­hoz illően felszerel. * A Magyar Kereskedelmi Ka­mara standján láttuk: fehér, zománc bevonatú fémtábla, melyre speciális festékkel töl­tött rostironnal lehet írni, majd az egészet egy száraz törlő ru­hával pillanatok alatt letöröl­ni. Oktatási, demonstrációs és szervezési területeken ajánlják felhasználósra: gyártja az Ok­tatás- és Reklámtechnikai GMK, megrendelhető az Ezer­mester Budapesti Kereskedelmi Leányvállalatnál. A Magyar Optikai Művek gazdagodó termékválasztéká­ból egy érdekesség: Lézi elne­vezésű, hordozható akupunk­túrás berendezés. Vásárdíjas a Caola Kozme­tikai- és Háztartásvegyipari Vállalat zalaegerszegi gyárá­ban gyártott Zalabetain. A vegyipari alapanyag minden­napjaink kellemesebbé tételét szolgálja: samponok, habfür­dők, test- és gyermekápoló ké­szítmények — tőkés importot - _ kiváltó — adalékanyaga, ré­Oratorony a debreceni Lublin vén jobban kímélődik a bőr, etterem előtt — Váró Márton a haj. szobrászművész alkotása M Z Madármotel Cun-Szaporcán Ha a Hortobágyot valami­lyen technikai csoda folytán leborítanák egy hatalmas üveg- búrával, a tőlünk északabbra eső országokban honos költö­ző madarak vándorlásuk so­rán tömegesen pusztulnának el táplálék és pihenőhely híján. Bizonyos távolságok egyhuzam­ban történő lerepülése utón ugyanis a madaraknak szük­ségük van egy-két napos pihe­nésre. Ami a Tiszántúlon halasta­vaival, a Hortobágy — az Dél-Dunántúlon a cun—sza- porcai Dráva-holtág. A patkó alakú kanyart kétszáz éve, Má­ria Terézia idején végrehaj­tott első Dráva-rendezéskor vágták le a folyóról. Eleinte az áradáskor, az utóbbi évek­ben már a legnagyobb ára­dásokkor is alig jutott víz a Drávából a holtágba, amely így egy nagyobb és négy ki­sebb tóra szakadt, bár ma­radt köztük összeköttetés. Az 1976-ban védetté nyilvá- I nított terület javarészt a határ­sávon belül található, ember alig háborgatja a természet nyugalmát. Az utóbbi évtizedben azon­ban mégis olyan helyzetbe ke­rült a Dráva-holtág élővilága, amely távlatilag kipusztulás­sal fenyegette. A vízfelület egy­re kisebbre szűkült, szárazra kerültek a vízimadarak költő­helyei — a kiskócsagok és a bakcsók át is települtek emiatt a közeli tőzegbányához —, a holtág közelében fekvő tele­püléseket érintő patakok mind több szennyező anyagot hord­tak a tavakba, megindult a hínárosodás. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Dél­dunántúli Felügyelősége két­lépcsős megoldást dolgozott ki a holtág eredeti állapotá­nak helyreállítására, hogy Cun—Szaporca újra kiérde­melje a vízi madármotelek ka­tegóriájában a legjobb minő­sítést. 1982-ben árokrendszer és zsilip kiépítésének segítsé­gével elérték, hogy a környék­beli patakokból csak tiszta víz kerülhessen a holtág tavaiba. Az idén megvalósuló második lépcsőben a Sellyéi Víztársu­lat lemélyítette és kitisztította a holtágat, a Drávával össze­kötő árkot és a magasabb víz­álláshoz megfelelő zsilipet építtetett ki. A természetvédelmi beruhá­zás 1,3 millió forintba kerül, s a tervek szerint ősz elejére fejeződik be. A vízszint a je­lenleginél másfél méterrel ma­gasabb lesz, s a 400 hektáros terület 80 százalékát beborít­ja. Az öt tóból újra egyetlen négykilométeres hosszúságú, patkó alakú tó lesz, amelynek szélessége a jelenlegi kétszere­sére, 100—120 méteresre nö­vekszik. A víz alá kerülő ná­dasba visszatérhetnek fészkel­ni a kiskócsagok és a bak­csók; s az őszi madárvonulás­kor már ebben a megújult, kitakarított vízimotelben talál­nak szállásra az északi költö­ző madarak. D. 1. Festői szépségű a Cun alatti Dráva-holtág Fotó: Erb János Somogy egymilliárd forintot költ beruházásokra Huszonötezer forintért kötik be a balatoni üdülőket A Somogy megyei Tanács egymilliárd 150 millió forintot fordíthat idén beruházásokra. A megyében 2600 lakás épül az idén, melyből 292 tanácsi, a többi OTP-segítsége és a ma­gánerő hozza tető alá. Ezért fo kozott figyelmet fordítanak a telek-kialakításokra — értéke­sítésekre. Akár a megyeszékhe­lyen, akár a megye többi tele­pülésein a telekár — maximum — 70 százalékos mérséklésére pályázhatnak az építeni szán­dékozók. Ha a tanács úgy íté­li meg, akkor 100 000 forint he­lyett 30 000-ért kiutalják a tel­ket. A különbözetet a célcso­portos lakásépítésre szánt ke­retből fedezi a tanács. Ez az országosan elsőként itt indult kezdeményezés mindkét fél szá­mára hasznos. Kaposvárott, a toponári és a kaposfüredi ré­szen találhatók a telkek, s itt méq eavedi esetben 80 száza­lékos árenqedmény is elérhe­tő. (Jó eséllyel oályázhat az is, aki tanácsi lakást ad le és építkezni kíván!) 71 millió jut; új út burkolatok, kapaszkodó sávok kialakításá­ra telik Simonfán, s átépítik a boglárlellei csomópontot. Kozma Ferenc Kaposvárott — a mini­atűrkönyvek ottani klub­jának gondozásában — Bergel József: A magyaror­szági zsidók története cí­mű művének hasonmás kiadása látott napvilágot — kicsinyítve. Az új mini­atűrnek külön érdekessé­ge, hogy a szerzője ka­posvári orvos volt, s az eredeti művet is ott nyom­tatták 1879-ben. A gyö­nyörű könyvecskék egy része valódi bőrbe kötve, arany nyomással, vörösréz plakettel díszítve került ki a nyomdából, Illetve kö­tőműhelyből. Vásári mozaik Ax m tóhót újra ami te&x

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents