Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-26 / 143. szám

2 Dunántúli Ttaplo 1984. május 26., szombat Magyar-mongol kapcsolatok Bővülő együttműködés A különböző országok közti kapcsolatok sokszor rácáfolnak földrajzi elhelyezkedésükre: nemegyszer a tekintélyes tá­volság sem akadályozza meg a szorosabb együttműködést. Ez utóbbi esetre szolgál jó példá­val hazánk és Mongólia: az ál­lamainkat elválasztó sok ezer kilométer ellenére baráti szálak fűznek össze bennünket, s tör­ténelmileg igen rövid idő alatt nagyot léptünk előre a politi­kai, gazdasági, kulturális és más területeken kiépíthető együttműködés gazdagításában. A viszonylag rövid idő hang- súlyozása nem túlzás, hiszen az első magyar—mongol együtt­működési szerződést 1957-ben írták alá, kapcsolatrendszerünk intézményesítésének tehát alig negyedszázados múltja van. A fejlődés azonban annál dina­mikusabb volt. A két ország közti árucsereforgalom már az első tíz esztendőben hatszoro­sára emelkedett, s azóta is egyenletes ütemben növekszik. A legutóbbi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet 1983 decemberé­ben írták alá, s ez a kölcsönös áruszállítások további bővítését irányozza elő. A magyar export fő tételeit könnyűipari, élelmi- szeripari berendezések, orvosi és laboratóriumi műszerek, elektromos felszerelések és vegyipari termékek teszik ki, mindemellett szállítunk külön­féle fogyasztási cikkeket és gyógyszereket is. Behozatalunk­ban elsősorban nyersanyagok, textilipari alapanyagok (gyapjú, szálasanyagok, kasmír, teveszőr stb.) szerepelnek. A nyersbőr mellett nő a bőr- és textilruhá­zati termékek aránya (bőrka­bát, cipőfelsőrész), s ma már elegáns mongol férfipulóverrel éppen úgy találkozhatunk a •magyar boltokban, áruházak­ban, mint a mongol húskonzer­vekkel a közértek pultjain. Gazdasági kapcsolataink nem merülnek ki e hagyomá­nyos árucserével. Mongolia — 1962 óta a KGST teljes jogú tagjaként — messzemenően számít a testvérországok segít­ségére népgazdasága felzár­kóztatásához. Az évek során a magyar vállalatok számos be­ruházásban vettek részt. A leg­ismertebb példák kétségkívül a szonginoi biokombinát és a darhami húskombinát. A szon­ginoi létesítmény 1973-ban ma­gyar közreműködéssel újult meg. Mongólia legfontosabb népgazdasági ága napjainkban is az állattenyésztés, ezért a gyár szerepe az állategészség­ügy, az állatállomány megóvá­sa, a járványok és fertőző be­tegségek leküzdése terén ki­emelkedő. A magyar partner­cég, a Phylaxia segítségével már önálló gyártmányfejlesztési kutatásokat is folytatnak, ellát­ják Mongólia piacát, s termé­keikből jut exportra is. Sőt hi­teltörlesztésként még Magyar- országra is szállítanak néhány gyártmányukból. Mongólia második legna­gyobb városa, Darhan, ahol épp egy évtizede működik a magyar tervek alapján, hazai berendezésekkel felszerelt kor­szerű húsüzem. Segítséget nyúj­tottunk a szakmunkások okta­tásában is. Mongol részről fel­merült e létesítmények tovább­fejlesztésének igénye. A gaz­dasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság legutóbbi, februári ülésszakán megtárgyalták a kérdést, s intézkedéseket fo­gadtak el hatékonyságuk növe­léséről, termékeik minőségének javításáról. Megállapodás szü­letett arról is, hogy még az idén megkezdődnek az ulán- bátori ruhagyár bővítésének és felújításának munkálatai. Ez az egyetlen üzem Mongóliában, amelyben készruhákat készíte­nek: építését magyar szakem. berek vezették, s azóta is a helyszínen dolgozik a Május 1. Ruhagyár néhány munkatár­sa. A rekonstrukció a tervek szerint 1987-ben fejeződik be, s eredményeként a központi gyáregység mostani termelése megduplázódik. (Jelenleg 80- féle modellt, évi mintegy 860 ezer darabot gyártanak.) Külön fejezet a vízügyi szak­emberek és a geológusok mun­kája. Magyar vízügyi expedí­ciók nyújtottak segítséget Mon­gólia termálvízkincsének, s fel­szín alatti ivóvíz-készletének feltárásához és hasznosításá­hoz. A másfél évtizedes prog­ram során több száz kutat fúr­tak. Az ásványi kincsek felkuta­tására, feltérképezésére szin­tén hosszú távú program ké­szült. Itt is nyílhat lehetőség az előrelépésre: a mongol fél sze­retné az együttműködést a fel­lelt ígéretes nyersanyag-lelő­helyek közös, kölcsönösen elő­nyös kiaknázására kiterjeszte­ni. A gazdasági kapcsolatok mellett jelentősen bővültek a tudományos, műszaki kapcso­latok. Együttműködési szerző­dések jöttek létre különböző minisztériumok és intézmények között az erdészettől a vadgaz­dálkodásig. Szaporodnak a ta­nulmányutak, művészeti és kul­turális rendezvények. Hazánk­ban sok mongol diák végzi ta­nulmányait, a többi között a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen és egyes mű­szaki főiskolákon. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már egy évtizeddel ezelőtt fo­gadtak mongol nyelvet oktató lektort az ulánbátori Állami Egyetemről. Rendezettek, magasszintűek politikai kapcsolataink. Azono­san ítéljük meg a világpolitikai kérdéseket, támogatjuk Mon­góliának az ázsiai béke és biz­tonság érdekében tett diplo­máciai kezdeményezéseit. A két állam vezetői rendszeresen ta­lálkoznak egymással. 1978-ban Lázár György járt hivatalos, baráti látogatáson Mongóliá. ban. 1981-ben magyar párt- és kormányküldöttség vett részt a Mongol Néoi Forradalmi Párt 60. évfordulóin alkalmából ren­dezett ünnepségeken. Sor ke­rült külügyminiszteri tárgyalá­sokra is, két esztendeje pedig hazánk vendéqe volt Zsambin Batmönh, az MNFP PB tagja, a Mongol Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke. Lo- sonczi Pál küszöbönálló láto­gatása ezt a sorozatot foly­tatja. Az Elnöki Tanács elnöké­nek mostani ulánbátori meg­beszélései várhatóan hozzájá­rulnak az országaink közti sok­oldalú kaacsalatrendszer kiszé. lesítéséhez. örvendetesen fej­lődő kaocsolataink továbbfej­lesztéséhez. Szegő Gábor Szovjet kiiliigyminisztériumi nyilatkozat A Szovjetunió külügyminisz­tériuma pénteken nyilatkoza­tot juttatott el Japán moszkvai nagykövetségéhez azzal kap­csolatban, hogy Japánban ün­nepséget és haditengerészeti parádét kívánnak tartani szombaton és vasárnap Togo admirális halálának 50. évfor­dulója alkalmából. Togo volt 1905-ben, a csuzimai ütközet­ben a japán flotta parancs­noka. Ugyancsak ekkor kíván­ják megünnepelni a „japán flottának az Oroszország ellen vívott háborúban aratott nagy­szerű győzelmét”. A parádén a tervek szerint angol, amerikai és japán Hajók vesznek részt. A külügyminisztérium nyilat­kozata megállapítja: a Szov­jetunió vezető körei a japán lépést ellenségesnek tartják a jószomszédi kapcsolatokra nézve. A tervezett akció se- hogysem egyeztethető össze a hivatalos japán képviselők kijelentéseivel, amelyek szerint a szovjet—japán kapcsolatok javítását és bővítését óhajt­ják. Természetes, hogy a Szov­jetunió le fogja vonni ebből a megfelelő következtetéseket — szögezi le a nyilatkozat. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Bill Hayden ausztrál külügyminiszter pénteken ellátogatott Szent­endrére. A képen: megtekintette a Kovács Margit Múzeumot Csernyenko és Kim Ir Szén tanácskozása Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke pénteken Moszkvában ismét tárgyalt Kim Ir Szénnél, a KMP KB fő­titkárával, a KNDK elnökével, aki párt. és állami küldöttség élén tartózkodik a szovjet fő­városban. A találkozón a két ország baráti kapcsolatai és együttműködése további fej­lesztésének ügyét és kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdéseket vitattak meg. Állást foglaltak az SZKP és a KMP kapcsolatainak bővíté­se mellett. Különös figyelmet fordítottak a Távol-Kelet és a csendes-óceáni térség bizton­sága megszilárdításának prob­lémáira. Kim Ir Szén a KNDK párt- és állami vezető testületéi ne­vében baráti látogatásra hív­ta meg Konsztantyin Csernyen- kót, aki azt elfogadta. A láto­gatás időpontját, diplomáciai úton, később rögzítik. A találkozó szívélyes, bará­ti légkörben folyt le. Ezzel be­fejeződtek Konsztantyin Cser­nyenko és Kim Ir Szén hiva­talos tárgyalásai. Üdvözlő távirat Afrikába Afrika felszabadulásának napja alkalmából a Magyar Szolidaritási Bizottság távirat­ban köszöntötte a kontinens felszabadító mozgalmait, szá­mos afrikai ország szolidaritási bizottságát, a társadalmi ha­ladásért, a békéért küzdő af­rikai partnerszervezeteket és személyiségeket. MSZMP-kiildöttség Hyugat-Berlinbe Pénteken Nyugat-Berlinbe utazott a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége, amely a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt meghívására részt vesz a párt VII. kongresszusán. A küldöttség vezetője K. Papp József, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának tagja, a Tolna megyei pártbizottság el­ső titkára, tagja Farkas Gyula, a KB alosztályvezetője. Magyar-roman tárgyalás A magyar—román gazdasá­gi vegyes kormánybizottság pénteken megtartotta első ülé­sét, amelyen a küldöttségeket Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, illetve Gheorghe Petrescu, az RSZK kormányának miniszterelnök­helyettese vezette. A plenáris ülést követően a munkát szak­értői csoportokban folytatták. Marjai Józsefet pénteken délután fogadta Nicolae Ceau­sescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke és Constantin Dascalescu miniszterelnök. Mindkét megbeszélésen az ak­tuális nemzetközi politikai és gazdasági kérdéseken túlmenő­en a két ország kapcsolatairól, elsősorban a gazdasági együtt­működés kérdéseiről volt szó. A megbeszéléseken jelen volt Ba- rity Miklós bukaresti magyar nagykövet. A DÉDASZ V. PÉCSI ÜZEM IGAZGATÓS AGA ÉS PÉCS VÁROSI KIRENDELTSÉGE ÉRTESÍTI T. FOGYASZTÓIT ÉS ÜGYFELEIT, HOGY Y.984. június 1-vel a Pécs, Légszeszgyár u. 13. sz. alól új telephelyre költözik AZ ÚJ TELEPHELY, PÉCS, MALOMVÖLGYI ÚT 2. SZ. (Kertváros) alatt van, amely megközelíthető az 1, 16, 29. sz. helyi autóbuszjáratokkal. 0 Levélcím: Pécs, 7601 Pf.: 85. # Telex: 12287 TELEFONSZÁMOK: az üzemigazgatóság és kirendeltség mellékállomásainak központi hívószáma: 41-022 kirendeltségi hibabejelentő és fogyasztói csoport külön hívószámai: 12-514, 12-243 Az átköltözés ideje alatt a fogyasztók kiszolgálását zavartalanul biztosítjuk. A Pécs vidéki kirendeltség változatlanul jelenlegi telephelyén működik. (Pécs, Barátság u. 2.) Telefonszáma: 11-076 A Fogyasztói Iroda Pécs, Felsőmalom u. 24. sz. alatt marad továbbra is. A Pénztári órák az áramdij befizetésre: kedd, szerda, csütörtök, péntek: 9—16.30 óra között. Telefonszám: 12-515 DÉDASZ V. PÉCSI IGAZGATÓSAGA Határozottabb fellépést a káros jelenségekkel szemben (Folytatás az 1. oldalról) vetelményeket támaszt. Talán még soha ennyire nem volt komoly az önellenőrzés szere­pe, mint most. Egyidejűleg azt is követeli, hogy minden ön­álló gazdálkodó szervezetben létrehozzuk a belső ellenőrzés valamennyi formáját (vezetői ellenőrzés, munkafolyamatba épített ellenőrzés, függetlení­tett belső ellenőr). A belső el­lenőrzés fontosságát húzza alá, hogy semmilyen külső el­lenőrzés nem képes ennek hiá­nyát pótolni. Dr. Dányi Pál a kedvezőtlen jelenségek kialakulásának, el­terjedésének okait elemezte, rámutatva, visszaszorításuk csak összehangolt, folyamatos munkával lehetséges. A tár­sadalmi, gazdasági életben tapasztalható .rendellenessé­gek többsége felszámolható, ha a jelenlegi irányítási, sza­bályozási, ellenőrzési, bűnül­dözési és jogi rendszer haté­kony működését biztosítjuk. A legfontosabb teendők: összehangoltabbá, célratörőb­bé kell tenni a negatív jelen­ségek visszaszorítását szolgá­ló politikai, gazdasági, jogi, és hatósági tevékenységet. Meg kell követelni a belső el­lenőrzés hatékonyságának fo­kozását. Az ellenőrzés során feltárt szabálytalanságokat minden esetben kövesse a cselekmény súlyával arányban álló felelősségrevonás, hogy ezáltal a megelőző, visszatar­tó hatás növekedjék. A jogi szabályozást egyszerűbbé, az ügyészi, bírói tevékenységet, a szankcionálást gyorsabbá és következetesebbé kell ten­ni. Ugyanakkor dr. Dányi Pál azt is megjegyezte, az ellen­őrzés javítására, a felelősség­revonás szigorítására irányuló törekvések, intézkedések nem korlátozhatják a vállalkozói magatartást, a hatékony és racionális gazdálkodást, á tár­sadalmilag hasznos, a telje­sítményekkel arányban álló jövedelemszerzést. Ebből a szemponbtól viszont arra is szükség van, hogy az ilyen irányú vezetői munkát, vezetőt és vezetői kollektívákat a po­litikai munka eszközeivel is sokkal inkább támogatni és erősíteni kell. A megyei titkár végezetül rámutatott arra is, hogy a pórtszerveknek és szervezetek­nek, a párttagságnak is az eddiginél hatékonyabban kell fellépniük a társadalmi laza­ságok megszüntetése, a szo­cialista közerkölcs erősítése érdekében. Elő kell segíteniük a káros jelenségek munkahe­lyi feltárását és megszünteté­sét, sokoldalú támogatást ad­va mindenekelőtt a gazdasági vezetésnek, valamint az ellen­őrzést végző, a bűnüldöző és az igazságszolgáltatási szer­veknek. Az értekezlet hozzászólások­kal folytatódott. Harmatos Jó­zsef, a mohácsi Új Barázda Termelőszövetkezet elnöke a termelési folyamatba beépített ellenőrzés fontosságát hang­súlyozta, ami egyfajta kény­szerpályát jelent a termelés­ben részt vevőknek. Dr. Murá­nyi Szabolcs, az Ellenőrzési Igazgatóság vezetője a meg­előzés kérdésére tette a hang­súlyt, pénzügyi-gazdasági el­lenőrzéseik során erre messze­menően figyelemmel vannak. Gamási Gábor, a KISZÖV el­lenőrzési irodájának vezetője többek között szorgalmazta, fokozott igényeket kell tá­masztania a vezetésnek a szö­vetkezeti belső ellenőrzéssel szemben, bár az is igaz, hi­ány van a jól képzett belső el­lenőrökből. Alföldi János, a komlói vá­rosi pártbizottság titkára az alacsony hatékonyságú ter­melőszövetkezetekben végzett politikai munka tapasztalatait ismertette, rámutatva, milyen fontos kívülről is segíteni a vezetés egységének megterem­tését, ezáltal az ellenőrzés fő feltételének biztosítását. Dr. Szabó József, a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke a népi ellenőrzés újszerű, meg­növekedett feladatairól és ha­tásköréről szólt, megemlítve, a népi ellenőri vizsgálatok meg­állapításainak és indítványai­nak hasznosulására most na­gyobb a jogi garancia. Dr. Balázs Ágnes, a Bara­nya megyei Állami Építőipari Vállalat főrevizora a vállalat- vezetés és a belső ellenőrzés közötti iá partneri kapcsolatok fontosságára hívta fel a fi­gyelmet. Dr. Hir Géza, a Ke­reskedelmi Felügyelőséq veze­tője a foqyasztók érdekében végzett ellenőrzéseik tapasz­talatairól szólt, egyre több a negatív jelenség, a felügyelő­ség mindenesetre szigorúbban és következetesebben kíván fellépni a szabálysértőkkel szemben. Zentai Aladár, a Szi­getvári Cipőgyár pártvezető­ségének titkára hozzászólásá­ban felsorakoztatta, mit tehet a pártszervezet, hogy ne tör­ténjenek szabálytalanságok. A legfontosabb szerinte a biza­lom megteremtése, a jó poli­tikai légkpr kialakítása. Wieder Béla, a DÉDASZ ve­zérigazgatója az elharapódzó áramlopásokat, mint a társa­dalmi tulajdon megkárosítását tette szóvá, javasolva, az ezek elleni _ jelenlegi, hosszadal­m as és körülményes,— eljá­rást le kell egyszerűsíteni, ha­tásosabbá tenni. Végezetül dr. Novák Zoltán, a KSH me­gyei igazgatója az információk iránt megnőtt igényekkel ösz- szefüggésben a megbízható adatszolgáltatásra hívta fel a figyelmet, amihez ugyancsak hatékony ellenőrzésre van szükség. Miklósvári Zoltán Kerti diórönköt magas áron felvásároljuk és elszállítjuk Arak: diórönk: 1,80 m hossztól 26 cm kéregnélküli közép átmérőtől felfelé vastagságtól, méret- és minőségtől függően 6000 Ft/m3-től 14 000 Ft/m3 áron. Eladási szándékát az alábbi címre jelentse: MECSEKI ERDŐ- ÉS FAFELDOLGOZÓ GAZDASÁG értékesítő osztálya, Pécs, Rét u. 8., II. em. 213. szoba. Telefon: 11-033 vagy a területileg illetékes erdészeteinkhez: VAJSZLÓ: telefon: 10. SELLYE: telefon: 9. HETVEHELY: telefon: 2. SASD: telefon: 115. KISVASZAR: telefon: 8. SZIGETVAR: MÁV rakodó telefon: 252. ÁRPÁDTETŐ: 14-201. KARASZ: telefon: 90-510. PÉCSVARAD: telefon: 15. BOLY: telefon: 111.

Next

/
Thumbnails
Contents