Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-24 / 141. szám

1984. május 24., csütörtök Dunántúli tlaplo 5 Hogyan valósulnak mega beruházások Pécsett? Lehetne jobb a vállalkozási készség Akadozik a VII. ötéves terv előkészítése K oordinációi megbeszélésre jöttek össze tegnap délelőtt az MSZMP Pécs városi Bizottsága hívására a megyeszékhe­lyen működő tervező, beruházó, bonyolító, kivitelező, il­letve kommunális üzemeltető vállalatok vezetői, hogy Szentirányi József, a városi pártbizottság első titkárának vezetésével átte­kintsék és megbeszéljék Pécs VI. ötéves fejlesztési tervének ez évi várható teljesítését, a következő év beruházásainak előkészí­tettségét, illetve tájékoztató jelleggel foglalkozzanak a követ­kező tervidőszakra való felkészülés helyzetével. Végül a Pannónia Szállodá­ról. A HUNGARHOTELS be­ruházásában a szint alatti munkákat a Bányászati Akna- mélyítő Vállalat ebben az év­ben befejezi. A szint feletti munkára a BÉV csak 1988. év végi befejezéssel vállalkozna. Jelenleg egy fővárosi válla­lattal folynak tárgyalások. Úgy tűnik, eredményre is vezetnek, s 1987. szezonjára üzembe he­lyezhetik az állványzattal szin­te már összenőtt szállodát. Mészáros Attila A hangsúly az első témán volt. A mottót Szentirányi Jó­zsef fogalmazta meg: köze­leg a VI. ötéves tervidőszak vége, azaz az elszámolás ide­je. Legutóbb múlt év novem­berében volt hasonló megbe­szélés, az akkor még vitára is okot adó gondok jó része megoldódott. Elkészült például a Nevelési Központ, átadták az SZMT Központi Könyvtárát, felgyorsult a belváros rekonst­rukciója. Ez azonban nem je­lenti a gondnélküliséget, s er­re felhívta — néhány példán keresztül — a városi pártbi­zottság elnő titkára a figyel­met: lehetne jobb a vállalko­zási készség, erősebb a szer­ződéses fegyelem, lehetne ja­vítani a határidők tartásán. Nem sikerült teljesíteni a la­kásépítési tervet, kínos huza­vona kísérte a nyugdíiasház éoítését, gyűrűzik a KISZÖV- lakások építése körüli gond, végül akadozik a VII. ötéves tervidőszak feladatainak elő­készítése. Emeljünk ki néhány, a köz­vélemény által is folyamatosan figyelemmel kísért beruházás pillanatnyi állapotát. A Budai városrész garzonházának 1985. évi befejezését a kivitelezővel kötött előszerződés biztosítja. A művészlakások ugyancsak a jövő évben készülnek el, a ha­táridő október 30. Az István utcai lakásoknak még nincsen kivitelezője, a közelmúltban megtartott versenytárgyalás nem hozott eredményt. A Bu­dai városrészben július végén átadják az öregek Napközi Otthonát. A Művészeti Szak- középiskolában — a kivitelező BÉV ígérete szerint _ szep­t emberben megindulhat a ta­nítás. A Siklósi városrészben a határidőknek megfelelően ké­szülnek a különböző létesít­ményei: a húsbolt, a Cseme­ge Áruház, az ABC, a 4/1. ütem bölcsődéje és óvodája. A gondok közül is néhány: a Tüzér utcai Szociális Foglal­koztató építési munkáit a ki­vitelező ugyan egy-másfél hó­nappal korábban szeretné befejezni, de ehhez az kelle­ne, hogy a külső munkákat vállaló közművállalatok ezt tu­domásul vegyék, s ennek meg­felelően dolgozzanak. Az út­törőház éDÍtésének ütemét már-már nevetséges ok zavar- ia : néhány ezer válaszfal-tégla hiányzik. (A koordinációs meg­beszélésen — úgy tűnik — sikerült megoldani beszerzé­sét.) A családi házas építke­zési területek előkészítéséről szólva hallottuk Meszes-dűlő kapcsán: a terület közművesí­tése gyakorlatilag befejező­dött, földben vannak a víz­vezetékek is — ám a Pécsi Víz- és Csatornaművek — a rákötéseket még nem csinálta meg ... Jó lenne, ha több­szöri ígéretének eleget tenne! Fehér márvány Tardosbányán Füstszínbe hajló fehér már­ványt találtak Tardosbányán, az ország egyetlen vörösmár- vány-le!őhelyén, a jelenleg művelt talpszintnél másfél mé­terrel mélyebben. A bányászok arra lettek figyelmesek, hogy a meddőhányó szélére egyre több olyan világos színű kő­zetdarab kerül, amilyeneket eddig ezen a vidéken nem lát­tak. Amint mélyebb rétegekig jutottak, meglelték a fehér márvány származási helyét. Egyelőre nem tudják, milyen vastag réteget rejt a hegy mé­lye ebből a kőzetből. Az ösz- szetétele hasonló lehet, mint az évszázadok óta bányá­szott vörösé, csak ez a geoló­giai réteg nem szennyeződött vas-oxiddal. Amint a vörös színűt lefejtik róla, tüzetesebb vizsgálatnak vetik alá a fehér márványt. Szakértők bevonásá­val elemzik összetételét, repe- dezettségét, megállapítják a rétegvastagságát. A Gerecse hegyvonulatának 314 méter magas márványhe­gyét már a rómaiak is ismer­ték. Később az ország szá­mos középületét díszítették a Komárom megyei község kin­csével. A visegrádi Fellegvár híres díszkútja, az esztergomi Bakócz-kápolna vörös oszlopai is tardosi márványból készül­tek. Még jó ideig nem kell tartani a bánya kimerülésétől, a jelenlegi számítások szerint további két évszázadig művel­hetik a hegyet. Ebben az évben 3600 köb­méter tömbkövet hasítanak ki a bányából. Az egy—tíz ton­nás hatalmas kockák kereset­tek az országhatárokon túl is. A külföldi — csehszlovák, len­gyel, NDK, NSZK, osztrák, svájci — vásárlók elsősorban a mélyvörös Danúbiát keresik. A hazaiak a világosabb színű Hungáriát és a sárgás bánya- hegyit vásárolják. A tömbök mellett évente 50 000 négy­zetméter nyerslapot is készíte­nek. Új óvodát adtak át Komlón Komlón több év óta a Kos- suth-aknai óvodához utaztat­ták a piciket a Dávidföld, il­letve a Kökönyös nyugati ré­szén élő szülők, mivel a terü­leten működő több mint ne­gyed századdali ezelőtt épített óvoda túlzsúfoltság miatt már nem tudta fogadni a gyereke­ket. A tegnap (május 23-án) átadott új korszerű óvodával 55—60-nal bővült a városrész­ben a férőhelyek száma. így szeptembertől megszüntethetik a gyerekek utaztatását. A hatmilliós új létesítményt a vá­rosi költségvetési üzem építet­te, de jelentős társadalmi mun. kával segítették az építkezést a bányaüzemek és a Carbon Vál­lalat szocialista brigádjai is. A Komlói Áfész pedig színes tele­víziót ajándékozott az óvodá. nak. A Nemzetiségi Bizottság ülé Norma, átlag és eltérés Dr. Ormos Mária előadását tartja Fotó: Proksza László Tudományos ülés Pécsett Zsúfolásig megtelt tegnap délelőtt a Pécsi Akadémiai Bizottság Jurisics úti székhá­zának nemrégiben átadott konferenciaterme. A PAB iro­dalmi, nyelvészeti és törté­nettudományi szakbizottságá­nak és a JPTE Tanárképző Ka­rának rendezésében megkez­dődött a Norma, átlag, elté­rés című tudományos konfe­rencia. Ez a tanácskozás egy nagyszabású sorozat első ösz- szejövetele. A tervek szerint a jövőben rendszeresen szer­veznek interdiszciplináris (több tudományterületet érintő) ta­nácskozásokat Pécsett. Most is az ország szinte valamennyi egyeteméről és főiskolájáról jöttek neves szakemberek, hogy előadásokat tartsanak a cím­ben jelzett téma pedagógiai, pszichológiai, szociológiai, közgazdasági, néprajzi, jog- és történettudományi, művé­szettudományi, elméleti és al­kalmazott nyelvészeti vonatko­zásairól. Ahogy a tegnapi nyitó ple­náris ülésen bevezetőjében Szépe György nyelvészpro­fesszor is hangsúlyozta, a nor­ma a társadalomtudományok mindegyikében kulcsfogalom­ként szerepel, s mivel a tudo­mánytól függően más-más ér­telemben használják, különö­sen fontos, hogy a felvetődő problémákról más-más tudo­mányágak ismerői találkoz­hassanak, és elmondhassák véleményüket az elhangzottak­ról. Hangsúlyozta: külön örül annak, hogy a legkülönbö­zőbb szakterületek képviselői is eljöttek a konferenciára, és hogy valamennyi pécsi felső- oktatási intézményből vannak érdeklődő oktatók és hallga­tók. A bevezető után először Or­mos Mária történészprofesz. szor, a JPTE TK tanára „Elka- nyarodás, külön utak — elma­radottság?" címmel tartott elő­adást, majd Szotáczky Mihály, a JPTE Jogi Karának profesz­szora Részéit A normák kelet­kezése, funkciója és ontológiai helyük címmel, majd a kon­ferencia fő szervezője, Fülei- Szántó Endre nyelvész (JPTE TK) tartott előadást A jelölés válsága címmel. A délelőtti plenáris ülés befejező előadá­sát Molnár Péter (POTE) tar­totta Humán-etológiái szem­pontok pszichopatológiai fo­lyamatok értelmezésében cím­mel. Délután a témaköröknek megfelelő szekciókban folyta­tódott a munka, itt már több hozzászólás is elhangzott a több mint harminc előadás­hoz. A Norma, átlag, eltérés című tudományos konferencia ma reggel fél kilenctől újra plenáris üléssel folytatódik, nyelvtudományi előadásokkal. Délután ismét szekcióülések lesznek 2 órától. A május 25- ig tartó konferencia anyagát külön kötetben is megjelente­tik. Bozsik L. Megalakult az Ifjúsági Környezet- védelmi Tanács Szerdán Budapesten, a KISZ KB székházában tartotta ala­kuló ülését a Magyar Kommu­nista Ifjúsági Szövetség Ifjúsá­gi Környezetvédelmi Tanácsa.. Az új testület célja, hogy koor­dinálja az ifjúság különböző rétegeinek környezetvédelmi munkáját, közreműködjék az ifjúsági környezetvédelmi tevé­kenység fő irányainak kijelölé­sében, segítse a KISZ Központi Bizottsága környezetvédelmi határozatának végrehajtását. Feladata az előremutató kör­nyezet- és természetvédelmi kezdeményezések felkarolása, új tevékenységi formák kiala­kítása, bevezetésének elősegí­tése. Az új zsírüzemben beszerelésre készítik elő a szovjet gyártmá­nyú gépeket a Pécsi Bőrgyárban Megszűnik két bűzforrás a borgyár területén Felújítják a krómléfözöt, felépül az új zsírüzem Két jelentős bűzforrás nyár végétől megszűnik a Pécsi Bőr­gyár területén. Ekkortól üzemel a felújított krómléfőző, meg­kezdődik a próbaüzem az új létesítménynek számító zsír­üzemben. Nincs gond az elavult króm­léfőző 1982 őszén kezdődött több mint 10 millió forintos fel­újításával. Kivitelezésén szépen dolgozik a szigetvári Fecske önálló gazdasági munkaközös­ség, a Kipszer Vállalat, vala­mint a ceglédi Fehérje Takar­mány Termelési Gazdasági Társulás. Megérkeztek az NDK szűrők, ezenkívül a saválló le­mezek, a reaktorbélések, ez utóbbihoz csak néhány külföldi anyagot várnak. Biztosra ve­hető, hogy kora ősztől — a környezetvédelmi előírások ma­radéktalan betartása után — nem jut ki a környezetre ve­szélyes gáz és gőz. Az 1983-tól szintén több mint 10 millióért készülő zsírüzem augusztusi átadása nem eny- nyire biztos. Bár a beruházók, így a bőrgyár, a jákfai és a csabrendeki tsz kitűnően szer­vezik a munkálatokat, sőt a kí­sérleteket is a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetemmel. Keszthelyen, valamint a mo­sonmagyaróvári mezőgazdasági karon a feldolgozott naturzsírt és enyvhuslást próbálják ki ól- latetetési céllal. A bőrgyári műszakiak ugyanis önerőből sertésnaturzsír-feldolgozó be­rendezést alakítottak ki, amely tavaly nyártól dolgozik és ha­vonta átlag 50 tonna ipari zsírt állít elő. Az elküldött minták megnyerték a jövendőbeli vá­sárlók tetszését. A házilag ki­fejlesztett gép technológiai rendszere jól zárható, tehát nem bocsát ki a környezetre ártalmas bűzt. örvendetes, hogy a helyszí­nen van az épülő létesítmény gépeinek, technológiai részei­nek 90 százaléka, csupán a Szerelvényértékesítő Vállalat késik néhány speciális szerel­vénnyel, amelyeknek a szállítá­sát az utolsó negyedévre ígérte. A beruházók annak örülnének, ha nyárra itt lennének az ígért műszaki cikkek, hogy kezdetét vehesse a hat hónapra tervezett próbaüzem, majd januártól tel­jes kapacitással működhessen a zsírüzem. Itt a zárt technológiai rend­szerben a gyárban havonta ke­letkező 400—500 tonna natúr- zsírból és huslásból 300—400 tonna ipari zsírt és húspépet állítanának elő, ami értékes takarmánykiegészítő adalék. A Gabona Tröszt, a különféle sertéstenyésztő társulások szí­vesen vennék már most az új­donságot. Lehetőség nyílott holland, svéd és jugoszláv ex­portra is. Jelenleg a fenti mel­léktermékek egyebek között a Budapesti Vegyiművek hidasi gyáregységébe vagy a bosta- garéi ipari hulladéklerakóba kerülnek. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents