Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-04 / 121. szám
6 Dunántúlt napló 1984. május 4., péntek Gyümölcsfáinktól jó termést csak nagy termékmennyiségű talajokon várhatunk. A talaj nemcsak egyik fontos eleme a termelésnek hanem a termést döntően befolyásoló tényező. A talaj termékenységének kritériuma, hogy felvehető tápanyagokban gazdag legyen. Olyan tápanyagoptimumra kell törekedni, amiben jól érzi magát a gyümölcsfa, és azt a tápanyagot, amit a terméssel kivonunk a talajból, minden évben pótolni kell. Ma egyre gyakrabban a tápanyag-túladagolás okoz problémát. S ez ugyanolyan gond, mintha egyáltalán nem gondoskodnánk a tápanyag visz- szapótlósáról. Általános érvényű receptúrót visszapótlásra nem lehet adni. Attól függően, hogy a növények melyik tápanyagból menynyit vesznek fel, beszélünk makro- és mikroelemekről. Makróelemek a nitrogén, foszfor, kálium és kalcium. Mennyi legyen a műtrágya? A nitrogén szerepet játszik a klorofilképzésben és szükséges az asszimilációhoz. Azt hogy bőséges a lomb, alapvetően a nitrogén határozza meg. Fokozza a hajtásnövekedést, szerepe van a rügyképzésben. A fának akkor van elsősorban szüksége nitrogénre, amikor intenzív a hajtásnövekedés, s amikor érik a gyümölcs. A nitrogénhiányt arról ismerjük fel, hogy szembetűnően gyenge a fa, satnyák a hajtások, a levelek kisebbek a szokásosnál, a fajta jellegétől függően világoszöldek, később elsárgulnak. Nagy hiány esetén a természetesnél nagyobb a gyümölcshullás. A foszfor hallatlanul fontos, az energiagazdálkodás legjelentősebb eleme, mintegy szabályozója. Meghatározó szerepe van a fa termésképző tevékenységében: ha hiányzik, nem tudja a keményítőt cukorrá alakítani. Hiánytünetek: a nyár derekától a levelek törékenyek, szürkés-, majd sárgászöldek. Súlyos esetekben barnás árnyalatúvá válnak, a főér pirosas színt vesz fel. Legnagyobb mennyiségben káliumot igényel a gyümölcsfa. A keményítőképzésben rendkívül fontos a szerepe, szabályozza a vízháztartást. A káliummal jól ellátott fák nem szenvednek annyira csapadékhiányos időben. Ha elegendő a kálium, akkor az kedvezően befolyásolia a zamatanyagok kialakulását. Hiánya könnyen felismerhető: a levélszélek foltszerűen besárgulnak a foltok elbarnul- nak, a levelek a szélektől kiindulva besodródnak. Aszályos időben le is dobja a leveleit a fa. A kálcium a gyümölcs tárolhatóságát befolyásolja. Hiánya ritkán fordul elő. Akkor lép fel, ha a nitrogént, káliumot, foszfort túladagoljuk. A mikroelemeket rendkívül kis mennyiségben kéri a növény. Talajaink ebben a tekintetben általában rendezettek. Hiány inkább akkor jelentkezik, ha a makroelemek adagolását túlzásba vittük. A kén, a fehérje-, a vas, a cink és a mangán klorofilképzésben játszik szerepet. A bár a megtermékenyülési viszonyokat segíti, a réz a fotoszintézisnél fontos. Feladatunk tehát az. hoay ezeket az elemeket megfelelően biztosítsuk a gyümölcsfák számára. A szakszerű tápanyaggazdálkodás alapja, hogy gyümölcsfa-telepítéshez ne kezdjünk fa- lajvizsgálat nélkül. Talajvizsgálatot a Bólyi Mezőgazdasági kombinát pécs- danitzpusztai szakszolgálati állomása végez. Egy hektárról elég egy mintát beküldeni. Ha nagyon változatos a talaj, akkor 10—20 helyről vegyünk mintát, s azt keverjük össze. Egy kilogramm talajt küldjünk be, felét a feltalajból, felét az altalajból. A vizsgálati díj 350 forint. Mindjárt szaktanácsot is adnak: melyik gyümölcshöz melyik tápanyagféleségből mennyit kell pótolni. Bővebb felvilágosítást a 15-199 telefonon Kolláné ad. Nagyon általános szempont: negyven cm mélységig 100 gr talajban 20—30 milligramm foszfornak és 30—50 milligramm káliumnak kell lennie. A szint 10 milligrammos emeléséhez hektáronként 93 kilogramm hatóanyag szükséges. Buzássy Lajos Vállalkozók Háztáji Korai lenne azt mondani, megállt vagy visszájára fordult az elvándorlás. De az, hogy városiak sorvadásnak indult, távol fekvő falvakba is kiköltöznek, s nemcsak olcsó hétvégi pihenésre, hanem hogy termeljenek, arra érdemes felfigyelni, az az ipari jellegű mezőgazdálkodásban a vállalkozói tevékenység új jelensége. Cönczöl Lászlóék 1982. májusában költöztek Drávaszerda- helyre. A siklósi 2,5 szobás panellakást eladták, 200 000 forintért házat vettek és elkezdtek gazdálkodni. Gönczöl László most is gépkezelő a márványbányában, felesége azonban otthagyta a BCM laboratóriumát. Most broiled nevel: kétezret egyszerre, s öt turnust egy évben. Az istállót — 124 négyzetméter — három hét alatt felépítették —, rokon, ismerős, mindenki összefogott. Ezer csirkén 5000 forint a tiszta haszon. Két hónap alatt készül el, ezen Gönczölné megkeresi a korábbi fizetését. A csibéket a boksái tsz-től kapják. A takarmányt is. Két év alatt felépítették a sertésólakat. Egyszerű fészerben négy rekesz, bennük 90 hízó. A malacnevelő ez évi program. Egyelőre hat kocát tartanak, a malacok egy részét tehát vásárolják. S mivel ez is a baksai integráció keretében történik, 800 forint előleget kapnak minden beállított malac után. Az idén 180 hízót kívánnak leszállítani. — Miért jöttek Szerdahelyre? — Szerdahelyre azért, mert ez felelt meg annak a kikötésünknek: 15 kilométeren belül legyünk Siklóstól. A menyünk, a két fiúnk ott dolgozik, ott járnak esti tagozaton gimnáziumba. Falura meg azért jöttünk, mert ha Siklóson maradunk, nem tudtuk volna lakáshoz Segíteni a gyerekeket. Húsz hízó áprilisban ment el, húsz májusban lesz kész. — Ez lényegében az első pénz, amit láttunk. Eddig 450 ezer forintunkban van Szerdahely, s ez az év még alighanem rámegy. 1982-ben 8 malaccal kezdték, öt vált be göbének. Tavaly az ólakat építették . . . — Megéri? — Háromszor annyit dolgozom, mint a munkahelyemen — mondta Gönczölné. — Amíg megéri, csinálom. Ha nem, rögtön megyek vissza dolgozni. Ormódi Ferenc félmillióért vette a házat. Új épület, központi fűtés. Kertésztechnikus, telepvezető volt az Erdőgazdasági Fa- és Kosáripari Vállalatnál, felesége tanácstitkár. Tavaly áprilisban vették a házat. Egy év alatt 94 hízót szállítottak le. Most 130 áll benn és 11 anyakocájuk van. Ormódi Ferenc is a baksai integráció tagja. — Ekkora állományhoz 200 ezer forint forgóalap kell. A malacokhoz még lett volna pénzem, de a táphoz nem. Boksától hitelben kapom a takarmányt. A környéken csak ők csinálják, és elég jól. Az idén felújítja az ólakat, és húszra növeli a kocák számát. — Akkor magam is tudok elég malacot nevelni. Egy góbétól 18 malacra lehet számítani. öt fedezi a koca költségeit, 12 megmarad. Egy malac 800—1000 forint. Ez tiszta pénz. Amikor jó az áruk, eladom maid a malacok egy részét, és megveszem a takarmány felét. Ha magam keverek, 90 forintom marad mázsánként. — A cél? — 200-ra beállók. Ennyit ön- etetős, önitatós rendszerben el tudok látni. A kertészkedést akkor abbahagyom, de munkát vállalok a tsz-ben. Növényvédelem A szőlőt kisleveles, illetve rö- vidhajtás-állapotban az atkák, szőlőilonca és a lisztharmat ellen védelemben kell részesíteni, ahol az előző évben erősebb fertőzést észleltek. A szőlőn élő atkák közül a gubacsatka és a tevélatka majdnem minden szőlőben előfordul. A szőlőgubacsatka kártétele esetén a levelek színén domború kitüremkedések, és az ezeknek megfelelő homorú fonáki részen kezdetben fehér, később lilás, majd barna, szőrös bevonat képződik. Erős fertőzés esetén a károsodott tevelek elpusztulnak, csökken a hajtásképződés. Rendszerint károsítja a fürtkezdeményt, mely nagyobb mérvű terméscsökkenést okoz. Kifejlett állapotban telel a rügypikkelyek között. Évente több nemzedéke van. A szőlőlevélatka a fiatal szőlőtőkéken károsít főleg. Az atkák szivogatása nyomán gyenge a hajtásképződés, a fertőzött hajtások 5—8 cm hosszúságot érnek csak el. A levelek kanalasodnak, zsugorodnak, kisebbek, érközeik bámulnák, rendszerint mór augusztusban lehullanak. Atkák elleni védekezéshez Mitac 20 EC, Pol-Akaritox vagy Bi 58 EC szert javaslunk. A szőlőlisztharmat gombafo- nálzata a rügypikkelyek között telel. A fertőzött rügyekből fertőzött hajtások fejlődnek. A lisztharmatfertőzés megelőzése miatt május elején a kisleveles hajtás korban meg kell kezdeni a védekezést, melyhez Thiovit, Microthiol Special, nedvesíthető kén, Karathane vagy Rubi- gan 12 EC szert javaslunk. Dr. Frank József Exportérdek Fehér sertés kell! N egyvennégy községben mától ingyenes a mesterséges termékenyítés, ha magyar nagy fehér, vagy magyar lapály kanok spermáját kérik. A Baranya megyei Húsipari Vállalat és a Szekszárdi Állat- tenyésztési Vállalat közös akciója egyelőre a háztáji kocák 10 százalékát érinti és a sertésállomány minőségi javítását célzó program legújabb lépése. A fehérítést exportérdekek indokolják. Külföldre bőrös és darabolt sertést tudunk eladni — a pigmentált bőrű disznót azonban nem veszik át. A nagyüzemben ez a kérdés meg van oldva. A 17 000 koca 60 százaléka Kahyb, Duna- szekcsőn és Szentlőrincen Hun- qahybot. Somberekén pedig Tetrát tartanak. A sertések több mint felét azonban — Baranyában 250 000 hízót — kistermelők nevelik, s a 26 500 háztáji koca rendkívül vegyes képet mutat. Újabban a növekvő létszám miatt — elsősorban kényelmi okokból — egyre több zugkant tartanak. De a kihelyezett kanok, a mesterséges termékenyítés sem hozott eddig alapvető változást. A termékenyítésért a gazda fizet, tehát ő határozza meg, milyen spermát kér. Vannak vidékek — a Dráva mente, Mohácsi-sziget és a Hegyháton néhány község —, ahol szinte kizárólag az öves- disznót, a cornwall-t és az észt lapályt keresik. Az öves és Cornwall színes, az észt lapály fehér ugyan, de zsíros. S ezek 30—30 százalékos arányt képviselnek a termékenyítésben. Hasonló a helyzet a kihelyezett kanokkal. A heterogén kocaállománynak észt lapály vagy színes kanokkal történő keresztezéséből az extrém tartási és takarmányozási viszonyokat jól tűrő sertések lesznek ugyan, de mesz- sze nem felelnek meg a mai minőségi követelményeknek. Váltásra van szükség. Korszerűnek ma a jó húsformájú, vagyis hosszú hátú, négysonkás, a jó hús-fehéráru arányú sertést tekintik. Ilyen a magyar nagy fehér, illetve a magyar lapály. Ezek jobb takarmányozást és tartási feltételeket kívánnak, de növekedési erélyűk jobb, nem zsírosodnak el 70—80 kilogrammos súlyban és jó a szaporaságuk. A fehérítési program keretében a Baranya megyei Húsipari Vállalat évente 2500—3000 Kahyb és Hungahyb vemhes kocasüldőt helyez ki. Azok a kistermelők, akiknek 15—20 kocájuk van, ingyen kaphatnak magyar nagy fehér vagy magyar lapály tenyészkanokat. Csak a tartási költségek terhelik a tenyésztőt. A kiöregedett kant a vállalat visszafogadja és levágja. A Húsipari Vállalat és a Szekszárdi Állat- tenyésztési Vállalat az igényeket maximálisan ki tudja elégíteni. Két mesterséges termékenyítési körzetben pedig május 1- től ingyenes az inszeminálás, ha az jobb árut garantáló kanok spermájával történik. A 130 forintos termékenyítési díjat a Húsipari Vállalat fizeti. Az érintett községek: Szentlőrinc, Ka- csóta, Csonkamindszent, Tar- csapuszta, Keresztespuszta, Királyegyháza, Rigópuszta, G/öngyfa, Magyarmecske, Gil- vánfa, Magyartelek, Kisasszony- fa, Téseny, Tengeri, Kisdér, Ócsárd, Siklósbodony, Babarcszőlős, Szava, Garé, Szalánta, Németi, Turony, Csarnóta, Harkány, Siklós, iKisharsány, Nagy- tótfalu, Máriagyűd, Márfa, Di- ósviszló, Ródfalva, Ipacsfa, Ko- vácshida, Drávaszerdahely, Drávaszabolcs, Gordisa, Matty, Gyűrűspuszta, Drávapalkonya, Drávacsehi. A gombák különleges világa (24.) Iz/efes kucsmagomba Közepes termetű, sajátos alakú gomba. Fehéres, viaszosfehéres tönkjén nem szabályos kalap, hanem kucsmára emlékeztető süveg van, amelynek felülete gödrösen, „méhsejt- szerűen” mintázott. Színe vilá- gosabb-sötétebb barna, de színárnyalata és alakja is változatos. 5—10 cm nagy lehet. A süveg felülete mellett legfontosabb ismertetőjele: ha hosszában kettévágjuk, belsejében egy üreget találunk, mint azt a mellékelt rajzon is láthatjuk. Ez nagyon fontos ismertetőjele, mert a vele összetéveszthető mérges gomba: a redős papsapkagomba belseje válaszfalakkal több üregre van osztva! Jellegzetes tavaszi faj. Március végétől május közepéig terem tömegesen. Füves helyeken, erdei tisztásokon, erdőszéleken, ligetekben helyenként gyakori az ország egyes vidékein, így az Alföldön és a Dunántúl egyes részein. A legízletesebb gombáink egyike. Húsa ropogós, üres belseje megtöltve nagyon finom, a régi receptek ehhez „borjúhússal'’ gazdagított tölteléket ajánlnak. Májusi pereszke (2) (Szentgyörgy-gomba) Közepes termetű, zömök, vastag húsú gomba. Mindig egyszínű fehér, fehéres, okkeres színű. Alakja változó, nem mindig szabályos. Tönkjén gallér és bocskor soha sincsen. Fontos ismertetőjele kettévágva jól látható: kalapjában feltűnően vastag a húsa, míg a lemezei igen keskenyek. 4—12 cm nagy a kalapja. Jellegzetes, kellemes, feltűnően erős lisztszaga van. Tömegesen tavasz- szal április májusban terem. Lelőhelyei az erdőszélek, ligetek, ritkós erdők, bokros területek. Az országban főleg a Dunántúlon, a Bükkben és a Sátorhegységben van sok, de más tájakon is elég gyakori. A májusi pereszke az egész országban közismert és közkedvelt, fogyasztott gomba. Dr. Vass Anna Öt nagyváros piaci árai Ezután kéthetenként öt nagyváros piaci árait közöljük összehasonlítási lehetőséget teremtve olvasóinknak. Minden városból a megyei napilapnál dolgozó kollégáink vállalkoztak arra, hogy a piacon személyes tapasztalatok, illetve az árfelügyelők segítségével megadják a szerdai piac árait. NÉHÁNY SAJÁTOSSÁG Pécs: kevés a paraj és a kelkáposzta, bőséges a választék a különböző palántákból. Miskolc, Győr, Kaposvár: közel van egymáshoz a piaci árukínálat és kereslet. Szeged: paprikából, salátából, zöldhagymából, retekből és tojásból bőséges a kínálat. A kereslethez képest kevés volt a karfiol, a'kelkáposzta és a szárazbab, a mák és a dió. Termék Pécs Szeged Győr Kaposvár Miskolc Burgonya 8—10 Ft kg 14 Ft kg 10 Ft/kg 10 Ft kg 8—9 Ft/kg Sárgarépa 18—20 Ft/kg 22 Ft kg 24—25 Ft/kg 16—18 Ft kg 16—22 Ft/kg Gyökér 20—22 Ft kg 18 Ft kg 24—26 Ft kg 18—20 Ft/kg 14—20 Ft kg Hagyma 16—18 Ft/kg 13 Ft kg 12—18 Ft/kg 14 Ft/kg 14—20 Ft kg Fejeskáposzta15 Ft kg 1í—18 Ft/kg 16 Ft kg 14—20 Ft/kg Saláta 4— 8 Ft db 4—8 Ft db 6—12 Ft db 8 Ft db 2.50—7 Ft db Retek 3— 7 Ft cs 2—5 Ft cs 6-8 Ft cs 8 Ft/cs 2.50—8 Ft/cs Zöldhagyma 3— 5 Ft cs 3—5 Ft cs 5 Ft/cs 4—5 Ft/cs 3—6 Ft/cs Uborka 30—40 Ft kg 50 Ft kg 70—80 Ft kg 60 Ft kg 40—60 Ft kg Sóska 15 Ft kg 20 Ft/kg 30—36 Ft kg — 20—25 Ft kg Spenót 20 Ft kg 10 Ft/kq 23—25 Ft/kg 17 Ft kg 30—40 Ft kg Paprika 5—10 Ft/db 4—10 Ft db 8—11 Ft/db 6—16 Ft/db 5—14 Ft/db Paradicsom 180—200 Ft'kg 160 Ft kg 200 Ft kg 170—180 Ft/kg 140—200 Ft/kg Alma 20—22 Ft kg 8—18 Ft kg 14—16 Ft/kg 18 Ft/kg 10-20 Ft/kg Tojás 1.80—2 Ft db 1.60—2 Ft db ' 2—2.20 Ft/db 1.80—2 Ft/db 1.80—2 Ft/db Új karaláb 5— 7 Ft db — — 5 Ft db 6—14 Fl'db Karfiol — —160 Ft/kg 120—180 Ft kg Kelkáposzta 100 Ft kg — — 80—120 Ft kg
