Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-23 / 140. szám
1984. május 23. szerda Dunántúlt napló 5 Azok: az alkohol Javul a kiskertek vetőmagellátása Sajtótájékoztató Kaposváron Autósztrádák, új hidak, háromvariációs terv / I \f r-V. ■' Térképünkön a legvastagabb vonalak a tervezett autópályákat, a vékonyabbak az elsőrendű és másodrendű utak hálózatát jelzik. A jubiláló kórus közös próbán a Művészeti Szakközépiskola zenekarával Fotó: Lauter L. Az 500. sz. szakmunkásképző két jubileuma Országos első díjak, elismerések Társadalmi vita az országos közúthálózat fejlesztéséről Munkatársunk telelonjelentése A hétvégeken, kora tavasztól késő őszig valósággal elnéptelenednek az ország nagyvárosai. Ilyenkor országszerte másfél—kétmillió kiskerttulajdonos igyekszik a zöldbe kertet művelni, Napjainkra a kertmozgalom igazi népmozgalom lett Magyarországon. Az ország zöldségellátásának és az exportnak 40, néhány különösen munkaigényes zöldség esetében 80 százalékát a kiskertekben maga a lakosság termeli meg. A hétvégi telkek és hobbikertek szerepe meghatározó a családok önellátásában is. Fontos népgazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy ezt a kétmilliós kertművelő réteget, megfelelő, magas biológiai értékű vetőmaggal lássa el a kereskedelem. E fontos témakörben rendeztek tanácskozást tegnap Kaposváron, a Hazafias Népfront Somogy megyei Bizottságának székházában, három megye vetőmagboltjainak vezetői részére. Szakái László, a Vetőmagtermeltető és Értékesitő Vállalat Dél-dunántúli Területi központjának igazgatója megnyitójában rámutatott: a kistermelői vetőmagellátás a vállalat tevékenységében és eredményében csak 2—3 százalék arányt képvisel, mégis kiemelten kezelik, mert a kertmozgalom az országnak ebben a térségében különösen dinamikusan fejlődött. Míg 1975-ben még csak 4 millió, addig 1984- ben már 7,8 millió egységcsomagolt, tasakolt vetőmagot forgalmazót; a vállalat a három megve 600 boltiában. (Ezen belül Baranya 169 boltjában az idén 2,5 millió tasak vetőmag került forgalomba.) A jövőben különösen kiemelten foglalkoznak a dél-baranyai, és a délbalatoni terület ellátásával. Az előbbit a mediterrán adottságok, a koraiság, az utóbbit pedig a Balaton-parti üdülők, turisták jobb ellátása indokolja. A továbbiakban Varga György, a Vetőmag Vállalat belföldi ellátó központjának a főmérnöke adott tájékoztatást azokról ez intézkedésekről, amelyekkel a lakossági vető- mogellátás színvonalát kívánják növelni. Jelenleg 5 nagy- kapacitású automata gépsoruk van. Ezeken az automatákon 34 zöldségfajból 241 zöldségfajtát, és 61 virágfajból pedig 328 fajtát tasakolnak. Ezenkívül 31 gazdasági növény 56 fajtáját csomagolják negyed, fél és egykilós kiszerelésbe a lakosságnak. A választék különösen a külföldiekkel minden tekintetben versenyképes hazai fajtákból ma .már igen széles. Csak paprikából 33 fajtát, paradicsomból 30, fejeskáposztából 20, karfiolból 15 fajtát hoznak forgalomba. Igaz, az importlehetőségek a fóliás termelést kivéve korlátozottak. A behozatalra mindössze 43 millió forint áll rendelkezésre a lakossági ellátásra, a konzerv- és hűtőipar igényének kielégítésére. Megnyugtatónak nevezte azonban, hogy mindenből van magyar helyettesítő fajta, s Európában Kamillaszüret Heves megye határában mintegy 80-féle vadon termő gyógynövényt gyűjtenek az év különböző időszakaiban. Az idény mindig a kamilla szedésével kezdődik. Az idén még az átlagosnál is korábban virágzott ki ezen a vidéken az összes gyógynövények közül legismertebb és legáltalánosabban használt kamilla. A Tiszától a Mátráig nagy fehér foltokban fellelhető híres drog szedése legalább három hétig eltart. a minőséget tekintve Hollandia, Dánia és Franciaország után a magyar zöldségmag következik. Csak a csomagolás terén van még lemaradás, ebben kíván lépni most a vállalat. Már az idén megkezdik a fűszer, és gyógynövények és a különleges zöldségfélék magjainak tasakolását is, mert ezek iránt megnőtt a lakosság igénye. Újdonságuk lesz a há- zikert-csomag, amelyben a kezdő hobbikertészek részére 15—20-féle zöldségmagvat csomagolnak. A dughagymát és virághagymát eddig csak ömlesztve árusították, rövidesen megkezdik a hagymafélék dobozos forgalmazását is. Rné Két jubileumot ünnepel az Ifjúsági Házán ma Pécsett az 500. sz. Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet: 30 évvel ezelőtt alakult meg az iskola néptánccsoportja és 25 évvel ezelőtt vegyeskara. Az intézetben ma 1650 fiatal tanul huszonnyolc szakmát: a fiúk többsége vasasnak készül, női szabónak, nyomdásznak a lányok. Pécsről, Baranyából és egy-két szakmába a környező megyékből is jönnek ide tanulni. Mégpedig — mint az ország más szakmunkásképzőjébe is — általában közepes vagy annál gyengébb bizonyítvánnyal: viszonylag élén- kebb szakmai érdeklődéssel és halványabb figyelemmel a humán tárgyak iránt. Megkülönböztetett fontosságuk van tehát azoknak a szakköröknek és művészeti csoportoknak, amelyek a művészetek iránti érdeklődés felkeltésének, a tájékoztatásnak, tanulásnak és főleg a nevelésnek a műhelyei, és egyúttal lehetőséget adnak a közösségi élet, a barátságok kiteljesedésére is. Ezért támogatja az iskola vezetése e két kiemelkedő csoportot, és segíti a vezetők, tehetséges, áldozatkész tanárok, oktatók munkáját. A tánccsoport Szózuj István vezetésével alakult meg 1954- ben. Gerner István tizenöt évig irányította az együttest, ma Babies István végzi ezt a feladatot. Kezdetben a Mecsek, később a KISZÖV-együttes jelentette a bázist, ez utóbbinak utánpótlási forrása is lett a Zrínyi csoportja: Ide mindenki jöhetett, akit vonzott a társaság, a szereplési alkalom, a külföldi utazás: a legügyetlenebb gyerek is táncolhatott egyet. Gimnáziumokkal egy kategóriában versenyeztek a kulturális szemléken és megfordultak az ország szinte minden városában. A csoport a Szocialista Kultúráért kitüntetést mondhatja magáénak, és aranyérmek, hazai sikerek egész sorát. Akárcsak az énekkar, amely az 1957—58-as tanévben alakult Pécsi Géza, az iskola már nyugdíjas tanárának vezetésével. Az énekkart 1980 óta Geszti Gyuláné irányítja. A zenei előképzettség vagy hiányzik, vagy minimális az idekerülő gyerekeknél, és a szakmunkás- képzőkben nincs énektanítás. De meg lehet szerettetni velük a zenét, ha megismerik az éneklés örömét, s akkor szakmunkásképzőben is lehet olyan száztagú vegyeskart működtetni, amely a Szocialista Kultúráért kitüntetést éppen úgy kiérdemli, mint a nivódíjat vagy legutóbb tavaly Az év kórusa cimet. Országos első díjak, hazai és külföldi ismertség teszik vonzóvá a kórust a diákok előtt, amelyben szerepelni a heti 34—35 tanítási óra és gyakorlat után is érdemes. G. T. 1979 áprilisában úgy foglalt állást az MSZMP gazdaságpolitikai bizottsága, hogy ki kell dolgozni a közúthálózat nagytávlatú fejlesztési kerettervét, unnál is inkább, mert a hosszútávú társadalmi-gazdasági fejlődés megkívánja, sőt előirányozza, hogy a közlekedés fejlesztése során a hálózat fejlesztésének kell elsőbbséget kapnia, így például az autópálya-építéseknek, valamint az új Duna- és Tisza-hidak építésének. A magyarországi közúthálózat-fejlesztés tervén tavaly év elején kezdtek el dolgozni, az UVATERV-nél, Mihályfy Árpád vezetésével. A terv ma még nem végleges, a koncepciónak pillanatnyilag három változata van, ezek közül lehet választani, illetve lehet rajtuk alakítani, módosítani. Azért, hogy az optimális változat valósuljon majd meg, a Hazafias Népfront, a Közlekedési Minisztériummal és az UVATERV-vel közösen társadalmi vitára bocsátotta a terv- változatokat. Ennek keretében került sor tegnap délelőtt a dél-dunántúli régió szakembereinek társadalmi vitájára, amelyen Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye képviselői vettek részt. A vitaindítót Bánóczy István, a KM főtanácsosa tartotta. Az egyértelmű, hogy a jelenlegi közúthálózat nem elégíti ki az igényeket — a mostaniakat sem, nem is szólva a közlekedés várható fejlődéséről. A jelenlegi tervkoncepciót három különböző időpontból kell szemlélnünk: az első az úgynevezett nagytávú terv, ez arra a távlati időre vonatkozik, amikor ezer lakosra háromszáz személygépkocsi jut; második a hosszútávú terv, amikor ezer lakosra még csak 200 gépkocsit számolnak, ez körülbelül az ezredfordulóra valósul meg, S végül a harmadik, a középtávú hálózati terv, ami 1990-re vonatkozik. Ez utóbbit már szeretnék a következő ötéves terv kialakításánál is figyelembe venni, s ez része lenne az Országos Területrendezési Tervnek is. Nincs itt most mód és hely arra, hogy fölsoroljuk, mi mindent kell figyelembe venni egy ilyen átfogó, az egész országot és az utánunk következő generációkat is érintő terv kidolgozásakor. Ehelyett röviden a koncepció lényegéről, a tervváltozatokról. A terv, amelyet vitára bocsátottak, az ország úthálózatának legfontosabb részével, egy körülbelül 15 ezer kilométeres hálózattal foglalkozik, ezek azok az utak, amelyeken az ország forgalmának 80 százaléka bonyolódik le. A jelenlegi három változaton csupán néhány eltérés van, de éppen ezek azok, amelyek feltehetőleg kiváltják az adott terület képviselői közötti vitát, ahogy az tegnap is történt az MTESZ székházában. A legfontosabb kérdésfek az autósztrádák, az elsőrendű főútvonalak, a Duna-hidak építése voltak. Magyarországon új híd új helyen 1944 óta nem épült. A Budapesttől délre lévő folyószakaszon a legkritikusabb a helyzet, ennek javítására is három változat készült. Mindegyik tervben szerepel a már meglévő dunaföldvári híd és egy dunaújvárosi híd, ezeket az első változatban egy szekszárdi és egy mohácsi új hid egészítené ki. A második változatban Kalocsánál és Szeremlénél, a harmadikban csak Szeremlénél épülne új híd. A tegnapi vitán mindenki egyértelműen az első változat mellett foglalt állást. Ha ezek a hidak .megépülné' nek, hihetetlenül könnyű — és jövel gazdaságosabb — lenne a két országrész közötti közlekedés. Az autópályák tervénél a már meglévő hálózaton kívül természetesen a legfontosabb nemzetközi útvonalakat is figyelembe kellett venni. Az autópályák átlósan kereszteznék az országot, Hegyeshalom (Rajka)—Győr—Budapest— Szeged — Röszke (Nagylak), valamint Letenye—Székesfehérvár— Budapest—Miskolc— Nyíregyháza—Beregsurány irányában. Változatként a Budapest— Debrecen és a Budapest— Pécs autópályát javasolták, de legnagyobb valószínűség szerint ezek kiemelt, első rendű főutak lesznek. Az utak sugarassága ugyan részben megmarad, de a terv egyik fő célja az volt, hogy az úthálózatban megszüntesse a Buda- pest-centrikusságot, ezért rácsosán, észak—dél és kelet— nyugat irányban több új főútvonalat is a tervbe építettek. Inzsel Ottó, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának osztályvezetője a társadalmi vitát több okból is fontos politikai kérdésnek minősítette. Ma már, a korábbi évtizedekkel szemben, mondta, a falvak és az aprófalvak népességmegtartó képességéről beszélünk, s ennek egyik legfontosabb tényezője az úthálózat fejlesztése. A társadalmi vita elősegíti azt, hogy esetleg csak egy-egy tárca érdekeit vegyük figyelembe, ehelyett az egész országot kell nézni. Éppen ezért hangsúlyozta, szükséges, hogy ne csak az országos tervet, hanem egy- egy megyét érintő településfejlesztési tervet is mindenkor vitassanak meg az érdekeltekkel. Dücső Csilla Tulajdonképpen kérdőjel kívánkozik a cím után — véli a jegyzetíró —, mert mintha belenyugvást, mi több: védekezést sugallna a kijelentő mód. Azt, hogy számtalan jelenség, azok szomorú következményei a részegséggel, az alkoholizmussal kezdődnének. Nem a pohár előszöri felemelésével. Óhatatlanul vetődik fel a kérdés a Baranya megyei Rendőrfőkapitányság által a pécsi Helyőrségi Művelődési Otthonban rendezett kiállításon: tényleg az alkohol az ok? A választ — megfogalmazni — nehéz. Pedig következhetne néhány számból. Hogy például 1960-ban Magyarországon az alkoholista betegek száma nem érte el a 80 000-et, 1981-ben pedig már 300 000 volt. Vagy abból, hogy 1982-ben fejenként 32 liter bort, 87 liter sört, 9 és fél liter égetett szeszt ittunk! Ha óvatosan akarunk fo. galmazni, azt mondhatjuk: torzultak a társadalom ivási szokásai. Nem egyszerűen többet — sokkal többet — iszunk, hanem főbben is. Tragikus módon mind gyakrabban találunk fiatalt, néha gyermekkorút is az alkoholt rendszeresen fogyasztók között. Felületes dolog lenne bízni abban, hogy az alkoholizmus ellen küzdő különböző bizottságok előbbre jutnak. Erőfeszítéseik csak mérsékelt eredményeket hozhatnak, hiszen képtelenség is megbirkózniuk a rájuk háruló feladattal, reménytelen tőlük átütő sikert várni. Sokallta egyértelműbb már. hogy gazdasági, jogi, tudati, egészségügyi, közművelődési, pedagógiai eszközök együttese — azaz: társadalmi méretű hatóerő — szükséges egy társadalmi méretben tapasztalható káros magatartással szemben. Aminek ,,tovagyűrűzésével" okos előre számolni: nő azoknak a családoknak a száma, ahol a szülők alkoholizálása szinte magától értetődővé teszi a fiatal generációk számára a szeszfogyasztást. Az említett kiállítás elsősorban ez alkohol és a bűnözés elválaszthatatlan kapcsolatát reprezentál ia — döbbenetes erővel. Mégsem erről szólunk most, megtettük már nagyon sokszor. Inkább vizsaáljunk meg eqy másik oldalt. Az<- tudniillik, hogy ha az alkoholizmusról esik szó, taglalásában itt legtöbben meg is állnak: maid az egészségügy, a bűnüldözők, társadalmi szervek megoldják. Ho!ot‘ a jelenséa naavon érdemes a továbbqondolásra, például abból a szempontból: miiven károkat okoz ez c tár. sadalomnak(ban)? Tizenötmllliárd forint körüli összeg — nagyjából ennyit, összetevői között a két legjelentősebb: a termelés-kiesés, a táppénz kifizetése miatti veszteség, illetve a gyógyítási költségek. Ez azonban csak az anyagi oldal. Arra már végképp kevesen gondolnak, hogy vajon mennyi szellemi energia vész el, ég el az alkohol gőzében? Hány és hány értelmes, képzett, elismerésre méltó szellemi kapacitással rendelkező embertől várjuk hiába a teljesítményt, a produktumot, mert szétesik, erkölcsileg-anyagilag a talaját veszti, elbutul az alkohol miott. Ez nincsen benne a 15 milliárdban . . . S ha — tettük fel a kérdést az előbb — nem egyértelműen az alkohol az ok, akkor mi? Az, hogy nem ismertük még fel kellően az alkoholizmus társadalmi veszélyességét, ön- és közösségpusztító erejét. S az, hogy az ellené való harcnak nem találtuk meg a hatékony eszközeit. Pedig már — nagyon úgy tűnik — lépéshátrányban vagyunk! Mészáros Attila
