Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-19 / 136. szám
A szocialista országok életéből Földgázkutak az örök fagy birodalmában ■ s Munkában a Tyumeny mocsári terepjáró Épül a jamburgi lelőhely mechanizmus és a szivattyúk nagy teljesítménye, o kiszolgálás és kezelés nagyfokú gépesítettsége, a fúróoszlop szekciós megoldása az átlagos fúrási sebességet 30—35 százalékkal növelte. Nyugat-Szibé- riában mintegy 400 ilyen berendezés üzemel. Jamburgban is hasonló gépek alkalmazását tervezik. Az új lelőhely kiépítésénél hazai berendezéseket állítanak üzembe. Például az óránként 300 köbméter kitermelésére alkalmas földgépet, vagy a 30 tonnás Tyumeny mocsári terepjárót. Ennek platóján elfér egy exkavátor vagy egy egész hegesztőbázis. A különleges lánctalpak kiképzése olyan. hogy nyomása a talajra nem nagyobb, mint egy sífutóé, azaz 300 gramm (négyzetcentiméter). A gázvezetékek építéséhez szükséges árkokat óránként 1200 köbméter teljesítményű rotoros exkavátor mélyíti, a csőfektetéshez pedig 50 tonnás csőfektető gépeket alkalmaznak majd. A munkásokat olyan különlegesen kialakított autóbuszok szállítják, amelyekben a legerősebb kinti fagyok esetén is a hőmérsékleti 18 fok. A feltörő gáz az előkészítő- és szállítóberendezésekre kerül tisztítás és szárítás céljából. A Jamburgban tervezett ilyen berendezések teljesítménye évi harmincmilliárd köbméter lesz. Havannai biennale Kulturális seregszemle Kuba nemcsak egyenletes gazdasági fejlődésével, szó. ciális vívmányai, egészségügyi és oktatási hálózata révén emelkedik ki a karibi térség államai közül, hanem pezsgő, sokrétű kulturális életéve) is. A messzeföldön híres varadéról dalfesztiválnak, vagy a Casa de las Americas kiadó rendszeres, évenkénti irodalmi pályázatainak jelentősége például napjainkra már túlnőtt a hagyományos latin-amerikai kereteken és világszerte élénk érdeklődést kelt. A most küszöbön álló eseménysorozat fontossága azonban még ezekét is meghaladja: először rendeznek ugyanis nemzetközi kulturális biennálét a közép-amerikai szocialista szigetországban. A megnyitóra május 22-én kerül sor, s az előzetes tervek szerint 23 ország több mint 700 művészének részvételére számítanak. „A jelenkori latin-amerikai és karibi kultúra széles körképének leszünk szemtanúi” — mondta Mariano Rodriguez, a Casa de las Americas igazgatója, a biennálé héttagú nemzetközi zsűrijének elnöke. A mostani alkalommal a térségben született, vagy legalább öt esztendeje ott élő alkotó- művészek jelentkezését várták, de az elképzelések szerint a következő seregszemlék hatóköre kiszélesedik a fejlődő or. szagok szinte teljes körére. A biennálét ugyanis az a Kubában tavaly alapított Wilfredo Lám Kulturális Központ szervezi és támogatja anyagilag, amelynek létrehozásáról az el nem kötelezett országok legutóbbi, Új-Delhi csúcsértekez. létén, majd a mozgalom művelődésügyi minisztereinek phenjani konferenciáján döntöttek. , A fő cé| tehát nem feltétlenül a világszerte felkapott, akár jó, akár rossz értelemben Nyugat-Szibéria északi körzeteiben találhatók a legjelentősebb szovjet földgázkészletek. Több mint tíz éve üzemel a Medvezsje-lelőhely. Ezt követően kezdődött nieg a kitermelés a világ leggazdagabb lelőhelyén — Urengojban. 1981 — 1985 között összesen hat föld- gázvezeték épül fel Urengoj és a Szovjetunió európai területei között. A tervezett hat vezetékből négy már üzemel. A következő feladat a jam- burgi födgázlelőhely művelésbe vétele. A jamburgi lelőhely a sarkkörtől 140 kilométerre északra fekszik, a Tazovi-fél- sziget mocsaras tundráin. Az örök fagy birodalmába tartozó vidéken nem ritkák az 50—60 fokos fagyok sem. Ez a körülmény természetesen komoly mértékben megnehezíti a kitar. melést. Az első lépések már megtörténtek. Többek között elkészült a próbafúrásokat követően az első kút. A nyugat-szibériai kőolajlelőhelyek kitermelésének eddigi tapasztalatai bizonyították, hogy ezeken a területeken a legcélszerűbb a csoportos fúrás. Ez csökkenti a fúróberendezések felállításának költségeit, az útépítési ráfordításokat. növeli a berendezések tér. melékenységét. Ezt a csoportos fúrási módszert alkalmazzák a földgázlelőhelyek kitermelésénél is. Nyugat-Szibéria zord klíma- viszonyai között sikerrel dolgozik a BU 300 EUk típusjelzésű új fúróberendezés. Az emelőA „Balett de Camagüey" balett-együttes koreográfiái izgalmas élményt jelentenek. divatos, „futtatott” nyugati alkotók meghívása, hanem a tágabb latin-amerikai térség, majd idővel a harmadik világ egyre sokszínűbb, a hagyományokat a modern vonásokkal ötvöző művészetének bemutatása. Ez magyarázza, hogy a biennálé díszvendégei nálunk talán kevésbé ismertek, bár a chilei Roberto S. Matta, a mexikói Francisco Toledo, vagy a venezuelai Jacobo Borges neve (valamennyien festők, grafikusok) hazájuk határain túl is egyre ismerősebben cseng. Az ecuadori Osvaldo Guayasamin vásznai, sajátos stílusú, megtermett nőalakjai, indián arcképei néhány éve a magyar múzeumlátogató közönség soraiban is megérdemelt sikert arattak. A biennálé elsődleges műfaját jelentő képzőművészeti kiállításokon kívül néprajzi és népművészeti bemutatókat, rézkarc- és fényképtárlatokat is szerveznek. A zsűri 2—5 ezer dolláros díjakkal jutalmazza a nyerteseket. Sor kerül természetesen művészek, kritikusok és más művészeti szakemberek szakmai megbeszéléseire és közönségtalálkozókra is. Hírek a barnaszén hazájából Az NDK népgazdaságának energetikai alapját a barnaszén adja. Jelenleg ebből nyerik a villamos energia 80 százalékát, s ez az arány a jövőben még tovább emelkedik. Az ország 35 hatalmas külszíni fejtéséről évente 260 millió tonna barnaszenet szállítanak az iparnak. Ez ma a világ barnaszén-termelésének több mint az egynegyede. A külszíni fejtések jelenleg 73 ezer hektár területet foglalnak el, s oz ezredfordulóig méa újabb bányákat nyitnak a felszínen. Például, egyedül Cottbus megyében 160 ezer hektárt foglalnak el majd az új külszíni fejtések a következő években. Mindez nagyon fontos és hasznos a gazdaság számára, de hátrányai is vannak. A kimerült bányák helyén pusztasággá, meddővé vált területek maradnak vissza. Éppen ezért az NDK-ban, ahol mindössze 0,37 hektár mezőgazdaságilag művelhető termőföld jut egy- cgy lakosra, nagy figyelmet fordítanak az elhagyott bányaterületek újrahasznosítására. A rekultiválásra milliárdo- kat költenek. A bányaipar például hektáronként 15—20 ezer márkát fordít erre a célra. Az államháztartás pedig rendelkezésre bocsátja a trágyázáshoz, a meliorációhoz szükséges összeget. Egy-egy hektár újrahasznosítása 30 ezer márkába kerül, ez a pénz azonban 6—10 év alatt megtérül. Sokéves vizsgálatok azt is bizonyítják, hogy a rekultiválás révén a talaj a korábbinál jóval értékesebbé válik. A rekultivációs programoknak nemcsak a mezőgazdaság látja a hasznát. A régi bányaterületek helyén sokfelé üdülőkörzeteket alakítottak ki. A senftenbergi bányakörzetben tavak egész láncolatát hozták létre, mintegy 5 ezer hektáron. A legnagyobb körű. lük az ezerhektáros senftenbergi tó. Itt 1973-ban adták át az első strandot. Azóta gyári üdülőkből, sportlétesítményekből, szórakozóhelyekből álló nyaralótelepek létesültek a tórendszer mentén Szépen fejlődnek az óriás- ikrek, akik császármetszéssel jöttek a világra, a szabadkai kórház szülészeti osztályán. Az újszülöttek azért kaptak nagy publicitást, mert egyikük 4250, másikuk pedig 4100 grammos volt, testhosszuk pedig 53 centi. A hírverésnek azonban cseppet sem örült a leányanya, aki éppen azért költözött a Zvornik környéki messzi falucskából egészen Szabadkára, hogy titokban hozza világra gyermekét. Az élet azonban gyakran szolgál meglepetésekkel. Mara Dragicevic alighogy megszülte a fiúikerpárt, a másnapi újságok már öles betűkkel közölték az örvendetes eseményt. A Magyar Szó munkatársainak a szabadkai kórház illetkéseihez intézett első kérdése ezért oz volt: mennyiben engedi meg az orvosi titoktartás, hogy olyan esetekben, amikor leányanyáról van szó, a szülésről hivatalos tájékoztatást adjanak. Azt a választ kaptuk, hogy a születés és a halálozás nem Á szabadkai óriás ikrek esete tartozik az orvosi titoktartás körébe és nincs semmiféle jogi vonatkozása annak, ha felfedik a páciens nevét. Ami különben is anyakönyvi nyilvántartásba kerül. Minthogy azonban a szabadkai kórház gyakorlatában, pontosabban 30 éve, amióta nyilvántartást vezetnek a születésekről, nem történt meg, hogy ilyen szokatlanul fejlett óriási ikrek szülessenek, indokoltnak tartották tájékoztatni a közvéleményt az eseményről. A másik indítóok pedig az itt dolgozókat arra késztette, hogy ne titkolják el az ügyet, az volt, hogy ezáltal is felhívják a közösség figyelmét arra, hogy az anya pénzbeni támogatásra szorul ahhoz, hogy felnevelhesse gyermekeit. Az emberi összefogás és segélynyújtás nem is maradt el. Rengetegen telefonálnak mostanában a kismamának, hogy lehetőleg tartsa meg kicsinyeit. A község is, amelyben lakik, már pénzbeli segélyt szavazott meg az ikrek számára és alighanem ezt ° példát mások is követik majd. A kismama: Mara Dragoce- vic azonban nem kér segélyt, mert azt vallja, ép, egészséges, és ha sikerül majd a történtekről értesítenie gyerekei apját, meg ha az vállalja az apaságot, fel tudják maguk is nevelni a kicsinyeket. Egyébként magas, 28 éves, életerős fiatalasszony és nem igaz a men- de-monda, hogy nem kívánja a gyermekeit, és ezért nem is szoptatja őket. Bevallja, nagy felelőtlenség volt részéről, hogy nem szakította meg a terhességet, amikor levelére — amelyben állapotáról értesítette Nyugat-Németországban dolgozó falubeli fiúját — nem kapott választ. Gépírónő szakvizsgája van, de nem tudott vele elhelyezkedni. Ezért nem is tűnt fel a szüleinek, amikor hét hónappal ezelőtt eljött otthonról, Szabadkán élő fivéréhez. Azt mondta ugyanis nekik, hogy munkát jön keresni, és amíg nem helyezkedik el, bátyjánál fog lakni. — De kérdem én magukat, mi mást tehetek, mint hogy örökbe adom a gyerekeket, ha nem kerül elő az apjuk — mondta kétségbeesetten. — El sem tudják képzelni, milyen környezetben élek én. A szüleim kitagadnának, a falu megbélyegezne ha most hazaállítanék ezzel a két gyerekkel. Beszélgetésünket az ápolónő szakította félbe, mivel megérkeztek a kismama első látogatói. Azt reméltük, hogy az ajtón túl, a folyosón a szülei várakoznak. Ügy látszik, a bátyja sem merte értesíteni a dolgokról a szülőket, és egyelőre csak ő jött el családjával meglátogatni húgát. A kismama boldogan vette át tőlük a virágcsokrot, aztán elérzékenyülve borultak egymás nyakába. Majd odamentek az üvegfalhoz, melynek túloldalán feküdtek a koromfekete hajú, kreolbőrű csöppségek, mit sem sejtve a körülöttük támadt gondokról, szenzációt keltő világ- rajöttükről. Mi lesz velük? És mi történik, hogyan ólakul a sorsa annak a számos kisbabának, akiket évente a vajdasági kórházak szülészeti osztályán „felejtenek" lányanyák? Mert több ilyen eset is történik. Sokunk számára talán felfoghatatlan hogy a huszadik században is még kitagadják és megbélyegzik a teherbe esett lányokat. Arról nem is beszélve, hogy emiatt hányán kísérelnek meg önkezükkel véget vetni életüknek, vagy rontják el egészségüket az illegálisan és szakszerűtlenül végzett abortusszal. Mindezt a világ szája miatt. Mara Dragocevic környezete azonban végül is megértő volt. Riportunk megírása után értesültünk ugyanis arról, hogy időközben a nagyszülők, s Osmac falu lakói a nagy hírverésnek köszönhetően elfogadták, s örömmel várják haza az ikreket. A kismama azonban igazán majd csak akkor lesz boldog, ha az apa is előkerül. (Rövidítve a Magyar Szóból) G. Miskolczi Zsuzsa HÉTVÉGE 7. A nagy cseh zeneköltő, Bedrich Smetana halálának 100. évfordulóján megnyílt a 39. Prágai Tavasz Nemzetközi Zenei Fesztivál. A prágai Művelődési Palotában tartott nyitókoncerten Smetana Hazám című szimfonikus költeményét adta elő a Cseh Filharmóniai Zenekara.
