Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)

1984-05-13 / 130. szám

i Világ proletárjai, egyesüljetek Duna. I la bio XLI. évfolyam, 130. szám 1984. május 13., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Külpolitikai összefoglaló (2. oldal) 30 éves az Úttörőház (3. oldal) Vasárnapi magazin (4-5. oldal) Új HIRGÉP-szerviz Pécsett (3. oldal) Kihasználatlan előnyök A z utóbbi három évben 680 üzletet nyitottak iparvállalatok, ipari • szövetkezetek, állami gazdasá­gok és mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek, így a minta- és márkaboltok alkotják már az ország kereskedelmi háló­zatának több mint 13 százalé­kát. Részesedésük az áruforga­lomból ennél természetesen jó­val szerényébb — ezek általá­ban kis üzletek —, de nem is az az elsődleges céljuk, hogy megoldják a lakosság áruellá­tását. A termelők különféle meg­gondolásból vállalkoznak arra, hogy a fogyasztókat közvetle­nül — a hivatásos kereskedők kiiktatásával — szolgálják ki. Akadnak iparvállalatok, ame­lyek úgy vélik, hogy éppen leg­sikerültebb termékeiket nem rendelik meg a kereskedők — megpróbálkoznak hát maguk ezek értékesítésével. Mások közvetlenül kívánnak piaci ta­pasztalatokat, vásárlói vélemé­nyeket szerezni termékeikről: piackutató céllal nyitnak saját boltot. További szempont, hogy a közvetlen értékesítés is hoz né­mi gazdasági eredményt. Az sem ritka, hogy némely terme­lő a presztízsét kívánja növel­ni azzal, hogy kiskereskedelmi bolttal is megjelenik a fo­gyasztók előtt, akárcsak egy szakmai vásáron vagy kiállítá­son. Törekvésük — bármilyen in­dítékból származzék is — ál­talában igen hasznos, hiszen az üzlethálózat bővítése szinte minden településen kívánatos, és erre a hivatásos kereskedel­mi vállalatoknak, szövetkeze­teknek mostanában igencsak szűkösek az anyaqi lehetőségei. A minta- és márkaboltok to­vábbi előnye, hoqy versenyt tá­masztanak, speciális kínálatot nyújtanak, színesítik és kiegé­szítik a kereskedelem tevékeny­ségét. A vásárló azonban ennél töb­bet vár a termelői mintabol- L toktól. Elsősorban azt, hoqy ott Mnindiq megtalálja a gazda tel- Bes áruválasztékát, tehát mind- gazokat a portékákat, amelyek más üzletekben, áruházakban éopen nem kaphatók. Ennek a kívánalomnak még a legna- avobb termelők — például a Hűtőqépgyár, a Minőségi Ci­pőgyár, a Budapesti Haris­nyagyár, vagy a Tiszai Ve­gyi Kombinát —- saját boltiai sem tudnak folyamatosan ele­get tenni, üzleteik áruellátása, ha kisebb mértékben is, de szintén függ a termelés szaka- szos^ágától, (mikor, mi kerül le a szalagról), és az export­feladatoktól. Elvárhatná a vásárló, hogy a termelők saját boltjai valami­vel olcsóbban árusítsanak, hi­szen itt a forgalmazás költsé­gei jóval alacsonyabbak. (A gyárból közvetlenül az üzletbe kerül az áru; nem utazik be és ki a nagykereskedelem csator­náin, nem kell átrakni, admi­nisztrálni, készletezni, vagy leg­alábbis sokkal kisebb mérték­ben, mint az áru hagyományos útján.) Ám az értékesítési lánc rövidülése, a viszonteladók ki­kapcsolása ellenére alig né­hány helyen adják olcsóbban az árut. Azok a termelők, amelyek ad­nak magukra, amelyek mintegy referenciaboltként tartják fenn saját üzleteiket, a megszokott­nál szebb környezetben, jobb körülmények között árusíthat­nának. Módjuk van erre, azért is, mert egy nagyüzem költség- vetésében viszonylag elenyésző az a kiadás, amivel a bolt ki­alakítása, berendezése, fenn­tartása jár. Ennek ellenére a vásárlók csak ritkán kapnak ilyen többletet a termelői üz­letekben. Ami a kiszolgálást illeti, ab­ban sem tűnnek ki az ipari, mezőgazdasági termelők bolt­jai a megszokott színvonalból — sőt. A kereskedelmi felügye­lőségek a közelmúltban hat megyében — Bács, Csongrád, Hajdú, Komárom, Szolnok és Veszprém — vizsgálták meg 129 szervezethez tartozó 246 termelői bolt működését, és azt tapasztalták, hogy a tulajdo­nosok kevés figyelmet fordíta­nak boltjaikra. Az elárusítók, az üzletvezetők alig ismerik a kereskedelemre vonatkozó elő­írásokat, nem mindenütt tün­tetik fel szabályszerűen az ára­kat, az esetleges reklamáció­kat sem mindig intézik el úgy, ahogy kell. A felügyelők 225 próbavásár­lást végeztek és az esetek 20 százalékában árdrágítást ta­pasztaltak. Az egy vásárlásra jutó fogyasztói megkárosítás igen magas volt, meghaladta a 14 forintot. Ha a vevők ezt esetleg nem is veszik észre, az bárkinek feltűnhet, hogy a min­taboltok többsége máskor, többnyire rövidebb ideig tart nyitva, mint a hagyományos há­lózat, az eladók munkaideje- általában alkalmazkodik a ter­melő vállalat adminisztratív dolgozóinak munkaidejéhez. Ez az oka annak, hogy a minta­boltok java szombaton egyál­talán nem nyit ki, Márpedig a községekből sokan éppen szom­baton utaznak be á városokba vásárolni, számukra különösen kellemetlen meglepetés, ha a különlegességeket árusító ipa­ri márkaboltot zárva találják. Egyfelől tehát az állapítható meg, hogy a termelői boltok kilógnak a sorból; némely vo­natkozásban más rendet kö­vetnek, mint a hagyományos kereskedelmi vállalatok. Más­felől feltűnő, hogy számos ipa­ri és mezőgazdasági termelő beéri a ténnyel: saját boltja van — színvonalas tevékeny­ségre, gazdag áruellátásra, megkülönböztető csomagolásra már kevés gondot fordít. M indennek ellenére egy­értelműen örvendetes jelenség, hogy a ter­melők mind nagyobb számban nyitnak üzleteket, hiszen bőví­tik a vásárlási lehetőségeket, színesítik az árukínálatot. Bizo­nyára amint az áruhiányok mérséklődnek, úgy felelnek majd meg mindinkább hivatá­suknak a termelői boltok: je­lentenek az iparvállalatok szá­mára valós piackutatást, nyúj­tanak megkülönböztetett árut és kiszolgálást, s lesznek való­di versenytársai — az árak te­kintetében is —-a kereskedel­mi vállalatoknak, szövetkeze­teknek. 100 forint ráfordításból 42 forint nyereség Kiváló a sellyei Ormánság Term elősző vetkezet Veszteséges gazdálkodás után talpra álltak BT-döntés Ciprus ügyében Az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken este 13 szavazattal egy ellenében (Pakisztán) és egy tartózkodással (Egyesült Államok) elítélte az észak-cip­rusi török szakadár állam lét­rehozását, valamint Törökor­szágnak azt a lépését, hogy nagykövetek cseréje révén el­ismeri e törvénytelen államot. A testület e döntésével síkra- száilt a szigetország független, szuverén, területileg egységes, el nem kötelezett politikát foly­tató államként való fenntartá­sa mellett. A dokumentum fel­szólít minden államot, hogy ne ismerje el a szakadár köztár­saságot és az ENSZ főtitkára-/ nak további erőfeszítéseit sür­geti a ciprusi probléma ren­dezése érdekében. A Biztonsági Tanács határo­zata nem tartalmazza a cipru­si kormánynak azt az eredeti­leg szorgalmazott követelését, hogy szankciókat léptessenek életbe Ankara ellen. Tárgyalások Namíbia jovojerol Szombat reggel Lusakában megkezdődtek az érdemi tár­gyalások Namíbia jövőjéről a Délnyugat-afrikai Népi Szerve­zet (SWAPO) és a Dél-afrikai Köztársaság küldöttsége közt, amelyben helyet kaptak a meg­szállt Namíbiában engedélye­zett pártok képviselői is. A tárgyalások feszült légkö­rét egy incidens jelzi, ami mi­att egy ideig úgy látszott, hogy az értekezlet azonnal kudarc­ba fullad. A belső pártok kép­viselői kifogást emeltek egyes SWAPO-küldöttek személye el­len, mondván, hogy azok — az egyik „belső pártból” kivált po­litikusok — jogtalanul vannak jelen. A megbeszélések zárt ajtók mögött folynak. Előzőleg Som Nujoma, a SWAPO elnöke azt mondotta, hogy amennyiben si­kerül rávenni a Dél-afrikai Köz­társaságot a namíbiai függet­lenség felé mutató lépések megtételére, szervezete hajlan­dó a tűzszünetre az immár 18 éve folyó felszabadító háború­ban. Ha Pretoria csak időnye­résre törekszik, a SWAPO foly­tatja a küzdelmet — mondta Nujoma. Kell az eső! A tavalyi év jócskán adós maradt a csapadékkal. A na­pok óta tartó esőzés valame­lyest enyhíti a szárazságot, de a május 1-től lehullott 31,9 mil­liméter csapadék is csak 3,2 milliméterrel több, mint ameny- nyi az elmúlt aszályos év ha­sonló időszakában hullott. A májusi eső aranyat ér, főleg, ha meleg van. A Pécsi Mete­orológiai Főállomáson a má­jus eleji adatok szerint tavaly 7-én volt a leghidegebb, haj­nalban 5,6 fokot mértek, idén 10-én mérték a rekord hűvöset, 5,3 fokot. Az előrejelzés: vár­ható még eső, délről nedves, meleg, északról nedves, hideg légtömegek érkeznek. Esőt ez is, az is hoz. ünnepi küldöttgyűlést tartot­tak tegnap Sellyén, a Mező- gazdasági Szakiskola klubter­mében, abból az alkalomból, hogy a helyi Ormánság Terme­lőszövetkeret 1983. évi, orszá­gosan is kiemelkedő gazdálko­dási eredményei elismeréseként elnyerte a MÉM és a TOT által adományozott Kiváló Termelő- szövetkezet címet. A kitüntetett kollektívát a tsz által patronált helybeli ál­talános iskola úttörői műsor­ral köszöntötték. A termelőszö­vetkezet vezetősége nevében Nagyréti József, a tsz elnökhe­lyettese számolt be a kiváló cím elnyerését megalapozó munkáról, eredményekről. Az 1951-ben alakult, s azóta a környező hét tsz-szel (utoljára 1977-ben az okorági Okor- gyöngye termelőszövetkezettel) egyesült, 5231 hektáros, mind­össze 174 tagot foglalkoztató közös gazdaság, fennállása óta most első ízben lett kiváló. A gazdaságföldrajzi, ökonómiai és demográfiai szempontból egyaránt hátrányos helyzetben lévő szövetkezetek az egyesü­lést megelőzően évről évre veszteségesen gazdálkodtak. Mégis, a megye számos nagy téeszével ellentétben, Sellyén nem okozott visszaesést az egyesülés. A veszteséget saját erőből gazdálkodták ki, s már az első évben talpra álltak. Majd évről évre képződött nye­reségüket a szövetkezeti ala­pok visszapótlására, új gépek, eszközök beszerzésére, földjeik megjavítására, a tagok szak- képzettségének növelésére for­dították. Felszámolták a vesz­teséges ágazatokat, köztük a szarvasmarha-tartást, s a köz- gazdasági szabályozók adta előnyös kihasználása céljából elsők között csatlakoztak a ga­bonaprogramhoz. Búzából 4— 5 tonnára, kukoricából 6—7 tonnára emelték a hozamokat az önköltségek egyidejű csök­kentésével. Az elmúlt évet már 26,6 millió forint nyereséggel zárták. Hatékonysági mutatójuk legjobb a megyében: 100 fo­rint ráfordításból 42 forint nye­reséget állítottak elő. A tavaly kapott elismerő oklevél után most sikerrel pályázták meg a kiváló címet. A kitüntető címet dokumen­táló oklevelet a tegnapi ün­nepségen Borbély Sándor, az MSZMP KB tagja, a munkásőr­ség országos parancsnoka, a Központi Bizottság és a kor­mány vezetőinek jókívánságait tolmácsolva nyújtotta át Demkó Lászlónak, a termelőszövetkezet elnökének, örvendetesnek ne­vezte azt a tényt, hogy az Or­mánság ma már nemcsak az elnéptelenedéssel, de a kiváló munkával ad hírt magáról az országnak. A vitában több küldött szó­lalt fel, köztük alapító tagok, nyugdíjasok, akik visszapillant­va a "megtett nehéz útra, mél­tatták mai helyzetüket. Dr. Dá- nyi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára a megye párt-, állami és társadalmi szer­vezetei nevében köszöntötte a kitüntetett kollektívát, rámutat­va a további fejlődési lehető­ségeikre. Végül kitüntetésekre került sor. Pozsgai József, a Ba­ranya megyei Tanács osztály­vezető-helyettese a Mezőgaz­daság Kiváló Dolgozója minisz­teri kitüntetést nyújtotta át Nagy Sándor és Szőke István tsz-tagoknak. Dr. Biró Sándor, a Tsz-Szövetség titkára, TOT- kitüntetést adott át Balázs Béla és Borovácz Károly tsz-ta­goknak. A Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést nyolcán vették át. ' - Rné ­Szakszervezeti nap a MÁV-nál Sorrendben a harmadik szakszervezeti nap az idei, amelyet hagyományosan ren­dezett meg a MÁV pécsi Kör­zeti üzemfőnökség Szakszerve­zeti Bizottsága. 2600 dolgozó­jának 150 képviselőjét hívta meg a szombati egész napos programra, amely a vasutas amatőrök kézimunka-kiállítá­sának megnyitásával kezdő­dött. Ezután a Vasutas Műve­lődési Ház nagytermében tar­tottak fórumot, amelyen a Vas­utas Szakszervezet, az SZMT, valamint a gazdasági vezetés képviselői adtak választ az írásban előre beadott és a helyszínen feladott kérdésekre. Többek közt szó esett az üzemi étkeztetésről, az egyenruha­ellátásról, a munkábajárás kö­rülményeiről. A küldötteket az is érdekelte, hogyan látják a vezetők üzemfőnökségük mun­káját. A belső qondok mellett többször fölvetődött az a gon­dolat, hogy milyen további kö­zös lépésekkel javítható a sze­mélyszállítás színvonala. A kora délutánig tartó fórum szünetében versek és diaporá- ma-vetítés oldotta a kérdezz- felelek hangulatot, majd szel­lemi vetélkedő és játékos ver­senyek következtek. Este közös vacsorával zárult a program. A kis-balatoni tározó A Balaton vízvédelmét szol­gáló kis-balatoni tározó építői nagy területen befejezték a töltéserősítést és gátépítést, s megkezdték a tározó első sza­kaszának az . elárasztását. A Zala folyó vizének egy része mór nem közvetlenül a Bala­tonba, hanem az Esztergály- horváti, Zalaszabar, Nagyrada határában létrehozott tározó­ba folyik. Máris több kilométer hosszúságú hatalmas vízfelület alakult ki, és megjelentek az első vízimadarak is. Miközben a kis-balatoni vé­delmi rendszer mintegy húsz négyzetkilométer kiterjedésű első szakaszán — a lassú árasztással egyidőben — még dolgoznak, a Nyugat-dunántúli Vízügyi igazgatóság irányítá­sával megkezdték az elsőnél háromszor nagyobb, több mint hatvan négyzetkilométeres má­sodik tározó építésének előké­születeit. Átnedvesedett a föld, lehet palántázni. Van kínálat és van vásárló. G. Zs.

Next

/
Thumbnails
Contents