Dunántúli Napló, 1984. május (41. évfolyam, 119-148. szám)
1984-05-12 / 129. szám
1984. május 12., szombat Dimäntoit napló 13 A kút hozama bőséges Vízvezeték Ócsárd és Kisdér között Már évekkel ezelőtt felmerült, hogy Ócsárd és Kisdér egészséges ivóvízzel való ellátását meg kell oldani. A nitráttal szennyezett ivóvizet emberi fogyasztásra nem tudták használni, a tiszta vizet gépkocsi hordta Pécsről. Az ésszerűség azt diktálta, hogy drágább, de hosszabb távon kifizetődőbb megoldást keressenek. A terv elkészült, de négymillió forint miatt nem valósult meg. Csupán Kisdér határában fúrtak egy kutat, melynek a teljesítménye 220 liter percenként, és 117 méter mélységből adja a tiszta ivóvizet. Pénz hiányában a munkát nem folytatták: legalább tíz éve áll kihasználatlanul, és betontömbbel letakarva a jó vizet adó kút. A gondok azonban tovább fokozódtak, sürgős orvoslásra várva. Ezért a Baranya megyei Vízmű Vállalat elkészítette a vízvezeték-hálózat beruházási terveit. A beruházás költsége 11 175 000 forint. Ebből a Baranya megyei Tanács 2,5 millió forintot, a Baksai közös községi Tanács több mint egymillió forintot vállalt magára. A többit a lakosság — családonként 25 000 forint — és a közületek — egységenként ugyanennyit fizetnek —, állja. Az OTP ehhez tíz évre szóló kamatmentes kölcsönt adott. A kút vizét három kilométer hosszú vezetéken viszik az ócsárdi — volt vasútállomás melletti — területen felállított víztoronyba. A glóbusz 50 köbméteres befogadóképességű, a magassága pedig 18,7 méter. A víztornyot a budapesti Gépipari Beruházási Vállalat készíti. A helyszínre darabokban szállítja, majd június végére szereli össze üzemképesre. A belterületi vezetékek hossza több mint 2,5 kilométer lesz, az út két oldalán viszik el a házak kerítésén belülre. Onnan tovább már a tulajdonosok saját költségükön vezetik a lakásokba. A Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat végzi a teljes kivitelezési munkákat: igaz, csúszással kezdtek -— március helyett május elején •— anyagbeszerzési gondok miatt. Ennek ellenére a teljes hálózat üzembe helyezését év végére vállalták. A. E. Vida Gyula kiállítása Szigetváron Szigetvárott, a várbeli dzsámiban Szigetvári János Ybl-dí- jas építész nyitotta meg tegnap délután nagy számú érdeklődő jelenlétében Vida Gyula belső építész kiállítását, amely az eddigi 28 éves életműből mutat be figyelemreméltó válogatást. Számos színes fotó ismerteti meg a látogatót az elmúlt évek alkotói termésének a javával, mint pl. a szombathelyi művelődési ház, a mecseki vendégház, több ismert vendéglátó- hely stb. szép belső részleteivel, s ezeket falikárpitok és fali design-ok egészítik ki. A kiállítás május végéig tekinthető meg. Bemutatkozik... május 14-től 18-ig Konzum-napok az IH-ban Divatbemutató, póló-, hanglemez-, sportruházati vásár Pécsett az Ifjúsági Ház a munkásművelődés újabb formájaként indította ezelőtt két évvel a Bemutatkozik ... sorozatát. Ennek az volt a célja, hogy pódiumlehetőséget adjanak egy-egy vállalatnak és intézménynek, ugyanakkor a saját tevékenységükkel megismertessék ezen vállalatok dolgozóit. Eddig a Bőrgyár, a Volán, a Kesztyűgyár és a Zsol- nay gyár szerepelt az általában öt napig tartó rendezvényen. A sorozat következő részeként május 14-től 18-ig a pécsi Konzum Áruház lesz a vendég. A Konzum 1976. november 6-án fogadta az első vásárlókat a pécsi belváros centrumában. A legkorszerűbb áruházak közé sorolható 10 000 négyzetméter alapterületével, légkondicionáló berendezésével, mozgólépcsőjével és liftjével. Három éve tagja a Ská- la-Coop társulásnak. Naponta 30—35 000 ember fordul meg a különböző osztályokon ebből legalább 25 000 vásárol is valamit. Évente legalább 120— 140 kereskedelmi akciót rendeznek, ebből jelentősek a nemzeti áruházi napok. A vásárlók jobb ellátása érdekében jugoszláv és osztrák cégekkel is kishatármenti forgalmat bonyolítanak le. A rendezvény első napján, hétfőn 17 órakor a Konzum napok megnyitója, majd az AR- MA jazz-balett részvételével a Konzumbcn kapható gyermek és ifjúsági ruhákból lesz divat- bemutató. Kedden 14—18 óra között kedvezményes pólóvásárt tartanak a fiataloknak. Közben az IH és a Konzum csapatának kispályás labdarúgó-mérkőzése tekinthető meg a KISZ- iskola pályáján. Szerdán kettőtől hat óráig hanglemez- és könyvvásárra invitálják a tizenéveseket. Este pedig a Konzum kirakatában nonstop videovetítésen át az IH szakköreinek tevékenységét mutatják be a járókelőknek. Csütörtökön ugyanebben az időben rendezik meg a híradástechnikai cikkek engedményes vásárát. Négy órakor a Konzum étterem dolgozói terítési bemutatót tartanak. Közben ismertetik különböző ételek elkészítési módjait, majd svédasztallal kedveskednek a közönségnek. Erre természetesen némi hozzájárulásra is szükség lesz: a belépők ára 20 forintba kerül. Hat órakor a Konzum FÓRUM-ra kerül sor: az áruház vezetői a nyilvánosság előtt válaszolnak a kérdésekre, észrevételekre. Aki nem tud személyesen eljönni, de lenne panasza, az hívhatja 18 —19 óra között a Fórumot a 11-511-es számon. A rendezvény zárónapján 14 —18 óra között egyes MÉTA sportruházati cikkekből rendeznek vásárt. Ádám E. Közeledik a nyugdíjasház megnyitása Tanácsi vb-ülés Pécsett és Siklóson A beruházási vállalat fő feladata a rekonstrukció lesz Tanácskozásra ült össze tegnap a Pécs városi Tanács végrehajtó bizottsága, amelyet Czente Gyula, a városi tanács elnöke nyitott meg. Az ülés egyik napirendi pontjában a Pécs—Baranya megyei Beruházási Vállalat tevékenységét vitatták meg. Az 1968-ban alakult vállalat főként tanácsi beruházások, felújítások és a megyében lévő egyéb vállalati, intézményi beruházások előkészítését, koordinálását, bonyolítását végzi. Az állami, vállalati Derű — bronzba öntve Ligeti Erika kiállítása Mohácson A mohácsi Bartók Művelődési Központ rendszeresen rendez kiállításokat a Kossuth mozi kamaratárlatokra nagyon alkalmas emeleti termében: nép- művészeti és termékbemutatók mellett a képzőművészet is helyet kap itt. Különösen jó kapcsolatba kerültek a népművelők a szentendrei művészekkel: Kocsis Imre és Asszonyi Tamás után most Ligeti Erika szobrászművész mutatkozik be a mohácsi közönségnek. Ligeti Erika 1958-ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, Szabó Iván növendéke Részlet Vida Gyula kiállításából mutatott bútordarab látható. — előtérben az egyetlen bevolt. Rendszesen szerepelt a Fiatal Művészek Stúdiójának kiállításain, 1972-ben Munkácsy- díjat kapott. Jelenleg Londonban és Varsóban vannak kiállításon érmei és kisplasztikái. A Mohácson látható anyag érmek, néhány kisplasztika és hogy a kép változatosabb legyen, néhány rajz — elsősorban egységességével, derűjével, játékosságával lepi meg a nézőt. György István filmrendező megnyitó szavaiban azt emelte ki, hogy Ligeti Erika munkássága abban az időszakban teljesedett ki, amikor az érmészek feszegetni kedzték a műfaj korábban merev határait, és a megszokott ünnepélyeséget felváltotta a bensőségesség, a személyesség. Az itt kiállított érmekben erre láthatunk példát: szelíd lírára, humorra, sőt iróniára. Mindez nem jelenti azt, hogy nem készít kellő színvonalon, szigorúbb kötöttségekkel járó emlékérmeket: de Bartók, Bró- dy, Körösi Csorna portréi mellett megjelennek a szentendrei művészeti hetek egy-egy eseményének finom vonalú rajzolatai is. Filmfesztiválra is készített díjat, s e díj variációi itt egymás mellett az alkotó műhelyébe engednek bepillantást. A Luca-babám című kisplasztika pedig — amely szintén díj lett volna, csakhogy megmaradt tervnek — a már említett játékosságra példa: tíz darabra szedhető szét és gyermek által is összerakható. Szép kisplasztikák teszik teljesség képünket Ligeti Erika munkáiról: közülük különösen a Babits és a Szerelmem, Moszkva címűeket emeljük ki. G. T. beruházások, illetve lakásépítések csökkenésével azonban óhatatlanul megváltozik a beruházási vállalat tevékenysége is. Felvetődött a hogyan tovább kérdése. Dr. Petőházi Szilveszter, az MSZMP Pécs városi Bizottságának titkára hozzászólásában megemlítette: egyértelműen ki lehet mondani, hogy a városi tanácsnak mindenképp, a jövőben is szüksége lesz a vállalatra. Az eddigi tevékenysége is igazolja a létét, szükségességét. Fontos szerepe lesz a belvárosi rekonstrukcióban, de új lehetőségeket is kell keresni. Ilyen új lehetőség lehetne, hogy ezentúl ők vállalnák a telepszerű építkezések, foghíjbeépítések, esetleg családi házak építésének bonyolítását is. Erdélyi Zoltán, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat megbízott igazgatója arról beszélt, hogy az utóbbi években jelentősen, pozitív módon megváltozott a beruházási vállalat partneri együttműködési szemlélete. Szó van róla, hogy bekapcsolódnak a Dél-dunántúli Tervező Vállalat számítógépes adatfeldolgozó rendszerébe, ami kölcsönösen segítené a munkát. Erősíteni kell a vállalat rekonstrukciós tevékenységét, és növelni a kvalifikált szakemberek számát. A hozzászólásokra Pavelka György, a beruházási vállalat igazgatóhelyettese válaszolt. Mi nt mondta, a magánépítkezések bonyolítása egyelőre létszámhiány miatt nehézségekbe ütközik. Kiemelt feladatként kezelik azonban a rekonstrukciós munkák bonyolítását, e feladat elvégzésére külön osztályt szerveztek. A vb hatodik napirendi pontja foglalkozott a nyugdíjasház megnyitásának előkészítésével. Dr. Szilasi Anna főorvos, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítésében elmondta, hogy az itt elhelyezésre kerülő lakók átlagéletkora 68 év felett van. Számítani kell rá, hogy közülük sokan pár év múlva ágyban fekvő, ápolásra szoruló emberek lesznek. Az ehhez szükséges személyi feltételeket már most kell biztosítani. A vb tegnap döntött a DO— ZSO Művelődési Ház igazgatói kinevezéséről, mely szerint Kert Lászlót bízták meg e funkció betöltésére. Az Általános Iskolák Központi Műhelye vezetőjéül Dedig Kisiván Istvánt nevezték ki. Az ülés napirendi pontiai közül naqv Vitát váltott még ki a középfokú oktatás fejlesztésének programja. S. Zs. * A siklósi nyár kulturális programját vitatták meg pénteken a városi tanács végrehajtó bizottsági ülésén. A száznapos program május 27-én kezdődik, a szövetkezeti kórusok 3. országos találkozójával, amelyen tizenkét együttes vesz részt. A hangversenyek többségét a vár kitűnő akusztikájú udvarán tartják. Új szabadtéri pódiumot is avatnak: először rendeznek koncertet a kerámia alkotóház — a volt ferences kolostor — felújított épületének belső udvarán. A vár lovagterme képző- és iparművészeti kiállításoknak ad helyet, a vár gótikus kápolnájában pedig irodalmi és zenei eseményeket rendeznek. A siklósi nyár kiemelkedő látványossága lesz a hagyományos várfesztivál és a hozzá kapcsolódó országos fúvószenekari találkozó. Az idén már tizenötödik alkalommal rendezik meq az eseménysorozatot június 23-án és 24-én. Í1ÉEGM Mérleg Levelében legutóbb azt ajánlotta egy olvasó, hogy a mozibéli közállapotokról írjak inkább, mintsem állandóan agy- ba-főbe dicsérjem a szovjet és a sárba tapossam az amerikai filmeket. Pedig erre az utóbbirq ezen a héten lenne is alkalmam, hiszen újra játsz- szák a 101 kiskutya című amerikai és a Csillagom, halálom című szovjet művet — de minek: telt házakkal fog menni az egyik, s féllel a másik,, meg hát különben semgyártó nemzetisége szerint osztályozom a filmeket. A magyar film az csak, amire lehetőség szerint maximálisan odafigyelek: mégiscsak rólunk és nekünk szólnak ezek a filmek, amelyeket mégis méltatlanul kevesen néznek, akár rosszak, akár jók, s akármit írnak is róluk a kritikák. Szóval előszeretettel mondják a kritikusokra, hogy preferálnak, méghozzá nemzetiségi alapon filmeket, holott elég megnézni a látogatottsági statisztikákat, hogy kiderüljön, ami a mozikban már nyilvánvaló: a közönség jelentős része tódul a moziba, ha az az egyik ország filmjét játssza, s inkább elmegy sörözni, ha a másikét: függetlenül a film színvonalától. A tv előtt sem sokkalta jobb a helyzet, történetesen remek szovjet film, a Kötszernélyes pályaudvar volt ott nemrég látható, s hevenyészett közvéleménykutatásom szerint még azok sem nézték, akik érdeklődnek a szovjet valóság iránt, és otthon is voltak. Az is igaz, hogy a televízióban a filmművészet legremekebb alkotása is csak műsor a jó műsor pedig az, amin röhögni lehet, és ún. kikapcsolódni. A szomorú csak az a dologban, hogy a film eredeti környezetében, a moziban is csak műsorrá lesz, kialakult közönséggel. Ahol történetesen dominál a kevés iskolával rendelkező fiatalok és idősek rétege, s majd teljesen hiányzik az úgynevezett értelmiségi. Ez a közönségösszetétel legjobb igyekezetek ellenére is meglátszik magán a műsoron. No, meg a mozin magán, ahol a levélíróval egyetértve egyre több a jobb esetben csak szotyolázó következésképpen köpködők aránya. Az ennél rosszabb eseteket ne is soroljuk. Azon pedig művészetszociológusoknak kellene elgondolkodni: miért, hogy noha a filmeket minden más művészi kifejezési eszköznél többen „fogyasztják", legnagyobb a mű- értéshiány éppen a moziban, sőt az értetlenség nőttön nő, pedig az emberek többsége állítólag vizuális típusú. Miért, hogy hallatlan előnyben vannak a hiperrealista, könnyen követhető történetek (amerikaiak főképpen, ők a profik ebben), s ezzel valószínűleg összefüggésben a gyermeki szintre süllyesztett hiperfan- tasztikus irracionalizmusok (ugyancsak az amerikaiak a profik ebben)? A két véglet csak azért bántó, mert közülük pusztulnak a filmek a gyérülő közönség segítségével. Egy-két, méltán művésznek mondható rendező próbálja magát csupán tartani (Amerikában, Szovjetunióban, Magyarországon, Svédországban, NSZK-ban stb.), de egyre kilátástalanabbnak tűnik törekvésük: a film művészet is lehet. Öértük nem nagyon lelkesedik sem a gyártó, sem a forgalmazó, som a közönség. Szervusztok hát 101 kiskutyák, ti legalább kedvesek vagytok. B. L.
