Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-10 / 99. szám
1984. április 10., kedd Dunántúlt naplö 3 fmrnma^griZ Íoi/jicfílf 1 MmmjpMM 9L%ß Jj<1 W €MmMM€W & m Több árut a pécsi Képeinkben balról: A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet tii zödéje, valamint a sellyei Agrokémiai Szövetkezet importot kiváltó termékei. Építők bo A társvállalatoknak, szövetkezeteknek is jó üzlet lehetne Van Pécsett egy új bolt, mely szintén a magánépíttetők anyagbeszerzési gondjait hivatott megkönnyíteni, s ez az Építők boltja, eddig messze elmaradt kínálatában a saját lehetőségeitől. Már a nyitása is rendhagyó volt: jóval az eredeti határidő után nyitotta meg kapuit, és eltért a többi boltoktól abban is, hogy a nyitásTil a kétmilliárdon A baranyai ipari szövetkezetek további növekedést terveznek — Az elmúlt esztendőben értük el első ízben, hogy Baranya ipari szövetkezetei árbevételben meghaladták a 2 milliárd forintot, s nem volt úgynevezett alacsony hatékonyságú szövetkezet. A nehezebb piaci helyzetben ezt mindenképpen sikernek könyvelhetjük el — összegzi a küldöttgyűlések tapasztalatait Haasz József, a KISZÖV elnöke. Tavaly két kisszövetkezet alakult, a Pécsi Autójavító és a Szabadszentkirályi Fémipari, így megyénkben jelenleg 23 ipari szövetkezet tevékenykedik. Árbevételük 2,1 milliárd forint. A külkereskedelmi értékesítés több mint 20, a nem rubel elszámolású export pedig majd 60 százalékkal haladta meg az 1982. évit. Csökkent a foglalkoztatottak száma, egy év alatt újabb 254 fizikai dolgozóval. A nyereség elmaradt az előző évitől, majd 700 000 forinttal. Legdinamikusabban a sely- lyei Agrokémia, a PLASTEX Műanyag- és Textilipari és a Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet fejlődött. A belföldi igények ellátására növelte termelését az Agrokémia és a PLASTEX, az importhelyettesítő termelési értékük összességében 3,3 százalékkal nőtt. A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet a tervezettnél 20 000 párral több gyermekcipőt küldött a hazai boltoknak, ebben a kapacitásbővítésben szerepet játszik a beremendi Dózsa Tsz-szel kialakított együttmű. ködés. Növelte árbevételét a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszmű- ipari Szövetkezet is. A Pécsi Minőségi Ruházati és a Mohácsi Ruházati Ipari Szövetkezet tovább növelte a bérmunkában gyártott termé. kék részarányát. A tőkés export különösen a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari, a Mo. hácsi Ruházati Ipari Szövetkezetnél és a Pécsváradi ÉPSZÖV-nél emelkedett. A ru. bel elszámolású piacokon sikert ért el a Baranya megyei Népművészeti, a Pécsi Minőségi Ruházati és a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezet. Belföldre a Pécsi Vasas Ipari, az Agrokémia, a Baranya megyei Cipőipari és a PLASTEX szállított lényegesen többet. Az építőipari szövetkezetek szinten tartották termelésüket, bár romlott az anyagellátás, elsősorban a tégla, a cserép, s a különböző épületgépészeti termékek tekintetében. Az elmúlt évben így is 164 lakást adtak át. Építésszerelés terén a pécsi és a siklósi ÉPSZÖV, míg a fenntartási-felújítási tevékenységével az átlagnál nagyobb fejlődést az ÉLISZ és a pécsi ÉPSZÖV ért el. E két utóbbi erejéhez mérten vette ki részét a pécsi belvárosi rekonstrukciós munkákból. A sásdi ÉPSZÖV az utóbbi évek legjobb eredményével büszkélkedhet. A pécsváradi ÉPSZÖV növelte árbevételét, ebben az is közrejátszott, hogy a tavaly megvásárolt TOZÉP- telepen 18 milliós forgalmat bonyolítottak le. A szolgáltató szövetkezetek közül dinamikusan növelte személyi szolgáltatásait a Baranya megyei Fényképész Szövetkezet, szinten tartotta és gazdaságosabbá tette szolgáltatásait a Baranya megyei Fodrászipari Szövetkezet. A méretes ruhák és a lábbelikészítés iránt csökkentek az igények. A tavaly április 1-ével önállóan tevékenykedő Autójavító Kisszövetkezet jól aknázta ki az új szervezeti forma adta lehe. tőségeket. A lakosság részére végzett építőipari szolgáltatásait különösen a pécsi ÉPSZÖV és az ÉLISZ növelte. Új színfoltja a lakossági szolgáltatásoknak az ÉLISZ és az ÉGV közös vállalkozása, a magánerős lakásépítőknek Pécsett megnyitott kisgépkölcsönző bolt. A Pécsi TEMPÓ Szövetkezet szolgáltatásait tekintve egyes területeken visszaesett. összességében romlott a szövetkezetek árbevételarányos nyeresége az iparban, javult az építőiparban és a szolgáltató áqazatban. Mind nagyobb tért hódítanak az új gazdasági formák: jelenleg Baranyában 15 szakcsoport, 11 gazdasági munkaközösség, 2 kisszövetkezet, 96 működő átalánydíjas elszámo. lású részleg tevékenykedik a KISZÖV égisze alatt működő szövetkezeteknél, megközelítően 400 dolgozóval. — Ami az ipari szövetkezetek idei évét illeti, elsődleges feladatuk továbbra is a tőkés export növelése, az importki- vóltó termelés bővítése. A visz- szafogott piacra jellemző, hogy lehetetlen egyszerre növelni a belföldi és az exporttermelést, ehhez a szükséges anyagok beszerzése is gyakran megold, hatatlan. Termelési értékét az ipar és a szolgáltatóipar 7—8, az építőipar 4—5 százalékkal igyekszik fejleszteni, nagyobb mértékben, mint az országos előirányzat. Értékesítésüket összesen 7—8, a rubel elszámolású exportot 18—19, a tőkés kivitelt 2—3 százalékkal kívánják növelni. Céljuk még: a létszám megtartása, és az, hogy a tovább növekedett elvonások ellenére is legalább az elmúlt évivel azonos szinten tartsák a nyereségüket. Murányi L. Megújulás az újpetrei tsz ipari üzemében Új termékekkel jelentkeznek Igényesebbek a megrendelők Hullámvölgyben az újpetrei tsz ipari főágazata. Az 1971-es alapítás óta nem zárt olyan gyenge évet a 200 fős kollektíva, mint tavaly, amikor a nyereség alig haladta meg az 5 millió forintot. 1980 óta hasonló az eredmény. Korábban a 90— 100 milliós termelési értékből esztendőnként 15—16 millió forintos nyereség született. Elsősorban a piaci helyzet alakult kedvezőtlenül. Feltűnően csökkent a kereslet az eddig legtöbb jövedelmet biztosító termékük, az alumínium szeméttároló kuka iránt, miután állami erőből kevés lakás épül. Tavaly alig 1000-et sikerült eladni a megszokott 2000-rel szemben. — Könnyű megoldás lett volna, ha az emberek egy részét mezei munka végzésére irányítjuk — mondja Bohár Ernő elnök. — Ehelyett megtartjuk a jelenlegi ipari munkásállományt. Újdonságokkal rukkolunk ki, igyekszünk elegendő megrendelést biztosítani, hogy mindenki folyamatosan dolgozhasson. Sikert csak akkor érünk el, ha alaposan megismerjük a piacot. Az eladási feltételek más vonatkozásokban is mind szigorúbbak. Járni kell a megrendelő után, aki előre kéri az ár meghatározását, és 4—5 gyártó közül választ — órversenyez- tetéssel. üzletkötés előtt tüzetesen átnézi a technológiát, gyártás közben többször meóz, a kész portékát helyben veszi át. Nincs mód a gyártási és a szállítási határidő utólagos módosítására. Mindez érvényes az egyszerűnek tűnő termék, az alumínium szeméttároló kuka esetében is, melynek előállításával hazánkban csak az újpetrei tsz foglalkozik. Az egyik mostani vevői kikötés, hogy kicsi, de tartós, könnyen kezelhető és Hatszáz literes szőlőkádat hegesztenek az újpetrei tsz kozármls- lenyi üzemében Fotó: Läufer L. tisztítható legyen, alig tartalmazzon alkatrészeket, s ne kerüljön sokba. A fenti igények figyelembevételével napjainkban a 80 és 110 literes kukával bővült a szeméttároló edénycsalád. Az elsősorban családi házak portáin használatos, újfajta tárolókból máris rendelt a Titán Dél-dunántúli Vas- és Műszaki Kereskedelmi Vállalat és a Műszaki Áruértékesítő Vállalat. Idei új termék még az alumínium szüretelőkád, puttony, tátiké, amelyekből nagyobb tételt vásárol a pécsi kertbarátok boltja. Az újdonságokat a szövetkezet május 25- én kiállítja az eszéki árubemutatón. — Eddig fő profilunknak az alumíniumfeldolgozás számított, mert megérte a drága alapanyaggal dolgozni — magyarázza Nagy Lajos, az ipari főágazat vezetője —, de most takarékossági okok miatt az olcsóbb alapanyagok megmunkálását kérik partnereink. Ilyen a szénacél, amiből technológiai berendezéseket készítünk, idén az első negyedévben 49- félét gyártottunk. Elsősorban nagy szériákat vállalunk, ugyanis a kisszériás gyártásból nincs haszon, a gyakori termelési váltással járó célszerszámozás, a begyakorlás miatt. A szállítási költségek csökkentése végett elsősorban megyénk szomszédságában lévő gyártótokkal kötünk üzletet. Legjelentősebb üzletfelük lett a Vegyipari Gépgyártó és Tervező Vállalat, amely a második negyedévtől rozsdamentes acélból készült szállítócsigákat, tartályokat, keverő berendezéseket, méréstechnikai edényeket igényelt. A termékek közvetett export útján Bulgáriába kerülnek. Szigorú minőségi követelményeket szabnak a megrendelők, akik kevesebben vannak, mint egykor. Teljesítésükhöz adott a jónak mondható üzemi géppark, fejlesztésére 8 millió forintot költöttek az elmúlt három esztendőben. Nemrég plazmavágót vettek, amivel helyben végzik a hőálló lemezek alakos vágását, bérmunkát is vállalva. A munkások vállalják a rendszeres átcsoportosítást, átképzést, például hatan szereztek minősített hegesztésből oklevelet. Az anyag- és alkatrészbeszerzés» átmeneti gondjai nem okoznak tartós zavart. — Mégis tovább kell lépnünk — vélekedik Parrag József főmérnök, a 12 vezető műszaki szakember egyike. — Bevezetjük a gyártáselőkészítést mindenütt, nemcsak a szerelő- ipari tevékenységben, hogy több időnk jusson a. magasabb színvonalú termelésre. S akkor valóban eleget tehetünk az élelmiszer-, valamint autóipari megrendeléseknek, így egyebek között több nyílászárót, munka- padot, asztalt, horgot, szállító- kocsit, importpótlá lég- és gázolajtartályt állíthatunk elő. /V kitűnő minőséget elérni és megtartani, ez most a legfon- ^ tosabb feladat Baranya megye legnagyobb tsz ipari üzemében. S akkor lehet próbálkozni az exporttal is. A Fővárosi Közterületfenntartó Vállalat jelenleg Olaszországban kínálja a ko- zármislenyi 1,1 köbméteres alumínium konténert. Amennyiben kiajánlását siker koronázza, az idei 8 milliós nyereség biztosnak vehető, és a hullámvölgyből való kilábolás gyorsabb tempót vehet. Csuti J. ra nem tömték tele áruval. A korábbi ígéretek, hogy mi minden lesz majd kapható az Építők boltjában, nagyon sok vevőt csábított, s azok nagyrésze csalódva és üres kézzel távozott. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat (BÉV) ötletét örömmel fogadta mindenki, aki házat épít vagy felújít, hogy amit nem kap meg a TÜZÉP- telepeken és egyéb, az építkezésekhez anyagokat kínáló szaküzletekben, ahhoz majd kedvező áron juthat hozzá az Építők boltjában, a Rózsa Ferenc utcában. A bolt nyitásával a BÉV is megkönnyítette saját helyzetét, mert a feleslegessé vált, vagy elfekvő építőipari anyagait végre forgalomba hozhatta és a saját boltjában. Erre a készletgazdálkodós szigorú szabályozói is ösztönözték, mert a felesleges készletek után jelentős kamatokat kénytelen fizetni a banknak minden vállalat, így a BÉV is. Tehát az üzletnyitással kettős hasznot remélt megyénk legnagyobb építőipari szervezete: értékesíti a felesleges készleteit, ezzel megszabadul egy sor többlet- költségtől (anyagmozgatás, szállítás, raktározás, nyilvántartás stb.), és mentesülhet a jelentős kamatterhektől is. Az Építők boltjába betérő vevők nagy része mégis csalódottan és üres kézzel távozik, mert nagyon sok, másutt sem kapható anyagot ott sem talál. Az indulásnál arról is szó volt, hogy az Építők boltjában nemcsak a BÉV, hanem a Baranya megyei Építőipari Szervezetek Gazdasági Társaságába tömörült valamennyi építőipari szervezet is kínálja felesleges, elfekvő készleteit. A társaságnak ma már 18 tagja van és mégis, kizárólag csak a BÉV anyagait veheti meg a magánépíttető — már amit megtalál. A BÉV a gazdasági társaság legutóbbi igazgató- tanácsi ülésén ismét szorgalmazta a tagvállalatok részvételét a kínálat bővítésében, részletes szerződéstervezetet adva át az építőipari szervezetek vezetőinek, hogy újra felhívja figyelmüket e mindenki számára előnyös lehetőségre. Hogy mikor lesznek kaphatók más cégek anyagai is az Építők boltjában? Erre nehéz válaszolni. Igaz, a bolt nyitása óta így is egymillió forintot meghaladó forgalmat ért el, és ez tulajdonképpen szép eredmény. Ám kevés, ha meggondoljuk, a baranyai építőipari szervezeteknél milyen értéket képvisel az elfekvő, felesleges anyag és nagyon sok — megkockáztatom: legtöbbje — olyan, ami után hiába talpalnak nap-, hét-, esetleg hónapszám a magánépíttetők! Még nem érezték meg a nagy üzletet a társvállalatok, szövetkezetek? Az anyagkörforgás gyorsítása számukra is mindenképpen előnnyel járna. Megszabadulhatnának egy csomó kényszerű, felesleges adminisztrációtól, munkától és költségtől. Elsősorban sajátma- guknak jelentene könnyebbséget, ha a számukra mór haszontalan anyagaiktól megszabadulnának. A magánépíttetők többsége is jól járna, ha a jelenleginél lényegesen nagyobb választék várná őket az Építők boltjában, ha oda biztosra mehetnének, hogyha másutt nem, hát ott megtalálják az éppen szükséges anyagot. Jó lenne és mindenképpen megérné egyeztetni az érdekeket. Hasznát vennék az építőipari szervezetek és a magánépíttetők is. M. L. ilerseviyfsítd« a piacokért Árbevétel és export
