Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-09 / 98. szám

Húszéves Komjáthy koktélja Szükségem van a csendre „Marino, Marina...” — énekelte 64-ben Rocco Gro- nata és sejtelme sem volt, hogy — a Magyar Rádió Va­sárnapi koktéljában — evvel a nyitószámmal, egy hamar népszerűvé váló tánczenei műsor alapkövét teszi le. Komjáthy György a Rádió folyosóján senkivel nem fog kezet. Pedig nem mogorva ember és nem is nagyképű. Bacillusoktól sem fél, de at­tól annál inkább, hogy „pa- rolázás” közben kicsúsznak kezéből és ripityáro törnek a legújabb slágereket tartalma­zó fekete korongok. Egyszer, amikor megcsúszott — ref­lexszeren — elsősorban az archívum becses darabjait védte. A hanglemezeknek egyetlen barázdájuk sem görbült", de jobb keze olyan súlyosan megsérült, hogy az orgona billentyűinek leütésé­re többé nem gondolhat. Orgona-zeneszerzés tan­szakot végzett 1958-ban a Bartók Bélo Zeneművészeti Szakiskolában. Zenei szer­kesztőnek vallja magát, mű­sorvezetésében nyoma sem lelhető fel a „luxi” stílusnak. Konferálóso soha nem plety- koízű. Nem örülne, ha bulvár­koktélnak neveznék műsorát, a Vasárnapi koktélt, mely idén húsz esztendős. A Magyar Rádió első, ti­nédzsereknek szóló könnyű­zenei műsorának szerkesztő­ségébe hallatlan menyiség- ben ömlik a „nyersanyag". A különböző kiadóktól hetente 200 kis- és 20—25 nagylemez érkezik. — Nemegyszer előfordul, hogy a lemezklubokban már agyonnyúzott számokat ön megpróbálja újdonságként bemutatni. Mi a „későnéb- redés" oka ? — A beérkezett lemezek feldolgozása hosszú, aprólé­kos munkát igényel. Tardos Péter mellett még öt ember segít ebben. Figyelemmel kell kísérni a külföldi szaksajtót (Melody Maker, New Musical Express...), mely a pop-, rockzenével foglalkozik. A ki­gyűjtött információt magyarra fordítva és fontossági sor­rendbe szedve kapom meg. A lemezek feldolgozása teljes egészében rám vár. Az én ízlésem dönti el, hogy mi az ami bekerül a műsorba. Emlékeztetem egy tánc- daltesztiválbeli zsüritagságá- ra, amikor Vukán György 0 (!) pontja mellett 10 pontra érté­kelte Kovács József teljesít­ményét. — Mindig is tiszteletben tartottam az ízlésbeli különb­ségeket. A hosszú hetek óta élvonalban lévő dalokat pél­dául akkor is leadom, ha nekem nem tetszenek. Azt persze mindig szem előtt tar­tom, hogy a dalok szövege ne sértse erkölcsi, politikai nézeteinket. Természetesnek tartom, hogy megkérdezzem, laká­sában hány polc roskadozik lemezgyűjteményétől. — Félek a lemezektől! Van a Rádióban éppen elég, nem akarom, hogy lakásomból is kiszorítsanak, ezért nem tar­tok otthon egyet sem. Gyer­mekeim (Dóra 13, Zoltán 16 éves) akiket egyedül nevelek, nem csinálnak ebből problé­mát. Ami megtetszik nekik, azt magnóra veszik a Vasár­napi koktélból, vagy más könnyűzenei műsorból. — Van ellenben — a ze­nén kívül — egy óriási szen­vedélyem, melyet 8000 darab számolócédula demonstrál. Ezeken a gyufáscímkénél tíz­szer nagyobb papírszelete­ken a századfordulón gyár­tott plakátok miniatűr válto­zatai elevenednek meg. A kereskedők, egyik oldalát számolásra, o másikat termé­keik hirdetésére használták. Egyik kedvencem: „WINTER- től szén, fa, koksz, Jön a tél, fázni fox!” Gyermekkoromban nagy villamosrajongó voltam, és ezeknek a járműveknek az oldalán láttam először ilyer] plakátokat. Ma is bújom a könyvtárakat, ahol a közleke­dés fejlődését tanulmányo­zom. A rádióbeli „ricsaj” után nagyon jó kikapcsoló­dás ez a fajta kutatás. Szük­ségem van a csendre . . . Stausz Csaba Citrom utca, Pécs A művész hátországa Ha megcsörren a telefon Majmok kísérleti célokra Nincs egyenjogúság Rhesuséknál Ha nem engedelmeskedik a nőstény, a hím felpofozza A pesti telefonvólasz reális: Kováts Kolos Párizsban van, csak április 13-án jön haza! Emiatt a világhírű pécsi opera­énekes érdemes művészi kitün­tetése alkalmából az édesany­jával beszélgettünk. Hiszen ha egy tehetség felneveléséről be­szélni lehet valakivel, akkor az az édesanyja. Ha egy művész­nek lehet tükörképe, messzi és mégis közeli emberi modellje, — elsőként nyilván az is az édesanyja. Pécs, Citrom utca, csend és zavar: — A fiamról? Hátha nem szereti majd! — Inkább csak úgy minden­féléről, nevelésügyben. így a zavart felváltják az em­lékek: Slezák Augusztina ének­tanárnő és egykori bécsi opera­énekes, Slezák Rafael zene­szerző unokahúga, aki tanít­ványnak kérte Kováts Kolost, „majd ha megszűnik a mutá- lás!" A Székely Mihály-leme- zek, amiket csendes figyelmes­séggel, karácsonyfa alá, szüle­tésnapi, névnapi ünnepségek asztalára tett, még nem esz­ményképnek, csak hogy a fiú hallgathassa. Aztán amikor elő­ször énekelt együtt Ghiaurov- val, akkor képzeletben a bécsi Staatsoper-ben járt a Citrom utcai ház: hogy sikerül majd? De megcsörrent a telefon, a Staatsoper-ben lement az első felvonás: jól ment, taps, siker. nyugodjatok meg! Az anyaöröm tehát néha telefoncsengésben él. — Meg a villamossín csikor­gásában. A fiam már zeneaka- démista volt, Pesten villamossal mentünk és a kocsi kereke a kanyarban nagyot csikordult a sínen. Csak úgy megjegyezte: „Ez gissz volt!” A csikorgás is egy operaénekes anyjának örö­me lehet, ha a fia kihallja a sínből, hogy milyen zenei hang­magasságban csikordul. — Kováts Kolos világhírű! Az édesanyja hogyan adja neki a hátország tudatát? Biztosan so­kat leveleznek?! — Nem! Kolos csak képes­lapokat küld. Legutóbb Tokió­ból kaptunk, ahol Sass Sylvió- val a Kékszakállú-t énekelték. Nem levelezünk, hanem telefo­nálunk. Pest és Pécs között csak alig 200 kilométer van és telefonon gyorsabban áramla­nak a gondolatok, azonnal megszületnek a válaszok. — A világsztár mit csinál, amikor hazajön a szüleihez a Citrom utcába? — Megkérdi, nem rossz-e valamelyik konnektor vagy vil­lanyvasaló és megszereli. Hanglemezek, villanyvasaló. Citrom utca —, vázlatok egy művészportréhoz. A művész egyik hátországa! A majmok két helyen élnek, de sorsuk közös. A JPTE Rá­kóczi úti épületeinek udvarán található istállóban 23, a PO- TE elméleti tömbjének legfel­ső szintjén, elkülönített ketre­cekben várakozó 3 macacus rhesus mindegyikén krónikus (több hónapig tartó) agyi és más kísérleteket végeznek az orvosegyetem élettani intéze­tében. — Tejet, kenyeret és zöld­ségeket esznek — mondja lel­kesen Póri Józsefné állatgon­dozó, aki saját lakásában is felnevelt már cumiztatva, pó­lyával ellátva egy anya nélkül maradt, manapság nehezen beszerezhető, 50 ezer deviza­forint értékű majmot... Bekí­sér a hat ketrecből álló „külö­nítmény” épületébe. A maj­mok együttéléséről kérdezem, miközben Moncsicsi a ked­venc, a „libling” barátságosan a vállára ugrik. Néhány érde­kesség 18 év tapasztalataiból: — A hím korlátlan úr, há­remet tart, ha valamelyik nős­tény nem engedelmeskedik ne­ki — felpofozza. Mindig ő eszik először, aztán jöhetnek a „lá­nyok”, de csak akkor támad, ha „feleségei" hisztiznek, per­sze aztán segítik is ... — Mentek ki! — csattan fel hirtelen Páriné hangja, és isz- kol valamennyi majom a gon­dosan elkerített szabadtéri ket­recekbe. Láthatóan szót fogad­nak gondozójuknak, és jól ér­zik magukat. Szükség is van erre a hangulatra, hiszen csak egészséges, kiegyensúlyozott állatokkal végezhetők azok, a központi idegrendszert vizsgá­ló kísérletek, amelyekről dr. Szabó Imre, a POTE élettani intézetének tudományos főmun­katársa így beszél: — A rendelkezésre álló mű­szerekkel az egyes agyi sejtek funkcióit figyelhetjük meg az agyvelő meghatározott terüle­tein. Különféle, laboratórium­ban előállított viselkedési ál­lapotok adatait számítógép se­gítségével értékeljük, több szá­mítógép-munkaóra szükséges ehhez. Giza, mint kiderül, szeret dolgozni. Megadóan tűri. ahogy Szabó doktor kiemeli ketrecéből. Majomszékbe ke­rül, fejét nyakkalodával rögzí­tik, aztán irány a kísérlet hely­színe. A laboratóriumban fel­nyitják a 3,5 cm átmérőjű lyu­kat fedő teflondugót és látha. tóvá válik az állat agyhártyá­ja. Ezen keresztül engedik be a 7 mikron vastagságú grafit­szállal végződő, üveggel bur­kolt elektródát. Aztán egy mű­szer segítségével sejtről sejtre irányítják. A sejti reakciók hangszórón keresztül géppus- karopogásszerű hangot hallat­nak, részben pedig számítógép képernyőjén jelennek meg. — Nehéz eldönteni, hogy az említett kísérletek elvezetnek-e konkrét gyógyító eljáráshoz, gyógyszerhez. Valószínű, nem de az a nemzetközi erőfeszítés — amelynek ez a kísérlet is része, már több olyan ered­ményt produkált, amelyek se­gítségével az emberek gyógyí­tásában is sok dolgot eredmé­nyesen használhattunk — fe­jezi be dr. Szabó Imre. A föld­piramisok titka 1860-ban a kilenc óriási ha­lomból álló temetőt a Fehér­várcsurgó melletti eresztvényi erdőben Rómer Flóris, a ma­gyar régészettudomóny meg­alapítója is megcsodálta. Mos­tanra csak két halomsír ma­radt bolygatatlan, ám az egyi­ket, amely legalább 1600 köb­méter föld és 60 köbméter kő összehordásával épült, 1981- • -n kincskeresők megpróbálták kifosztani. A koravaskori, majd­nem 3 ezer éves tumuluson 1982-ben leletmentő ásatásba fogott Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum, Petres Éva és Jungbert Béla, a székesfe­hérvári István király Múzeum archeológusa. A feltárás nem­rég fejeződött be. A 32 éves Jungbert Béla ős. régész a sírépítménytípust, amely több mint 6 méter mély­ségből került elő —, épsége, monumentalitása, kivitelezése miatt nemzetközi viszonylatban is pórját ritkítónak tartja. — Olyan jó a sírkamróra ráépített, majd egy méter ma­gas, kővel kitöltött fa sírépít­mény megtartása, hogy szeget lehetne verni a konstrukció 2700 éves darabjaiba, az igé­nyesen megmunkált tölgyge­rendákba. A 4x4,2 méter alap- területű sírkamrát tölgyfából bárdolt deszkákból ácsolták össze. A sírépítményre 1 méter vastagon követ, másfél méter vastagságban földet terítettek, mégse rogyott össze. Tisztán látjuk a temetés lefolyását. Gödröt például nem ástak, a tumulus helyét egy természe­tes, alig egy méterre kiemelke­dő magaslaton jelölték ki. A kamrában külön helyezték el az állati és az emberi hamva­kat. Az eresztvényi halomsíros te­metőben a kelet-alpi Halstatt kultúrkör népességének törzsi, katonai előkelőségeit földel­hették el a koravaskorban, az i. e. Vili. század tóján. Fehér­várcsurgó a kultúra egyik leg­keletibb elterjedési pontja, de az ide temetkező népesség ne­vét nem ismerik. Szokásaikra csak a temetési rítus és a leletek alapján kö­vetkeztethetnek a régészek. Szerteágazó kereskedelmi kap­csolataikról vall a baltikumi borostyán, a trák machaira (ívelt görbe kés), az etruszk- venét világ felé vivő bronz tál. Agyagedényeiket jól kiégették, feketére fényezték és grafittal díszítették. Erődített telepüket a közeli Várhegy kultúrrétegei rejtik, de a „földpiramisok'' nélküli, tehát jeltelen köznépi temetőt a régészek nem talál­ják. Nyártól feltárják a máso­dik, rablóktól sosem háborga­tott tumulust is. Földessy Dénes Citieszetí uilaghírado — Ismét a Kék angyal. Ma­ximilian Schell filmet forgat Marlene Dietrichről. Holly­wood német világsztárja ez­úttal pszichiátriai esetként mutatkozik meg. A film ren­dezője és kulcsalakja Maxi­m héttői miliőn Schell, aki korabeli filmek és híradók alkalmazá­sával, sajátos módon fogal­mazza meg Marlene Dietrich személyiségét. (Képünkön Dietrich). I Vaghi Fiori — ez a címe a Pécsi Nevelők Háza Tillai Aurél vezényelte kamarakóru­sa új lemezének. Még ebben az évben jelenik meg, olasz nyelven. Tizenhatodik századi olasz madrigálok, többek kö­zött Lassus, Gesualdo, Monte­verdi művei lesznek rajta. Lórin Maazel bukása. A bé­csi Staatsoper éléről leváltják Lórin Maazelt. A vád: a kar­mester igazgatóként nem tud­ta összefogni a társulatot és igen sokat tartózkodott távol, különböző hangversenyek di­rigálása végett. Maazel véde­kezése: a Staatsoper híres a széthúzó, intrikus belső vilá­gáról, amivel még Karajant is elüldözték. Az illetékes osztrák szervek Claus Helmut Drese-t, a zürichi operaház jelenlegi igazgatóját jelölték utódjának, aki mellett Clau­dio Abbado, a Milánói Scala jelenlegi igazgatója művésze­ti vezetőként irányítja majd a Staatsopert, 1986-tól. Marion Brando, akit az amerikaiak „Hollywood Szent Tehene” néven emlegetnek, április 3-án töltötte be a 60. életévét. Leghíresebb szere­pének Kowalskit tartják, Ten­nessee Williams: Pillantás a hídról című drámájában. Er­vin Piscator és Lee Strasberg tanítványaként kezdte a szí­nészi pályát. Új Bejart-balett. Maurice Bejárt hosszú betegség után április 17-én mutatja be Brüsszelben új balettjét. Kleisf egyik művének felhasználásá­val Bach műveire és japán zenére tervezett balettet. F. D. Bozsik L. A SZENTLÖRINCI ÚTTÖRÖ MGTSZ felvételre keres: ♦ KŐMŰVES, ♦ LAKATOS, ♦ MEZŐGAZDASÁGI GÉPSZERELŐ SZAKMUNKASOKAT ♦ ÉS KŐMŰVES SEGÉDMUNKÁSOKAT. JELENTKEZÉS: A MUNKAÜGYI ELŐADÓNÁL. Csuti J.

Next

/
Thumbnails
Contents