Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-04 / 94. szám
1*84. Április 4., szerda Dunantűlt napló 11 A Szovjetunió életéből Krasznodari növénynemesítők Az intézet fitotron-üvegház komplexuma. A növénynemesitő* tudósok (az előtérben): L Bezpalova, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a búzanemesitési osztály tudományos főmunkatársa és N. Liszak tudományos segédmunkatárs. „A kenyér — az élet”, „A gabona a hombárban — meg. elégedés a házban” — tartja az orosz közmondás. Ez a meggyőződés irányítja a kiváló szovjet nemesítőről, Pave| Lírk- janyenkóról elnevezett Krasznodari Tudományos Kutató- intézet tudósainak munkáját. Nemrég adták át állami fajtaminősítésre az „Isztok" és a „Zamena" elnevezésű, új, lágy őszi búzafajtákat, a „Korund” kemény búzafajtót, valamint két rozsbúza hibridfajtól. A krasznodari tudósok kollektívája sikeresen folytatja ezt a munkát amelyet Pavel Lukja- nyenko akadémikus, a kétszeres. Szocialista Munka Hőse kezdett el és fejlesztett ki. Életének mintegy ötven évét áldozta kedvenc munkájának — a magas hozamú búzafajták ki. nemesítésének. Tudjuk: minden új gabonafajta — több éves fáradtságos munka eredménye. Lukjanyenko aggályos lelkiismeretességgel kereste a szelekció új, hatékonyabb módszereit. Ezt követte az ötlet, az alap. gondolat ellenőrzése a laboratóriumokban és a földeken. Az intézetben a gabonanövények mintegy hatvan fajtáját és hibridjét nemesítették ki. A Lukjanyenko akadémikus által annak idején kinemesi- tett Bezosztaja—1 búzafajta a szó szoros értelmében világsikert aratott. Vetésterületei a Szovjetunióban és más országokban sok millió hektárt foglaltak el. Azután még bőségesebben termő fajták jelentek meg. Az ország minden sarkából és külföldről tudósok és szakemberek érkeznek Krasznodar. ba, hogy megismerkedjenek az intézet kollektívájának új munkáival, s konzultáljanak a növénytermesztés módszereiről. A szelekciós munkák meggyorsítósóhoz az intézetben korszerű műszereket és szerkezeteket alkalmaznak. Működik a fitotron-üvegházkomplexum, amely lehetővé teszi, hogy egy új fajta kitenyésztésének idejét a korábbi 12 évről hat—hét évre csökkentsék. URALMAS, az ősüzem Az Uráli Szárszómgépgyár fél évszázaddal ezelőtt, 1933- ban készítette el az egyedi szerszámgépek első darabjait. A gyár az első ötéves tervek éveiben épült, akkor, amikor a Szovjetunióban megkezdték az iparosítást. Azóta Szverdlovszk városa ismertté vált erről a vállalatáról, amelyet joggal nevezhetünk a gyárak és üzemek, az ércdúsító kombinátok és a külszíni szénbányák „ősének”. „UZTM” — ez a márka olvasható azon a 250 típusba tartozó, legkülönfélébb gépen, amelyek a Szovjetunió sok vállalatában és 36 külföldi országban dolgoznak. Az „Uralmas"-t fennállásának ötven esztendeje alatt kilencszer tüntették ki. A munkások három nemzedéke váltotta benne egymást, ám az erős hagyományokat, amelyeket még a mai „uralmasiak” nagy- apjai teremtettek, mindig továbbadják a következőknek. Az idén úgy tervezik, hogy húsz modellt állítanak elő, amelyek gazdasági eredménye eléri majd a 40 millió rubelt. Köztük lesz a kosztomuksszki ércdúsító kombinát pörkölőA mechanikai műhelyben A karakülnek természetes körülmények között nem található fajtáját tenyésztettek ki Kazahsztánban. Ez a fajta szürkéskék színhatású és selymes szőrméjű, s bundája sokszorosan nagyobb méretű a széles körűen elterjedt fajtáénál. A tenyészállatok kiválasztásakor a tudósok elektronikus számítógépet alkalmaztak. Jelenleg Kazahsztánban több mint száz színárnyalatú, színes ka- rakült tenyésztenek: érett őszibarackra, virágzó orgonára, igazgyöngyre, rózsaszínű flamingó lágy tollazatára emlékeztető színárnyalatok. A szőrmék egy része exportra kerül. gépe, a cserepovecki vaskohászati üzem folyamatos öntőgépe, egy új típusú hidraulikus exkavátor és a negyven köbméteres merítőkanalú, lépegető exkavátor. Az „Uralmas” szociális programja keretében évente ezer családot juttat lakáshoz. Az a kerület, ahol az „uralmasiak" élnek, komplex módon épül: a lakóházakkal egyidejűleg nőnek ki a földből a bölcsődék, óvodák, az üzletek, d szolgáltató vállalatok, az éttermek, s nemrégiben megnyílt az új kultúrpalota is. SÉTÁLÓUTCA LESZ A MOSZKVAI ARBAT A moszkvai Városi Tanács rendeletére kialakítják a szovjet főváros első sétálóutcáját, amely a híres Arbat lesz. Az úttestet lezárják a járművek elől, megszüntetik a járdákat. A házak homlokzatát rendbehozzák. Éttermeket, ki- állitótermeket, üzleteket nyitnak. Itt kap helyet „A régi Arbat” múzeum, a Szkrjabin- ról elnevezett hangversenyterem, valamint a Moszkvai táj és a moszkvai festészet kiállítótermek. RESTAURÁLJAK AZ AURÓRA CIRKÁLÓT Leningrádban döntés született arról, hogy helyreállítják az Auróra cirkálót, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékművét. A munkálatok idején, 1984 júniusától szünetel a múzeumhajó látogatása. AUTOMATIKUS HEGESZTÉS A Szovjetunióban épülő gázvezetékrendszereknél az illesztések több mint a felét auto- mata-hegesztőberendezések végzik. Azon kívül, hogy e;ek a berendezések Szibéria és a Távol-Kelet rendkívül kemény éghajlati viszonyai között feTudósítás Pécs testvérvárosából Télutói utcakép Lvovban lestvtrlapnnk írja AbBOBCHÓH npaBaa Egészen az utóbb; időszakig, a cementmozaiklapok készítése az ukrajnai építőanyagipari üzemekben elsősorban olasz gyártmányú présgépeken történt. A közelmúltban azonban munkába állítottak egy új, de már hazai berendezést, amelyet az építőanyagipari tudományos kutatási intézet Ivovi tagozatának és az Ukrorgtyehsztrojmatyerial Vállalat speciális tervezési-konstrukciós részlegének munkatársai fejlesztettek ki. Az új, hazai gyártású présgép legfontosabb része a rotor amely a kétoszlopos hidraulikus sajtoló egyik konzolján körbefordul. Ebbe az egységbe építették be a présfejekkel ellátott, négyféle nyomóformát. Amikor a rotor szakaszosan elfordul, egy negyed fordulatra, az első nyomóforma megáll a présdugaty- tyú felett, a második a hidraulikus kitolószerkezet felett, a harmadik a cementőrlemény betöltési helyén, míg a negyedik — a cementhomok berakó- si részénél. A rotor megállásának pillanatában automatikusan megnövekszik az olajnyomás a préshengerben, illetve a kitolórészben. Az első két helyzetben ez idő alatt sorjában megtelnek a formák cementzúzalékkal és cementhomokkal, a másik két állásban pedig megtörténik a mozaiklapok sajtoJása, és a kész termékek kiadása. Az új présgépet mindössze két sajtolómunkás kezeli. Az egyik szabályozza a formába kerülő cementpép mennyiségét, a másik pedig leveszi a kész lapokat és ládákba helyezik azokat. Utolsó ellenőrzés az Elektron gyárban készülő szines televíziókon leslegessé teszik a kézi erővel végzett, fáradságos emberi tevékenységet, jelentős mértékben növelik a gázvezeték építkezésein a munkatermelékenységet is. A „Szever" (Észak) típusú automata hegesztők üzembe helyezése óta egyetlen hegesztési varrat töréséről sem érkezett hír. REKORD GYAPOTTERMÉS Üzbegisztánban majdnem 6 millió tonna nyers gyapotot gyűjtöttek be 1983-ban. A vállalkozás negyedig évében a köztársaság rekordtermést takarított be, pedig az év kedvezőtlen volt: tavasszal — fagy, nyáron — példátlan forróság, a hőmérséklet árnyékban is elérte az 50 C°-ot. Fennállt a veszély, hogy a szeszélyes időjárás negatívan befolyásolja majd a gyapot mennyiségét, de a tudósok a gyapottermesztés technológiájának módosításával segítettek a helyzeten. Egyrészt például a forró pe- riódusokban gondoskodtak a legértékesebb és legfinomabb rostú gyapotcserjék öntözéséről és ásványi műtrágyázásáról. így ez az év bizonyult a legsikeresebbnek a vékonyros- tú gyapot betakarítását illetően: Üzbegisztánban majdnem másfélszer annyit gyűjtöttek be, mint korábban tervezték. Olajkút a tengerben Az Ohotszki-tengerben, a Szahalin-sziget északi partvonalánál az „Oha” úszó-fúróberendezés felhasználásával elkészült a soron következő olajkút, amely több mint 2000 méter mélyről hozza felszínre az olajat. Ezen a környéken már évek óta kutatják a tenger fenekén az olajlelőhelyeket. Az „Oha" berendezés körülbelül 10 000 tonna súlyú, hatalmas létesítmény. Az oldalról különleges konzolokhoz erősített, helikopterek fogadására szolgáló padozattal ellátott hatalmas rámpa a tenger mélyébe nyúló három pillérlábra támaszkodik. így még a szökőár erős hullámai sem tehetnek benne kárt. Szahalin egyik legfontosabb iparága a kőolajkitermelés. A szahalini olaj első tonnáját több mint 50 évvel ezelőtt hozták felszínre. A szigeten kitermelt kőolaj minden fajtája igen jó minőségű. A legkiválóbb motorüzemanyagok és kenőanyagok készülnek belőle. Az „Oha” olajkút az Ohotszki.tengeren, Szahalin-sziget közelében Színes karakül Érdekességek röuiden
