Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-30 / 118. szám

Rizsből Gyümölcsös rizs Hozzávalók: 15 dekagramm rizs, 1 liier tej, 3 dekagramm vaj, 8 darab tojás, 5 deka­gramm dió. 15 dekagramm cu­kor, 1 csomag vaníliás cukor, 1 darab citrom, 30—40 deka­gramm gyümölcs vagy befőtt. A rizst tejben puhára főz­zük. Drótszűrőn áttörjük. A va­jat kikeverjük a tojások sárgá­jával, cukorral, vaníliás cukor­ral. Hozzáadjuk a darált diót, a reszelt citromhéjat; lazán el­keverjük, beletesszük az áttört rizst. Könnyedén beleforgatjuk a tojások keményre vert hab­ját. Egy formát kivajazunk és morzsával meghintünk. A masz. sza felét beleöntjük, majd le­rakjuk a gyümölcsöt és beta­karjuk a massza másik felével. Középmeleg sütőben egy órát sütjük. Rizspuding vaníliás öntettel Hozzávalók: 25 dekagramm rizs, 7 deciliter tej, 5 deka­gramm vaj, 5 tojás, 10 deka­gramm porcukor, 1 evőkanál durvára tört dió, citromhéj. Hozzávalók a vanília öntet­hez: 1/2 I tej. 6 tojás, 8 deka­gramm porcukor, 1 csomag va­níliás cukor. A rizst a reszelt citromhéjjal és a cukorral ízesített tejben megfőzzük. Félretesszük hűlni. Közben a tojásokat különvá­lasztjuk, a fehérjét kemény habbá verjük. A sárgáját, a vajat, a diót belekeverjük a rizsbe, majd lazán beleforgat­juk a fehérjébe. Formába téve, gőzbe tesszük és körülbelül 1 — 11/2 órát gőzöljük. A vanília öntetet úgy készítjük, hogy a tejet felforraljuk a cukorral, va­níliás cukorral és a tojássárgá­jába öntjük, melyet előzőleg és ezalatt állandóan keverünk. Tűzre visszatéve, forrpontig he­vítve sűrűre főzzük. Körülöntjük vele a pudingot, vagy külön tálaljuk. Hogyan készül a görögös konty? Bár a mai frizuradivatot a rö­vid haj uralja, mégis sokan van­nak — főként harmincon felül — akik nem válnak meg hosz- szú hajuktól és szívesen visel­nek kontyot. Nekik mutatjuk be, hogyan készül a klasszikus, ele­gáns görögös tartókonty. © A hajat középen elvá­lasztjuk. Egy-egy vastagabb tin­cset jobbra és balra, a halán­ték mellett csigába tekerve ideiglenesen megtűzünk. A töb­bi hajat összefogjuk és hátul, mélyen a tarkón, gumival ösz- szefogva lófarokba kötjük. © Most a lófarkat két azo­nos vastagságú részre osztjuk. A felső fonatot magasra emel­jük és jó erősen feltupirozzuk. © Ezt a feltupírozott hajat lazán ráhajtjuk a kéz hátára és a fül mögött bal felé hozva — a fonat alatt — láthatatlanul megtűzzük, a tincs végeit pe­dig jó szorosan rögzítjük. © Ugyanez történik a másik fonattal is; alaposan feltupi­rozzuk, a kézháton felcsavarva jobb oldalra visszük és megtűz­zük a fent leírt módon. © Végezetül a két homlok­tincset — tupirozás nélkül — lazán hátravisszük és a két nagy rolni fölött megtűzzük, de a tincsek végeit szabadon hagy­va két lokniba, illetve csigába tekerjük. Különösen erős szálú, sűrű hajból nagyon szép, látvá­nyos kontyot fésülhetünk ily módon. Újdonságok Mexiko kávékeverék el­nevezéssel 20 dekás cso­magolásban jelent meg a COMPACK újdonsága. A kóvéőrlemény felerészben tartalmaz pörkölt babká­vét. Zöld SZILAS-ok. Halvány­zöld flakonokban hozta forgalomba újdonságait a „SZILAS". A gyulladásgátló naptej és a kézápoló mus­kotályzsályát, a pumpás desodor kamillakivonatot tartalmaz. A Salvia termék­család új tagjai a pécsi gyógynövény szaküzletben kaphatók. Darált baromfihús a Sze­gedi Paprikafeldolgozó Vállatat új terméke. A kü­lönleges vagdalt 28 dekás dobozokban kapható. Kisköteny, nagy kötény Az egyszerű, sima vonalú kö­tényt az utólag néhány színes fonaldarabkával rávarrt, feldí­szített emberke-motívum teszi egyedivé. Ha a kicsinek, vagy nagyobb ,,konyhatündér"-nek a kötényformáját is egyedül szab­juk, varrjuk, akkor alapanyag­nak legmegfelelőbb és legdi­vatosabb a vékony piros vagy kék színnel szőtt kockás lenvá­szon törlőanyag. A nyak-, illet­ve a kötőpántok a csíkkal azo­nos színű (alapanyagból alábé­lelt) köpperszalaqból készülnek. A leszámolható ábrákon néhány folyamatosan összeállított em­berke-sort mutatunk be, melye­ket színes, színtartó hímzőfonal­lal, keresztszemes öltésekkel varrunk az alapanyagra tetszés szerinti összeállításban, vagy önálló egy-egy emberke elosz­tással. A színes emberke-sormotívum nemcsak a kötény, a vászonfüg­göny, a konyharuha díszítésére alkalmas, hanem a sima kötött pulóverek, kabátok felújítására is. Az alapanyaggal azonos vas­tagságú fonallal, szemet utánzó öltésekkel díszítőmotívumot ké­szítünk, és ezzel egyidőben a gyermekholmik kopott felületét is el tudjuk tüntetni! A lakás díszítése Piros fűggönyt melírozott szobaajtó, matricamánia Szervezett lakásfelújítás folyt az egyik lakótelepen. Épület­tömbökben cserélték ki az el­használódott parkettát, állítot­tak be kádakat-mosdókat. A lakók nagy többsége — miután úayis csatatérré vált az ottho­nuk — saját pénzéből tovább­folytatta a felújítást. Csempéz- tettek, festettek, tapétáztak és így tovább. S miután szalagsze- rűen folyt a munka, a munká­sok ki-be járkáltak. Szinte min­den ajtó folyvást tárva volt (te­hették, hiszen zárt, fűtött folyo­sóra nyílnak), így akarva-aka- ratlanul megmutatkoztak a la­kásbelsők. Amellett, hogy régi, kopott, öreg bútort, piszkos falat, elha­nyagoltságot sehol nem lehe­tett látni, a séta a folyosók mentén mégsem volt szívderítő. Ugyanis szinte elképesztő, hogy modernséq, lakásdíszítés címén milyen vétkeket lehet elkövet­ni. De vegyük sorra a legáltalá­nosabb hibákat. Amikor az amúgy is alacsony szoba falát harsány, óriási tarka virágmin­tás tapétával fedték. Volt la­kás, amelyben a kisebbik szo­bában a tapéta fekete alapon tányérnyi piros pipacsos mintá­val virított, fehér függöny nem is volt az ablakon, ellenben föl­dig ért az ugyancsak világos piros elsötétítő. A berendezés­ből ítélve ez lehetett a gyerek­szoba. Ilyen volt az egyik vég­let, két emelettel feljebb, a má­sik lakás ugyanilyen félszobája falát „gyerekmintás’’ tapéta borította. Volt azon lepke, ma­ci, karika és labda. Szinte rej­tély, hogy tudnak ennyire ízlés­telen mintát a tervezők össze­hozni, s az esztétikailag nem képzett emberek nyakára sózni. Láttam szobát, amelynek az egyik falót teljesen beborította egy óriási, hawaii tengerpartot ábrázoló poszter, s a szemközti falon, a pamlag felett ott volt az ismert kék tó a havas hegy­csúccsal. Kinn a folyosón a fal­hoz támasztott ajtók között is szép számmal volt poszterről borított, s volt lakás, ahol a szobaajtót „melírozták", felül­ről lefelé világossárgától bar­náig terjedtek a sávok. A lakásokat eredetileg. fehér csempével látták el — lévén a legolcsóbb megoldás. Ma nem tartjuk divatosnak, a színek be- lopóztak a valaha csak fehér­nek elképzelt konyhába, fürdő­szobába. (Itt egyébként a fe­hérben tartott megoldásnak funkciója is van, mert a helyi­ségek gyakran nem kapnak természetes fényt, tehát nem árt, ha a falak világosak ma­radnak.) Mégis sokan folya­modtak más megoldáshoz. Né­mely helyen igen ízléses, szép összeállításhoz, sárga-barna, üvegzöld-mélyzöld kombináció­hoz, másutt csak a linóleum­padlót cserélték ki mázas csem­pére. Hanem a lakások többsé­gében valósággal tombolt ezek­Alvászavar kisgyermekeknél Az éjszakai magány elűzi az álmot A harmincas éveik elején járó fiatal szülőket, az anyát és az apát is, mindegyre fel­ébreszti éjszakánként 2 és fél éves kislányuk. Pár hónapja, hogy elkezdődött; nem akar egyedül aludni a szobájában, és a szülők mind kimerültebb- nek érzik magukat éjszakai nyugalmuk háborgatása miatt. Ellátta már őket jótanáccsal együttérző rokon és jóbarát, fordultak a gyermekorvo­sukhoz is, aki alapos vizsgálat alapján egészségesnek találta a kislányt. Végezetül, gyermek­pszichológust keresett fel az anya, hogy megtudakolja, ho­gyan látja ő a problémájukat. A pszichológus kérdésére az anya elmondta hogy napköz­ben semmiféle feltűnő jelensé­get nem figyelt meg a gyerme­ke viselkedésében. Kislánya igazán jó gyermek, jól eljátszik egyedül is, egyre többet be­szél, és a képzelete, az aztán egyre élénkebben működik! Édesapja — akinek sokat kell túlóráznia — általában már csak akkor ér haza, amikor a kicsi régen az ágyban van sőt el is szunnyadt. Klárika egyke, külön szobája van, amelyben a legnyugodtabban aludhat, vagyis inkább csak aludhat­na . . . Hiszen úgy látszik, ép­pen ez az, amit nem akar... Abban a küzdelemben amit azért vív, hogy végül szülei ágyában pihenjen le, gyakran csak odáig jut el, hogy ajta­juk küszöbén alszik el. Azon­ban ennek a felfedezése min­den alkalommal fájdalommal tölti el szülei szívét, s legtöbb­ször kétségbeesetten ölelik ma­gukhoz őt, s viszik magukkal az ágyukba. Amikor ellenben haragra fakasztja őket az a makacsság amit a kislányuk­nál tapasztalnak s amellyel érvényre akarja juttatni kibon­takozó saját akaratát. Mielőtt rátérnénk a pszicho­lógus tanácsaira, általános­ságban is beszélnünk kell a gvermek alvászavarainak az okairól. Ennél a tünetnél csak igen ritkán merül fel valamilyen tes­ti meqbetegedés gyanúja, bár csak helyeselhető, hogy a kis­lányt a qyermekorvosnak is megmutatták! Sokkal inkább számolhatunk lelki feszültségek hatásával, túlérzékenyséqgel. A túlérzékenység mértékének, erősségének kialakulásában természetesen a veleszületett, alkati tényezők szerepe sem elhanyagolható. Ám a külvilág, a környezet szerepének még nagyobb je­lentőséget tulajdoníthatunk abban, hogy alszik el egy kis­gyermek, véqiqalussza-e az éiszakát. felriad-e? Ilyen fon­tos körnvezeti hatásnak tart­juk a család érzefmi légkörét, kiegyensúlyozottságát. ben a helyiségekben a matrica­mánia. Doktor Bubó figuráitól Vükig, tehenek, oroszlánok áradata képviselte a díszítést. Virággirlandok, rózsák, orchi­deák nyílnak a W. C. körül, jól megtermett sárgarépák, zöld­ségek, gyümölcsök körbe a konyhákban. Tessék megnézni egy maszek trafikos matricavá­lasztékát, a széles skála itt szinte mind megtalálható. Tévedés ne essék: nem a szürkeséget, az egyhangúságot, vagy a másik végletet, a klast- romi fehérséget prédikáljuk. (Bár ha egy lakás fehéren ma­rad, az a kisebb baj. Lehet, hogy kissé hidegnek tűnik, de semmiképp sem giccsesnek.) Használjunk színeket, sőt, dísze­ket, de a kedves ötleteket ne váltsa fel a harsányság, az ösz- sze nem illő, egymást taszító színek használata, a minták túltengése. K. M. Ugyanis mindenekelőtt a túlkövetelés vezet a gyermek bizonytalanságához és szoron­gásához. És a szorongás — nemcsak a gyerekeknél! — az alvás egyik legnagyobb ellen­sége! A felnőttek általában gyógyszerekkel, altatókkal küz­dik le álmatlanságukat. Isme­rünk felnőtteket, anyákat és apákat, akik félnek az éjsza­kai magánytól, akiknek az egyedüllét, a sötétség a töp­rengés bizonytalansága kiűzi az álmot a szemükből. Egy kicsi gyermek azonban még jobban ki van szolgáltat­va az egyedüllétnek, az éjsza­ka árnyainak, mint egy felnőtt. A gyermek a sötétben a külvi­lágot sokkal fenyegetőbbnek láthatja, érezheti, hiszen a va­lóságot az álmok a képzelet világától még alig tudja meg­különböztetni. Ha szél lebbenti meg a füg­gönyöket, fél, hogy egy hara­gos óriás keze mozgatja azo­kat. Bizonytalan zajok, zörejek boszorka-hangokká változhat­nak. Az álombéli vadállatok a szobában is elrejtőzhetnek a szekrény háta mögé vagy az ágy alá. A gyermek könnyen pánikba esik, sírva fakad, kia­bál és seqítséget keres nagy, erős szüleinél. Védelmüket igényli. Ilyenkor aligha segít­het rajta, ha azt mondják ne­ki: „Nincs itt senki és semmi. Ne féljl Ott vagyunk a másik szobában." A mélyen megret­tent, szorongó gyermeknek ilyenkor testi közelségre, me­legségre védettségre van szük­sége — ezt szeretné átélni a szülei mellett. Biztosan azért alusznak olyan jól a szülők — képzelheti a gyermek —, mivel nincsenek egyedül, együtt van­nak, ketten, egymással ... a magányban ők is félnének . . . Napközben jól tudja már rög­tön anviához fordulhat qond- iaival, fájdalmaival. Miért ne tehetné ugyanezt éjjel is? Ha ki tudná fejezni magát, talán így érvelne: „Akkor segítitek elő fejlődé­semet, ha most meleg érzel­mekkel teli biztonságot nyújto­tok nekem. így élhetem át az ős-bizalom állapotát, amely biztonságérzetem alapja és így sokkal sikeresebben fogad­hatom a külviláq bármilyen ki­hívását. Higgyétek el, nektek is egyre kellemetlenebb érzés volna, ha kizárnátok a szobá­tokból, s elszigetelnétek en­gem az együttes biztonságból." „Hamarosan túljutok ezen a képzelet-vezérelte szorongásos időszakon, s akkor nekem lesz kényelmetlen átkéredzkedni hozzátok. Akkor aztán nyugod­tan alszom végig az éjszakát az én kis ágyamban, a saját birodalmamban. Mert amikor kellett akkor megtanulhattam éiiel-nappal bízni bennetek, támaszt nyújtó karotok védel­mében. A szorongások árnvait segítettetek messze űzni . . .” A gyermekpszichológus a képzelt beszélgetés tanulsá­gaival bocsátotta haza az ag­gódó anyát. Az anya nem va­lamiféle speciális alvási tech­nikát tanult — sokkal inkább igazi megértés ébredt benne gyermeke iránt Eqy rövidebb átállási-átszokási időszak után az egész család jobban tudott aludni, az otthon békéje hely­reállt. Nem telt bele néhány hónap, s a szülők megnyugod­va számoltak be arról, hoqy kislányuk mind ritkábban kí­ván velük aludni végiqalussza az éjszakát a szobájában. Nem bánták meg, hogy oda­figyeltek és hallgattak a pszi- cholóqus szavára, így bizton- sáqadóan segíthettek gyerme­kük szorongásai oldásában. Mert sikerült megérteniük őt, s fokozott érzelmi melegséget, védettséget nyújtani a számá­ra! Otthonunk és környéke

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents