Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-30 / 118. szám
Ünnepi interjú Új követelmények a szakszervezeti munkában Beszélgetés Neubauer József elvtárssal, az SZMT vezető titkárával Ai MSZMP Központi Bizottsága 1983. október 12-i ülése foglalkozott a szak- szervezeti munka fejlesztésével. Megerősítette a szak- szervezeti politika eddig is jól bevált alapelveit, szükségesnek tartotta a gyakor- - latnak megfelelően a jelenlegi követelményekhez igazítását, az ott dolgozó kommunisták munkájának továbbfejlesztését. Az állás- foglalásból adódó megyei feladatokat a közelmúltban megvitatta a megyei pártbizottság, napirendjükre tűzték a városi pártbizottságok és az SZMT is. Ezen állásfoglalások néhány tapasztalatáról kért tájékoztatást Neubauer József elvtárstól, az SZMT vezető titkárától Mitzki Ervin, lapunk főszerkesztője. — Az említett testületi ülések után hogyan értékelhető a szakszervezeti munka párt- irányitásának megyei gyakorlata azok a kedvezőbb körülmények, amelyek az utóbbi hónapokban kibontakoztak? — önmagában én már azt a tényt is igen jelentősnek tartom, hogy az irányító pártszervek az elmúlt hetekben gondos előkészítés és tapasztalatszerzés után áttekintették a szakszervezetek pártirányításának helyzetét, s a felsőbb pártszervek állásfoglalásai alapján meghatározták az ott dolgozó kommunisták tennivalóit. Hosszabb idő elmúltával történt ilyen átfogó elemzés. A korábbi években a szakszervezeti munka egy-egy részterületéről számoltatták be a pártszervek a szakszervezetekben dolgozó párttag tisztségviselőket. A tapasztalataink azt mutatják, hogy most szélesebb körben tudatosult a pá.rt szakszervezeti politikája. A Központi Bizottság és a megyei pártbizottság állásfoglalásai elismerően szólnak a szakszervezeti mozgalomban végbement szervezeti és tartalmi változásokról. Ezt azért is kívánom hangsúlyozni mert az elmúlt években éppen a szak- szervezeti mozgalomban dolgozó párttagok felkészítéseinek hiányosságaiból adódóan találkoztunk helytelen nézetekkel és gyakorlattal. ’ Nem mindenütt értelmezték helyesen a szakszervezetek önállóságának a kérdését. A párt elvi, politikai irányításának eszközei s módszerei sem alakultak az igényeknek megfelelően. Találkoztunk olyan nézetekkel is, amelyek a szakszervezetek helyét, szerepét, különösen hatás- és jogkörüket kérdőjelezték meg. Nem mindenütt tudatosult kellően az hogy az üzemi demokrácia szakszervezeti kereteken belül valósul meg, de ezek a jogok nem elsősorban a szakszervezeteké, hanem a dolgozóké. Több más példával is érzékeltethetném azt, hogy a párt szakszervezeti politikája sokhelyütt nem volt eléggé ismert. Ez adódik többek között abból is, hogy egy generációváltásnak vagyunk részesei, szemtanúi; a legutóbbi választások után a szakszervezeti bizalmiak jelentős része, a helyettesek többsége pedig 30 éven aluli, akik még nem rendelkezhetnek a mozgalmi munka széles körű tapasztalataival. A pártbizottsági ülések soksok kérdésre választ adtak. Nagymértékben segítették az elvi, politikai tisztánlátást, az MSZMP Központi Bizottsága állásfoglalásának egységes értelmezését. Ugyanakkor bátorítást politikai segítséget kaptak a szakszervezeti tisztségviselők további munkájukhoz, a feladataik ellátása során felmerülő nehézségek feloldásához. A megyei és a városi pártbizottságok üléseit követően mindenütt ismertetésre és feldolgozásra kerülnek a Központi Bizottság és Megyei Párt- bizottság állásfoglalásai. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egyre nagyobb figyelmet kap a szakszervezeti munkával való törődés. A pártszervezetek és a szakszervezeti szervek egységesebben tudnak koncentrálni és erőiket tömöríteni a megyei feladatok, célkitűzések végrehajtására. Ezek közül néhány dolgot szeretnénk kiemelni. Á megyei pártbizottság állásfoglalása alapján kellő hangsúlyt kapott a gazdasági segítőmunka hatékonyabbá tétele, a munkahelyi demokrácia kiszélesítése, a dolgozók alkotó tevékenységének szélesebb körű kibon' takoztatása az 1984. évi gazdasági feladatok végrehajtásában. Az SZMT legutóbbi ülésén is részletesen és sokoldalúan szóltunk a kérdésről. Ismert tény az, hogy a megye iparának fejlődése az országos átlaghoz képest elmaradt. Ismertek azok a gondok -is, hogy egyes iparcikkféleségekből és építőanyagokból a kereskedelem nem tudja minden esetben a lakosság igényeit kielégíteni. Ez a tény is indokolja azt, hogy ahol a belső és a külső piac igényli, ott nagyobb ütemben növekedjék a termelés. Máshelyütt azt sérelmezték a dolgozók hoqy ez évben csak 3 százalék körüli bérfejlesztésben részesültek. Sajnos, a termelés fejlesztése, a gazdálkodós és az értékesítés csak erre adott lehetőséget. Ezért is javasoltuk, hogy vizsgálják meq a szakszervezetek: a termelés nagyobb ütemű növelésével, a gazdálkodás hatékonyságának javításával a dolgozó kollektívák cselekvő- képességének jobb kibontakoztatásával hogyan, miképp lehet qyorsabb előrehaladást, kedvezőbb élet- és munkakörülményeket biztosítani. A megyei pártbizottság útmutatása alapján most a figyelmet az üzemek és intézmények pártalapszervezeteinek taggyűléseinek jó előkészítésére kell fordítani. Ezt azért is hangsúlyoznám, mert az alapszervezetekben, a vállalatoknál és üzemeknél lehet és szükséges nagyobb hatást qya. korolni a termelés a gazdálkodás javítására, az élet- és munkakörülmények kedvezőbbé tételére. Az MSZMP KB és a megyei irányító pártszervek állásfoglalásait nem szabad kampányfeladatnak tekinteni, azok hosszabb távra szabták meg a pártszervek és a szak- szervezetekben dolgozó kommunisták feladatait. Az állás- foglalások széles körben történő ismertetése, megértetése azokat a tennivalókat emeljék ki, amelyek következetes végrehajtása az adott terület munkáját hivatott segíteni, előbbre vinni. Az éves tervfeladatok célkitűzések végrehajtására serkentsük a dolgozókat. Azt szeretnénk elérni, hogy jók alkalmazzák saját területükre az állásfoglalásból adódó tennivalókat, azokat rnajd az éves munkatervek készítése során is vegyék figyelembe. — A vezető pártszervek sokat foglalkoztak a szakszervezetek érdekvédelmi tevékenységének jelentőségével. Melyekben jelölhetők meg ezen a területen a leglontosabb megyei feladatok? — Az érdekvédelmi munka javítása iránt felfokozódott az igény a szakszervezeti, tagság körében. Ügy vélem, ez összefügg a jelenlegi gazdasági helyzetünkkel, a munkahelyi demokrácia kiszélesedésével a lakossági jövedelmek differenciáltabb alakulásával. Az MSZMP KB és a megyei párt- bizottság állásfoglalásai további bátorítást adnak érdek- védelmi tevékenységünk jobbá tételére. Az alapvető feladat az, hogy jobb és szervezettebb munkával vállaljunk nagyobb részt az érdekvédelem ellátásához szükséges anyagi eszközök gyarapításában. Jobban érvényesüljön az, ami már közhelyként hangoztatott igazság, hogy az előrehaladásunk az üzemekben, intézményekben végzett munkánk javításától függ. Közös a felelőssége ebben mindenkinek, a párt a szakszervezetek, a gazdasági vezetőknek egyaránt. Egyre jobban érvényesül az a felismerés, hoqy az érdekvédelmi munka differenciáltabbá válik. Ezért az eddigieknél alaposabban kell ismernie a szak- szervezeti szerveknek az adott működési területen egy-egy jelentősebb társadalmi réteg vagy csoport, üzem, üzemrész dolgozóinak élet- és munka- körülményeit, igényeit. Mi a Szakszervezetek Megyei Tanácsa ülésén részletesebben szóltunk arról,- hogy- legyen megkülönböztetett* figyelem, sokoldalú segítés a nyugdíjasok iránt. Ezek száma a megyében eléri a 80 000 főt. A pályakezdő fiatalok helyzetének javítását is fontosnak tartjuk, mert esetenként egy- időben nagyobb terhet viselnek az átlagosnál. A pályakezdés, a munkakörbe való beilleszkedés, a családalapítás a lakáshoz való jutás gondjai jelentősek, ezért tartjuk fontosnak azt, hogy a lehetőségekhez mérten segítsünk helyzetükön. A nagycsaládosok és a gyermekeiket egyedül nevelő szülők is fokozott segítséget várnak tófűnk, jogosan, a szociális gondjaik enyhítésére. Az érdekvédelmi munkánkban változatlanul fontos feladatnak tartjuk az áruellátás javítását a termelő és a kereskedelmi vállalatok kapcsolatának jobbátételét. Fokozzuk az árellenőrző tevékenységünket, a kereskedelmi társadalmi ellenőrök munkájának javításával pedig a fogyasztói érdekvédelmet. Nagy jelentőséget tulajdonítunk annak, hogy a tervezett lakásszám megvalósuljon a megyében. Kezdeményeztük a telek, az építőanyag-ellátás javítását, a vállalati lakásépítési alapok növelését. Javasoltuk, hogy ott ahol szükséges a helyi szervek döntése alapján a kommunista műszakokban végzett munkáért járó bér egy részét e célra használják. A vállalati szociálpolitikai tervek jól szolgálják a dolgozók érdekvédelmét. A lehetőségek és az igények összhangját azonban ma nehezebb megteremteni, ezért bátrabban kell a fontosságot figyelembe véve rangsorolni, hogy a rendelkezésre álló anyaqi forrásokat ésszerűbben használjuk fel. — Az utóbbi időben mind jobban érzékelhető a bizalmiak tekintélyének, hatáskörének növekedése. Hogyan lehet ezt továbbfejleszteni? — A bizalmiak hatás- és jogkörük bővítésének helyességét az élet a gyakorlatban igazolta. Ma ők a szakszervezetek legfontosabb tisztségviselői. Közvetlenül ismerik dolgozótársaik törekvéseit, gondjait, igényeit hangulatát. Érzik a termelés napi gondjait, az esetenkénti zavarokat, a folyamatos munka végzését gátló tényezőket, a jövedelmek alakulását befolyásoló okokat. Ma már egyre jobban jelzik, közvetítik a dolgozók hangulatát. A bizalmiak többsége felelősségteljesen végzi dolgozótársai megbízása alapján a munkáját. Kezdeményeznek és javasolnak bátran vitatkoznak a bizalmi testületek ülésein, a munkahelyi demokrácia különböző fórumain, egyre jobban képviselik a csoportjaik érdekeit. Van azonban itt is tennivaló. Erősíteni és bátorítani kell a bizalmiakat abban, hogy a gyakorlatban még bátrabban éljenek jogaikkal, gyorsan és időben jelezzék a dolgozók igényeit, felvetéseit. El kell érnünk hogy sem a gazdasági vezetés, sem a szakszervezeti bizottság ne döntsön a bizalmiak megkérdezése nélkül egyetlen olyan kérdésben, amely a dolgozók élet- vagy munkakörülményeit érintik. A munkahelyi demokrácia fejlesztése, a szakszervezeti munka jobbá tételében is nagy szerepe van a bizalmiaknak, hogy fokozódjék a dolgozók részvétele a vezetésben, a döntések előkészítésében a végrehajtásban, a vezetők munkájának a megítélésében. — Új helyzetet teremtett, hogy a szocialista munkaversenyért a gazdasági vezetés felel. Milyen új feladatokat jelent ez a szakszervezetek számára? — Az elmúlt években jelentősen fejlődött a vállalatok önállósága. Ez a jövőben még fokozódik a gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsödésével. A mai és a jövőbeni termelési, gazdálkodási és értékesítési körülmények, a belső és a külső piacokhoz való gyorsabb és rugalmasabb alkalmazkodás és sok más egyéb körülmények miatt nem lehet már a szocialista munkaverseny-mozgalmat központilag, de még ágazatilag sem irányítani. A vállalati önállóság fokozása és gazdaságirányítási rendszerünk további korszerűsítése azt is jelenti, hogy ezzej egyidejűleg a szakszervezetei szerepe és felelőssége is növekszik abban, milyen gyorsan tud a megváltozott körülményekhez igazodni, mennyire képes a megnövekedett feladatainak eleget tenni. Az elmondottakból következik, hogy a szakszervezetek munkájában, az alapszervezetekre elsősorban egyre nagyobb feladat hárul. Többségükben rendszeresebbé és szakszerűbbé vált a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás segítése. Részesei a vállalatok eredményeinek, de a gondoknak is egyaránt. Megfelelően foglalkoztak a munkaverseny- nyel megfelelő munkamegosztás alakult ebben a párt, a gazdasági- vezetők és a szak- szervezetek között. A munkaverseny szervezése mindenütt a gazdasági vezetők feladata, munkaköri kötelessége. A szakszervezetek a politikai munka eszközeivel, a felvilágosító, agitációs, nevelő szervező és irányító tevékenységeivel, az ösztönzési, serkentő, a munkaversenyt értékelő munkájukkal vesznek részt ebben. Ez év elején a vállalatok éves termelési gazdasági tervének véleményezésével egyidőben vitatták és fogadták el a munkaverseny szabályzatokat a bizalmi testületek. Sokoldalúan vitatkoztak arról, hogy hogyan és miképpen járulnak hozzá a munkaverseny kiszélesítéséhez, az 1984. évi gazdasági feladatok végrehajtásához. Az elért eredmények mellett azt is látjuk, hogy van még mit tenniük a szakszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek a munkaverseny további . kibontakoztatása érdekében. Nem kielégítő mindenütt a gazdasági vezetők, elsősorban a középvezetők bevonása és részvétele e munkában. Másutt a szakszervezetek részéről sem folyik széles körű nevelő, fel- világosító és szervező munka. A rendelkezésre álló anyagi ösztönzők nem szolgálják eléggé a dolgozók érdekeltségét a több és a jobb munkára serkentést. Ezeket a gondokat azért említem hogy ne nyugodjunk bele a jelenlegi helyzetbe, hanem a pórt, a szak- szervezetek, a gazdasági vezetők tartsák fontosnak a munkaversennyel való foglalkozást, törődést, mert a fokozódó, nagyobb követelmények elérése a dolgozók aktív közreműködése nélkül nem képzelhető el. Ennek pedig fő eszköze ma is változatlanul a szocialista munkaverseny-mozgalom. — összegezve a beszélgetés tanulságait végezetül mire hívná lel ismételten a figyelmet? — Ma a szakszervezeti munka továbbfejlesztésének alapja, hogy funkciói a mindenkori feltételrendszert figyelembe véve érvényesüljenek. Növekedjék a szakszervezetek önállósága és felelőssége, erősödjön mindenütt szerepük a helyi politikai, társadalmi folyamatokban. Tudatosuljon mind erőteljesebben az, hogy a gazdasági feladatok jó elvégzése szolgáltat alapot a dolgozók érdekvédelmének. A szocialista építőmunka eredményei nyújtanak fedezetet a jogok gyakorlásához a nevelőmunka pedig segíti mind a gazdasági, mind az érdekvédelmi teendők jobb ellátását. Ma egyik legfontosabb feladat, hogy javuljon a szak- szervezeteknek a gazdaságot segítő tevékenysége. Gyorsabb ütemben fejlesszük a munkahelyi demokráciát, a dolgozók bevonását a vállalati döntésekben és a végrehajtásban egyaránt. Ezzel is fokozódjék a dolgozók tulajdonosi •szemlélete, érzése. — Köszönjük a kérdésekre adott válaszokat! A Pécsi Vasas Szövetkezet pellérdi szinesfémöntödéjének Gábor Áron brigádja a napokban nyerte el a Szakma Kiváló Brigádja cimet Fotó: Proksza László Jolii munkával, hatékonyabb gazdálkodással védjük meg vívmányainkat!
