Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-29 / 117. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 117. szám 1984. április 29., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja TESZOV küldöttközgyűlés Pécsett A Baranya megyei Tsz Szövetség küldöttközgyűlése az elmúlt évi gazdálkodást vitatta meg tegnap Pécsett, a Városi Tanács nagytermében. Dr. Biró Sándor, a Tsz Szövetség titkára rámutatott arra, hogy a megye termelőszövetkezetei eddigi legeredményesebb évüket zárták tavaly. A rekordnak számító 1982-es év eredményeit termelési értékben 5 százalékkal, nyereségben 9 százalékkal teljesítették túl. Ez kiváló eredmény, mivel országos átlagban 14 százalékkal csökkent a tsz-ek nyeresége. A nyereséget lényegében a növénytermelés hozta. Gabonából háromnegyedmillió tonnát állítottak elő a tsz-ek. 40 000 tonnával többet az előző évinél. Az állattenyésztés és a kiegészítő tevékenység jövedelmezősége elmaradt a korábbitól. A háztáji árutermelés kétszázmillió forinttal nőtt. Javult a kritikus helyzetben lévő gazdaságok pénzügyi helyzete. Egy veszteséges tsz volt, szanálni egy tsz-t sem kellett. A társulások közül egyedül a MECSEKTEJ zárt veszteséggel: A tag szövetkezetek idei tér vei megfelelnek a népgazda sági elvárásoknak. Az egymillió tonnás megyei gabonaprogram érdekében a tsz-ek növelik a kukoricatermő területüket. Tovább emelkedik a sertéshústermelés, a szarvasmarha-állomány szinten marad, a juh és a baromfi csökken valamelyest. A küldöttgyűlés vitájában tizennégyen szólaltak fel. Weisz János, a TESZÖV ellenőrző bizottságának elnöke, gödrei tsz- elnök a szép eredmények mögött lévő kedvezőtlen jelenségekre mutatott rá. Fogynak a belső tartalékok, 1982-höz képest csökkent a fejlesztési alap a tsz-ekben, kevesebb pénz van az egyszámlákon, mint egy évvel korábban. Pár éve még a kiegészítő tevékenység támogatta az alaptevékenységet, ma már ez fordítva van, s ez nagy probléma. Ismét kritikus helyzetbe került a szarvasmarhaágazat. Bohár Ernő újpetrei tsz-elnök az agrárkereskedelemben lévő anomáliákra és a szabványok felülvizsgálására hívta fel a figyelmet. Dr. Szabó József, a Baranya megyei NEB elnöké az elmúlt évi vizsgálatok tapasztalatairól szólt. A belső ellenőrzés erősítése és az együttműködésben reilő lehetőségek jobb kiaknázására sürgetett. Óriási érték fekszik el a raktárakban, s megy veszendőbe azzal, hogy típusváltáskor a tsz-ek nem tudnak szabadulni az alkatrészektől — mondotta Blandl József, a liopói tsz küldötte. Harmatos József mohácsi tsz-elnök a tavaly bevezetett fejlesztési-fogyasztási argnytar- tású kísérleti bérezésük kedvező tapasztalatairól szólt. Rósen- berq Jánosné reménvousztai küldött a 100 főt foalalkoztató kiegészítő ioari tevékenységük fontosságáról beszélt, amelynek árbevétele náluk meghatározó. Tompa Gvöray bicsérdi tsz-elnök n Hráaa hazai géoek minő- séai hiányosságait, a felvásárló vóllalntnk fizetési lazasáaait tette szóvá, és azt, hogv miért nem kapnak a tsz-ek a leadott gabona és szóiabab után korpát, illetve szójaextrahátumot. (Folytatás a 2. odalon) Kiváló vállalatok mmm Keresztes János igazgató ünnepi beszédét mondja Erb János felvétele Mechlabor pécsi híradástechnikai gyára Az elmúlt évben is gyorsan fejlődött, szocialista exportkötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett, fennállása óta pedig a legnagyobb — 12,5 millió — dollárbevételt ért el a Mechanikai Laboratórium Híradástechnikai Kísérleti Vállalat. A dunakeszi és pécsi gyárakkal dolgozó budapesti anyavállalat eredményei alapján elnyerte az Ipari Minisztérium és a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezete által adományozott Kiváló Vállalat kitüntető címet. A kitüntetés átadására a pécsi gyáregységben — a budapesti nagyvállalati ünnepséggel egy időben — tegnap délután került sor. Keresztes János, a Mechlabor pécsi híradástechnikai gyárának igazgatója mondott beszédet az ünnepségre egybegyűlt dolgozók előtt. Ismertette a vállalat és a pécsi gyáregység elmúlt évi eredményeit, vázolta az idei terveket. Ami a termékeinek zömét — közvetve vagy közvetlenül — a külpiacokra, főként a szocialista országokba szállító pécsi gyár teljesítményét illeti, Keresztes János többek között kiemelte: — örvendetes, termékeinkről, a stúdiómagnetofonokról úgy idehaza, mint az ország határain túl, elismerően nyilatkoznak. Szívesen használják mert a készülékek mind konstrukciójukat, mind pedig paramétereiket illetően minden kritikát elbírnak. A jelen időszakban az igényeket stúdiómagnetofonokból nem is tudjuk kielégíteni. A tőkés piacokon értékesített termékeink is — a visszajelzések szerint — jó ajánlólevelet jelentenek a jövőre nézve. Az idei évről szólva az igazgató elmondotta: az idén is — mennyiségben és minőségben — dinamikus fejlődést irányoztak elő, termelésüket 9 százalékkal szeretnék emelni. Termékválasztékuk új gyártmányokkal bővül, melyek közül kiemelendő a műszaki színvonalában kimagasló ultrarövidhullámú vevő, továbbá a mikroprocesszoros vezérlésű STM 700-as sokcsatornás stúdió- magnetofon, melyek gyártásának műszaki előkészítése egyként próbára teszi a műszaki és a fizikai dolgozókat. Az új termékek piacra hozásával az eddiginél jóval nagyobb részt kívánnak vállalni az anyavállalat dollár relációjú kiviteléből. Keresztes János ünnepi beszéde után a vállalat és a pécsi gyáregység eredményeihez az MSZMP Baranya megyei és Pécs városi Bizottsága nevében Szentirányi József, az MSZMP Pécs városi Bizottságának első titkára gratulált, megköszönve azt a társadalmi munkát is, amit a gyár kollektívája a város érdekében végzett. Kitüntetésekre és pénzjutalmak átadására került sor. A Vállalat Kiváló Brigádja kitüntetést kapta az Elektron szocialista brigád. Kiváló Munkáért kitüntetésben részesült Tóth Zsuzsanna, Répás Tibor és Fulmer István. Rajtuk kívül negyvenegyen kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést, számosán pénzjutalmat, az arra érdemesült szocialista brigádok a különböző arany, ezüst és bronz fokozatú — kitüntetésben részesültek. M. Z. (Folytatás a 3. oldalon) A tartalomból: Kitüntetés település- fejlesztésért és társadalmi munkáért (2. oldal) Az igaz szó és az aranytallér (5. oldal) Üj posta és telefonközpont épül Bolyban (Tudósítás a 3. oldalon) Véget ért az V. országos városépítési tanácskozás Javaslatok a településpolitika feltételeinek a korszerűsítésére A településpolitikánk és eszközrendszere témakörben Pécsett rendezett V. országos városépítési tanácskozás második napján Barna Gábornak, a Magyar Urbanisztikai Társaság főtitkárának az elnökletével folytatódott a vita az előző nap elhangzott bevezető előadások és referátumok fölött. Csaknem 30 felszólaló fejtette ki a véleményét a készülő új településfejlesztési koncepció és több más tényező együttes hatása következtében mozgásban lévő településpolitikánkról a korszerűsítés igényével. Figyelemreméltó gondolatok hangzottak el, amelyek közül idézünk néhányat. Voltak, akik a településpolitika, a településfejlesztés egészének problémáira irányították a figyelmet, s elhangzott olyan vélemény, miszerint az egész területi rendszert a népgazdaság jól bevált ágazati rendszere fontosságának megfelelő szintre kell emelni. Elhangzott az is, hogy a nor- matívákra tilapozott településtervezés — mint azt számos példa is bizonyítja — kudarcot vall. mert nem jönnek be a társadalommal szemben támasztott elképzelések. Ezért volt az is, hogy a legtöbb új városrész nem emelkedhetett túl a lakótelep-színvonalon, mert nem teremtődtek meg az ottélés feltételei. A fejlesztés stratégiáját tehát a valós folyamatokra támaszkodva kell alakítani. Felvetették a kérdést: csak a lakossági eszközök mozgósításával lehet-e ma fejleszteni? A felszólaló a választ megfogalmazva kifejtette azt a nézetét, miszerint az általános fogyasztói árszínvonal emelkedése miatt a stagnáló életszínvonal mellett erre egyre kevesebb a lehetőség. Többen foglalkoztak a tanácsi önálló gazdálkodás fejlesztésének a szükségességével. Volt pl. olyan vélemény, miszerint módját kellene ejteni annak, hogy a társközségek, amelyek a szervezendő elöljáróságok révén bizonyos önállósághoz jutnak, a saját közvetlen feladataik megoldására saját költségvetéssel is rendelkezhessenek. Más felszólaló szerint a tanácsi gazdálkodást a vállalati gazdálkodáshoz kell hasonlatossá tenni, ennek érdekében magát az igazgatási területet a saját értékére kell emelni és ezzel — a természeti adottságokat is figyelembe véve és felhasználva — gazdálkodni. Úgy találták, erősíteni kell a hitel szerepét a tanácsi gazdálkodásban, s megteremteni a településfejlesztés bankját is. Ehhez kapcsolódott egy másik vélemény, amely arra mutatott rá, hogy míg a magánerős — főleg a telkes családi ház- — építés előtérbe került, az infrastrukturális ellátás ezzel nem tartott lépést, holott az eredményes lakásgazdálkodás alapja a komplex területelőkészítés lehet. Erre azonban ma nem képesek a tanácsok, ezért központi célcsoportos pénzalapra lenne szükség, s a terület- előkészítést önálló beruházásként lenne indokolt kezelni. Hiányoznak d lakásépítés olyan, helyileg differenciált hitelfeltételei is, amelyek ösztönzően hatnának a települések árnyaltabb fejlesztésére. A vitában elhangzottakat Szabó János akadémikus, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke foglalta össze (a vitára alapozottan fogalmazzák meg a kétnapos tanácskozás ajánlásait, amelyeket a MUT eljuttat majd az illetékes szervekhez), a konferencia az ő zárszavával ért véget. H. I. A Pécsi Faipari Szövetkezet Nagyárpádi úti tanműhelyében 41 tanulót oktatnak a bútorasztalos szakma ismereteire. Szeptembertől 45 elsőéves kezdi meg itt — illetve a bázisintézményben, oz 508-as Szakmunkásképző Intézetben — tanulmányait. A végzős bútorasztalosok, több mint a fele a szövetkezetben helyezkedik el. Fotó: Proksza László
