Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-28 / 116. szám
1984 április 28., szombat Dunántúli napló 5 Ki tüntetett szövetkezetek Pécs: w Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Hz Elnöki Tanács ülése ötödször nyerte el a Kiváló címet a Pécsi Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet. Az ÁFÉSZ 42 település ellátásáról gondoskodik 50 kilométeres körzetben. Sokat költ a szövetkezet a kereskedelmi egységek felújítására, illetve újak építésére. Az utóbbi hét évben 14 ABC-t adtak át. Pel- lérd, Kővágószőlős, Görcsöny, Bogád, Kozármisleny, Nagy- kozár, Hird gazdagodott egy- egy korszerű bolttal. Idén Sza- ilántán és Mólomban is új ABC-ben vásárolhat már majd o lakosság. Az ÁFÉSZ erénye hogy az általuk forgalomba hozott áruk 30 százalékát közvetlenül a gyártól vásárolja. A nagykereskedelmi partnerek kikapcsolásával növeli a nyereségét, ami a tavalyi 800 milliós forA növényvédőszer hazai gyártásával és forgalmazásával, az importpótló termeléssel több mint 2,6 millió dollár devizamegtakarítást ért el az elmúlt évben a sellyei Agrokémiai Szövetkezet, segítették az egyéni kistermelőket, ugyanakkor az építőknek és az autósoknak is kedvében jártak. Jelentősen növelve termelési értékét a szövetkezet az elmúlt évben 370 milliós eredményt ért el a nyereségük is több mint egynegyedével nőtt és elérte a 28 millió forintot. Sikeres évet zárt a Sellyei Agrokémia méltán nyerte el a Baranya megyei KISZÖV elnökségének vándorzászlaját és Tegnap dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter Lukács János, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára és Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnökének társaságában rövid látogatást tett a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál. A miniszter felmentette igazgatói beosztásából Mischl Róbertét, és Erdélyi Zoltán műszaki igazgatóhelyettest megbízott igazgatóvá nevezte ki. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat vezetői a BÉV munkásszállóján fogadták dr. Abrahám Kálmánt, aki a vállalat új vezérigazgatójának Mischl Róbertét nevezte ki, és Művészetek Háza lesz a kihasználatlan szekszárdi zsinagógából. A városi tanács ezzel kapcsolatos határozatát az indokolja, hogy a már csaknem egy évszázada alapított Béri Balogh Adóm Múzeumban az évek során 1500 képzőművészeti alkotás gyűlt össze. Az országban mindössze három vidéki múzeum dicsekedhet ekkora anyaggal. Nemrég megkezdték az értékes festmények, metszetek feldolgozását a Nemzeti Galéria művészettörténészeinek segítségével. Az eddigi kutatások alapján a galom 4,6 százaléka, azaz 36,5 millió forint volt. A pécsi AFÉSZ-nek nemcsak kereskedelmi de felvásárlási és ipari tevékenysége is jelentős. Faipari üzemében egyedi bútorokat készítenek, mező- gazdasági szakcsoportjai árutermelők. Korszerű felvásárló telepükön nemcsak összegyűjtik az eladásra szánt árut, de ha kell, válogatják, csomagolják is. A pécsi Nagyárpádi útról indul útjára pl. a nyugati piacokon keresett lőtt vad és a franciák kedvence: a csiga. Az ipar és a felvásárlás évente 47—48 millió forgalmat jelent az ÁFÉSZ tevékenységében. A pécsi szövetkezet munkája elismeréséül tegnap megkapta a SZÖVOSZ és a BelkereskeSellye: Agrokémiai Szövetkezet oklevelét, melyet tegnap délután Haasz József, a KISZÖV elnöke adott át Soós Attilának, az Agrokémia elnökének. A József Attila szocialista brigád elnyerte a Szakma Kiváló brigádja kitüntető cimet. ök a szövetkezetben a Stollo- gén-mesterek, az elmúlt évben is 200-féle színárnyalatban készítették a kiváló minőségű homlokzati festéket, mintegy 120 millió forint értékben. Ez évben is 1800 tonna Stollogén gyártása vár rájuk. A sellyei Ormánság étteremben tartott ünnepségen a szövetkezet dolgozói közül öten kaptak Kiváló Dolgozó kitüntetést. felmentette megbízott igazgatói teendői ellátása alól Rikker Mihályt. Lukács János, az MSZMP Baranya ' megyei Bizottságának első titkára a kinevezés alkalmából eredményes tevékenységet kívánt az új vezérigazgatónak. Mischl Róbert megköszönte a bizal- bat, Rikker Mihály a megbízott igazgatói teendői ellátásához nyújtott segítségért mondott köszönetét és biztosította az új vezetőt: mindent megtesznek, hogy a BÉV ismét kivívja hajdani szakmai rangját. A BÉV új vezérigazgatójának kinevezésén részt vett Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke. szakemberek megállapították, hogy országosan egyedülálló metszetgyűjtemény található itt. A gyűjtemény művészettörténeti ritkaságai a XVI. századi metszetek. A festmények — mintegy 500 — az 1700-as évektől napjainkig szinte minden jelentősebb hazai irányzatot képviselnek. Kiemelkedően magas színvonalú a múlt századi magyar mesterek munkáinak gyűjteménye. Az értékes alkotások méltó hely hiányában mindeddig nem kerültek közönség elé. delmi Minisztérium által adományozott Kiváló Szövetkezet címet, amelyet dr. Szilvasán Pál, a SZÖVOSZ elnökhelyettese adott át. * Az Ágazat Kiváló Brigádja kitüntetést kapott a Dél-dunántúli Gázszolgáltató Vállalat Baranya megyei üzemigazgatóságának Vörös Csillag szocialista brigádja. Az elismerést Szeder Sándor, a Vegyipari Dolgozók Szakszerveztének elnökségi tagja nyújtotta át a kollektívának. Az olvasó ifjúságért A pályázat megyei eredményei Az „Olvasó ifjúságért" pályázat Baranya megyei eredményeit értékelték tegnap délután a Pécsi Ifjúsági Házban. A pályázat KISZ-korú fiatalok körében kívánta kiterjeszteni és rendszeresebbé tenni az olvasási szokásokat, a könyv által kitölteni a szabad időt és gyarapítani a hasznos programokat vállaló ifjúsági közösségeket. Létrehozták, illetve erősítették az ifjúsági szervezetek és a könyvtárak közti kapcsolatot. A célkitűzéseket három év alatt persze nem lehetett maradéktalanul megvalósítani, és az olvasói, könyvtárosi szokások sem változtak meg gyökeresen. Mégis szép számmal épültek ki kapcsolatok KISZ-vezetők és könyvtárosok között és dolgoztak ki eredményes módszereket az eltelt idő alatt. Közülük a legjobbaknak tegnap Tasnádi Péter, a KISZ Baranya megyei Bizottságának titkára nyújtotta át a KISZ KB és a megyei szervek által biztosított dijakat. Országos harmadik helyezést ért el és a dijakat januárban, a KISZ KB-n vette át Bánóné Mézes Vera (Mohácsi Városi Könyvtár), Emmert Ádámné (Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola), Fegó Lajos (Baranya megyei Könyvtár). Megyei kiemelt első dijat kapott tegnap Gelencsér Gézáné szakfelügyelő (Leöwey Gimnázium), Havasréti Józsefné (SZMT Központi Könyvtár), Keszi Erika (Pécs városi Könyvtár), Szűcs Zoltánná (KISZ Pécs városi Bizottságának titkára). Megyei első díjat kapott a Komlói BDSZ Könyvtár kollektívája, Bá-N nyiczky József (Mecseki Szénbányák Vállalat KISZ-titkára), dr. Dőry Mik- lósné (500. szakmunkásképző könyvtárosa), Dudás Katalin (Baranya megyei Élelmiszerkereskedelmi Vállalat KISZ-titkára), Horváth Józsefné (Szigetvári Konzervgyár könyvtárosa), Kovácsevics József (Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola tanulója), Miheliszné Hegyes Margit (a Volán könyvtár vezetője), valamint a Széchenyi Gimnázium és Szakközépiskola „Kramaszta László" alapszervezete. Ezenkívül öt második, kilenc harmadik és két negyedik dijat adtak át tegnap könyvtárosok, ifjúsági szervezetek, szocialista brigádok részére. Pénteken ülést tartott az El-, nöki Tanács. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet Sadli Bendzsedidnek, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökének, a Nemzeti Felszabadítási Front (FLN) Pártja főtitkárának április 24. és 26. között Magyar- országon tett hivatalos, baráti látogatásáról. Az Elnöki Tanács egyetértéssel tudomásul vette a tájékoztatást, s megállapította, hogy Sadli Bendzsedid látogatása tovább erősítette a két ország, a két nép közötti kapcsolatokat és újabb távlatokat nyitott a további együttműködéshez. Az Elnöki Tanács a Miniszter- tanács előterjesztése alapján törvényerejű rendeletet alkotott a tanársegédi munkakör betöltéséről. Az új jogszabály a korábbiaknál kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz az Centenáriumi tanév az idei a magyar szakmunkásképző intézetek számára: 1884 tavaszán született meg a törvény az egységes iskolarendszerű szakmunkásképzésről. Ennek emlékére rendeztek tegnap a Mozgalmi Házban tudományos emlékülést a 13 baranyai szakmunkásképző, továbbá a pártós állami szervek képviselőinek részvételével. E képzési forma előzményeiről és a száz év alatt megtett útról dr. Bárdi László tanácsos, középiskolai csoportvezető tartott bevezető előadást. A felvilágosult abszolutizmus idején, 1783-ban rendelkezett először II. József a tanoncképzésről és a kötelező vasárnapi rajziskolai oktatásról. Ennek előtte semmiféle átfogó rendszere nem volt az ipart tanuló fiatalok iskolai oktatásának. Új indítást adott e képzésnek a kiegyezés után meginduló hazai iparfejlődés. Megszűnnek a céhek, helyettük ipartestületek tömörítik az iparosokat, majd 1884-ben valóban új korszak nyílik az egységes rendszerű képzés számára. Kötelezően előírja a törvény a tanonciskolák létesítését, amelyekben 10 hónapon ót folyik az oktatás, és a fiatalok két napon közismereti tárgyakat, vasárnap pedig az egyetlen szakmai elméleti tárgyat jelentő rajzot tanulják. 1895-ben már minden helységben létezik tanonciskola, ahol a képzésre jogosult fiatalok száma eléri az 50 főt. Mint azt a további előadások is felsorolták, számos buktatóval küzdött ez az iskoláztatási for- | ma: a tanoncokat nemegyszer egyetemeken és .főiskolákon dolgozó tanársegédek és adjunktusok alkalmazási feltételeiről. Hazánkban 1974 óta e munkakörökben határozott időre szólt a munkaviszony. Az elmúlt tív év tapasztalatai azonban azt bizonyították, hogy a határozott időre szóló munka- szerződés rendszerét célszerű továbbfejleszteni. A jövőben a tanársegédekkel csak első alkalommal kell határozott időre szóló munkaviszonyt létesíteni. Az adjunktusi munkakörben pedig a határozott időre szóló alkalmazás megszűnik. Az új szabályozás célja, hogy előmozdítsa a tanársegédi munkakörben a szükséges szelekciót, s vonzóbbá tegye a felsőoktatási intézmények oktatói munkaköreit. A továbbiakban bírák felmentéséről, visszahívásáról és választásáról is határozott az Elnöki Tanács. cselédként alkalmazta a mester, szakképzésük sok esetben volt elégtelen, a falusi elemi iskolákból kikerült gyerekek jelentős hányada nem tudott írni, olvasni. Egyes gyárak, Így például a Zsolnay-gyár, a színvonal biztosítása érdekében saját iskolát tartottak fenn. Ezen elmaradások pótlására alakította ki a Tanácsköztársaság a 8 osztályos népiskolára alapított ifjúmunkás-képzés elveit — ám ezek megvalósítására nem került sor. A közelmúlt intézkedéseit tekintve, 1949-ben és 1969-ben született törvény Magyarországon a korszerű szakmunkásképzés feltételeinek kialakítására és a hazai iparban dolgozó munkások 80 százaléka már a felszabadulás utáni szocialista szakmunkás- képzés keretében szerezte ismereteit. A konferencián dr. Erdödi Gyula megyei társadalmi titkár tekintette át a tanoncképzés 1944-ig fennállt baranyai helyzetét, majd az eltelt 40 év megyei szakmunkásképzéséről Krisztián Béla tanár adott ösz- szefoglalót. Varga Dezső levéltáros a tanoncok és ifjúmunkások munkásmozgalmi szerepéről beszélt, dr. Kopasz Gábor nyugalmazott levéltári igazgató pedig a pécsi rajziskola első évtizedeiről. A mohácsi iparoktatás 100 évét foglalta össze Kiss Béla tanár, a pécsi Elek Tamás szakmunkásképző intézet történetét Miklós Jenő tanár tekintette át. Végül a konferencia elnökének, dr. Szita László megyei levéltárigazgatónak zárszavával fejeződött be a tudományos emlékülés. Gállos Orsolya FILMJEGYZET Úton Úton lenni bizonyára jó dolog: már nincs valahol és még nem érkezett meg valahová a vándor, útközben mindenféle élmények érik, szépek és csúnyák, kedvesek és kegyetlenek — úton lenni annyi, mint: nem kell lenni valahol. Mert valahol mindig rossz. Lám, lám, a kéjnő is Kaliforniába készül, jó hülye cím, meg kell hagyni, de csak magyarul, így telik a mozi, de aki mindenféle kéjlátványra készül, menjen inkább sétálni, ez megint egy olyan film, amivel a nézők legszélesebb tömegeit lehet megvámolni szórakoztatás ürügyén, ezért aztán nem lehetnek benne szexjelenetek, hogy a fiatalkorúak is megnézhessék. Vissza kell fognom magam, nehogy megint ideológiát véljek felfedezni egy ilyen kis köny- nyed, szórakoztató, színes amerikai filmben, mármint hogyan lehet úgy ábrázolni a társadalmon kívül rekedteket, hogy mégis belülről látszódjanak, meg: noha mindenféle ocsmánysággal vannak teli az amerikai kisvárosok, már magának sem kurválkodhat egy kicsit az ember, meg úton útfélen kirabolnak, ha éppen nem én rabolok ki valakit — azért az élet szép, boldogság, optimizmus meg perspektívák, meg messzire szaladó utak. Ha ideologizáló kedvemben lennék, akkor mondanám, hogy ezt nem is a giccses utolsó jelenet, a „hepiend” közvetíti számunkra, hanem a látvány. Mert a látvány gyönyörű, a táj szép, a kamionok csillog- nak-villognak, az emberek ápoltak, még az ápolatlanok is gusztusosra vannak fényképezve. Továbbá mindenütt meleg szinek, nehogy valami esetleg hidegséget leheljen magából, mert kérem ez egy meleg, derűs ország, még a rablások is olyan viccesek, az erőszak is olyan kedves, miszerint megbocsátható, elnézhető, hiszen amúgy süt a nap — szóval ilyeneket látunk a moziban, mert bizonyos filmesek értik a szakmájukat, s tudják, hogy a moziban a látvány a lényeg, az emberek többsége ugyanis vizuális típus: azt hamar elfelejti, hogy ennek az utcalánynak miért kellett Kaliforniába készülnie, elfelejti bugyuta kalandjait is, csak arra fog emlékezni, hogy úton lenni jó dolog, mert közben süt a nap és mindenféle derűs, kedves stb. események történnek meg az emberrel. Vágyódjunk tehát az utakra. Dehát ne ideologizáljunk, úgysem tehetjük oly hatásfokkal, mint például éz a film, a Kéinö Kaliforniába készül: e( is marasztalnak gyengeségünkért, inkább ismeretterjesszünk: nemrég újból megjelent az Úton című Kerouac-könyv — a sehol-nem-lehetséges, a kirekesztettségérzés, a meg-nem- érkezhetés, az úton-lenni-mégj mindig-jobbság könyve. Nomármost, ebből a könyvből kitéptek egy lapöt ennek a filmnek a készítői, befestették rózsaszínre, a betűket kicserélték egymással, a szavaknak elvették az értelmét, s átalakított idegenforgalmi reklámmá: ez a film. Aki esetleg nem szeret olvasni, csak moziba járni, annak ajánlom a Szelid motorosokat, a Száguldást a semmibe. Azok tudják: úton lenni így, már és még nem lenni sehol, az a halál. B. L. Mischl Róbert a BÉV vezérigazgatója Képtár Szekszárdon A tanonciskolával kezdődött Első éves mezőgazdasági és épületgépszerelő ta nulók az 500-as Szakmunkásképző Intézet tanműhelyében. # Fotó: Läufer László Százéves a hazai szakmunkásképzés Tudományos emlékülés Pécsett
