Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-28 / 116. szám
T Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Világ proletárja!, egyesüljetek! Dunántúli ngpiö IliliiiililiiilHIg Állják a versenyt a magyar élelmiszerek (3. old.) Kivitelezőket várnak gázvezeték-építésre (3. old.) XLI. évfolyam, 116. szám 1984. április 28., szombat Ara: 1,40 Ft V. országos városépítési tanácskozás Pécsett Térségi szemléletet a fejlesztésben „Településpolitikánk és eszközrendszere" — ez a rendhagyóitok tűnő tárgyköre a Pécsett tegnap kezdődött kétnapos V. országos városépítési tanácskozásnak, jelezvén, hogy a mostani rendezvény túlnéz városaink határán. A Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadótermében Szabó János akadémikus, a Magyar Urbanisztikai Társaság elnöke köszöntötte a tanácskozás mintegy 350 résztvevőjét és az elnökségben helyet foglaló Lukács Jánost, a Baranya megyei Pártbizottság első titkárát és Horváth Lajost, a Baranya megyei Tanács elnökét. Szentirányi József, a Pécs városi Pártbizottság első titkára megnyitójában a korábbi tanácskozások tapasztalataira utalva elmondta, hogy ezek jó alkalmat adnak a mindenkori valós gondok megismerésére, megvitatására és a megoldás módjainak a feltárására, s kifejezte azt a reményét, hogy a pécsi fórum az urbanista gondolkodás új állomása lesz, ajánlásai pedig közvetlen segítséget nyújtanak a helyi feladatok megoldásában. Az első vitaindító előadást dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter tartotta, s ebben a településpolitika lényegét vázolta fel. A főbb célkitűzésekről szólva azt emelte ki, mindenekelőtt arra k)ell törekedni, hogy minden településen — városban és falun egyaránt — az élet minősége magasabb szintre emelkedjék, tudomásul véve azt is, hogy e folyamatban mindig lesznek felemelkedő és leépülő települések. Az eszköz- íendszert illetően elmondta, hogy első a politika, amelynek irányt kell mutatnia — ennek a jegyében folyik az új településfejlesztési koncepció kidolgozása. Végrehajtását — ha majd várhatóan a jövő tavasz- szal az országgyűlés is megerősíti — megfelelő, egyszerű, gyakorlatias, b mindenkori igények szerint változtatható rendelkezésekkel kell segíteni. A közigazgatási apparátust alkalmassá és képessé kell tenni a helyileg szabályozott végrehajtásra, s az igényeket mindenkor a helyi, környezeti adottságok maximális felhasználásával kielégíteni. Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese a terület és településhálózat-fej- iesztés irányítási rendszerének a korszerűsítéséről tartott előadást. Abból az alapgondolatból indult ki, hogy a fejlesztés térségi szemlélettel oldható meg nagy társadalmi részvétellel oly módon, hogy a lakosságot minden eddiginél jobban bevonjuk a döntés-előkészítésbe és döntéshozatalba, a végrehajtásba és annak az ellenőrzésébe. Milyen törekvések jelzik a területfejlesztés korszerűsítését? Elsősorban a területi tervezés rendszerét, a hozzá szükséges munkamegosztást kell fejleszteni. Olyan gazdasági szabályozásra van szükség, ami lehetővé teszi a vállalatok, intézmények fokozottabb hozzájárulását az infrastrukturális fejlesztésekhez. Az egész tanácsi gazdálkodás rendszerét meg kell reformálni, pl. bővíteni a helyi tanáDr. Abrahám Kálmán miniszter vitaindító előadását tartja csők saját rendelkezésű pénzeszközeit, növelni a tanácsi gazdálkodás biztonságát, a mostani közvetlen juttatás helyett céltámogatási — pályázati — rendszert kell bevezetni, s a településfejlesztési hozzájárulással növelni a lakosság és a tanács közös érdekeltségét a fejlesztési célok meghatározásában . és végrehajtásában. Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese a településigazgatás új körülményeiről tartott előadásában is a térségben gondolkodás fontosságát hangoztatta mint annak a biztosítékát, hogy a városon és falun élők egyenlőkként részesedjenek a társadalmi juttatásokból. Kiemelten foglalkozott a nyílt város- illetve településpolitika jelentőségével: a lakosság könnyen átlátható és felfogható célokat kapjon, ezekhez tehesse hozzá a maga elgondolásait, azokra figyeljenek is oda. Akikről, s akiknek a nevében döntenek, azoknak legyen lehetőségük a beleszólásra, az ellenőrzésre. „Ha igényt tartunk az állampolgárok munkájára és forintjára — mondotta —, a perspektivikus célokat is velük egyetértésben állapítsuk meg és hajtsuk végre". A társadalmi munka óriási eredményeiről is szólt, megállapítván, hogy a lehetőségeket még mindig nem használtuk ki teljesen, de azért mértéket kell tartani. Túlzott megterhelés nélkül és a többségi szándék tiszteletben tartásával kell a feiadatoKat megállapítani. A vitaindító előadások után a referátumok hangzottak el. Dr. Szűcs István, a BUVÁTI osztályvezetője a környezet és az ember viszonyáról, az emberi tényezőknek a település- fejlesztés gyakorlatában történő érvényesüléséről, dr. Dányi Pál, a Baranya megyei Pártbizottság titkára a településfejlesztés gazdasági, pénzügyi alapjairól és lehetőségeiről, Paksy Gábor, a Városépítési Tudományos és Tervező Intézet igazgatóhelyettese a települési tervek összehangolt rendszeréről, mint a politika megvalósításának az eszközéről, dr. Serény i Sándor, az ELTE állam- igazgatási jogi tanszékének tanszékvezető Egyetemi tanára pedig az államigazgatás és településfejlesztés kapcsolati rendszeréről, az önkormányzatról, öntevékenységről és társulásról beszélt, maid megkezdődött a vita, amely ma folytatódik. H. I. Dr. Szentistványi Gyuláné átadja a Nemzeti zászlót Potyondi Jánosnak Fotó: Lauter László Nemzeti zászlót kapott Mázaszászvár 1975. január 1-én lett nagyközség Mázaszászvár. A nagyközségi közös tanácshoz tartozik még Kárász és Vékény is. A községek lakóinak társadalmi összefogását, munkáját ismerték el tegnap délután Nemzeti zászlóval. A népfront legmagasabb kitüntetése átadásának színhelye is stílusos, mondhatnánk jelképes volt: az iskolának abban a tornacsarnokában tartották, amely szintén a társadalmi összefogás eredményeképpen jött létre. Pál Lajos, a Hazafias Népfront mázaszászvári nagyközségi Bizottságának elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Potyondi János, a mázaszászvári Nagyközségi Tanács elnöke összegezte azt a munkát, amit a lakosság végzett. Csak egy-két példa: elkezdődött a szervezett lakásépítés, új egészségügyi létesítmények, új ABC, posta, takarékszövetkezet épült az utóbbi időben. 1981-ben elkészült az óvodai foglalkoztató, s azóta — nem kis eredmény —, minden óvodáskorú gyermeket el tudnak helyezni. Természetesen megemlítette az új tornatermet. Létrehoztak egy bányászati kiállítótermet és társadalmi ösz- szefogással elkezdődött a szászvári vár föltárása. A lakosság összefogása idén sem kisebb, mint az elmúlt évben_: márciusban szerveztek egy hasznosanyag-gyűjtési akciót, amelynek bevételét az új tornaterem fölszerelésének megvásárlására fordítják. Dr. Szentistványi Gyuláné, az MSZMP KB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, országgyűlési képviselő az alkotó-, termelőmunkában élenjáróknak fejezte ki elismerését. Hangsúlyozta, hogy valamennyi tisztességes ember cselekvő erejének egyik éltető forrása a haza szeretete, a közös érdekeken, kölcsönös megértésen alapuló nemzeti egység. Mázaszászvár és a két másik község lakói is erről adtak jó példát mindenkinek, s ezzel érdemelték ki a Hazafias Népfront társadalmi munkát elismerő legnagyobb kitüntetését, a Nemzeti zászlót. Gyerekeinknek is így mutathatunk példát, s nemzeti értékeinket, nemzeti becsületünket így tudjuk, ezzel a tisztességes munkával, eredményekkel növelni. Ezután dr. Szentistványi Gyuláné átadta a Nemzeti zászlót Pál Lajosnak, majd bejelentette, hogy a község megkapta az ezzel járó 1,5 millió forintot is, amivel a község további fejlesztéséhez kívánnak hozzájárulni. Ezután dr. Hazafi József, a Baranya megyei Tanács titkára gratulált a község lakóinak, s külön is kiemelte az Északi Bányaüzem dolgozóinak munkáját, akik tavaly 106 százalékra teljesítették a tervet. Bejelentette, hogy Baranya megye Tanácsa egymillió forintot ad a mázaszászvári tanácsnak. Ezután dr. Sasvári László, a megyei pártbizottság osztályvezetője kért szót, majd fölolvasták Mérei Emilnek, a Mecseki Szénbányák vezérigazgatójának gratuláló táviratát. A Nemzeti zászló átadásának ünnepsége a Szózattal ért véget. D. Cs. Kiváló Vállalat a Baranya megyei Lapkiadó Az MSZMP pártgazdasági és ügykezelési osztálya és a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozóinak Szakszervezete Elismerő Oklevéllel tüntette ki a Baranya megyei Lapkiadó Vállalatot az 1983. évi kimagasló eredményeiért. Az elismerő dokumentum átadására tegnap délután került sor Pécsett a Mozgalmi Ház dísztermében. Hársfai István, a vállalat szakszervezeti bizottságának elnöke köszöntötte Karvalics Lászlót, az MSZMP KB agitá- ciós és propaganda osztályának helyettes vezetőjét, Rajnai Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkárát, Till Imrét, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatóját, Kovács Andrást, a Nyomda- és Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szak- szervezetének szakmai elnökét, valamint az ünnepség számos résztvevőjét, közöttük a Tolna, a Somogy és a Zala megyei Lapkiadó Vállalat vezetőit. Varga János joghallgató Simon Lajos: Csak úgy a szívemben című versét mondta el majd a Kodály gimnázium kamarakórusa adott műsort. Braun Károly, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Karvalics László, az MSZMP KB helyettes osztály- vezetője átadta az oklevelet Braun Károly igazgatónak. Till Imre vezérigazgató dr. Dunai Imre újságírónak és Csí- csók János hirdetési csoport- vezetőnek átnyújtotta a Kiváló Munkáért minisztertanácsi kitüntetést. A Kiváló Dolgozó elismerést dr. Mészáros Attila újságíró és Kajsza Józsetné, a Lapkiadó Vállalat dolgozója vette át. Az oklevélátadó ünnepség a Pécsi Zeneiskola kamaraegyüttesének műsorával fejeződött be. Ezt követően Braun Károly, a Baranya megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója fogadást adott, melyen Rajnai József, a megyei pártbizottság titkára a Braun Károly igazgató ismertette a vállalat eredményeit megyei pártbizottság üdvözletét tolmácsolta, s további eredményes munkát kívánt a Lapkiadó dolgozóinak, a lapterjesztésben részt vevőknek és az újságíróknak. Poháfköszöntőt mondott Till Imre, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója. Nagy István
