Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-27 / 115. szám

1984. április 27., péntek Dunántúlt Tlapiö 3 Május másodikon reggel Hagyományos, megbízható ételek Várják a vendéget a három tónál Orfű és három tava a nyárra vár. De vár-e a nyári vendégekre a három tó ven­déglátása? 7 óbüfé. Termésköfal, fel­irat, feljárat. A felirat sze­rint: sülthal, debreceni, virsli kapható és nyitvatartás 6-tól 10-ig. A feljárat pedig Mé­száros Istvánná szerződéses üzletébe vezet. Az épülettől kicsit odébb egy ötlet valósul meg. Mészárosné kocsija nyitott ajtóval áll és rádiója éttermi zenekar hatásával szórja a zenét. Olcsó, han­gulatos. Az üzlet vezetője szerint: — Helybeliek vagyunk, s tudom, mi kell a vendégek­nek, a helyieknek is, a csak nyárra orfűieknek is. Szóval lesz halászlé szabad tűzön, meg bográcsgulyás. Odalent a faluban a Klub- vendég lő is szerződéses üz­let lett. Borka Gyula üzletve­zető: — Idén megnyílik az alsó kerthelyiség, ami tavaly zár­va volt. Áru lesz, sör is, me­leg ételt is főzünk. Újabb vendéglátó üzlethez menet kereskedelmi hírt is hallunk: az orfűi ABC-ben az idén ismét lehet majd mű­szaki árut előre rendelni. Ré­gen népszerű volt, később megszüntették. Most nem kell majd például a hűtőgé­pet Pécsett megvenni, s fu­vart fizetni. Horgászbülé. Néhány ven­dég már könyököl a sör mel­lett és az örök témáról, a nagy halfogásról beszél. Kudlacsek Ferencné bérlő: — A tavalyihoz képest az áruválaszték Leó-krémmel bővül. Továbbá minden ha­gyományos ételből lesz ele­gendő. Kisgomba büfé az új strandnál. Múlt nyár végén nyílott, ez lesz tehát az első teljes nyara. — Hurka, kolbász, pecse­nye, sülthal — mondja Ta­kács József, a tulajdonos — Maradjunk csak a hagyomá­nyoknál. Az elegendő vá­laszték, ha jóízű és tisztán, tisztességesen szolgáljuk fel. Április második felében készült ez az idényelőtti gyorskörkép. A többi üzlet még csak készülődött: a ta­nács szerint három új ma­gánvendéglő, illetve büfé megnyitása várható. De a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat is nagy gonddal szervezi az idei orfűi nyarat. F. D. Ez lesz a Skála Metró Bajcsy-Zsilinszky úti bejárata Nyit a Skála Metró Uj vezetők a megyei tűzoltó­parancsnokság élón A Skála Metró ötszintes épület. A körúti bejáraton kí­vül közvetlenül az aluljáróból is megközelíthető. Itt lent van az 1400 négyzetméter alapte­rületű Supermarket, ahol a vá­sárlók mindig találhatnak a jövőben valami újdonságot. A Győri Húsipari Vállalat csak a Metrónak szállítandó egyedi termékei, a tizenkétféle len­magos kenyér, a több mint harmincféle fűszerkeverék, a különleges szépségű üveg- és porcelánáru és a házias jelle­gű termékek biztos vonzerőt jelentenek. Az utcaszinten a férfi, női, gyermekdivatáru, könyv és hanglemez árusítása történik. Ezen az osztályon arra töre­kedtek. hogy a standard vá­laszték mellett nagyobb arány­ban biztosítsák az egyedi, kis­szériás termékeket. Ennek ér­dekében a szállító partnerek között gmk-k, iparművészek, magántermelők és a termelte­tésbe bevont divattervezők is helyet kaptok. így állandó jel­ÚJSÁGHÍR: Kosteleczky Sándor ezredes nyugállo­mányba vonulását követően a Baranya megyei Tűzoltó­parancsnokság parancsnoká­vá Török Béla alezredest, parancsnokhelyettesévé Pfeif­fer Márton őrnagyot nevezték ki. * Gyakran megfordulok a pé­csi tűzoltólaktanyában, évek óta tart a munkakapcsolatom Török Bélával és Pfeiffer Már­tonnal. Mindketten fiatal em­berek. — Hogyan lettek tűzoltók? TOROK BÉLA: — Véletlenül. Érettségi után Szigetváron dolgoztam és egy tűzvédelmi ellenőrzéskor a szemlét végző tűzoltótiszttel so­kat beszélgettem munkájuk­ról. Jelentkeztem. Újonc (vonu­lás) tűzoltóként 1960. április 1-én kezdtem azzal a lehető­séggel, hogy jelentkezhetek a Tűzoltótiszti Iskolára. A 20. születésnapomat már ott ünne­pelhettem. Tetszett, érdekelt a munka. A tisztiiskoláról kikerül­PF El FF ER MARTON: — Apám hivatásos tűzoltó volt, gyerekkoromban tűzoltó- laktanyában laktam. Azt hi­szem, nem kell magyarázni, hogy milyen hatással volt rám a tűzoltóság, az életük, a munkájuk. A gépipariban vi­szont addig jártak ecsetelni a honvédtiszti pálya szépségeit, hogy megváltoztattam szándé­komat. Katonatisztnek azonban nem kellettem a szemüvegem miatt, amit kisiskolás koromtól viselek. — Csalódott? — Nem esett jól de nem omlott össze bennem a világ. 1969-ben jelentkeztem Pécsett tűzoltónak. Őrmesterként a vo­nulás állományban kezdtem. Még az évben jelentkezhettem a Tűzoltótiszti Iskolára, majd egy év előkészítőt követően öt évre Moszkvába kerültem, a tűzoltómérnöki egyetemre. Baranyában ő volt az első — az országban az első öt között — aki tűzoltómérnök lett. Hazatérve a tűzoltási szol­gálati vonalon kezdte, majd a 1960-ban alig volt néhány tűzoltótiszt Baranyában, ma a felsőfokú végzettségűek száma 19, és a vonulás állomány majd fele rendelkezik középfo­kú végzettséggel vagy szak­mával. A különböző szakmák­nak nemcsak a tűzoltásnál, hanem a mind gyakoribb mű­szaki mentésnél veszik igazán hasznát. — A jövőben is az anyagi lehetőségek szabják meg, hogy milyen új technikát kapunk, és elhelyezési lehetőségeink meny­nyit változnak _ mondja Tö­rök Béla. — örülünk, hogy épül a szigetvári tűzoltólakta­nya. Terveink között szerepel egy új laktanya Mohácson is. Reméljük nemsokára megyénk is kap 45 méteres, emelőkosa­ras járművet. — Az idei esztendőt az or­szágos parancsnokság a lakó- háztüzek megelőzése évének nyilvánitotta. Ezzel kapcsolat­ban mi a tűzoltóság, és mi a lakosság feladata? — Minden lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy ve alhadnagyként, őrségpa­rancsnokként nagyon jól érez­tem magam Szigetváron, ahol később tűzmegelőzési terüle­ten is dolgoztam. így megis­merhettem a tűzoltóság két alapvető szakterületét. Török Béla életében ismét­lődnek a hetesek: ennyit töltött Szigetváron, ennyit a megyei parancsnokságon, tűzmegelő­zési szakterületen, ennyi ide­ig volt a Baranya megyei Ta­nács V. B. igazgatási osztá­lyán összekötő tiszt, onnan ke­rült vissza a megyei parancs­nokságra parancsnokhelyettes­nek 1981-ben. megyei tűzmegelőzési csoport főelőadója, aztán vezetője lett. * Hogy milyen minőségi válto­záson ment át a tűzoltóság az utóbbi negyed évszázad alatt? Török Béla belépésekor még igencsak gyenge volt az elhe­lyezésük, az ellátottságuk, a technikai színvonal. Az általá­nos fejlődéssel lépést kellett tartaniuk, az anyagi lehetősé­geikhez mérten. Ez a lépéstar­tás vehető észre náluk anya­giakban (elhelyezésben és fel­szereltségben), létszámban és felkészültségben. megismertessük a tűzvédelmi és megelőzési tudnivalókat, hogy rábírjuk a lakosságot a tűzvédelmi szabályok betartá­sára. Ezt kényszerítő eszközök nélkül, meggyőzéssel, figyelem- felkeltéssel szeretnénk elsősor­ban elérni. Pfeiffer Márton hozzáteszi: — A nemrég létrehozott Ba­ranya megyei Tűzvédelmi Pro­pagandaalap is a megelőzést, a felvilágosítást tekinti a leg­fontosabbnak, mivel szakmai körökben Baranyát „tüzes" me­gyeként tartják számon. Murányi László ződés értelmében állandóan tudnak adni külföldi piacra ké­szülő extra minőségű öltönyö­ket, zakókat és nadrágokat. A műszaki osztályon olyan be­rendezésekkel találkozhatnak a vásárlók, amelyek másutt hi­ánycikkek: személyi számító­gépekkel és hozzájuk való programokkal, videomagnókkal és -rendszerekkel, telefonos üzenetközvetítőkkel és társaik­kal. Az első emeletre kerültek a férfi- és női cipők finom kon­fekció, méter-lakástextil, fotó és ajándék, finomkozmetika, női és gyermekkonfekció. Itt is szintén a magasabb vásár­lói igények ellátására vállal­koznak. Egymással harmonizá­ló öltözeteket, ágynemű-, füg­göny- és étkezőgarnitúrákat hoznak forgalomba. A második emelet egészét betölti az étterem. Az áruház nyitvatartása alatt a vevők és a személyzet ellátását biztosít­ja. Zárás után pedig vendég­látóegységként üzemel majd. Az impozáns Skála Metró bizonyára minden benne meg­forduló tetszését elnyeri. Hi­szen gyönyörűek az üvegfalai, esztétikus a fényesen nikkele- zett és sötétbarnára pácolt berendezése, a márványpado­zata. Az osztályokat hagyomá­nyos, és mozgólépcsővel is meg lehet közelíteni. Felhív­juk a figyelmet: parkolási le­hetőség az áruház környékén nincs, az ide tartók metróval, busszal, vagy villamossal jöhet­nek. A másik: üzleti fogásként úgy tervezték, hogy a hiány­cikkek egy részét nem nyitás­kor hanem később, folyamato­san rakják ki a pultokra. En­nek ellenére mindenkinek ér­demes lesz felkeresnie az új áruházat. A nyitás: május má- sodikán, reggel nyolc órakor lesz. Ádám Erika A képen: Pfeiffer Márton, mellette Török Béla Ma még rumlis az üvegpalota környéke, de a nyitásra mindenütt rend és tisztaság fogadja a vásárlókat. leggel biztosítani tudják, hogy butikóruik a mindenkori divat­tal lépést tartsanak, vagy meg­előzzék azt. Egyedi öltözék­kiegészítőket, matricázást és helyszíni monogramozást is vállalnak azonnali elkészítésre. A galériát utólag tervezték, ezért belmagassága csupán 2,7 méter. Itt a sportszereket, sportruházatot — Méta és Se­nior termékcsaládok —, férfi­konfekció híradástechnikai részleg kapott helyet. A férfi­aknak a VOR-ral kötött szer­B udapesten, a Marx té­ren a volt MÁV-épület területét 1975-ben meg­vásárolta a Skála Coop. A töb­bi pályázót elrettentette a ma­gas telekár. A Skála felméré­sei azt bizonyították, hogy mindenképpen kifizetődő lesz nekik a belváros szívében üze­melő áruház, hiszen a tömeg- közlekedési csomópont met­széspontjában fekvő bevásár­lóközpont nemcsak az átutazó, hanem a környékbeli vásárlók érdeklődésére is számíthat. A kezdeti gyors építkezés az utóbbi években lelassult. Az üvegpalota üvegei nem vol­tak megfelelőek, lassan haladt a metróépítés és az import­korlátozás sem siettette éppen a munkát. Az áruház most már átadásra kész. Az emeleti eladó-terekben ma még ez a helyzet...

Next

/
Thumbnails
Contents