Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-26 / 114. szám

1984. április 26., csütörtök Dunántúlt napló 5 A megyei tanács vb előtt A pécsi belvárosi rekonstrukció Szervezetten, összehangoltan Nem lehet lemondani a város értékeiről A Baranya megyei párt-végrehajtóbizottság tavaly november 29-i állásfoglalásában rögzítette a pécsi belvárosi rekonstrukció­val kapcsolatos álláspontját, s a legfontosabb feladatokat. Most a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága előtt számolt be a városi tanács a belvárosi rekonstrukció buktatókkal nehezí­tett, de ma már eredményeket is felmutató folyamatáról. V. országos városépítési tanácskozás Pécsett A Magyar Urbanisztikai Társaság — a Baranya me­gyei és a Pécs városi Párt- bizottság, a Baranya megyei és a Pécs városi Tanács, va­lamint a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola támogatásá­val — április 27-én és 28-án — tehát holnap és holnap­után —, Pécsett rendezi meg az V. országos városépítési tanácskozást, amely tárgy­köre településpolitikánk és eszközrendszere lesz. Az eseményen való részvé­telüket 350-en jelezték, olyan szakemberek, akik akár a ta­nácsi szférában, akár egyéb területeken foglalkoznak fő- hivatásúan az urbanisztika — illetve jelen esetben a tá- gabb értelmű településpoliti­ka — kérdéseivel. A tanács­kozás bevezető előadásait dr. Ábrahám Kálmán építés­ügyi és városfejlesztési mi-' niszter, Cravero Róbert, az Országos Tervhivatal elnök- helyettese és Buda Gábor, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának az elnökhelyettese tartják. Ezt követően hangza­nak el a vitaindító referátu­mok. A kétnapos tanácskozás résztvevői holnap délután városnézésen vesznek részt és közelebbről is megismerked­nek a Ivov-kertvárosi Apáczai Csere János Nevelési Köz­ponttal. A tanácskozás más­napján folytatódik a referá­tumok fölötti vita, majd a program az ajánlások elfo­gadásával ér véget. gy napot Pécsért' A kitüntetettek egy csoportja az ünnepségen Fotó: Maletics Kerpel-Fronius Ödön (1906-1984) Czeníe Gyula tanácselnök a jelentéshez fűzött szóbeli ki­egészítésében lehetségesnek mondto a rekonstrukció gyorsí­tását, de hogy szabod-e gyor­sítani, arra tagadó választ adott, mondván: a felújításra szánt pécsi lakásoknak az 5 százaléka van a rekonstrukciós területen, de ezek a rendelke­zésre álló pénz 30 százalékát viszik el. Feltette a kérdést: va­jon szabad-e az egész belvá­rost az eredeti állapotában helyreállítani, erőltetve olyan munkákat, amelyeknél a felújí­tás költsége a többszöröse egy új építésnek. „Ebben a kér­désben — mondta — még sen­ki sem mert állást foglalni. Mi sem!" A továbbiakban azt fej­tegette, hogy Pécsett túl sok a műemlékileg, városképileg vé­dett épület, emiatt a velük já­ró kötöttség is, ami többletkölt­séget jelent mindenkinek. Erre alapozva javasolt újabb mű­emléki felülvizsgálatot, netán a műemlékek számának az indo­kolt csökkentését. A vitában elsőként felszólaló dr. Laciké László, az ÉVM épí­tészeti és településrendezési főosztályának a helyettes veze­tője megállapította, hogy a történelmi városrészek rekonst­rukciója európai' méretű gond hazánkban, a pécsi az első ta­nács, ami ennek a Komplex kezelését és megoldását vállal­ta, tudván, hoqy ennek nem­csak szép oldalai vannak. Nem annyira a folyamat gyorsítását, mint inkább a munka szerve­zettebbé és koncentráltabbá tételét tartotta fontosnak. A vé­dettséget illetően pedig elmon­dotta : Pécs értékeire vigyázva naqyon meaaondolandó. hogy a védett éoületek számának a csökkentésével inró mai mea- takarítás ürüqyén vállalhat­juk-e az utókor előtt a veszte­séget, amit okozunk. Dr. Kisvári András — egye­bek közt ezt mondta: „A leg­nagyobb baj az egész folya­matban a szétszórtság, s nem igaz, hogy csak így lehet ezt csinálni: minden utcában és sokáig. Erre nincs elfogadható magyarázat!" Dr. Diólási La­jos rámutatott: „Annak idején a városfal kiszabadítása nagy áldozattal járt, de ma már tud­juk, hogy ez progresszív lépés volt. Ez is bizonyítja, hogy nem mondhatunk le eqyetten érté­künkről sem. A műemlékek Pécs gyökerei, amelyektől könnyen megszabadulhatunk, de amit elkövetnénk, az jóvátehetet­len ..." Ö is, csak úgy, mint Gálfi István a tapasztalható szervezetlenség felszámolását, a munkák összehangoltságát, a felújitások színvonalának a ja­vítását szorgalmazta. Tóth Zol­tán megyei főépítész a belvá­rosban kialakítandó lakás- naqyságokkal kapcsolatban an­nak a nézetének adott hangot, hogy őzt mindenkor az épüle­tek tényleges adottságai hatá­rozzák meg, lévén ez a legol­csóbb megoldás. A műemlékek intézményes csökkentése — fi- qyelmeztetett — a belvárosi re­konstrukció pénzügyi feltételeit, iqy magát a rekonstrukciót is befolyásolhatná. Dr. Geisz Mihály, a Baranya megyei Pártbizottság gazda­ságpolitikai osztályának a ve­zetője rámutatott arra, hogy a megyei párt-vb úi állásfogla­lása a mai feltételekhez igazo­dik, a benne foglaltak végre­hajtása pedig jó irányban ha­lad. Javasolta: mielőbb dönt­sön a város a koncepcionális kérdésekben, hozza létre a már a miniszteri programban is ja­vasolt fővállalkozói rendszert, a koordinációs bizottság pedig a külső szervek felé is érvénye­sítse az akaratát. A vitát Horváth Lajos meqyei tanácselnök foglalta össze, meaállaoítván: a testület erő­síteni akarja a városi tanács szándékait abban, hoqy a re­konstrukció aazdáiaként bát­rabban. szervezettebben és tel­jes felelősséggel tartsa azt kéz­ben. Rámutatott arra is, hogy a közvélemény azért is kíséri fokozott figyelemmel ezt a mun­kát, mert kevesebb szétszórt­ság révén több eredményt sze­retne látni. A vb javasolta, hogy a városi tanács végre­hajtó bizottsága vizsgálja meg a belvárosi rekonstrukció előké­szítésének, lebonyolításának a fejlesztési lehetőségeit, szerve­zeti módosításának az irányait és döntsön a szükséges változ­tatásokról, indokoltnak tartja a PIK építőipari részlegének az önelszámoló egységgé szerve­zését, továbbá az építési terü­letek számának a csökkentését a tömbszerű felújítás elvét ér­vényesítve. Társadalmi kollektívák Negyedszázada indult az „Egy napot Pécsért” mozgalom, mely szervesen illeszkedett a szocialista brigádmozgalomba és hozzájárult a város fejlődé­séhez. Múlt évben 76,5 millió fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek Pécsett. Ehhez az ösz- szeghez a különböző vállalatok és szövetkezetek a saját fej­lesztési alapjaikból 5,3 millió forinttal járultak hozzá. így az előző évhez képest közel húsz százalékkal növekedett a tár­sadalmi munka forintban kife­jezhető összege. Ez pedig több mint egymillió munkaórát je­lent. így egy pécsi lakosra jutó társadalmi munka értéke 441 forint, szemben a korábbi év 339 forintjával. A városkörnyéki községekben tavaly 45,3 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek, míg az 1982-es esztendőben 11,4 millió forintnyit. Itt egy la­kosra 2513 forint értékű mun­kát számoltak el. Pécs város területén lévő vál­lalatok, üzemek, intézmények és szervezetek közül a múlt év­ben 106 vett részt a környezet szépítő, fejlesztő és üzemeltető munkában. Közülük legtöbbet segített a két bánya — 17,2 millió forintra becsülték mun­kájukat Őket követi a Hőerő­mű, a DÉDÁSZ, a Bőrgyár, a Posta, a BÉV, a Pécs és vidéke Áfész kollektívája. Kiemelkedő munkát végeztek a tanácsi vál­lalatok között a PIK, a Kerté­szeti és Parképítő Vállalat, a PETAV. Ezért a Pécs városi Tanács az elmúlt évben végzett társadalmi munkákban jeleskedő 644 bri­gádnak és kollektívának, illetve 520 személynek ítélte oda a ta­nácsi kitüntetés arany, ezüst és bronz diplomáját, illetve ha­sonló fokozatú plakettjét. Száz­munkások, kitüntetése hét szocialista brigád kapott cí­merrel díszített brigádnaplót. A kitüntetések többségét a május 1-i ünnepségek kereté­ben adják át. A kiemelkedő eredményekkel dolgozó kollek­tívák pedig tegnap a pécsi Vá­rosi Tanács nagytermében ren­dezett ünnepségen vették át a kitüntetéseiket dr. Molnár Zol­tán általános elnökhelyettestől. A kollektívák meghívott képvi­selői előtt Kárpáti Ferenc, a társadalmi munkát szervező bi­zottság elnöke méltatta a vá­rosfejlesztésben kifejtett tevé­kenységet. A. E. Kerekasztal- konferencia új epevizsgálati módszerekről A Pécsi Akadémiai Bizottság Gastroenterológiai Munkabi­zottsága és a Baranya megyei Kórház röntgenosztálya rende­zésében tegnap a PAB-szék- házban kerekasztal-konferenciát tartottak az epeműtétek utáni vizsgálati módszerről. Az epe­hólyagműtét után ugyanis sok beteg küszködik továbbra is panaszokkal, hogy ezeket mi okozza, és hogy szükséges-e újabb műtét vagy sem, ennek megállapítására az utóbbi években legalább hatféle vizs- aálati módszert dolgoztak ki. A tegnapi konferencián a vizs­gálatokat végző szakemberek bemutatták, az egyes módsze­rekkel .milyen eredményeket ér­tek el, megvitatták, ezek kö­zül melyik a leghatásosabb, a leggazdaságosabb eljárás. Kerpel-Fronius professzor, akadémikus halálával pótolha­tatlan veszteség érte a magyar tudományos életet és ezen be­lül a csecsemő- és gyermek- gyógyászatot. A kiváló klinikus, kutató és oktató maradandót alkotott. Kiterjedt munkásságá­nak érékeit, színes egyéniségét világszerte ismerték és tisztel­ték. Alapvető felismerései a csecsemő- és gyermekgyógyá­szat fejlődésében jelentős sze­repet játszottak. Kerpel-Fronius professzor 1906 januárjában született. Egyetemi tanulmányait Buda­pesten, Münchenben és Bécs- ben végezte. 1927—30-ig a Budapesti Élettani Intézetben demonstrátor, 1946-ig a Buda­pesti Gyermekklinikán gyakor­nok, tanársegéd, majd adjunk­tus. 1933—1941 a só- és víz- háztartás klinikai és kísérletes elemzésének periódusa, mely a Rockefeller-ösztöndíjas bostoni tanulmónyútjával kezdődött. E periódus munkássga kiterjedt nemzetközi és hazai elismerés­sel párosult. 1946-ban nevezték ki a Pécsi Orvostudományi Egyetem Gyermekgyógyászati Tanszékére egyetemi tanárnak. 1966-tól 1975-ig a Budapesti II. sz. Gyermekklinika és az Országos Csecsemő- és Gyer­mekegészségügyi Intézet igaz. gatója. Mit hoz a jövő? A kérdés minden szempontból érdekes; vajon lehet-e, érdemes-e prog­nosztizálni az elkövetkezendő­ket, a valószínűt? S mivel je­len esetben a népesség alaku­lása, mozgása témakörben rendeztek Pécsett tudományos szemináriumot, a témára vo­natkoztatva mindenképpen igennel kötelességünk felelni. Ugyanis a népgazdaság szin­tű tervezés egyik támpontja a népesség alakulása. A ren­dezők, a TIT, az MTA Regio­nális Kutatások Központja és a KSH Népességtudományi Ku­tató Intézete a kétnaposra tervezett szeminárium színhe­lyéül a TIT Bartók Béla klub­ját választották. Alkalmunk volt néhány részt­vevővel beszélgetni. Dr. Mo- nigl István, a KSH Népesség­tudományi Kutató Intézetének igazgatója az alábbiakat mon­dotta : — A tudományos tanácsko­zás célja, hogy korunk egyik legátfogóbb folyamatának, az urbanizálódásnak azon moz­gásformáit helyezze az érdek­lődés középpontjába, melyek térbeli elmozdulá'ssal járnak. A témakör komplex voltát, sok­színűségét tükrözik az előadá­sok, melyek a népesség terüle­ti mobilitásának főbb jellem­zőivel, a vándorlási hipotézi­sek megalapozhatóságával, a népqazdasági tervezés és a területi népesség-prognózisok kapcsolatával, vagy éppen az ingázások prognosztizálásának tapasztalataival és lehetősé­geivel foglalkoznak. Lehetősé­get kívánunk nyújtani arra, hoqy széles szakmai körben, a különböző tudományágak kép­viselői és a gyakorlati tervezés szakemberei áttekintsék a proanosztizálásnk feltételeit és korlátáit, ki jelöljék a jövőbeni teendők körét, kutatási felada­tokat. Hogy miért éppen Pé­csett tartjuk? Egyrészt az MTA Dunántúli Tudományos Intéze­tének e témakörben úgymond alapvető szerepe van, másrészt közvetlen partnerünk, a KSH Baranya megyei Igazgatósága Kerpel-Fronius professzor életének jelentős szakasza volt a pécsi 20 esztendő. Bár 1946- ban már jelentős eredmények birtokában vette ót a klinika vezetését, a legtöbbet és leg­értékesebbet tulajdonképpen Pécsett alkotta. Az eredmények közül kiemelendő a csecsemő- kori toxicosis, a sorvadás kór­élettanának mélyreható elem­zése. E fundamentális megálla­pítások nem kis szerepet ját­szottak a bélhurut okozta cse­csemőhalálozás rohamos javu­lásában. 1951-ben Kossuth-dí- jat kapott és ezt követően még számos hazai és külföldi elis­merésben részesült. A pécsi 20 év kétségkívül jó tükre -a kutatói lendületnek, a munkásság terjedelmének, és az egész kutatói élet eredmé­nyességének. Kerpel-Fronius professzor betegágy melletti magatartásának stílusjegyei igen ösztönző hatással voltak a munkatársakra, értelmet, színvonalat és érdeklődést kényszerítettek a környezetre. Hatott továbbá emberségével, megértő magatartásával, szé­les skálájú érdeklődésével és műveltségével. A tanítványok tevékenységükben, szemléletük­ben tovább éltetik Kerpel-Fro­nius professzor emlékét, vala­mint szintet és ösztönzést je­lentő életpéldáját. is tudományos értékű munká­kat tett az asztalra. A tegnap délelőtti előadá­sok sorában Kovács Tibor, a KSH főosztályvezető-helyette­se ,,A népesség területi moz­gásának főbb jellemzői az el­múlt 30 évben és valószínű jö­vőbeni vonósai" címmel tar­tott előadást. A szünetben a következőket nyilatkozta: — Vallom, hogy a népesség mozgása nem fog csendesül­ni, majdhogynem állandó szin­ten marad. Célként kell meg­fogalmaznunk, hogy a főbb vonzerőt ne a megyeszékhe­lyek, a főváros, és néhány nagyváros jelentsék, hanem a kisebb regionális közoontök a ma 10—15 ezres lélekszámú kisvárosok, nagyközségek. Ép­pen ezért a területfejlesztés feladata e regionális kisköz­pontok infrastruktúrájának megteremtése, teljessé tétele. Nem hiszem továbbá, hoay meg fog állni a községek kö­zötti erőteljes differenciálódás, azaz továbbra is lesz „Gyűrű­fű”, — de lehetnek új Sátorhe­lyek is. Le kell számolnunk a kisközségekhez fűződő nosztal­giával, de amíg ott élnek, addig az alapvető ellátást biz­tosítanunk kell. Dr. Novák Zoltán, a KSH Baranya megyei Igazgatósá­gának vezetője: — Mi a megyéknél kisebb területi egységek népesség­előrejelzésére tettünk kísérle­tet Baranya megye példáján. Becsléseink szerint 1980. janu­ár 1-től 2000. január 1-ig Baranya össznépessége 2 százalékkal, hozzávetőlegesen 8—9000 fővel csökken, Pécs népessége 15 százalékkal, a vidéki városoké 9 szá­zalékkal nő, egyidejűleg köz­ségeink 22 százaléknyi lakos­ságukat vesztik el. így Pécsnek az ezredfordulón közel 200 000, Komlónak 35 000, Mohácsnak 22 000, Siklósnak 14 000 Szi­getvárnak 14 000 lakosa lesz. K. F. H. I. Maurer Dóra kísérleti filmjei a Kossuth klubmoziban Maurer Dóra grafikáival, festményeivel 1977-ben az Ifjúsági Házban. 1979-ben a Pécsi Galéria Színház téri termében találkozhattunk, de számos pécsi csoportos ki­állításon is részt vett munkái­val. Képzőművészeti tevékeny­sége mellett 1973 óta készít filmeket elsősorban a Balázs Béla Stúdió kísérleti szekció­jában. Bemutatásra kerül: „Rela­tív lengések, 1973", „Időmé­rés, 1973—80”, „Emlékezés, 1977", „Kalah, 1980", „Trio­lák II, 1980", „Hétpróbo, 1981—82", „Térfestés, 1982- 83". A mintegy háromórás anyagot két részben, 1984. április 27-én, pénteken dél­után 3—5 óra között és áp­rilis 28-án, szombaton 10— 13 óra között vetítik le. E programmal a Pécsi Ga­léria megkezdi a Balázs Béla Stúdió kísérleti filmjeinek be­mutatását. Az év további ré. szében folyamatosan műsor­ra tűzik az elmúlt években elkészülj alkotásokat. Népességkutatók tudományos szemináriuma Kétszázezres Pécs 2000-ben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents