Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-25 / 113. szám
1984. április 25., szerda Dunántúli Tlanlfl Új tűzkár- becslési eljárás Á biztosító kárszakértői állapítják meg a kár tényleges összegét Még az elmúlt évben is tetemes különbségek mutatkoztak a Tűzoltóság és az Állami Biztosító tűzkárstatisztikáinak kárösszeg rovataiban, így e két szerv megállapodásra jutott, hogy ez év január elsejétől új tűzkárbecslési eljárást vezetnek be, és a tűzeseteknél bekövetkező anyagi károkat az ÁB kárszakértői állapítják meg. Mennyiben új az érvényben lévő tűzkárbecslési eljárás és a változások kapcsán mire kell ügyelnie a lakosságnak, ha tűzkár éri ? — kérdeztük Kovácsáé Tímár Ildikót, az Állami Biztosító Baranya megyei Igazgatósága lakossági osztályvezetőjét. Az új rendszerben a biztosított és a nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett tűzkárt is az ÁB kárszakértői állapítják meg. A nem biztosított vagyontárgyak esetében mindig a kár pillanatában megállapítható, valóságos érték a mérvadó, például épületek, gépek, berendezések esetében a műszaki becsléssel állapítják meg a kárt azok piaci és forgalmi értékét figyelembe véve. A megsemmisült vagy károsodott anyagok, áruk, készletek kárértékének megállapításánál az újrabeszerzési ár az irányadó, de a műértékek és különböző értékek kárát is forgalmi áron számítják. A biztosított vagyontárgyak esetében részletes felvilágosítást ad a kötvény feltételeinek tanulmányozása. Tehát: anyagok, készletek és áruk újrabeszerzési áron kerülnek kifizetésre. Eltérés van a lakóépületek és az ingósági károk megállapításában, aszerint, hogy azokat milyen biztosítás védi. Az új lakásbiztosításoknál a lakóépületeket új értékben téríti a biztosító. Az ingósági károk és a régi lakásbiztosítások alapján az épületkárokat is csak a kár időpontjában meglévő értéken térítik, totálkár esetén avultsági érték- csökkenést vesz figyelembe a biztosító. Részleges kár esetén a helyreállítási, illetve a javítási költséget térítik, de ha a termék saiót előállítású, akkor termelői, illetve önköltségi áron fizetnek a biztosítottnak. Arány- lagos kártérítés alapján fizet az ÁB az új és réai biztosítás esetén is, ha a tényleges szobaszám több, mint a biztosításban felvett szobaszám. Csökkenhet a kártérítés akkor is, ha súlyos gondatlanság miatt részben mentesül a biztosító a fizetési kötelezettség alól, illetve részben vagy teljesen mentesülhet a biztosító a kártérítés alól, ha a kór megelőzését, illetve a kár enyhítését elmulasztotta a károsult. Az olyan tűz esetében, melyhez a tűzoltóságot riasztották, nincs különleges tennivalója a károsultnak, mert a tűzoltóság értesíti a lakóterületileg illetékes biztosító egységet. Viszont vannak tűzesetek, melyeket a károsultak oltanak el, ezeket viszont utólag kell bejelenteni vagy a tűzoltóságnak, vagy a biztosítónak, (ők majd a bejelentést követően értesítik egymást.) Az Állami Biztosító jelenti a Tűzoltóságnak, ha a lánghatással együtt jóró égés pusztította a javakat, vagy ha a kémiai-, gáz- vagy vegyianyagok robbanása okozott kárt. Baranyában, az Állami Biztosító 6 kárszakértője és egy felülvizsgálója (mind speciálisan képzett szakember) a bejelentést követő 15 napon belül felméri a kárt, illetve megkezdi a kárbecslést. Van munkájuk. Megyénkben éyek óta folyamatosan növekszik a tűzkárok száma: két éve 1377, tavaly már 1443 lakossági tűzkárt rendezett a biztosító. Murányi László Vállalati polgári védelmi gyakorlat Polgári védelmi üzemi komplex gyakorlatot hajtottak végre a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalatnál, melynek során parancsnoki és törzsvezetési gyakorlatot bonyolítottak le, valamint az üzemi önvédelmi szervezetek és a vállalati szakszolgálati alegységek feltételezett atomcsapás utáni felderítést, mentést, mentesítést végeztek. A feltételezés szerint a vállalati telephelytől 9,5 kilométerre egy 100 kilotonnás atombomba robbant, s tulajdonképpen azt gyakorolták, hogy ilyen esetben mi a teendő, milyen feladatokat kell végrehajtani a polgári védelmi alakulatok parancsnoki és beosztott állományának. A Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat dolgozói és a gyakorlat irányítását végző városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetői jól vizsgáztak, az elvárásoknak megfeleltek, mindenki kivétel nélkül tudta mit, s hogyan kell tennie. A gyakorlat értékelését végző megyei polgári védelmi törzsparancsnokság képviselőinek véleménye szerint, a résztvevők a kiképzés során elsajátított tudnivalókat pontosan végrehajtották, a felderítést, mentést, mentesítést és helyreállítást összehangoltan elvégezték. Felvételeink e jól sikerült vállalati polgári védelmi gyakorlaton készültek bepillantást engedve a parancsnoki munkába, az eligazításba, a sebesültek elszállításába, az elsősegélynyújtásba, a tűzoltásba. (Felvételeink a gyakorlaton készültek.). Társadalombiztosítási konzultáció A SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság szervezésében kedden a SZOT Központi Iskoláin konzultációsorozat kezdődött a társadalombiztosítási irányítási rendszerének korszerűsítésével, a július 1-én életbe lépő államirányítással kapcsolatos feladatokról. Az elhangzó előadások, a megyei tanácsok elnökhelyettesei, a szakszervezetek megyei tanácsainak társadalom- biztosítást felügyelő titkárai, a társadalombiztosítási igazgatóságok vezetői részére nyújtanak információkat. Jó üzlet a csigaexport. Április a főszezon, s ezekben a napokban országszerte járják a gyűjtők a réteket, és szedik a külföldön sokfelé csemegének számító éticsigát. A legfőbb lelőhely Gödöllő, Pécs és Körmend vidéke, ahol sok a vizenyős terület, amelyen szívesen telepszik meg a csiga. Az apró állatokat ládákba gyűjtik össze, és az áfészek vásárolják fel. Naponta két- három csigaszállítmány indul útnak, elsősorban Franciaországba és Svájcba. A MAVAD tavaly 1400 tonna csigát exportált, összesen 83 millió forint értékben. Az idén is hasonló mennyiség kivitelével számolnak. Árát még emelni is tudták, továbbra is keresett termék ugyanis a csiga a külpiacon. Rendszerint külföldi feldolgozó üzemekbe kerül, ahonnan konzervként, fagyasztva, esetleg különféle fűszerekkel ízesítve kerül a fogyasztókhoz. A MAVAD a magasabb bevétel elérésére saját feldolgozóüzem kialakítását tervezi. Előreláthatóan jövőre készül el az új üzem, ahonnan ,,konyhakész” állapotban ex. portálják majd az ízletes csigahúst. Különböző számítások szerint a jelenleg kötött házasságoknak 40—50 százaléka fog válással végződni, ha a válások aránya a jelenlegi szinten marad, vagy hosszabb távon az eddigi ütemben növekszik. Ijesztő? Mindenesetre tény, hogy meg kell tanulnunk együttélni a válással, mert akár akarjuk, akár nem, a válás jelen van a mindennapjainkban. A leggyakoribb kérdés mindig az, hogy „mi okozza a válásokat?" — amire sokféle válasz lehetséges, de legáltalánosabban annyit mondhatunk, hogy megnőttek az elvárásaink a házassággal szemben. Fontosabb kérdés azonban, hogy mi is a válás: milyen lélektani törvényszerűségek érvényesülnek, és milyen folyamatok játszódnak le a válás során, és hogyan lehet a legkisebbre csökkenteni a válás kedvezőtlen hatásait. Most ezt kell megtanulnunk, mert régen eljárt az idő a „minél rosszabb, annál jobb" stratégiája felett, vagyis lassan minden szakember ráébred, hogy attól nem lesz kevesebb a tönkrejutott házasságok száma, ha a válófélben lévők és elváltak többet szenvednek. A válás élménye mindenki számára mást jelent. Van, akinek új esélyeket, lehetőséget a „javításra’’ — és van akinek megalázást, be. csapottságot. Mégis megállapíthatók bizonyos közös törvényszerűségek. A legtöbb válást megelőzi egy olyan időszak, amikor egyik vagy mindkét házastárs komolyan fontolgatja a válást: ez az idő általában egy—másfél év, de sok esetben jóval több. Egyáltalán nem igaz tehát, hogy a válásokra az elhamarkodott, könnyelmű döntés a jellemző, inkább nagyon is hosszú és fájdalmas a döntés folyamata. Lélektanilag nem a válás bírósági kimondása a legfontosabb pillanat. A valódi fordulópontot az a perc jelzi, amikor először átéljük, hogy többé már nem vagyunk házasok, nem számíthatunk a másikra. Ekkor kezdődik meg az új helyzethez való alkalmazkodás folyamata. Ebből a szempontból az elvált ember éppen olyan helyzetbe kerül, mint akinek közeli hozzátartozója halt meg. vagy más, nagy hatású veszteség érte, pl. elveszítette fél karját. Hiába tartja bármire is érdemtelennek a volt házastársat, hiába, hogy ő maga kezdeményezte a válást: a másik fájdalmasan hiányozni fog a várva várt „szabad" életből. Egymásnak ellentmondó érzelmek harca jellemzi ezt az állapotot, ami gyakran kétségbeejti a frissen elváltakat, mert azt hiszik, hogy valami „nincs velük rendben”. A válás utáni alkalmazkodásnak teljesen természetes és nagyon is tipikus velejárói ezek az egymásnak ellentmondó érzelmek. Aki elveszítette fél karját, azt azonnal szakavatott segítők egész serege veszi körül, a különböző szakorvosoktól a rehabilitációs programot irányító gyógytornászig, és a szociális támogatást kiutaló ügyintézőig. De ki segít az elváltnak? Ki segít neki, hogy visszanyerje érzelmi egyensúlyát, vagy az oly gyakran elveszített gazdasági biztonságot, hogy meg tudjon birkózni a válás utón váratlanul jelentkező új feladatokkal? Hogy a gyermeke számára ebben a kritikus időszakban is képes legyen megteremteni a sikeres alkalmazkodás feltételeit? Hogy végül ne legyen kiégett, keserű ember, és zaklatott, kudarcos szülő? Nemcsak a hivatásos segítők hiányoznak, de a rokonok, barátok se tudják, hogy mit kellene tenniük. Ha gyász ér, okkor tudom, hogy hogyan kell viselkednem, és a körülöttem lévők is tudják, hogy hogyan enyhíthetik a gyászomat. Ha elváltam nem találok az új helyzetemnek megfelelő „illemkódexet", és nem csoda, ha állandó félreértések vesznek körül, illetve bárhogy próbálok viselkedni, csak magam alatt vágom a fát. Pécsi különlegesség, hogy nemcsak a Kapcsolatlélektani Tanácsadás szolgáltatásai segítenek'a válás körüli problémák megoldásában, hanem egy kifejezetten elváltak számára készült program is állandó helyet kapott a városban. Legközelebb ennek tapasztalatairól adunk hírt. Dr. Bognár Gábor Erdőtelepítés Jó ütemben haladnak a tavaszi erdőtelepítések. A mező- gazdasági művelésre kevésbé alkalmas földterületek jobb kihasználására, a nagyvárosokat, ipartelepeket övező zöldfelületek kialakítására nagyarányú fásítási, erdőtelepítési munkák folynak szerte az országban. Ehhez a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1984-ben mintegy 80 millió forint értékben nyújt állami támogatást. December végéig ebből megközelítőleg 8000 hektárnyi, részben kopár, lepusztult és rendezetlen növény- világú területet ültetnek be fákkal, s megteremtik az üdülők, kirándulók fogadásához is a jobb feltételeket. A jelentős anyagi áldozatokat követelő erdőtelepítést természetesen nemcsak a természet- és környezetvédelmi szempontok, hanem szigorúan gazdasági megfontolások is vezetik. Hazánk ugyanis az elmúlt évtizedek erőfeszítései ellenére még ma is Európa erdőben szegény országai közé tartozik: ossz területének 18 százalékát borítja erdő, s a kívánalom legalább 20 százalék lenne. Ennek elérését célba is vették a MÉM tervezői. Eszerint az ezredfordulóig 200 000 hektárnyi új erdő zöl. deli majd, közöttük az idei telepítések „eredményei” is. Az új erdők nagyobb hányadát a nyersanyag előállítására telepítik. Olyan gyenge természeti adottságú területek jöhetnek számításba, amelyeken mezőgazdasági termelés aránytalanul magas ráfordítást követelne, míg a fatermelés — ha hosszú távon is — kifizetődő. A fafajok megválasztásánál a fenyőé az elsőbbség, ebből ugyanis viszonylag kevés van, s belőle importra szorul az ország. A többi között Somogy megyében, a Duna— Tisza közti homokos területeken, illetve a Dél-Alföld tájain ültetnek ezekben a hetekben fenyőt, vagy ahol a vidék adottsáqai úgy kívánják, nyár-, illetve bükkfát. A beruházás a nyárfáknál 5—6 év múlva kamatozik, ekkor indulhat meg a fakitermelés. A fenyőerdők 15 év múlva érik el a vágásra érdemes kort, ugyanerre a tölgyesnél 25 évig kell várni. Beszéljünk a válásról! Csigaexport
