Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-24 / 112. szám

Nem drágul nagyon az Adria Araszolnak az árak a tengeren is Araszolnak az árak Jugoszlá­viában is, de higgyük: nem lesz az idén sem drágább az Ad­ria. Ezennel azoknak szeret­nénk segíteni — azokat orien­tálni —, akik déli szomszédain­kat, az Adriát választották úti­célul. Elöljáróban: a Jugoszláv Ide­genforgalmi Hivatal — Buda­pest, V. kerület Párisi u. 9. — sok segítséget nyújthat már az előkészületek stádiumában. A hivatal vezetője, Sóder Béla, arról informálta lapunkat., hogy továbbra is érvényben van a benzin-bán rendszer, a külföldi keményvalutáért „korlátlan'1 mennyiségű üzemanyagot kap­hat. Mi, magyarok, a hazai utazási irodáknál kapott forint­csekkért is válthatunk, ugyanis a két állam közötti elszámolás konvertibilis valutában történik. A benzin-bánt tehát bármelyik turistahivatalban kiadják szom­szédaink forintcsekkért! To­vábbra is érvényben van a vá­sárlási-bán — amit szintén valutáért vagy forintcsekkért válthatunk Jugoszláviában —, s evvel 10 százalékos kedvez­ménnyel vásárolhatunk a kije­lölt üzletekben, kedvezménnyel fizethetiük minden kemping­ben és szállodában a taksát. A tavalyi és az idei hivata­los díjszabásokat összevetve örvendezve állapíthatjuk meg, alig van néhány kempingben ár­emelkedés. Otti s maximum 10— 20 százalék. Tudva, hogy ta­valy 50 fillér körül kaptunk egy dinárt, jelenleg pedig ennél is kevesebb, ez nemhogy áremel­kedést, inkább csalogatóbb fel­tételeket jelent. Néhány árat közlünk, orientálás képpen. Az umagi Stella Maris kem­pingben tavaly is, az idén is azonosak az árak. (A kataló­gus NSZK-márkában számol). Nosztalgia lakóbusz? Úgy tűnt, az utóbbi években, hogy a kemping lakókocsik kimennek a divatból, átadják a helyüket a lakóbuszoknak. De lám, a forma azért nem adja könnyen meg magát. A jó öreg lakókocsi felkerült a Mercedes kisbusz hátára és lett belőle ez. (Lát­tuk egy pécsi parkolóban.) Ezek szerint személyenként 3.50-et kell fizetni, a sátor 1.90, az autó 1.50. A Krk-szigeti Je- zevac kempingben 4.00, 2.80, és 2.40 a napi díj. Szinte min­den kempingben adnak némi kedvezményt a gyermekekre — 3 éven alul ingyen — s 5—10, esetleg 15 százalékos kedvez­ményt a nemzetközi kemping­tagságra, a CCI igazolványra. Ezek szerint forintban kifejezve: egy háromtagú család autóval és sátorral napi 200 és 300 forint között találhat a kem­pingekben szállást. A privátszállások valamelyest drágábbak: kétágyas szobát — komfortfokozattól és a nyaraló­hely kurrensségétől függően — napi 15—25 márka között ad­ják. Főidény a legdrágább. A szállodáknál az ötcsillagos ég az árak határa: a Sveti Stefan álomszigetén a Maestral hotel­ben 104 dollárt — itt ebben számolnak — kérnek el egy éjszakáért. Végül az élemiszerek és egyebek árairól; az újvidéki televízió magyar nyelvű híradó­jából érdemes tájékozódni. Legutóbb arról adtak hírt, hogy a januárban rögzített árakat felszabadítják, de a kormány eltökélt szándéka, hogy 30 szá­zalék alatt maradjon az in­fláció. Kozma F. Macskák 117 macska — Pécsi Kacor Donátiéi az egynevű Artúrig — sorakozott fel egyenketrecében húsvét két napján a pécsi vá­sárcsarnokban. A „Doromboló" c. katalógust forgatva a pedig­rés nevek — mármint a kiállí­tott egyedeké és a szüleiké — a legmegragadóbb. Mintha e macskahad valami nosztalgia­világban élne névadói jóvoltá­ból, annyi a nemes köztük. Bár, ahogy a szép állatokat elné­zem, valóban nemes a megje­lenésük, már ahogyan az ötbe­tűs szó igazi jelentését érezzük. A többség ifjú — 1982-es, 1983-as születésű, de van egy­két veterán is, mind között pe­dig a legidősebb — „aki" egy­ben a macskaünnep fejedelme is lehetne — Fürstenleldi Min- gin (Angyalföldi Gráftól és Fürstenfeldi Cicumtól született 1973. december 11-én), tulaj­donosa a pécsi Majorosi An- talné. Ápoltak, szépek ezek a macs­kák, s róluk aligha képzelhető el, hogy holdas éjszakán a háztető gerincén égbekiáltóan nyivákoljanak, s még kevésbé az, hogy ádáz dühvei egeret kergetnének. Ezek bizony való­di szobacicák (no nem az át­vitt értelemben értettek!), „akiknek" egyéb dolguk sincs, minthogy ápoltak, szépek, hí­zelgők legyenek. Vagy mégsem? Szentmiklósi Valériával, a Magyar Macskabarátok és Te­nyésztők Országos Egyesületé­nek az elnökével beszélgetve megtudom, hogy a macskasze­retet fellendülőben van ná­lunk. A 15 éves egyesületnek kb. 500 tagja van, 3500 körüli törzskönyvezett cicababával, s Pécs a maga 199 tagjával és kb. 300 macskájával vezető he­lyet foglal el, ezért is Pécs adott otthont az országos kiál­lításnak. És ezután olyan sze­retetteljes dicséretét hallom a macskáknak, ami már-már ben­nem is megmozgat valamit irántuk. Pl. olyant, hogy a leg­kulturáltabb háziállatunk, amely a kommunikáció szem­pontjából az ember legfonto­sabb társa, meg hogy könnyebb tisztán tartani és kezelni, mint a kutyát, ezért aztán lényege­sen egyszerűbb a tartása a mai lakásviszonyok között, meg hogy ahány macska, annyi egyéniség, s még egy alomban is minden megtalálható az ag­resszívtől a békés természetűig (akár az emberek között) ... Andrew Lloyd Webber fantasz­tikusan mozgalmas, Eliot-ihlet- te macskavíziója jut az eszem­be: Grizabella és a többi nem is járt messze a valóságtól, az emberjellemeket könnyű volt macskákra húzni. H. I. Húsvéti táncház Nyúlfüles, villás, tenyeres A hímes tojás történetéből Magyar táncot tanultak a svéd lányok Balra zenekar és táncoló, énekelő gyerekek, középen to­jás fő a rezsón, balra félkörben gyönyörködő, büszke szülők. Aprók tánca, vagyis táncház 3—10 éves gyerekeknek a pé­csi Doktor Sándor—Zsolnay Művelődési Házban húsvét va­sárnap délután. A Méta együt­tes játszik, és jókedvű gyerekek éneklik a szép magyar népda­lokat, próbálgatják az egysze­rűbb tánclépéseket: verseny is van belőle, Gábor Sándor, a Méta vezetője nyújtja át az apró ajándéktárgyakat. Lőrinci Aladárné tojásfestó- nek, a Népművészet mesteré­nek egyelőre nincs sok dolga: A BARANYA MEGYEI ALLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VALLALAT felvételt hirdet az alábbi munkakörökbe: — tehergépkocsi-vezető — gépkocsikísérő — fizikai rendész — villanyszerelő. Jelentkezés a vállalat munkaügyi oszályán, Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 37. a tánc leköti a gyerekek figyel­mét. Vilma néni. a bukovinai Istensegíts községben született, ott ismerte meg a tojásfestés mesterségét és gyűjtött vagy százötven mintát. Most a Tol­na megyei Majoson él, és a ke­zéből kikerült tojások adták az illusztrációk egy részét Tar­ján Gábornak, a pécsi Janus Pannonius Múzeum néprajzos munkatársának esti előadásá­hoz. A hímes tojások jelkép- rendszeréről beszélt — amiről egyébkét Hétköznapi hagyo­mány című, nemrég megjelent könyvében is írt. A Vilma néni által nyúlfülesnek, villásnak, tenyeresnek nevezett minta ősét már az altamirai barlangrajzon meg lehet találni, vélik a kuta­tók. Tarján Gábor előadása a felnőtt táncház szünetében hangzott el. Táncház egy év óta van a DOZSO-ban, jó száztagú törzsközönség — diá­kok, munkások — előtt kéthe­tenként. A többség valamelyik együttesben táncol, és ez a va­sárnap esti mozgás a „formá­ban maradást” is szolgálja. Mások a jó hangulat, a kelle­mes időtöltés kedvéért járnak ide nézelődni, beszélgetni, de a vége az, hogy beállnak a körbe. A kezdőkkel külön is gya­korolja a lépéseket Rózsa Attila, aki korábban a Bartók együttes­ben táncolt, s most Pestről jár le Pécsre táncházat vezetni. Ezen a vasárnapon a szo­kottnál kevesebben voltak, vi­szont a Baranyában vendég­szereplő svédországi ABF Malmbergeti Ifjúsági Kórus is eljött a DOZSO-ba. Vendégeink megismerkedhettek dunántúli dudás, széki, szatmári táncokkal: tizen- és húszonévesek jóked­vű találkozója volt ez a tánc­házi este. G. T. hDn SÁRKÁNY-HAJÓ: Potom egy hónapot vett igénybe, amíg a képünkön látható különleges vizijármüvet dús fantáziájú al­kotói összeállították. Alapanyagként ugyanis kiürült tejesdo­bozokat használtak fel — több, mint ezer darabot. A sár­kányformájúra konstruált „diszhajá" egy vidám vizikarnevál felvonulásán (helyesebben felhajókázásán) vett részt. MÉG AKVÁRIUM IS ... Képösszeállitásunk második jármüvét viszont igazán nem lehetne hevenyészettnek vagy összetá­koltnak nevezni. Egy londoni gépkocsi-kiállításon mutatták be ezt a luxusbudoárrá átalakított lakókocsit, amelynek be­rendezései közt bárszekrény, plüss kerevetek, s még egy ak­várium is található. VÉGZETES PARKOLÁS: Sajnáljuk, kérem — mondhatná a képünkön látható New York-i útépítő munkás —, amelyik gépkocsitulajdonos nem vette észre az értesítést, hogy itt mától gázcsöveket cserélünk, az magára vessen ... SZUPER-PITE: Az indok a megszokott: be akartak kerülni a Guinness-féle rekordok könyvébe. Ez vezérelte a New York állambeli Hilton város egyik klubjának szakácsait, akik nem­rég gigantikus méretű, csaknem kilenc méter átmérőjű al­máspitét készítettek. A több tonnás szuper-finomság megsü- tése egy teljes napot vett igénybe. Nem kevesebb, mint 10 ezer vendég között osztották szét, s még így is csak a ne­gyedével birkóztak meg. S hogy a bohó vállalkozás ne okoz­zon anyagi veszteséget sem, mindenki egy dollárért kapta meg a maga süteményadagját. KI AZ ERŐSEBB? A kép alapján bizony nehéz eldönteni: ki is határozza meg, merre kellene menni?!,..

Next

/
Thumbnails
Contents