Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-22 / 111. szám
Húsvéti magazin Húsvéti magazin Húsvéti Hímes tojás pálinkával? Nincs esztendő, hogy ne figyelmeztetne a sajtó, a rádió, a televízió: közeleg a húsvét, jönnek a locsolók, jönnek a lo- csolkodó gyerekek is! Ne itassuk őket szeszes itallal, mert ha minden házban csak egy kortyot kapnak, okkor is, mire a sor végére érnek ... És nincs esztendő, hogy a mentők — valahol az országban — ne szállítanának szirénázva, súlyoson alkoholmérgezett kiskamaszt a kórházba. Hozzátenném, hogy a nagykamasznak, sőt a felnőtt férfiembernek sem kötelező holtrészegre innio magát húsvét ünnepén. Pedig sajnos gyakran ez történik. A rendőrség feketekrónikája a két, sőt, most az általános szabad szombattal együtt háromnapos ünnep után ijesztően magas lehet, ho nem vigyázunk. Részeg kerékpárosok, ittas autóvezetők, motorosok szerepelnek benne. Miért, hogy nálunk Magyar- országon nem is ünnep az ün- neo alapos italozás nélkül? Nem lehetne másként? De bizony lehetne. Félreértés ne essék: nem antialkoholista prédikációt kívánunk folytatni, csupán a mér- téktelenség ellen szeretnénk szót emelni. Legyünk őszinték: nem kellemesebb úgy társaságban vagy családi körben lenni, ha megállunk egy kellemes kis nyomásnál vagy méginkább a nyomás előtt és beszélgetni tudunk egymással, és nem teszünk olyat, amit másnapra megbánnánk? Igenám — mondhatja bárki —, de a locsolás szép szokás és a locsolókat kínálni" is illik. Ez így igaz, de . . . Először is a gyerekeket, a fiatalokat egyáltalán nem szükséges szeszes itallal kínálni. A hímes tojás, a csokitojás, a húsvéti bejgli — néhol aprópénzt is szokás —, valóban elegendő a kínáláshoz. És italnak ott a kóla, a gyümölcslé. Ne hozzuk a gyerekeket olyan helyzetbe, nogy úgy érezzék, ha a felnőtt kínál, nem illik azt mondani: köszönöm, én nem iszom. Szabály legyen: gyereknek egy cseppet sem! Es a felnőtteknek? Tudom, kár lenne ugyanezt leírni, de talán nem is szükséges. A felnőtt férfiakat, ha locsolni jönnek a lányos házhoz, kínáljuk meg egy laza fröccsel (és hozzá harapnivalóval is, ami megköti az alkoholt, nem engedi hirtelen felszívódni), kicsiny pohár borral. A pálinka, a tömény ital semmi esetre sem locsolóknak való, hiszen a negyedik, ötödik háznál már nem bírják, nem bírhatják tovább és ebből támadnak hol kisebb, hol nagyobb bajok, sőt tragédiák. Ne legyünk előidézői: a hímes tojás mellé nem kötelező a pálinka. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy: tilos! S. M. Pécsiek a rádióban Április 23-án hétfőn 14.20- kor a Kossuth rádióban Eszmecserék a Mecsek alján címmel a Szonda húsvéti különkiadását hallhatjuk Pécsről. A műsor második részét 29-én, vasárnap 14.30-kor sugározza a Kossuth-adó. 24-én, kedden 17.05-kor kezdődik a Kossuth rádióban Mozgásterek címmel Varsányi Gyula riportsorozatának 2. része a Pécsi Nevelési Központról. 24-én 11.05-kor a 3. műsorban : Hivatása zongoraművész. Bánky Józseffel beszélget Szabó Zsolt. 24-én 19.40-kor a 3. műsor az MTA kongresszusi terméből sugározza A Magyar Rádió Mozart-ciklusa c. műsort, melyben a Pécsi Nevelők Háza kamarakórusa is énekel, vezényel: Tillai Aurél. 26-án, csütörtökön 11.09-kor a Kossuth rádióban Bosnyák falvak Baranyában címmel Nagy Piroska riportját hallhatjuk. Herman Lipót: Piros sapkás önarckép Herman Lipót centenáriuma Száz éve, 1884. április 24-én született Herman Lipót Mun- kácsy-díjas érdemes művész, jelenkori festészetünk emlékezetünkben még frissen élő közkedvelt alakja. Útja a bácskai Nagyszent- miklósról indult. Első sikereit rajzaival a szegedi kereskedelmiben aratta, ahonnét 1901 - ben Budapestre a Mintarajz-is- ko'lába került, Ballá Ede növendékeként. Utána Münchenben folytatta tanulmányait, majd a kor akkori művészeti központjába, Párizsba utazott. Első kiállításával már a világháború kitörése előtt, 1913-ban jelentkezett. Herman Lipót látásmódja romantikus, stílusa realista volt, a természet pontos bemutatásával, impresszionista hangvétellel. Mitológiai és akt-kompozícióit barokkos szevedély fűtötte. Széles ecsetjárással dolgozott. Tájképei lírai hangulatúak; kisvárosi utcákat, a Balaton-környék árnyas ligeteit, virágcsendéleteket festett, de mestere volt az arcképnek is. Nagyszámú műveit örömmel, könnyedén alkotta. Megnyerő festészete kiállításai során sok hívet szerzett művészetének. A felszabadulás utáni művészeti feladatokhoz törésmentesen alkalmazkodott, az ötvenes években festett, iái jellemzett portréin Kossuth-díjas tudósok, írók jelennek meg, de szépasz- szonyok is, kicsit előnyösebben, mint maga a valóság. Friss alkotókedvét haláláig megőrizte, távoztával egy bölcs, színes, érdekes egyéniséggel lettünk szegényebbek. 1972-ben halt meg. Brestyánszky Ilona Húsvéti szokások Hímes tojás, öntözés, komatálküldés Mit jelent a kiszebábu és a zöldág? A húsvéti szokásoknak sok eleme egyházi eredetű, s a különböző források már régóta említik őket; ilyenek például a tűzszentelés, vízszen- lelés, zöldáaszentelés, ételszentelés. De minthogy ezek a szó. kások többnyire a régi pogány képzetekhez kapcsolódnak, érthető módon az egyházi liturgiából visszakerültek a népi gyakorlatba, s mint népszokások, még ma is népszerűek. Amelyek pedig nem egyházi eredetű szokások, azok a ta. vaszhoz kapcsolódnak: a természet megújhodásához, s leginkább " termékenységvarázsló jellegűek. Miért éppen a tojás az egyik legfontosabb húsvéti jelkép? A tojás, mint termékenységi jelkép, eurázsiai szim. bólum; rokonnépeink mitikus hagyományában is szerepel a „világtojás". Sőt, a festett tojás elterjedése is igen régről ered: már a kínaiak, irániak ősi szokásai között is szerepel. Mi több: régészeti kutatások során Magyarország területén is felszínre hoztak avar női sírokból festett, díszített tojást. Régi szokáskén jegyezték föl a komatálküldést is, amely a tojásküldésből alakult ki: húsvét hétfőt követő hétfőn a keresztszülők küldtek tojást ke. resztgyermekeiknek, s a fiatalok pedig komatállal tisztelték meg egymást; a komólásnak, vagy más néven mátkatál- küldésnek ez a szokása különösen Déi-Dunántúlon maradt fenn. A húsvéttal kapcsolatban még ma is ismerik a kakasütést, tyúkverést, a húsvéti tojást hozó nyúl képzete azonban jóval későbbi, s a városi kutúrából került át a falusi hagyományok közé. A legélőbb szokások egyike a húsvéthétfői öntözés, vagy ahogy manapság nevezik, locsolás. A környező népek többsége is ismeri ezt a szokást, ami napjainkban ismét mintha újra éledezőben lenne. Az öntözés szokását már Apor Péter is említi a Metamorphosis Transsylvaniae c. művében. Meg kell még említeni a zöld- óqhordást; ennek is kettős a jellege: ismert volt az egyházi barka-szentelés, s nálunk a zöldággal kapcsolatos, tavaszhoz fűződő népszokás egyaránt. Lehetséges, hogy a zöldághordás, amely a tavasz behozatalát jelképezi, összefüggésben áll a szlovákok és a délszlávok zöldáqhordozó, ha- sonló szokásával. A zöldóghor. dás nálunk is több helyen ösz- szekapcsolódott a kiszebábu kihordásával, azaz a tél kivitelével. Ez a szokás igen elterjedt a qermánoknál és a nyu- qati szlávoknál is: a kiszebábu kivitele és a zöldóq behozatala a tél és a tavasz allegorikus küzdelmét jelképezi. Dél-Du- nántúlon, s főként Baranyában zöldág-hordás helyett főként dramatikus leányjátékokkal köszöntötték a tavaszt. Dücső Csilla Rádió Hi a hallgató véleménye? A VASÁRNAPI MAGAZIN- ban a költészet napja alkalmából megjelent Szép versek kötetből válogat Simon Márta. Berták László, Csorba Győző, Pákolitz István és Parti Nagy Lajos egy-egy versét mondja el Sólyom Kati és Melis Gábor. Húsvéthétfő reggelén 8—10 óra között sugározza műsorát o pécsi stúdió. Az első órában — TÁJAK, EMBEREK DALLAMOK címmel dél-dunántúli sétára invitál a szerkesztő. Sellyéi iskolásgyerekek, kákicsi idős nótafa, véméndi német kórus, sombereki székelyek beszélnek és énekelnek. A felvételek az elmúlt évtizedben készültek, így a daloló emlékező nótafák közül jó néhánynak már csak e hangszalag őrzi a hangját. Kedden a bátaszéki vázkerá- miagyárba látogat el Szepesi László, majd Simon Márta riportösszeállításában Ivovi látogatásának élményeit mondja el. ZENEI ÉLETÜNKBŐL hangzik el válogatás és beszámoló szerdán. A csütörtökön jelentkező gazdaságpolitikai magazinban, a RÁDIÓTÜKÖR-ben a szerkesztő-műsorvezető Balogh Zoltán többek között ezt a kérdést teszi fel: — Kell-e reklámozni az élvezeti cikkeket? Majd más témák: a közelmúltban Pécsett rendezett országos marketing- konferencia kapcsán baranyai vállalatok példáján mutatjuk be a marketing alkalmazási területeit, lehetőségeit. Az élő, egyenes adást a hallgatók is formálhatják. Kérdéseiket, véleményüket csütörtökön reggeltől a 10-424-es telefonszámon mondhatják el. Hozzászólásaikat a következő témákban várjuk: megfelel-e az igényeknek az új termékek aránya? Folyamatos-e ezekből az ellátás, garantált-e a jó minőség? Érzik-e, hogy vásárláskor „rábeszélik” őket egy árucikk mégvételére? Kielégítő-e a kereskedelem munkája? Tekintettel a május elsejei, megváltozott munkarendre ezúttal szombaton kerül mikrofon elé a KÖZLEKEDÉSI ŐRJÁRAT, a Baranya megyei Közlekedés- biztonsági Tanács és a pécsi stúdió közös műsora. A két nemzetiségi adásban vasárnap és hétfőn bőséges időt kap a régi és mai húsvéti népszokások bemutatása, felelevenítése. A hétfői, ünnepi szerb-horvát nyelvű műsorban többek között a kátolyi sokac- klub irodalmi szekciójának tagjai szórakoztatják a hallgatókat. Kedden, az országosan hallható 3. programban is: Iskolarádió. A csütörtöki Panoráma c. kulturális magazinban az anyanyelvoktatás baranyai helyzetéről, valamint könyvújdonságokról lesz szó. Pénteken az infarktus utáni rehabilitációról beszél az orvos dr. Harasztia Zoltán. A szombati kaleidoszkópban Bács megyei mozaikkal jelentkeznek. A keddi országos német nyelvű műsorban dr. Kari Schrameck-kel, a budapesti Osztrák Kulturális Intézet igazgatójával beszélget Fata Márta. Lerch József riportjában a véméndi szarvasmarha-tenyésztésről tájékoztat. A megváltozott munkarend miatt szombaton várja Kerner Lőrinc a 10-666-os telefonon mindazok hívását, akik részt akarnak venni a „Halló stúdió, halló hallgató!” című műsorban. Hosszú hét Televízió Egy hosszú hét áll előttünk a hétfői szünnap nélkül, szombattal és vasárnappal, amely a legtöbb helyen munkanap, néhol azonban munkaszünet, s ehhez próbál alkalmazkodni a televízió olyan sajátos műsorszerkezettel, amely nem is egészen hétköznapi, de nem is egészen ünnepi. Hétfőn a Zsebtévével kéz. dődik a gyermekműsor reggel 8-kor, majd felnőtteknek szóló szórakoztatásba vált át egészen a Nyílik a rózsa nótaénekes-verseny döntőjéig (20.05, tv. 1.). A második programban Shakespeare A vihar című tragédiája látható a Várszínházból — a rendező Vámos László. Az április 24-i, keddi műsorból a szegedi körzeti stúdió számítógépekkel foglalkozó riportfilmjét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Szerdán, 16.55.kor a Szovjetunió—Magyarország olimpiai selejtező labdarúgó mérkőzés kezdődik, 20.00-kor a 2-es csatornán a Tudósklub ismét az ötvenes évekről rendez vitát: ezúttal a művészet és valóság viszonyát vizsgálják történésnek, írók, költők. Csütörtökön (21.30), Miklós Imre államtitkár lesz a Hatvanhat, a szavazógépes műsor vendége — nem nehéz megjósolni, hogy ez lesz a hét egyik legnézettebb műsora. Bizonyára mindenki ismeri Bolvá- riékat Tolnán — s most még többen megismerik majd őket a pécsi tévések riportfilmje nyomán. Két elsőosztályú asztaliteniszező lány él a családban, akik nemcsak a sportban, hanem a tanulásban is kiválóak. A családi háttérre volt kiváncsi Litauszki János rendező és Hídvégi József szerkesztő-riporter; arra, hogyan ösztönzi a szigorú belső családi értékrend, amelynek középpontjában a munka áll, egyre nagyobb teljesítményekre a lányokat (péntek, 17.25). Az esti főműsorban Földes Imre Hivatalnok urak című drámájának tévéváltozatát közvetítik, a második programban, 21.45-kor — kissé ,,eldugva" — a Ne sápadj I című dokumentumfilm látható: egy nyers, erős kezű tsz-elnök konfliktusa szűkebb és tágabb környezetével. A szombati műsorból a legújabb szovjet filmrendező generáció tehetséges és érdekes alakjának, Rjaza- novnak a filmjére hívjuk fel a figyelmet: a Kétszemélyes pályaudvar (20.00) külföldön is nagy sikert aratott. Vasárnap, április 29-én 17.25-kor jelentkezik a Sorstársak, a pécsi stúdió rehabilitációs magazinjaG. T. n Móiicz Ida munka közben (Flesch Bálint Heten v Móricz Ida visszaem „Édesapánk így szokott velünk elhen cegni: Hat fiam és egy lyányom van ne kém — én vagyok az az egy lány. Zsigi meg a fiúk így szedték hexameterbe a ne veinket: Zsig-mond, Pis-ta, De-rső, Mii lós, Kari, Sán-dor, l-duska.” így kezdi visszaemlékezését a megjele nés előtt álló Heten voltunk . . . című ke tetben Móricz Ida, Móricz Zsigmond léc fiatalabb leánytestvére. A Móricz-családban a szülők házasse gával két különböző világ kapcsolódó össze: a szegény paraszti sorból kirobbc nő energiával felfelé törő Móricz Bálir elvette feleségül az özvegy papoé le nyát, Pallaghy Erzsébetet. „Két pólus vo ez a két ház, lakóinak eredete és term< szeti alkata szerint is” — emlékezik Mt ricz Zsigmond az. Életem regényében. - A Móriczok a mélységből emelkedtek f odáig, hogy a napnyugati portán a fa irányadó szintjéig feljuthattak. A Palit qhyak a magasból ereszkedtek egyre jól ban le, míg végre odáig süllyedtek, hoc nívójuk már beleolvadni látszott a kele telken a falu szürkeségébe ........A két pt lus között szikra pattant, s lettem én A paraszti sorú család gyerekei köz Móripz Zsigmond valóban üstököské emelkedett ki, de testvéreiből is építés tanár és statisztikus vált, leánytestvér Ida pedig szintén művész, szobrász le Ida — aki 15 évvel volt fiatalabb Mi ricz Zsigmondnál — a fiútestvérek déde getett kedvence, a család szemefénve vo Lánykorát már a Móricz hatására kialaki ló szellemi, értelmiségi környezetben te tötte. Gyakran töltött nála estéket, jc hozzá összejövetelekre, személyesen i merte Adyt, Babitsot. A családban kort felfigyeltek kézügyességére, rajzkészség re. „Mindenkit lerajzoltam, aki csak el bem került. Leqiobb modellieim anyám a fiúk' voltak.” Előbb rajziskolába íratte majd szobrászatot tanult az Iparművész« Főiskolán. A leaiobb művészekhez járt t nulni, Beck ö. Fülöp és Vedres Márk m gántanítvónya volt. s testvérei komoly m vészeti eredményeket reméltek tőle. Móricz Ida apja halála napján tal< kozott Varga Hugó Jánossal, a filozófi költővel. A találkozásból mindent elsöp szerelem lett, s a szerelemből házasse Ha Móricz Bálint és Pallaghy Erzsét házasságára azt mondtuk, hogy két l lönböző világ kapcsolódott össze, aki erre a házasságra méginkább iqaz ez megállapítás. Az eltérő kultúrájú, polg családból származó, elvont gondolkodó egzaltált fiatalember és a magát a ke zőművészetben megvalósítani akaró, c tudatos, puritán Móricz Ida mindvéc szenvedélyesen ragaszkodott eqymásh de házassáquk megpróbáltatásokkal, bi tatákkal volt terhes. Mindkét család gi nakodva, bizalmatlanul foqadta az elha rozást, s a fehérterror alatt sok zaklatást l pó Varga Hugó Jánossal Móricz Ida 191 ban Bécsbe költözött. Komoly anyagi gc Audrey Hepburn egyszer bizalmasan elárulta barátnőjének, hogy egy orvossal azért bontotta fel az eljegyzését, mert az nagyon fösvény. — De talán csak nem kérte tőled vissza az ajándékokat? — Dehogynem —, mondta Hepburn —, sőt, még számlát is küldött harminckét vizitről. Anek A múlt százt közepén Mü chenben játszc tak egy drám< amelyben Kai Lang színésznek színpadon m< kellett halniia, n után karddal I szúrták. Egy alk lommal azonb« a statiszta ne tudta kihúzni hüvelyből a ke dot. Amikor a j Műsora janlat
