Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-20 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 109. szám 1984. április 20-, péntek Ára: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Ezer malac egyetlen gazdánál (6. oldal) Sportorvosok a karatéról (8. oldal) Rendkívüli véradás, új eljárással (5. old.) • • Önállóan, felelősséggel A z utóbbi két és fél évtizedben két nagy reformszakasz nyitott utat a gazdaságban a további gyorsabb fejlődés számára. Az első nagyobb reformlépésre az 50-es évek végén került sor, amikor az irányítási mechanizmus változtatása nyomán elsősorban a mezőgazdaság, de az ipar számára is új gazdálkodási feltételek alakultak ki. Az iparban — bár fennmaradt a tervutasításos rendszer — a változtatások a korábbi időszaknál szabadabb mozgásteret nyitottak: még kisebbet ugyan a termelés ösz- szetételének, vagy a termelés mennyiségének megválasztásában, de már szélesebbet az erőforrásokkal való gazdálkodáshoz. Ekkor lépett életbe a nyereségrészesedési rendszer, az átlagbér-automatizmus, a műszaki fejlesztési alapok képzésének a gyakorlata, vagyis váltak ismertté azok az első szabályozók, amelyek már érdekeltté tették a vállalatokat a költségek alakulásában. Ezzel együtt mérséklődött a tervmutatók száma. A mező- gazdaságban pedig — mint ismeretes — a begyűjtési rendszert felváltotta a felvásárlási rendszer, s megszűnt a központi kötelező vetésterv. A 60-as évek végén bevezetett reform az első szakasz újításaihoz képest gyökeresebb változásokat hozott: a tervezés alapvetően új rendszere alakult ki, a népgazdasági célokat a közgazdasági szabályzók — az árrendszer, az adó- és hitelpolitika, a normatív keresetszabályozás — közvetítették a vállalatoknak. Számottevően megnőtt a vállalatok önállósága, tevékenységükben mind nagyobb szerephez jutottak a piaci impulzusok. Naay, de nem indokolatlan óvatossággal helyeztük a gazdaságot a közgazdasági irányítás új feltételei közé. A fejlettebb és összetettebb feltételek között működő szocialista gazdaság jó hatásfokú irányításának receptje nem állt rendelkezésre. Ráadásul a felelősség, az új úton haladva szemernyit sem csökkent. A fejlődés gyorsult, jelezve, hogy a reform a termelési tényezőknek a fejlődéshez valóban kedvezőbb összhangját teremtette meg, az elért újabb, magasabb szint viszont rendre újabb változtatások szükségességét teremtette meg, újabb „ismeretlen" területek felé csábítva — kényszerítve — az irányítást. A még megfelelő számú, általánosítható tapasztalat hiányában, a még kellően ki nem kristályosodott elméleti köz- gazdasági tanulságok nélkül, no és a túl gyorsnak tűnő változtatások miatt aggólyosko- dók intelmei közepette nem volt egyszerű a reform kibontakoztatásának ésszerű és reális ütemét kialakítani. Sem a túlzott, a kalandorság felé közelítő kockázatvállalás, sem a változtatásokkal együttjáró bizonytalansági tényezőktől való túlzott félelem nem lehet jó tanácsadó, ha tízmillió ember sorsáról kell határozni. Csak a folyamatosság, a körültekintő haladás és a reformok megfelelő összhangja, ritmusa alapozhatja meg szilárdan a társadalom anyagi biztonságát és gyarapodását. Sokan hangoztatták az utóbbi időben, hogy aki nem lép, nem vállalkozik, az kockáztat igazán. Pedig „nem lépni” vagy a vállalkozáshoz a legalkalmasabb pillanatra várni, illetve az ésszerű változtatásokhoz szükséges feltételeket megteremteni — nem ugyanaz a magatartás. Lépni akkor kell, amikor annak eljön az ideje, amikor az a valószínűsíthető legkisebb kockázattal jár. Égy ilyen döntés egy ország számára akkora vállalkozás, amelyet csak meggondoltan, körültekintően, tervezetten, s nem rögtönözve szabad elhatározni. Egy vállalat, üzlet vagy gmk viszonya a kockázathoz teljesen más dolog. Egy-egy kollektíva a saját zsebére annyitenged meg magának, amennyit akar. Ugyanakkor akadt példa — nem j$ ritkán —, hogy egyesek az ország kockázatvállalását bátran sürgetik, a reform továbbfejlesztésének ütemét keveslik, ám saját maguk a vállalkozásban, újításban alig jeleskednek. Mintha arra várnának, hogy a főhatóság írásba adja nekik: tessék vállalkozni. Mert ez esetben, ha kudarc éri őket, nem ők a felelő, sek. Ai efféle magatartás átalakítása miatt is eljött az ideje a reform továbbfejlesztésének — átgondoltan, összetetten és fokozatosan, ahogyan ezt a Központi Bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása leszögezi. 1985-től fokozatosan újabb pályák nyílnak az önállóbb és felelősségtelibb gazdálkodás számára. A továbblépés egyik fő iránya, hogy a vállalatok a vállalkozáshoz, kezdeményezéshez szükséqes mozgásterüket egyre inkább saját maguk alakíthatják ki. A törvényes keretek között olyan programot tervezhet magának a vállalat, amelynek végrehajtására képesnek tartja magát. Társulhat, leányvállalatot alapíthat, fejlesztésbe kezdhet, szerződésekkel, közös fejlesztő vagy értékesítő vállalatok alakításával más-más ágazathoz tartozó egységek egyesülhetnek egy- egy gazdaságos export, vagy belföldi üzlet kivitelezésére. E formákon keresztül a fejlesztéshez szükséges pénz is átáramolhat az egyik ágazatból a másikba, vaqy akár az egyik szektorból a másikba is, a vállalkozó gyárak. szövetkezetek önálló döntése és persze kockázata alapján. Mindettől a vállalatok közötti együttműködés színvonalának javulása is várható. A lényeg tehát —egyszerűbben szólva —, ha van ötlet, s oí a törvényes keretekből nem lép ki, s van pénz, vagy mecénás, akkor nem kell engedélyre, jóváhagyásra várni a megvalósításhoz. Ehhez az önállósághoz azonban az eddiginél sokkalta nagyobb intézményesebb kollektív felelősségvállalás szükséges, Ezért a VII. ötéves terv- időszakbgn a vállalati kollektívák egyre tágabb körének nagvobb szavá, szerepe lesz munkahelyük sorsának alakító, sóban, mint eddig. Ennek révén a vállalatok irányításában egyre több szerephez jut a „belülről vezérlés” a külső irányítás helyett. A külső irányítást, a népgazdasági terv érvényesítését az egyértelműbb orientációt közvetítő szabályozók veszik át. A társadalom időszerű és távlati érdekei két csatornán vezérlik majd a termelő-gazdálkodó egységeket. Egyrészt a közgazdasági szabályozás segítségével, másrészt — s ez az új elem — a termelő-gazdálkodó egységek meghatározott körében, a munkavállalók in- tézményesítettebb beleszólása révén is. A megalakítandó — elsősor. ban a közepes üzemek —vállalati tanácsaiban, illetve a kisebb vállalatoknál a vezetőség közvetlen megválasztása útján nem kevés felelősség kerül a dolgozó kollektívák vállaira. Ott, ahol a vállalatvezetés új formáit alkalmazzák — a feldolgozóipar nagy részében — a közösségek most már nemcsak a végrehajtásban, hanem a vállalati tervek, stratégiai döntések összeállításában, kialakításában is részt vállalnak majd. Az érintett vállalati kollektívák a gazdálkodási programok demokratikus összeállításával a tulajdonosi funkciók egy részének közvetlen gyakorlását kezdik meg. A tulajdonosok egyre inkább a jó gazda módjára alakíthatják majd a gondjaikra bízott közvagyon sorsát. A szabályzók — 1985-től fokozatosan — egyértelműen csak a jó gazdákat honorálják majd, akik a társadalom vagyonát, jövedelmét valóban gyarapítják. U j feladat, új szerepkör lesz ez több tízezer dolgozó ember számára. Átalakul a vezetők és a vezetettek felelősség-megoszlásának aránya is. Mert igaz az, hogy a megválasztott igazgató meghatározott ideig to. vábbra is egyszemélyben lesz felelős a vállalat mindennapi munkájáért, de már nemcsak a törvényes felügyelet számára tartozik felelősséggel, hanem a vállalati tanács, vagy az iparvállalat „közgyűlés” számára is. Nyilvánvalóbbá lesz a vezetés és g végrehajtás közös érdeke, közös gondja. Ezáltal jelentős erőforrások tárulnak fel az eredményesebb munka számára, és növekvő társadalmi-gazdasági szerepével összhangban álló befolyáshoz jut az „emberi tényező". Az új tér kínálta pályával persze mindenütt, mindenkinek nagy tudással, körültekintéssel, kötelességérzettel kell élnie. Azzal is számolni kell ugyanakkor, hogy egy új, hatásos eszköz birtokba vétele még nem jelenti azt, hogy azonnal tökéletesen bánn; is tudunk vele. Tehát ne keltsen kétségeket, ha az eredmények nem jelentkeznek azonnal. Bízhatunk abban, hogy néhány év múlva az eredmények sokasodása, az ipar teljesítményének növekedése igazolni fogja, hogy most is a legmegfelelőbb irányba léptünk a reform továbbfejlesztésének útján. Gerencsér Ferenc Megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése Kádár János fogadta a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminisztereit NDK-magyar kapcsolatok Számos érdeklődőt vonzott és a résztvevőknek nagy élményt jelentett az a programsorozat, amely a hét elején zajlott Baranyában. Az NDK-napok nyolc helyszínén több mint ezren hallgatták meg a baráti ország küldötteinek tájékoztatóját és találkoztak a megyébe érkezett küldöttség tagjaival. A vendéglátók színes folklórműsorral, kiállításokkal és bemutatókkal köszöntötték az NDK-delegációt, ami a szokásokon túl azért is figyelemre méltó, mert egyúttal a hazai német nemze. tiségj kultúra keresztmetszetét tárta a közönség elé. Kiemelkedett a programok sorából a hétfői Ernst Thöl- mann-ünnepség és -találkozó, valamint az esti nagygyűlés, ahol dr. Siegfried Körner, az NDK nagykövetségének tanácsosa hazája békepolitikájáról, Somssich Lászlóné, az MSZMP Komló városi Bizottságának titkára pedig a létrejöttének 35. évfordulóját ünneplő szocialista államról szólt.. Hasznosnak bizonyult mind a vendégek, mind a házigazdák részére a találkozó a Szigetvári Konzervgyár Marx Károly brigádjának tagjaival, továbbá azok a bará. ti beszélgetések is, amelyekre a három nap folyamán került sor. összességében a találkozók, valamint a német ifjúság helyzetéről, az NDK korszerű mezőgazdaságáról elhangzott előadások tovább bővítették az ismereteket, erősítették a baráti szálakat, és a két nép közötti baráti kapcsolatot. Csütörtökön Budapesten megnyílt a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése. Az ülés munkájában részt vesz: Petr Mladenov, a Bolgár Népköztársaság, Bohuslav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköz- társaság, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság és Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülése alkalmából hazánkban tartózkodó külügyminisztereket. A megbeszélésen részt vett Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára is. Lázár György, a Minisztertanács elnöke este az Országház vadásztermében vacsorát adott a Varsói Szerződés tagállamami külügyminiszteri bizottságának ülésén részt vevők tiszteletére. Részt vett a vacsorán Szűrös Mátyás is. A szívélyes, baráti hangulatú vacsorán Lázár György és Oskar Fischer pohárköszöntőt mondott. Két ütemben 29 000 négyzetméternyi területet parkosítanak Pécsett, Kertvárosban, a Siklósi út mentén. A Kertészeti és Parképítő Vállalat dolgozói 528 facsemetét, 107 koros fát (8—10 éves), 384 örökzöld növényt és 377 cserjét ültetnek el. Läufer László felvétele
