Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)
1984-04-18 / 107. szám
e Dunántúlt napló 1984. április 18., szerda Fiatalok Lehetőség - szárnypróbálgatás - kontroll Fiatal társadalomtudósok konferenciája Nagyszámú résztvevő Pécsről Április 5—6-án immár második alkalommal rendezték meg, ezúttal Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetem Marxizmus—Leninizmus Intézete, a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Tanácsa és a marxizmus—leninizmus főosztály szervezésében a fiatal marxizmus—le- ninizmus-oktatók konferenciáját. Előzőleg három éve volt Szegeden hasonló eszmecserére alkalmuk az ún. ideológiai és társadalomtudományi tantárgyak fiatal oktatóinak, kutatóinak. A mostani kb. 80 fős konferenciának 3 pécsi felsőoktatási intézményből 15 résztvevője volt, többségük előadóként is szerepelt. A legnagyobb számmal a JPTE Tanárképző Kara marxizmus—leninizmus tanszékének fiatal oktatói, kutatói képviselték intézményüket. Közülük előadást tartott többek közt dr. Vassné dr. Forintos Klára. — Mr a jelentősége annak, hogy a fiatal oktatók-kutatók számára külön rendeznek konferenciákat? — Nagyos hasznos, hogy országos viszonylatban találkozhatnak azok, akik most kezdik a tudományos munkát, vagy még az elején tartanak, hiszen így lehetőségük van arra, hogy egymás munkáját megismerjék, akár a rövidebb előadások alapján, akár az ezeket követő esti vagy éjszakába nyúló beszélgetések alkalmával. A mostani debreceni konferencián is születtek ilyen kapcsolatok. A szekciók tematikai általánossága és ebből adódóan a résztvevők kutatási, érdeklődési heterogenitása nem adott elég lehetőséget egy-egy témában való mélyebb vitára, ugyanakkor ennek előnye volt, hogy az elő- adot'akhoz sokféle nézőpont, ból érkeztek kérdések, s ez is inspirálja a további kutatómunkát. így tulajdonképpen inkább a problémafelvetés több, mint az eqyes problémákban való közös felfogásra jutás. — Mit jelent az, hogy „Hátai", a konferencia szempontjából, hogyan lehetett ide eljutni? , — Tulajdonképpen életkori behatárolás nincs, de a résztvevők többsége 20 és 35 év közötti volt. A jelentkezés teljesen nyílt volt. egy rövid rezümét kellett eljuttatni a kutatási témáról, melyet — az első, szegedi konferenciával ellentétben — most előzetesen zsűriztek. A kiadott kötetben szereplő 106 témából körülbelül 60 hangzott el előadásként, de a többiek is ismertették hozzászólásaikban saját kutatási témáik lényegét. Az előzetes tudományos munkásság szintjének skálája is elég széles volt, a szakdolgozati témaismertetéstől az egyetemi doktori disszertációig. — Hogyan hatnak ezek a konferenciák az idősebb kutató-oktató nemzedékre? — Az idősebb nemzedék nyitottabbá válása — a közülük részt vevők kis száma miatt is — nem ezeken a konferenciákon indul meg. A zsűrikben többségében ők foglaltak helyet, rugalmasak voltak, bár természetesen nem mindenben kompetensek, a szekciók heterogenitása miatt sem. A fiatal kutatók, oktatók gondolom ugyanúgy, mint a mi tanszékünkön is témájukkal, hozzáállásukkal, szemléletükkel már „fertőznek”, vagy arra a témavezető idősebb kollégára is hatással vannak, akinél elkezdik munkájukat. Természetesen jó lett volna — mint a Filozófiái Továbbképző Intézet április 9—11-j pécsi ülésén is —, ha részt vettek volna neves szakemberek, hisz így mélyebb eszmecsere alakulhatott volna ki, amellett, hogy a fiatalok így nemcsak egymás közt kereshettek volna személyes szakmai kapcsolatot. — Milyen hatással lehet egy ilyen konferencia a marxizmus—leninizmus egyetemi-főiskolai oktatására? — A hat szekció közül — melyek többsége még alszek- cióra is oszlott — egyetlen egy volt, amely „Megújulási törekvések a marxizmus—leninizmus oktatásában" címmel folytatta munkáját. Ez is reprezentálja, hogy a metodikai kérdések sajnos háttérbe szorulnak egy kissé, jobban szeretünk az ilyen konferenciákon a kutatott elméleti kérdésekről vitatkozni, semmint arról — a tárgyaink esetében különösen fontos dologról —, hogy hogyan lehet e tartalmakat megfelelően tanítani, tanulni. Az elhangzott referátumok jó részét különböző hazai felsőoktatási intézményekben speciálkollégiumok formájában az oktatás részévé teszik. Úgy érzem, a tanárképző karon most megindult kísérleti egyetemi képzésben megvannak annak a feltételei, hogy nyitott, problémaérzékeny érelmiségiek kerüljenek ki tőlünk. Az új oktatási forma a tanártól is nagyobb, alaposabb felkészülést igényel, a közös szövegelemzés és viták mindig újabb megvilágításba helyeznek egy problémát. Itt érzem először nyolc év óta, hogy nemcsak tananyag-leadás és számonkérés folyik, hanem igazi szellemi munka. — Melyek voltak azok a lő problémák, amelyek a fiatal oktatók, kutatók előadásaiban a leghangsúlyosabban szerepeltek? — Az egyes szekciók jellegéből függetlenül, szinte kikerülhetetlenül jelentkeztek a mai gazdasáqi, társadalmi qondok, a társadalmi viszonyok és az intézményrendszerek kérdései. Naoiaink problémái minden szekcióban előkerültek. A mai oroblémákra irányuló érdeklődés manapság nagyobb kutatási és publikációs lehetőséget kaphat, mint például egy évtizede, de kérdés, hogy ez a feltárásban, megmutatásban megnyilvánuló nyitás a gyakorlati megoldásokban is hoz-e hasonló rugalmasságot. Martin László Az idén megrendezett FIN—IS sem hozott pécsi sikert; ismét a szegedi tanárképzősök tették meg hamarabb a két város, Szeged és Pécs közötti távolságot. Képünk a pécsi hallgatókról készült, az utolsó kilométereken. Fotó: Tóth László r w Érdemes... . . . meghallgatni egy érdekes előadást ma a Planetáriumban, melynek címe: „A magyarok ősi csillagos ege”. Az előadás kezdete 16.30 óra. ... elmenni ugyancsak ma este a pécsi Liszt Terembe, ahol a pécsi Szimfonikus Zenekar Kamarazenekarának hangversenyére kerül sor 19.30 órai kezdettel. .... jegyet váltani az LGT koncertjére, amire 19- én kerül sor 19 órai kezdettel a pécsi Sportcsarnokban. . . . megnézni a „Másnap” c. amerikai film vi- deobemutatóját április 20- án 18 órakor a pécsi Nevelési Központban. A vetítés helye a NK színházterme. . . . túrázni szombaton, április 21-én; a túrát úttörőknek szervezik, úticél a Herman Ottó-tó. Gyülekezés reggel 9 órakor a távolsági autóbusz-pályaudvaron. . . . részt venni a Tojástúrán, amelyet már hagyo- mányszerűen hirdet meg az IHSE természetjáró szakosztálya. A túrára húsvét hétfőn kerül sor, a találkozás és az útvonal a Dunántúli Napló ünnepi számában jelenik meg. . . . elmenni az IH-ba április 25-én 19 órakor, ugyanis a Pécsi Egyetemi Színpad tartja bemutatóját. Műsorukon Shakespeare: Vízkereszt, vagy amit akartok c. vígjátéka. Jó úton a Garzonmodul Készülnek az egyéni tervek Legelőször akkor adtunk hírt az azóta szinte már legendássá vált „Garzonmodul”-ról, amikor az FMKT Gene-Ráció tervezői munkaközössége benyújtotta ezt a pályázatot a KISZ Baranya megyei Bizottságához az újítás- és ötletpályázatra, s e munkájukkal meg is nyerték az első díjat. Ez 1982 őszén volt, s azóta már sok minden történt ebben az ügyben, s végre örömmel elmondhatjuk, íme egy jó ötlet, egy terv, ami meg is valósul, ami olyan lakáshoz segíti a fiatalokat, amilyet igazán szeretnének maguknak. Az ÉVM országos pályázatára is benyújtották ezt a tervei — egyébként erről is beszámoltunk a lapban —, s ekkor 2,5 millió forintot nyertek, amelyet természetesen a megvalósításra kell fordítani. A KISZ Baranya megyei Bizottságának ez a lakásépítési kezdeményezése jó visszhangra talált, s most, 1984 tavaszán eljutottak odáig, hogy a málomi területen valóban fölépülnek sorra a házak — s reméljük, ez még csak a kezdet. Huszonhat jövendő lakástulajdonossal meg is alakult már a lakásszövetkezet, s első lépésként valamennyi fiataltól, aki majd itt lakik, megkérdezték a tervezők: e modulrendszerű háztípusból melyik variációt választják. Valamennyiüknek módúkban állt kiválasztani azt az épületet, amelyikben élni szeretnének, s pillanatnyilag ezen a nagy munkán dolgoznak a tervezők: összesítették a huszonhat család igényeit, s most készülnek a konkrét, megépítésre váró tervek. S a tervezők azt ígérték, hogy a munka nagyságának ellenére igen rövid idő alatt elkészítik a terveket, mégpedig olyan hamar, hogy legkésőbb május végén elkezdődhessék a már közművesített területen a falak fölhúzása. S még két jó hír a Garzonmodulhoz: éppen egy-két hete történt, hogy Pécs város Tanácsa — a fiatalokra való tekintettel engedett a telekárakból; a TÜZÉP pedig egy megállapodási szerződés keretében kötelezte magát, hogy a KISZ valamennyi házépítési akcióját — ez esetben a Garzonmodult támogatja, azaz az építkezéshez szükséges valamennyi anyagot időben beszerzi a fiatatok számára. A Garzonmodul építkezése ügyében éppen a holnapi napon ülnek le a KISZ Baranya megyei Bizottsága képviselői a TDZÉP-pel megbeszélésre. S most igazán nincs más hátra, mint megvárni a végleges terveket, az engedélyezést — és építkezni! D. Cs. Country -100 Folk Celsius módra A 100 Folk Celsius együttes Ohio című lemeze ismét új szín a magyar könnyűzene palettáján. Hamisítatlan country- együttesünk érdekes, jó zenét játszik, kár, hogy bizonyos konvencióktól nem volt képes szabadulni. Gondolok itt a lemezeimre, illetve az agyoncsépelt címadó dal Muzsay András-fé- le feldolgozására. Ezt az invenciótlan hagyománytiszteletet szembe kell állítanunk olyan ötletekkel, mint „Az együttes köszönetét mond" szokványos fordulatának eredeti gondolattal való föloldáRovatszerkesztő: DÜCSÖ CSILLA Pályázók, figyelem! Amit a Békedal-pályázathoz még tudni kell Ahogy arról már hirt adtunk, a KISZ Hajdú'Bihar megyei Bizottságának kezdeményezésére a KISZ KB és az Országos Béketanács Ifjúsági és Diák Bizottsága mindenféle műfaji megkötés, meghatározás nélkül pályázatot hirdetett békedalok, zenemüvek megírására. A pályaművek beküldési határideje ez év március 15-e volt. A beérkezett 651 pályamű közül az előzsüri húszat választott ki, ezek végső értékelésére, zsűrizésére nyilvános bemutató keretén belül kerül sor 1984. május 9-én 17 órakor Debrecenben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola dísztermében. A békehónap kiemelt eseményeként május 10-én ,,Fesztivál a békéért" címmel gálaműsorra kerül sor,, s itt országos nyilvánosság előtt is elhangzanak a legjobb müvek. sóra: „Külön köszönet illeti Ko- lombusz Kristófot (Genova), Amerika felfedezéséért, mert enélkül nem lenne countryzene.” A hanglemez legsikerültebb darabja Dosztmér István dala, az „Anyám, ha szeretsz", már korábban slágerré vált, s nem ok nélkül! Kiváló hang- szerelés, lendületes dallamvezetés, különleges énekhang; ennyi és nem több a siker titka. A „Nem mondom el” talányosságával hat megkapóan a hallgatóra, zeneileg kevésbé kidolgozott produkció. Orbán József dala, a „Krisztina", fiatalos, s kissé pajkos szerzemény. Nagyon eredeti, tréfás a ,,Röhögni kell" című kompozíció; Littvay Imre és Dosztmér István szerzeménye, örvendetes, hogy újabban több lemez él sikeresen a humor eszközeivel. Magával ragadó muzsikája ellenére hiányérzetet kelt bennünk a „Rulett" című dal. Az együttes dalszövegei — s ez nemcsak e dalukra jellemző —, kevésbé sikerültek, mint muzsikájuk, de ez nem csupán ezt az együttest, az egész műfajt jellemzi. Sikeresen ötvözi a country a pol-beat nevelő célzatú elemeit a „Felnőtt lány", Littvay Imre és Dosztmér István szerzeménye. A ,,B"-oldalon a címadó dalt a „Hej!" követi. Kovács Józsel László szerzeménye majdnem tisztán instrumentális muzsika. Kedves, lírai produkció a „Lányok szivében lakodalom" — Orbán József dala — bár jobban is sikerülhetett volna, ha zenészeink karakteréhez jobban illene. Kissé fakó a „Kisfiam" című kompozíció. Hazai színeket hoz a country idegenszerű világába a „DisznóölésA hangszerelés, a hangvétel az igazi elhatároló vonás, így az otthoni téma sem változtatja „eatern”- né dalukat. A „Vén szülői ház", Littvay Imre és Mikes Attila szerzeménye sikerült lírai alkotás, mély, s őszinte érzéseket tükröz. A 100 Folk Celsius lemeze egyenetlen teljesítményről tanúskodik. Legszebb perceiben sem éri el a nemzetközi élmezőny szintjét, de vannak maradandó pillanatai, míg a gyengébb dalok nélkül mit sem veszítettek volna a lemezbarátok. A kísérletezésre szükség van, mert csak ez viheti előre popmuzsikánkat; köszönet illeti a Hanglemezgyártó Vállalatot, hogy erre lehetőséget nyújtott. Bay Endre Pécsi utcák — híres emberek Móra Robog a busz a bajai buckás síkságon Szeged városa felé. Csaknem ötórai út után következik a végállomás. A szegedi Móra Ferenc Múzeumban nem az ötven évvel ezelőtt elhunyt ezerarcú íróra emlékeznek, hanem Bél Mátyás születésének 300. évfordulója tiszteletére rendeznek konferenciát. De most sem Bél Mátyásról szólnak az előadások, hanem a XVII—XVIII. századi magyarországi értelmiség művelődési helyzetéről . . . A Tisza, ez a kényelmes folyó, szennyesen, szelíden szétáradva hömpölyög a maga medrében. A híd melletti téren alig kiemelkedően, deltába szorítva fehér márvány mellszobor. Jóval kisebb, mint a szobor talapzatánál ülő Kotor- mány János, az író „személye körüli miniszter” — ahogy Móra tréfásan jobbkezét nevezte. Ahogy elmerengek a Tisza hullámain, elém lépnek az ókor jelmezei, romantikus reményei, a császár leánya és a rabszolgasorsban nevelt császárfiú pillangó finomságú szerelme az Aranykoporsóban. Látom a jegenyeszegte határt, amely fölött ma már gépmadarak hada surrog, látom az acatoló leányok virágarcát, a fiókáikat féltőn nevelő fecskéket. Ferenc és Etel, Rózák és Mátyások földszeretetének éhes éneke zeng föl a bánatos búzamezőkről. A Ceorgikon lapjairól is „lehajtott fejű, szomorú és fáradt emberek" lépnek elénk, akiknek homokországbéli tragédiáját feloldja a természet tündéri szépségének, a fák jellemének, a méhek, a darazsak, a békák és a rigók életének rajongó leírása. És föltárnád Hannibál tanár úr, akiben a húszas évek értelmiségének értékrendjét szabja meg az író szatirikus optimizmussal. „Minden megismerés makacs keresője" — írja róla Karinthy Frigyes. Móra valóban otthonosan mozog a történelemben, a régészetben, a nép- lajzban, a növény- és állatvilágban, legfőképpen az irodalomban, ahol a könnyed, közvetlen stílus páratlan mestere. Minden apró meglátás, az élet kis és nagy problémái tollán novella alakot öltenek. Földes Anna a magyar kultúráiét egyik legtermékenyebb és legkedvesebb alakját állítja elénk Móráról írt életrajzában. A Daru utcától a Móra Ferenc utcáig című novellaciklusban elénk sajog gazdag életpályájának mélysége és magassága, Szeged pezsgő levegője, a kultúrtörténész, az archeológus, a költő, a regényíró, a színpadi szerző, a múzeumigazgató és nem utolsósorban a nagypapa. „A virágok, hajnalok minden szépsége benne van a játszó gyerekekben." Kit ne nyűgözne le a Kincskereső kis ködmön, az Aranyszőrű bárány, a Rab ember fiainak meséje vagy a saját bevallása szerint élete legnagyobb művének tartott Betű- ország bájos bűvölete? „Szívemben csak gyermekíró maradok és mindig, még mikor vezércikket írok is" — vall magáról. A kalcinált szóda című érdekes történetkében a fáradt inasgyerekek életsorsát tárja elénk, míg a csizmadia és a filozófus párhuzamba állításával olyan embertípusokat ábrázol, akik jól megértették egymást, noha mindegyik a maga véleményét gondolta helyesnek. A kis karcolat végén epésen jegyzi meg Móra: „Mindig ez a nemzetközi vándoradoma jut eszembe, amikor a politikusok olyan kölcsönös megértéssel tárgyalnak egymással.” Halála ötvenedik évfordulóján az őt búcsúztató Móricz Zsigmondot idézzük: „Gyöngyöket szólott, és csiszolt drágaköveket hullatott. Elment, és vele eltűnt a magyar irodalomból egy eredeti, sajátlagos, meghatóan őszinte és megille- tően ragyogó magyar szín." Tóth István dr
