Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-14 / 103. szám

1984. április 14., szombat Dunántúlt Tiaplö Május 1-i jelszavak A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1984. május elsejei jelszavai: 1. Világ proletárjai, egyesüljetek) 2. Éljen május elsejei 3. Éljen a marxizmus—leninizmusl 4. Éljen a Szovjetunió, a béke és a haladás szilárd támaszai 5. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan barát­sága! 6. Erősödjék a szocializmust épitő népek egységei 7. Békét, biztonságot a világnakI 8. Éljen a szocializmus és a békéi 9. Atomfegyvermentes EurópátI Atomfegyvermentes világot! 10. Éljen a kommunista és munkáspártok internacionalista szo­lidaritása I 11. Támogatjuk a szabadságukért és függetlenségükért küzdő népek igazságos harcát I 12. Előre a XII. kongresszus határozatainak végrehajtásáért! 13. Éljen pártunk és népünk megbonthatatlan egysége! 14. Nemzeti összefogással szocialista céljainkért! 15. Előre az 1984. évi népgazdasági terv sikeres megvalósítá­sáért I 16. Jobb munkával, hatékonyabb gazdálkodással védjük meg vívmányainkat! 17. Köszöntjük a munkában élenjárókat és a felszabadulási munkaverseny résztvevőit! 18. Fiataloki Képességeitek legjavával gyarapitsátok szocia­lista hazánkat! 19. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárti 20. Éljen és erősödjék szeretett hazánk, a Magyar Népköztár­saság! Aczél György befejezte finnországi látogatását Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára a Finn Kommu­nista Párt és a Finn Szociál­demokrata Párt közös meghí­vására április 9—13. között lá­togatást tett Finnországban. Kíséretében volt Kovács László, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője és Oláh Jó­zsef, a Külügyminisztérium fő­osztályvezetője. Megbeszélésre került sor Jouko Kajanoja-val, a Finn Kommunista Párt elnökével, Arvo Aalto főtitkárral és a párt más vezetőivel, Kalevi Ki- vistö-vel a Finn Népi Demok­ratikus Szövetség elnökével és Jorma Hentila főtitkárral, to­vábbá a népművelési szövet­ség vezetőivel. Megbeszélések folytak Kale­vi Sorsa-val, a Finn Szociál­demokrata Párt elnökével, mi­niszterelnökkel, Veikko Helle alelnökkel, Erkki Liikanen főtit­kárral és más szociáldemok­rata vezetőkkel, továbbá a Munkás Művelődési Szövetség vezetőivel. Találkozóra került sor a Munkás Szakszervezeti Szövet­ség, valamint a Finn—Magyar Társaság vezetőivel. A szívélyes légkörű találko­zókon véleménycserére került sor a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről, különösen az európai feszültség enyhítésé­nek. a különböző társadalmi rendszerű országok közötti pár­beszéd folytatásának lehetősé­geiről. Áttekintették a finn— magyar állam-, illetve pártközi együttműködés és a társadal­mi szervezetek közötti kapcso­latok helyzetét és megerősítet­ték az ezek bővítésére irányuló kölcsönös szándékot. Aczél György és kísérete g finn Centrumpárt meghívását nak eleget téve megbeszélést folytatott Paavo Vöyrynen párt­elnökkel, külügyminiszterrel, Ahti Pekkala alelnökkel, pénz­ügyminiszterrel, Seppo Köriöi- nen főtitkárral és más centrum­párti vezetőkkel, találkozott a párt parlamenti csoportjának képviselőivel és a művelődési szövetség vezetőivel. A szívélyes légkörben lezaj­lott találkozókon egyetértés volt abban, hogy az MSZMP és a finn Centrumpárt közötti kapcsolatok fontos szerepet játszanak a két ország és a két nép hagyományos barát­ságának erősítésében, az eu­rópai biztonság és együttmű­ködés ügyének előmozdításá­ban. Aczél Györgyöt finnországi tartózkodása során fogadta Mauno Koivisto, a Finn Köz­társaság elnöke. Aczél György és kísérete pénteken este hazaérkezett Bu­dapestre. Fogadásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Osmo Vöinöla, a Finn Köz­társaság budapesti nagykövete. Amerikai politikusok is mélyen elítélik Reagan elnök Nicaragua-ellenes politikáját Washingtonban magyar idő szerint pénteken hajnalig hi­vatalosan nem kommentálták a Nicaragua elleni háború -újabb eszkalációját. A képviselőház csütörtökön a késő éjszakai órákba nyúló ülésen nagy többséggel elfogadta azt a nem kötelező érvényű határo­zatot, amely elítéli a Reagan- kormányzat Nicaragua elleni tevékenységét. A képviselőház igazságügyi bizottságának 13 tagja Reagan elnök büntetőjogi felelősségre vonását követelte. A Don Ed­wards kaliforniai képviselő ál­tal vezetett törvényhozó cso­port csütörtökön este levelet juttatott el William French Smith igazságügyminiszterhez, amelyben felkéri a minisztert: nevezzen ki különleges vizs­gálóbírót Reagan elnök Nica­ragua elleni akcióinak kivizs­gálására annak megállapítá­sára, vajon az elnök és köz­vetlen munkatársai megsértet- ték-e az amerikai törvényeket. A demokrata képviselők sze­rint Reagan elnök, Shultz kül­ügyminiszter, elődje Haig kül­ügyminiszter, valamint Wein­berger hadügyminiszter és William Casey, a CIA igazga­tója bűncselekményt követett el ha megsértette az 1794 óta érvényes- semlegesség! tör. vényt. Ez a törvény három évi börtönnel büntethető szövetsé­gi bűncselekménynek minősít minden „katonai és haditen­gerészeti vállalkozást" olyan ország ellen, amely nincs ha­diállapotban az Egyesült Ál­lamokkal. Növekvő aggodalommal nyi­latkoztak csütörtökön a kor­mányzat közép-amerikai poli­tikájáról a demokratapárti el­nökjelöltek. Walter Mondale szerint az Egyesült Államok háborúba ke­veredhet Közép-Amerikában, ha a felelőtlenség és félreve­zetés folytatódik. Gery Hart co­loradói szenátor véleménye szerint „egy szuverén ország közlekedését és kereskedelmét akadályozni olyan cselekmény, amely igen közel áll a tényle­ges háborúhoz”. A legszigo­rúbban a kormányzat közép­amerikai kalandjairól Jesse Jackson nyilatkozott: „Nyilván­való, ha a háború a kongresz- szus felhatalmazása nélkül tör­ténik, az olyan vétek amely az elnök elmozdításával büntethe­tő" Elméim1*' ÓRA A NAGYVILÁGBAN 1» n.v-í ÍN* a« Sheffieldben rendőrök próbálják távoltartani a tüntető bányá­szokat a Brit Bányászok Szövetségének helyi székházától, ahol arról folyt tanácskozás, hogy tartsanak-e országos szavazást a bányászsztrájk folytatásáról A V. SZ. tagállamai Egyesített Fegyveres Erői Katonai Tanácsának ülése Ez év április második felé­ben a Csehszlovák Szocialista Köztársaság fővárosában', Prá­gában tartja soron következő ülését a Varsói Szerződés tag­államai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa. • Ceausescu Jugoszláviában A két ország közötti gazda­sági együttműködés minden formájának előmozdítása volt a fő témája a csütörtök dél­után tartott jugoszláv—román államfői megbeszéléseknek. Mika Spiljak, a jugoszláv államelnökség elnöke és a munkajellegé látogatáson Ju. goszláviában tartózkodó Nico- lae Ceausescu román elnök a vajdasági Karagyorgyevón foly­tatott első tárgyalásán állást foglalt a gazdasági kapcsola­tok hosszú távú, szilárd és ki. egyensúlyozott alapokon tör­ténő továbbfejlesztése mellett. Ceausescu hangoztatta Romá­nia külön érdekeltségét a vegyipar, a vas. és acél-, va­lamint a gépgyártóipar terén megvalósítandó kooperáció fo­kozásában, s mindkét részről kiemelték a két ország válla­latai közötti közvetlen kapcso­latok jelentőségét. A tárgyalások első fordulója után Dragoszlav Markovics, a JKSZ KB elnökségének elnöke díszvacsorát adott Nicolae Ceausescu, a Román KP fő­titkára tiszteletére. A román párt és állam ve­zetője pénteken folytatta meg­beszéléseit Spiljakkal, illetve Markoviccsal. Ceausescu délután befejezte jugoszláviai látogatását és hazautazott. Tüntetések Chilében A chilei diákok nagy több­sége bojkottálta csütörtökön az egyetemi előadásokat, s gyű­léseken tiltakozott a felsőok­tatási intézmények jogainak korlátozása ellen. A tüntető diákok Santiago és Valparai­so utcáin összecsaptak a ro­hamrendőrséggel. Legkevesebb tíz személyt őrizetbe vettek. A hatóságok ezzel egyidő- ben megelőző intézkedéseket hoztak, hogy elejét vegyék az újabb, demokráciát követelő tüntetéssorozatnak és a tervbe vett általános sztrájknak. Po­litikai és szakszervezeti gyűlé­seket előzetes engedély hiá­nyában nem szabad tartani, s az engedélykérelmet leg­alább tíz nappal a gyűlés ter­vezett időpontja előtt kell be­nyújtani. A hatóságok koráb­ban megszigorították a sajtó- cenzúrát is. Múzeumi rablás Torinóban á Péntekre virradóra ismeret­len tettesek hatoltak be a to­rinói Risorgimento múzeumba, ahol a nemzeti újjászületés tör­ténelmi ereklyéinek egy része található. Mint a hivatalos jelentések­ből kitűnik, a betörők a tár­lókban őrzött mintegy 300 em­lékérem és katonai kitüntetés közül a 40 legértékesebbett magukkal vitték. Közöttük vol­tak Kossuth Lajos Torinóban őrzött kitüntetései is. Az ellopott értékek a múze­um legféltettebb tárgyai vol­tak. Ebből arra következtetnek, hogy a rablás egy gazdag gyűjtő megbízásából történt.­A betörők az épület mellett levő állványokról hatoltak be a kiállítóterembe és nyom nél­kül távoztak. A Mechanikai Laboratórium Pécsi Gyáregysége (elvételre keres: felsőfokú végzettséggel rendelkező A forgácsoló technológust ^ • elektromos technológust • gépész gyártásfejlesztőt • elektromos gyártásfejlesztőt • digitális technikában jártas elektromos szakembert • gyakorlattal rendelkező gyártóeszköz-gazdálkodót közép- vagy felsőfokú végzettséggel, csoportvezetői munkakörbe. JELENTKEZÉS: PÉCS-KERTVÁROS, SZILVA U. 1—3., SZEMÉLYZETI OSZTÁLY. Szovjet külpolitika Folyamatosság és kezdeményezések Bizonyos helyzetekben a változatlanság néha a válto­zásnál is fontosabb jelenség. Ezt mondhatjuk el a Szov­jetunió nemzetközi magatar­tásáról, amely Jurij Andro­pov halálával sem irányát nem változtatta, sem dina­mizmusából nem vesztett. Akik az SZKP és a szovjet állam élén állnak - s itt ter­mészetesen rendkívül nagy szerepe van Konsztantyin Csernyenkónak, a párt új fő­titkárának —, már a szomorú eseményt követő napokban hitet tettek a politika folya­matossága mellett. Minden, ami azóta történt, ennek az elhatározásnak a hosszú távú érvényét igazolja. Javaslatok - válasz nélkül Az utóbbi hetekben kibon­takozott, szembeszökően nagy szovjet külpolitikai ak­tivitás középpontjában ter­mészetesen változatlanul az a szándék áll, hogy az adott körülmények között is javítani kell a szovjet—amerikai viszo­nyon, biztosítani kell a két ország között a normális érintkezést, a tárgyalásokat korunk sorskérdéséről. Sem­mit sem változott az a rég­óta meghirdetett szovjet elv, hogy minden lehetséges mó­don meg kell fékezni a nuk­leáris fegyverkezést, a lehető legalacsonyabb szinten kell biztosítani az erőegyensúlyt. Érvényben van az erőszakról való kölcsönös lemondást in­dítványozó szovjet javaslat, megannyi más fontos kezde­ményezéssel együtt - például a vegyi fegyverkezés vissza­fogására —, amelyek mind­egyike sajnálatos módon vagy elutasításra talált, vagy visszhang nélkül maradt az amerikai fél részéről. Moszkva mégis kerül min­den olyan lépést, amely a feszültség növeléséhez ve­zethetne, és elősegít min­dent, ami azt csökkentheti. Erre utalt nemrég Konsztan­tyin Csernyenko válasza a Szocialista Internacionálé felhívására, melyben az SZKP főtitkára kifejti: a legna­gyobb veszélyt pillanatnyilag az amerikai szárnyasrakéták és Pershing—2-esek nyugat­európai telepítésének folyta­tódása jelenti. Ennek ellené­re megvan a lehetőség a ta­valy Genfben megszakadt szovjet-amerikai tárgyalások felújítására. Ha az ameri­kaiak ezt valóban óhajtják —, ha felszólításaik nem csu­pán az elnökválasztási kam­pánnyal magyarázhatók —, akkor olyan lépést kell ten- niök, amely igazolja: meg­van bennük a hajlandóság a visszatérésre az európai rakétatelepítés előtti állapot­hoz. Sajnos, azonban a je­lek azt mutatják, hogy az Egyesült Államok vezetői nem szánták rá magukat ilyen lépésekre. E szerint kell tehát tárgyalási sürgeté­seiket is megítélni. A mór említett nagyszabá­sú szovjet aktivitás minde­nekelőtt magasszintű talál­kozókban, eszmecserékben és tanácskozásokban ölt tes­tet. Ilyen volt egyebek között Dmitrij Usztyinov honvédelmi miniszter indiai látogatása, amelynek során — mint ahogy világszerte feltételezik —, na­gyon kényes katonapolitikai kérdések is napirendre ke­rültek. Ismeretesek India el­lentétei azzal a Pakisztánnal, amely egyebek között az af­ganisztáni kérdésben is oly negatív szerepet játszik. Egy katonailag erősebb, pozitív semlegességet valló India mindenképpen stabilizáló té­nyező a dél-ázsiai térségben. Ugyancsak régóta elhatá­rozott és valamelyes haladé­kot szenvedett látogatás volt Gejdar Alijev első miniszter­elnök-helyettes damaszkuszi útja és Hafez Asszad elnök­kel folytatott tárgyalásai. Maga a látogatás ténye is felveti a Szovjetunió közel- keleti szerepének széles problematikáját. Jelképezi azt a fontos politikai és ka­tonai szerepet, amelyet Moszkva azáltal tölt be, hogy az imperialista erőkkel szembeszálló tényezők leg­fontosabb támasza. A Szov­jetunió nem egyoldalú sze­repre törekszik ebben a tér­ségben, hanem a rendezés pozitív eleme akar lenni. Az­előtt is és most is a Közel- Keleten élő, valamennyi nép elemi jogainak védelmezésé- re vállalkozik, s éppen ezért nélkülözhetetlen részvétele az átfogó rendezésben. Az elszigetelés kudarca A felsorolás — még a tel­jesség igénye nélkül is — a szovjet diplomáciai aktivitás jeleiről hosszúra nyúlna. Itt elég, ha emlékeztetünk arra, hogy nemrég mind Japánnal, mind Kínával külügyminisz­ter-helyettesi szinten folytak tárgyalások: hogy Andrej Gromiko tárgyalt az algériai elnök különmegbízottjával, hogy Kornyijenko első kül­ügyminiszter-helyettes Török­országban járt. Moszkvában tanácskozott Vogel, az NSZK szociáldemokratáinak veze­tője, és Londonban tárgyalt a Szovjetunió külügyminisz­ter-helyettese. Rövidesen várható Genscher nyugatné­met és Geoffrey Howe brit külügyminiszter moszkvai lá­togatása. Mitterrand francia elnök pedig éppen amerikai hivatalos tartózkodását talál­ta megfelelő időpontnak ar­ra, hogy bejelentse: ő is szí­vesen látogatna el a szovjet fővárosba. A Nyugat ebben a hely­zetben „Moszkva felértékelő­déséről" beszél, holott csu­pán azoknak a kudarcáról van szó, akik „leértékelni", pontosabban: elszigetelni törekedtek külpolitikailag a Szovjetuniót. Egészséges fo­lyamatnak vagyunk tanúi, amelynek haszonélvezője az egész szocialista közösség. Szabó L. István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents