Dunántúli Napló, 1984. április (41. évfolyam, 91-118. szám)

1984-04-13 / 102. szám

1984. április 13., péntek Dunántúlt napló 7 Újsághír: „Erdőtüzet fedez­tek fel a Szaljut—7 utasai." A természeti környezet foko­zódó károsodása, a természe­ti erőforrások az újra nem termelhető energiahordozók mennyiségének csökkenése, va­lamint az ezekkel együttjáró gazdasági problémák felvetet­ték az űrhajózás ilyen irányú gyakorlati felhasználhatóságá­nak kérdését. Az űrfelvételek készítésének történeti áttekintése. A Föld első kozmikus felvé­tele 1946-ban készült egy „V— 2” ballisztikus rakétáról, 120 km magasságból. Az első mű­holdat (SZPUTNYIK—1-et) a Szovjetunió bocsátotta fel 1957- ben, majd az USA követ­kezett az EXPLORER—1-el 1958- ban. Kiemelkedő jelentőségű volt az első ember vezette űrhajó fellövése „ . . . a szárazulatok és tengerek kifogástalanul megfigyelhetők . . .” jelentette a VOSZTOK—1 fedélzetéről Ju- rij Gagarin éppen 23 éve, 1961. IV. 12-én. Az első tudo­mányosan értékelt kozmikus felvételt a világ második űr­hajósa, Tyitov 1961. augusz­tus 6-án készítette. Ez év szep­temberében MA—4 MERCURY (USA) több száz színes felvé­telt készített. Még 1960-ban új érzékelő rendszerrel, televíziós észlelést alkalmaztak a TIROS—1 (USA) űrhajón. Hasonló módszerrel készítettek felvételt a KOZ­MOSZ—122-ről (SZU, 1966). Az első infravörös spektrumú (hullámtartományú) Föld fény­képet a TIROS—2 (1962. USA) és a KOZMOSZ—45 (SZU, 1964) készítette. Ezeknél a fel­vételeknél már az időjárás megfigyelése is feladat volt. 1964-ben a NIMBUS mete­orológiai mesterséges hold tö­kéletesebb televíziós techniká­val és éjszakai érzékelésre is alkalmas infraérzékelővel ren­delkezett. 1965-BEN A GEMINI—3 ÉS A GEMINI—4 űrhajósai főleg a szárazula­tokról készítettek színes felvé­teleket kézi kamerával. Ezeken a felvételeken nagy területek mezőgazdasági geológiai és időjárási viszonyait lehetett jól szemlélni. A távérzékelés to­vábbi fejlődését jelentette a közép és távoli infravörös, va­lamint a mikrohullámú érzéke­lők felhasználása. A kozmikus képek első tapasztalatai a fel­hőzet megfigyelésében, a ten- gerek-jéghegyek érzékelésé­ben, a szárazföldi vizek tanul­mányozásában, tehát a nagy tónusváltozást (kontrasztot) mutató helyek kiértékelésében mutatkoztak. A következő ál­lomást a szárazföld képének geológiai-geográfiai ’interpre­tációja. Ezen belül geológiai, gomorfológia geobotanika, ta­la itan, környezetvédelem stb. jelentette. A TÁVÉRZÉKELÉS ELVE Az a tény, hogy minden tárgy elektromágneses energi­át termel és ver vissza, az oka a nem látható elektromágne­ses hullámtartomány kutatásá­nak. Az információk az észlelő­höz többek között elektromág­Az űrfelvételekről Széles körű a gyakorlati felhasználás lehetősége hasznosítását, szükség esetén megóvását. Szükséges tehát a készletek minőségi, mennyisé­gi és helyi ismerete. Ezeket az ismereteket az in­formációszerzés fajtája alap­ján vagy hagyományos képi (tónusos) vagy digitális formá­ban rögzítik. A hasznosítható tematikák meglehetősen vál­tozatos képet mutatnak a földtudományokon belül. A klimatológia a felhőtaka­ró pillanatnyi felépítéséről, hő­mérsékletről, nedvességtarta­lomról, szélmozgásról szerezhet információt. (Ld. tv-hiradó.) A szárazföldi hidrológia a hótakaróról, tavi és folyami vízkészletekről talajnedves­ség eloszlásáról, árvizekről, la­vinákról kaphat adatokat. A talajtan, geobotanika, er­neses és nehézségi erőtereken keresztül jutnak, főleg azok szinképi, térbeli és időbeli vál­tozásainak segítségével. Ah­hoz hogy az utóbbi változá­sok révén információkat kap­junk, az szükséges, hogy egy­részt mérni tudjuk őket, más­részt e méréseket már ismert objektumok megfelelő méré­seivel össze tudjuk hasonlita- . ni. Az említett erőterek közül az elektromágneses mezők ren­delkeznek a Jegnagyobb po­tenciállal. A távérzékelés aktív és pasz- szív módon történhet, aszerint, hogy a mérösugárzás milyen energiaforrásból származik. Passzív távérzékelésnél ér­zékelővel (szenzorral) úgy mé­rünk ahogyan a légifényképe­ző kamrával az objektumok által visszavert és kibocsátott sugárzásokkal tesszük. Az ak­tív méréseknél viszont az ész­lelő olyan, mint pl. a radar, vagyis mint egy energiaforrás, amely impulzusokat az érzéke­lő megváltozott formában ve­szi. A mérések mai elvi lehe­tőségei : passzív mérésekkel vizsgálható a Föld és a Nap sugárzása a teljes spektrum­ban, aktív mérésekre azonban ma csak a rádiótartomány és a lézerek üzemi sávja áll ren­delkezésre. A mérési frekven­ciatartományt részben légköri ablakok, részben a mai tech­nikai lehetőségek szabják meg. ami a technika fejlődésével várhatóan változni fognak. Az alkalmazható hullámtar­tomány az adott feladattól függően a 0,3 mikrométer — 20 méterig, tehát a közeli ult­raibolya és az URH rádióhul­lám között lehetséges. A fény­képezőgép és a szenzorok (ér­zékelők) elsősorban az ultra­ibolya egy részétől a látható tartományon keresztül a köze­li infravörös tartományig hasz­nálatosak. (0,27 mikrométer— 1,2 mikrométer). Ha minél pontosabb, kiértékelhetőbb fel­vételt akarunk készíteni, akkor egész keskeny sávokban kell a felvételeket elkészíteni. A légi és űreszközök között kiemelkedő szerep jut a fény­képező kameráknak. Ezek a fényképező (analóg) rendsze­rek különböző szűrőkkel kivá­lasztott spektrális sávokban a megfelelő tartományra érzéke- nyített filmre exponálnak. Az így nyert felvételeket (melyek tehát ugyanazt a területet fe­dik le a különböző spektrum­tartományokban) hagyományos fotográfiai úton egymásra ve­títve ún. színkompozítokat ál­lítanak elő, melyek színeit kék, zöld, vörös szűrők, illetve spek­trális sávok megválasztása ha­tározza meg. A KOZMIKUS FELVÉTELEK HASZNOSÍTÁSA A bevezetőben említett prob­lémák megkövetelik a termé­szeti erőforrások legcélszerűbb és legésszerűbb feltárását, dő és mezőgazdaság a talaj- nedvességről, elszikesedésről, ásványi sók hiányáról vagy fel- dúlásáról, növények fenológiai fázisairól, növényi betegségek, növényi kártevők elszaporodá­sáról, erdőtüzekről, termény­becslés meghatározásáról nyer­het adatokat a távérzékelés segítségével. A környezetvéde­lem az itt nagy vonalakban vázolt területeken esetleg fel­lelhető környezeti ártalmak je­lenlétét, forrását, megszünteté­sének módját vizsgálhatja az űrfelvételek segítségével. A felsorolt felhasználási te­rületek egységes ábrázolása közös alapon, térképen törté­nik, ezért a térképészet az űr­távérzékelés egyik fő alkalma­zója. Boda Géza Húsvéti üdvözlő kártya Megjelentek az üzletekben a húsvéti képeslapok. Van nyu­szis. tojásos, virágos, barkós. Nem kétséges, el fognak fogy­ni, s talán, akinek majd későn jut eszébe feladni a szokásos ünnepi üdvözletét, annak eset­leg nem is jut belőle. Mert hazánkban kétszer egy évben megindul a roham. Ka­rácsony és húsvét előtt készül­nek otthon a listák, kinek kell ünnepi üdvözletét küldeni, ne­hogy valamelyik rokon kima­radjon, mert akkor mit fog szól­ni hozzá? Ilyenkor még a szo­ciális otthonokba is vastagabb táskával érkezik a postás, mert azért legalább kétszer egy év­ben az ott élők is eszébe jut­nak valakinek. Meses magnólia Hazánk természeti adottságai közt több olyan növény is elő­fordul, amelyek más földrészek növényzetének tagjai, s igy ná­lunk csak ritkán láthatók. Ilyen például a liliomfa (magnólia), a legősibb zárvatermő növényünk. A liliomfa 10—12 cm-es virágai­nak fehér színű sziromlevelei a lomblevelek megjelenése előtt diszlenek; a növény zöld levelei csak az elvirágzás vége felé je­lennek meg. A képünkön látható — a debreceni botanikus kert­ben lévő — gyönyörű magnoliapéldány évente mintegy ötszáz jó­kora virágot hoz. Igásfogat Gondolatok Buta emberek jóakara­tán már sok ügy elbukott. * A világ becsapott akar lenni — mondják a csa­lók. * Adj tanácsot — meg­mondom a hibáidat. (Felix Unbürger) Újságírásnak nevezem azt, amikor valami holnap kevésbé érdekes, mint ma. (André Gide) * A jó házasság olyan, mint egy tapasztalt ralílye- team: az egyik partner az útszakasztérképet tanul­mányozza, a másik a vo­lánnál ül. (Michéle Mouton) h A jelen történéseit álta­lában jóval később, a tör­ténelemkönyvekből tudja meg az ember. (Ludwig Marcuse) it A rossz politikusokat jó állampolgárok választják meg, akik nem mennek el szavazni. (George Jean Nathan) it A szerelem azzal kezdő­dik, hogy megcsaljuk ön­magunkat, és azzal végző­dik, hogy megcsalunk má­sokat. A világ ezt nevezi románcnak. (Oscar Wilde) A nő értékeli, ha a férfi a szelleme miatt szereti. De ezt férfiason kell bebi­zonyítania. * A magánélet lényegében a családból áll, mely lehe­tetlenné teszi. * A remény olyasvalami, amit türelemmé kellene változtatni. 90 éve született Derkovits Gyula Derkovits Gyula életműve a magyar szocialista képzőművé­szet máig élő, elevenen ható öröksége. A magyar szocialis­ta realista művészet úttörője most lenne 90 éves. 1984. áp­rilis 13-án született Szombat­helyen. Apja 16 éves korában szerződéssel magához vette asztalosinasnak. Az inas évek után segédként dolgozott, köz­ben szüntelenül rajzolt, fes­tett. Vonzódott a tárgyakhoz, színekhez, hangulatokhoz. Al­kotói tevékenysége körülbelül 1918-as és 1919-es években kezdődik, de csak a 20-as évek közepén érik művésszé. Mun­kássága három korszakra bont­ható:, mitologikusra, expresszio­nistára és realistára. A lénye­ges eltérések ellenére is ez a három periódus szerves egysé­get alkotott művészetében. Derkovits festészetére sors­döntő hatású volt az 1919-es forradalom. Az ellenforradalmi terror elől 1923-ban Bécsbe emigrált, csak 1926-ban tért vissza Magyarországra. Ebben az időszakban készült a Dózsa fametszet-sorozat, amellyel megteremtette a modern ma­gyar fametszés művészetét. Az 1930—34-es esztendőkben a gazdasági válság, az erőteljes fasizálódás tragikus élményei, értékrendszerét, világképét to­vább formálták, megerősítették a szocialista elkötelezettségét. Művészetét mindvégig társada­lomközpontúság, forradalmi agitativitás jellemezte. Mind­össze 39 évet élt szegénység­ben, nyomorban, de meg nem alkuvó, kétértelműséget nem is­merő festészete megmaradt az utókornak. Tévedés ne essék: nem a ka­rácsonyi vagy húsvéti lapkül­dözgetés ellen akarok szólni. Kialakult szokás; szép lapot kapni mindig öröm, és elkül­deni is az, de legalábbis lel- kiismeret-nyugtató cselekedet. És ez az, ami szót érdemel! Miért élnek úgy rokonok, nemegyszer testvérek is, hogy esztendőszám nem jut eszükbe egymásra nyitni az ajtót, vagy ha távol élnek egymástól, leg­alább időről időre levelet vált­va beszámolni egymásnak, ér­deklődni egymás felől?! Ismertem egy testvérpárt, nem mondhatni, hogy jó test­vérek voltak (egy férfi és egy nő), bár ártani nem ártottak egymásnak. Ők amolyan „ün­nepi testvérek" voltak, akik — egy városban lakva, legalább a jeles ünnepeken némi kis ajándékkal felkeresték egymás családját. Az idő elfutott, a gyerekek kirepültek, a testvér­párból a férfi megözvegyült. És ettől kezdve valami megválto­zott. Nővére elkezdte hívni őt egy-egy vasárnapi ebédre, ne legyen egyedül. S ahogy múl­tak az évek, az özvegyen ma­radt báty már szinte minden­napos lett a nővérénél; sógo­rával tán még a testvérinél is jobb barátság alakult ki. Ér­zik, hogy összetartoznak, szük­ségük van egymásra. Azt mondják, csak azokat az éveket saináliák, amikor az örökös elfoglaltság, állandó egyéb oroaramok miatt nem jutott idejük egymásra. A rokoni, de még a testvéri kapcsolatokat sem lehet eről­tetni, de a családi összetarto­zás érzésére mégiscsak lehet nevelni a gyerekeket. Lehet és kell, még akkor is, ha az ered­mény nem látszik meg azon­nal. Vannak gyerekek, testvé­rek, akik kamaszkorukban még a vizet is sajnálják a másik­tól. Később pedig, amikor már a maguk lábán kezdenek áll­ni, a szülő meglepve hallja, hogy együtt programoznak, hogy a szülők nélkül is rend­szeres a kapcsolatuk egymás­sal. Igaz, ők erre nevelték őket, amíg kicsik voltak, de éveken át úgy érezték, hogy sikertelenül; hogy amit tesz­nek, az a nevelés csődje. Ám valahol mégis visszafordult a dolog, éppen akkor, amikor már nem erőltették az össze­tartozás megnyilvánulásait. Hi­szen ebben nőttek fel, ezt lát­ták maguk előtt. És azt is lát­ták, hogy a szülők törődnek a saját testvéreikkel, saját idős szüleikkel. Talán, ha egyszer sor kerül rá, ők is így lesznek ezzel. Nemcsak akkor, amikor jeles ünnep közeleg, amikor lapot szokás küldeni. S. M. ADÁM, HOL VAGY?,.. 0 felújított korszerűsített ODOM Férfiruha-szakiizlet ismét megnyílik április 16-án, hétlön Kellemes környezetben, kényelmes vásárlási lehetőséget, különlegesen szép áruféleségeket ajánlunk: Q új fazonú férfi ballonkabátok Q különböző fazonú és színű öltönyök O dzsekik és széldzsekik Q Speedo pólók G Speedo szabadidőruhák G import férfiingek O köntösök G trikópizsamák vásárolhatók! 1350—1430 Ft-ig 1670—3800 Ft-ig 670—1160 Ft-ig 350— 450 Ft-ig 1380 Ft-ért 298— 560 Ft-ig 990 Ft-ért 225 Ft-ért KIRAKATAINK REPREZENTÁLJÁK ÁRUFÉLESÉGEINKET! ÉRDEMES FELKERESNI A BEM U. 4. SZ. ALATTI ADÁMOT I Ont is várjuk I

Next

/
Thumbnails
Contents