Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-10 / 69. szám

1984. március 10., szombat Dunántúlt napló 13 Szöuetkezeti zárszámadások A Sásdi Építőipari Szövetkezet III. sz. lakatosüzemében egyedi nyílászáró szerkezeteket, szellőző kereteket gyártanak. Képünkön: Reseterits József és Nagy Tibor a nagyharsányi kőbánya részére vagonkirakodó szalagvázakat helyeznek el. Többet termellek, jobban dolgoztak Tájékozódás a helyszínen Sásdi Építőipari Szövetkezet A Sásdi Építőipari Szövet, kezet, kiheverte a számára majdnem végzetessé váló kom. lói piramisház építést. A tal­pon maradásért kellett küzde­niük, a tavalyi eredményeik már biztatóak, megállnak a sa_ ját lábukon. A sásdi Épszöv csütörtöki mázaszászvári részközgyűlé­sét követően tegnap tartotta a sásdi részközgyűlését, melyen Kiss József elnök adott számot az elmúlt évi tevékenységükről. — Az utóbbi évek legjobb eredményét értük el — kezdte beszámolóját az elnök. — A tervezettnél nagyobb lett a termelésük, az árbevételük, az egy főre eső termelési értékük, a tervezett 4 milliós nyereség helyett 5.7 millióval zárták az évet. A vasipari ágazat az egy fő­re jutó termelési értékben egy­negyeddel többet hozott, mint egy évvel korábban, az építő­ipari ágazat 33 lakást és fél­kész lakást, postaépületet, ta­karékszövetkezeti épületet adott át, a fenntartó-felújító tevékenysége is meghaladta a 13 millió forintot. A felújítások zömét Komlón végzik, ezért mondott köszönetét munká­jukért a tegnapi részközgyűlé­sen Gallusz József, a Komló városi Pártbizottság első tit­kára. Dolgozóik 45 községből jár­nak be dolgozni. Az elmúlt évben gépjármű .és energia­megtakarításuk meghaladta a 700 ezer forintot. A haté­konyságuk és a jövedelmező­ségük is javult, ez utóbbi a 82-es 6,3-ról 12,4 százalékra. Eredményes évet zártak, amit a 18 munkanapi bérnek megfe­lelő részesedés és a sok kitün tetés, elismerés is igazolt. Baranya megyei Népművészeti Szövetkezet A Baranya megyei Népművé­szeti Szövetkezet az utóbbi öt évben azon kevesek egyike volt, amely — ha kis mérték­ben is — növelni tudta foglal­koztatottjai számát és terme­lését. A dekonjunktúra hatása tavaly őket is elérte: a létszám csökkent, a fluktuáció is nehéz­ségeket okozott. Ehhez járultak a mindenütt ismerős anyagbe­szerzési és kapacitásgondok, a mérséklődő kereslet, a termék­szerkezetváltás nehézségei. Mégis, mindezek ellenére el­mondhat jóik: tavalyi eredmé­nyeik nem maradtak el a ko­rábbiaktól, sőt még javultak is: árbevételük megközelítette az 55 millió, nyereségük pedig csaknem elérte a 7,5 millió fo­rintot. A tegnap Pécsett, a József Attila Művelődési Házban megtartott közgyűlésen szó esett arról is, hogyan sikerült mindezt elérni, hogyan teljesí­tették túl értékesítési tervüket 11, tőkés exportjukat 33, szo­cialista országokba tartó ex­portjukat pedig 184 (!) száza­lékkal. Sok összetevője van en­nek ■— mindenekelőtt az, hogy népművészeti termékeikben in­kább a használati érték kidom­borítására törekedtek, hogy új termékeket vezettek be — sok ezer hímzett blúzt s a weimári óragyórnak például óratokokat készítettek —, hogy ügyesen, hasznosan működtek együtt a külkereskedelemmel éppúgy, mint a hazai partnerekkel — többek közt például a mohá­csi Ruházati Szövetkezettel vagy a decsi, a taksonyi, a Palóc, illetőleg a pécsi Minőségi Szö­vetkezettel. A jelzett nehézségek előtt meg nem hajló, jó munka eredményeként tegnap több mint 400 dolgozójuk — zömmel lányok, asszonyok — vett át a rendezvény után mintegy 15 százalékos nyereségrészesedést. V. J. Bólyi Takarék- szövetkezet Elégedetten vette tudomásul tegnap délután a Boly és Vi­déke Takarékszövetkezet kül­döttgyűlése, hogy eredménye­sen dolgozott szövetkezetük a múlt évben: betétnövelési ter­vüket a tervezett 7 százalék helyett 11,5 százalékra teljesí­tették, ami csaknem 20 millió forint növekményt jelentett. Ha már a számoknál tartunk — ez nehezen kerülhető el egy pénz­intézet éves beszámolójának értékelésekor — az ifjúsági ta­karékbetétek száma 100-zal nőtt, az előző évhez viszonyít­va 262 százalékkal emelkedett. A jó gazdálkodáshoz ez esetben jó hitelpolitikának kell társulnia. A bólyi takarékszövet­kezet célja: gyorsabban forog­janak a hitelek, az igényeket differenciáltan bírálják el. Ez utóbbi körbe tartozó az 1983. évi gyakorlatból kiemelt két példa: a kisgazdaságokat, ház­tájikat a termelés beindításá­ban, bővítésében, kisgépek be­szerzésében 5 millió forinttal seqítették, s több mint 1 millió 200 000 forint kedvezményes családalapítási kölcsönt vehe­tett fel 84 fiatal házaspár. Meglepő viszont: a múlt évben eqyetlen kisiparos sem iqényelt hitelt a bólyi takarékszövetke­zettől. 1984-re a terv: emelni a tag­létszámot — jelenleg 6284-en vannak — 6700-ra, 17 millió forintos betétnövekedést, illet­ve 1,6 millió forintos nyeresé­get elérni. Jelenleg a takarék- szövetkezet összbetét-állomá- nya csaknem 200 millió forint, egy-egy tagra átlagban 11 140 forint jut, ami persze a szövet­kezethez tartozó községek kö­zött eltérést mutat: Töttösön 25 342, Majson 6275 forint jut egy szövetkezeti tagra. Az év jelentős eseménye lesz, az új üzletház építése. A cél elérése érdekében a takarék- szövetkezet célrészjegyet bocsát ki, amely után — öt éves tar­tós lekötés esetén — 10 szá­zalékos kamatot fizetnek. Négy budapesti művész kiál­lítását nyitották meg tegnap délután a Pécsi Galériában. Megnyitót Hegyi Loránd művé­szettörténész mondott. Áttekin­tette az elmúlt Ikét évtized főbb képzőművészeti áramlatait, irányzatait, amelyek új és új módon próbálták megfogal­mazni a huszadik század má­A pécsi belváros néhány jelentős rekonstrukcióját te­kintették meg tegnap délelőtt a megyei pártbizottság és megyei tanács, a városi párt- bizottság és városi tanács, az UNIBER, a Tanács, Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség pécsi Építő és Tatarozó Vál­lalatának vezetői és munka_ társai. A helyszínen tájéko­zódtak a Művészetek Háza átalakításáról, és a Jókai tér, Széchenyi tér közti tömb ter­vezésének, előkészítésének helyzetéről. Megtekintették az Elefántos Ház átadás A mezei munkáik küszöbén — a hagyó máinyokinalc meg­felelően — munlkástonácslkozá- san tárgyalták meg a tenni­valókat az ország egyik leg- nagyolbb és legjobb agirárvál- falkatá n ál, a 22 ezer hektá ron gazdálkodó Bólyi Mezőgazda- sági Kombinátban. A pénteki gyűlésen Szabó János, Köslsuth- és állalmi-díjas vezérigazgató- helyelttes adott számot az el­múlt év munkájáról, amelynek eredményéként három termelé­si rekord született a gazda­ságban : 6,8 tonna búzát és 9,8 tonna kukoricát takarítot­tak be héktáronikánt, s több miint 6000 liter tejet féjltek te­henenként. Takarékosan gaz­dálkodtak az anyagokkal és az energiahordozókká!. Úgy fo­kozták a termelést, hogy ener­giából hat százalékkal keve­sebbet használtok fel, mint az előző évben. sodik felének emberképét. Is­mertette és méltatta a négy ki­állító művész. Bak Imre, Birkás Ákos, Molnár Sándor és Szirtes János festészetét és elemezte, melyikük mennyiben járult hoz­zá ennek az emberképnek a megragadásához. Ezután Hegyi Loránd könyveit dedikálta az érdeklődő közönségnek. előtt álló vendéglátó egysé­gét is. Hasonlóképpen tájé­kozódtak a Felsőmalom ut­cában a Munkásmozgalmi és Helytörténeti Múzeum, a Szé­chenyi téri gyógyszertár, va­lamint a Pécsi Nemzeti Szín_ ház Kamaraszínházának épít­kezésén. Megállapították, hogy min­den színhelyen megnyugtató a kép: a pénz és az építő­ipari kapacitás biztosítva van, s bár néhány épületben a falak és tetők állapota a tervek módosítását kívánta, a munka mindenütt megfelelő ütemben halad, elmaradás sehol sincs. A magasabb hozamoknak és az oiacsanyabb költségeknek köszönhetően 311 millió forint ^nyereséget ért el a kombiinál, a tervezettnél majdnem ötven­millióval többet. Az idén a na­gyobb összegű elvonás ellené­re ugyanakkora nyereséget irányoztak elő, mint amennyi a tavalyi terv vált, azaz 260 mil­lió forintot. A kombinát veze­tősége a tanácskozáson azt kérte a dolgozóktól, hogy fog­janak össze az eredményterv maradéktalan teljesítésére, il­letve tegyenek erőfeszítéseket a túlteljesítésére. A cél érdekében egy sor szervezési intézkedést tettek, így például korszerűsítették a munikaverseny feltételrendsze­rét és módosították az ösztön­zőrendszert, továbbá új alapok­ra helyezték a tervezési rend­szert. Az 1984. évi tervet már nem a vállalat központjában .bontották le” az önelszá- tmöló egységekre, hanem a hat gazdaság és a hét termelő, feldolgozó, illetve szolgáltató üzem maga készítette el a ter­melési és eredménytervét. A tanácskozáson a gépjavító üzem Lenin ifjúsági brigádja •munkaversenyt kezdeményezett, amelyhez a kombinát mind a 105 szocialista brigádja csat­lakozott. A fiatalok a maguk részéről kétszázalékos anyag­os alkatrész -megtakarítást vál­laltak az időráfordítás csök­kentése és a javítások minősé­gének fokozása mellett. A ki­bontakozó m űnk averse ny-m oz - gálám és a szocialista brigá­dok helytállása reális lehetősé­get teremt a feszített terv tel­jesítéséhez, kedvező időjárás esetén a túlteljesítéséhez is. A kombinát dolgozó közös­sége végül hozzájárult ahhoz, hogy ismét megpályázzák a Kiváló Vállalat címet, amelyet eddig már tízszer nyertek el a bölyiaik. Döntöttek továbbá ar­ról, hogy az 1983. évi jó mun­kája alapján hat gazdaság, il­letve üzem megkapja az Él­üzem címet, hét szocialista bri­gád pedig a Vállalat Kiváló Brigádja címet. Elhatározták azt is, hogy valamennyi szo­cialista brigád egy napot dol­gozik az új Nemzeti Szín­házért. FILMJEGYZET Mitől lesz a forradalmár? Ha valakit a Kreml falához temetnek, akkor az nem akárki. Márpedig John Reed-et oda te­mették: azért a tevékenysé­géért, amit a Tíz nap, amely megrengette a világot című könyve reprezentál. Az amerikai újságíró-költő- írót felfedezte a film; szinte egyidőben készült róla egy-egy Keleten és Nyugaton: az egyi­ket Szergej Bondarcsuk rendez­te, a másikat Warren Beatty — mindkettőben világsztárok sze­repelnek. Bondarcsuk kétszer két részes filmjének első részét láthatjuk most: Reed életének azt a sza­kaszát ábrázolja, amikor a li­berális újságírót felfedezi egy fonnyadóban lévő kékharisnyo (Ursula Andress), s amikor Reed (Franco Nero) felfedezi a mexikói forradalmat magá­nak. S merthogy Reed már a film elején útra kel Mexikóba, hogy haditudósításokat írjon két vezető amerikai lapnak, a rendező kénytelen visszaemlé­kező jeleneteket beiktatni a kékharisnyával való szerelemről — ez szándéka szerint egyrészt kontraszt a gazdag, gondtalan felső tízezer és a nyomorgó, harcoló tömegek között, más­részt választási lehetőség John Reed-nek. Lehet, mert Ursula Andress játssza a nőt, olyan nagy vá­lasztás elé azért nem kerül Franco Nero: akkor inkább már a forró homok, kaktuszerdő, go­lyózápor, mint ez az aprósze­mű, kielégíthetetlen, unatkozó trófeaqyűjtő, úgy is mint más egyéniségének, szabadságának korlátozója. Reed—Nero tehát lassanként forradalmárrá válik, azt abból is láthatjuk, hogy feladja pár­tatlan tudósítói szerepét, hogy bombát dobhasson, coltot visel­hessen Pancho Villa oldalán. De ezt csak azután, hogy Villa elmagyarázta neki a forrada­lom lényegét, amolyan alapfo­kú szeminárium szintjén, mert­hogy Reed még telítve van mindenféle polgári képzetek­kel. Ezzel ki is merítettük a Mexi­kó lángokban című film gyen­géit: a kétórás filmet ezek miatt érezzük jóval hosszabbnak, mint amilyen valójában. Akkor azonban, amikor Bondarcsuk nem szemináriumot tart, sodró erejűvé, mozgósítóvá varázsolja filmjét s elkötelezetté teszi a film nézőjét — ekkor művésszé lesz megint. Hősei, epizódistái tételekből emberekké válnak, akik olykor gyávák, máskor forradalmárhoz méltatlanul viselkednek (isznak, nőznek, értelmetlenül rombol­nak), de mert mellettük a (tör­ténelmi) igazság, igazából hő­sök, valójában bátrak, s alap­jaiban becsületesek. Amikor Bondarcsuk nem il­lusztrál, hanem ábrázol, jó fil­met láthatunk — mert mégis­csak ez van túlsúlyban. A me­xikói táj, a hatalmas tömegje­lenetek sajátságoson egyénítik a forradalmárokat, s érzékelte­ti! a szükségszerű, ám mégis korai forradalmak drámai el­lentmondásait. Ezek a jelenetek oszlatják a szépelgő elképzeléseket a for­radalomról: nem az egyénileg jók és a személyükben gono­szok között dúl az öldöklés, ha­nem a társadalmi igazságta­lanság erői csapnak össze, hogy — így vagy úgy — új el­lentmondásoknak adjanak te­ret a régit megszüntetve. B. L. Obsitosok búcsúztatása Az 55. életévüket betöl­tött tartalékos honvédokat, tiszteseket, tiszthelyettese­ket, valamint a 60 éves tartalékos tiszteket kö­szöntötték tegnap Pécsett, Szigetváron és Siklóson. Az obs i'tos búcsú zt atá s ok on kitüntetéseket is átadtak. Dr. Seres Gábor a Hon­védelmi Érdemérem 20 év után, dr. Orbán Dezső a Haza Szolgálatáért érdem­érem arany fokozatát, Né­meth Lajos a Honvédelmi Érdemérem 10 év után ki­tüntetést kaptak. Képünkön a pécsi ünnepség résztve­vőinek egy csoportja. Munkástanácskozás a bólyi kombinátban

Next

/
Thumbnails
Contents