Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-10 / 69. szám
Átmenőt két tervidőszak között ms c cc rí ift.ura icc HB EB EFF E EE sra E EE üMjM Három lehetséges épületforma az új lakóterületen. Felül: panelházakat összekötő épület, középen: sarokház, alul: magastetős társasház. Málomot gyengéden körülöleli a város... Valamikor — nem is tudom már, hogy mikor — autóbusz- szal mentem Mólomba, s a Bcjcsy-laktanyától hihetetlenül hosszúnak tűnt az út a kukoricaföldek között. Aztán egyszerre csak azt vettem észre, hogy a legszélső málomi házaktól alig néhány méterre került a Pécs közigazgatási határát jelző tábla, amely szembenézett a már fölémagasodó tízemeletesekkel. És aztán lassan lekúsztak a házak Málom nyugcti oldalán, .most pedig o kelet felőli átkarolásra készül Pécs. így válik az egykor távoli kis falu Pécs belterületévé. Amikor a „Siklósi városrészt" tervezték, a nagy kiterjedésű építési területet 1-től kezdődő számozással ún. szerkezeti egységekre osztották. A Nevelési Központot körítő 2-sel kezdték az építést, a Sarohin tábornok úton túli, 1-sel folytatták, aztán átlépett az építkezés a Hajdú Gyula úton, ez lett a 4-es, majd a Sarohin tábornok útjától délre lévő 5-ös következett, tavaly pedig a Bajcsy-laktanya melletti 3-as és a Mólomtól nyugati 6-os jctt. Világos, hogy a 7-esnek Cl 7-es kell következnie. Annál is • rókább, mert a felsoroltakban belátható időn belül befejeződik az építkezés. No és biztosítani kell az átmenetet a jelen és a következő — azaz a hetedik — ötéves tervidőszak között. „Már az ún. I. ütem — tehát az eredeti Lvov-Kertváros előkészítése idején felmerült a város dél felé terjeszkedésének a gondolata, egészen a déli vízválasztóig, azaz csaknem a kökényí völgyig — magyarázza Papp József, a Dél-dunántúli Tervező Vállalat városrendező építésze. — Az általános rendezési terv készítésekor azonban új gondolat született: a T-formájú, erőteljes déli terjeszkedés helyett a kelet—nyugati irányú terjeszkedésé, ezért merült fel a nagyárpádi terület lakóterületként történő fel- használása. A temetőtől délre, a siklósi úttól keletre lévő terület ugyanis eddig ún intézményi területként szerepelt a tenzeinkben. Most ennek az előkészítésén dolgozunk, a Lvov- Kertváros legdélebbi — 8-as és 9-es sorszámmal ellátott szerkezeti egységét pedig tartalékterületként fogjuk lel. Itt most már csak a 7-es szerkezeti egység beépítésével foglalkozunk, a beruházási progro: mot nemrégiben szállítottuk le." Az alapgondolat: többféle igény kielégítésére alkalmassá tenni a Málom mellett több mint egy km hosszan elnyúló — a környezethez hasonlóan hullámzó — területet. De előbb a környezetről. A mostani, legdélebbi Ivov-kertvárosi házaktól nézve a málomi utcasorra meg a kertek aljára nyílik kilátás egyfelől, a nemrég még mindenfélét termett hepehupás földekre másfelől. Ezzel a nagy területtel az a megvalósításra váró szándék, hogy belőle kb. 30 hektáros közpark váljék, ahol lehetne akár strandfürdő, fedett uszoda, sportpálya is, no meg erdei tornapálya. És akkor jöjjön az alapgondolat, vagyis a többféle igény kielégítése. Ti. éppen amiatt érdemes a leendő építési területről bővebben is szót ejteni, hogy ott olyasmiknek a megjelenésére lehet számítani (nagyon bíznak benne az építészek!), amik eddig aligha voltok jellemzőek a pécsi paneles lakóterület-építésekre. Többarcúnak ígérkezik ez a 7- es szerkezeti egység, ahoi jól megfér majd egymással — és egymásba vegyülten — o paneles és a hagyományos építési mód, kihasználva a mindkettőben rejlő lehetőségeket. A terület hosszan túlnyúlik c mostani legutolsó málomi házakon. A jelenlegi málomi elágazástól építendő út mentén először 2—3 szintes, 6—8 lakásos társasházak lesznek, majd feltűnik a terület három — összesen csak ennyi lesz! — tízemeletes (akóháza, s mindjárt az első előtt elválik az úttól az a gyalogos utca — vagy ha úgy tetszik: városias üzletutca —, amire tulajdonképpen felfűzik az egész lakónegyedet, üzletek, sok zöld, egy központi tér — ez a „panelváros ’, ahová azonban ( jelenlegi közös egyeztetéssel) „becsempésznek" panelházakat összekötő, meg sarokra építendő, hagyományos szerkezetű lakóházat (közérthetőbben: sarokházat, ami az utóbbi évtizedek helyi építési gyakorlatában hiány_ cikk). Az eddigieknél is zártabb, tehát meghittebb udvarokat is terveznek, mégpedig úgy, hogy az U-alakban épülő panelházak elé — a két szárat összekötendő — ugyancsak hagyományos szerkezetű társasház kerül. Panel és hagyományos... Hosszú időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy e kettő egymás mellé kerülhessen. Igaz, az élet is diktálta, hogy ezen a területen is tágabb lehetőséghez jusson a magánerő. (Az ún. telepszerű, többszintes magot úgy öleli majd körül a sorházas, átriumházas övezet, mint ős-Málomot a város.) És ennek igazán nem elhanyagolfia- tó mellékterméke egy igazán változatos, üdítően ható város kép lesz. összesen 2300 lakás épül itt, 1500 panelházakban, 55,5—56 négyzetméter alapterülettel, a jellemző lakásnagyság pedig a 2,5 szoba lesz, A panelhózakra két változatú beépítési terv készül: egy a jelenlegi panelekre, egy pedig a várható újra; de mivel 1988 előtt aligha várható a panelüzem átállása, nagy valószínűséggel az első változat valósul meg. Hársfai István Kovács Istvánné vagy Habanera? Mennyibe kerül a fantázianév A cím kitalált, de úgy tűnik: jó példa. Mert ha a telefonkönyvben sorban vonuló Kovács Istvánok közül egyiknek a neje Habanera néven di- vatbutikot nyit, a vevői enyhén méregbe gurulnak, mire megtudják a telefonszámot. Hiszen a Kovácsok sokan vannak, a vevő az utcára, házszámra nem emlékszik, tudakozás hölgyek igyekeznek, keresgélik, de ha tilalom van a fantázianévre, akkor a telefonkönyvbe tilos beleírni, hogy „Habanera divatbutik". Szerencsére, csak tilos — volt. Horváth Lászlóné távbeszélőkezelő, a pécsi telefontudakozó több kellemes hangja köÚj lehetőség az ú] telefonkönyvben zül az egyiknek a tulajdonosa, most névsorszerkesztő is lett. Együtt sok társával. Azt mondta: — Készen van az új telefonkönyv közületi névsorának fele. De sokan nem tudják még, hogy a tilalom feloldódott, és fantázianéven is szerepelhet a telefon'könyvben egy-egy üzleti, vagy a lakosság számára hasznos más telefonszám. Szóval ha régen Kovács Istvánné butiktulajdonos volt, akkor csak a Kovács Istvánnék sorában szerepelhetett, legföljebb utána írhattuk, hogy magánkereskedő. Most, a megszaporodott számú magániparosnak, magánkereskedőnek, de mindenféle más üzletnek, intézménynek, aki, vagy amely fantázianevet visel, hasznos lehetőség, hogy ezen a néven is beletesszük a telefonkönyvbe. Még akkor is elfogadjuk a fantázianév bejelentését, ha az illető eddig már leadta a nevét és tele- fonszámót az új könyv számára. A képtelen tilalom tehát feloldódott. ügyfél és távbeszélőkezelő nem gyötri többé egymást a felsőbb hivatalnokszellemű titkolódzás miatt. Valóban fontos tudni erről mindenféle üzletembernek, iparosnak, hiszen nem minden évben adnak ki új telefonkönyvet. A korábbi 1980-ban jelent meg, de azóta a telefonszámok, illetve a tulajdonosok neve harmadrészben megváltozott és igen sok új előfizető is van. Az új könyv szerkesztését az eddigiek szerint március véqén fejezik be, de véglegesen mindenről a Budapesti Névszerkesztő Hivatal dönt. Addig is: — Reméljük, nem a fehér alapon alig látszó világoskék színnel nyomtatják újra a könyvet? — Mi is reméljük! — felelte Horváth Lászlóné. — Aki pedig fantázianevet is kér, még jelentkezhet. — Ára? — Két sorig mindenki ingyen belekerülhet a könyvbe. A többlet pedig soronként 50 forint. Ha egy kiskereskedő fantázianevet is kér, akkor a személyneve az úgynevezett egyéni névsorba, a fantázianév pedig a közületi névsorba kerül. F. D. Túl az egyenruhán A közélet katonája Gerencsér József ezredes, a BM Határőrség pécsi magasabb egységének volt parancsnoka, a feszes tartású, gyors mozgású, erős szálú, sötét hajában az őszülés elősejlő ezüstjeit hordó katona mögött három és fél évtizedes szolgálati múlt áll. Ebből jó néhány esztendő — a határőrségnél töltött idő — állandó készenlétben telt el. Most, február 29-én nyugdíjba ment. Ellátási kérdésekről beszélgettünk. Gerencsér József nemcsak katona: több ciklusban volt tanácstag — Szabolcsban kétszer, itt Baranyában most másodszor —, van hát gyakorlata, tapasztalata Drá- vaszabolcsot és társközségeit képviselni a megyei tanácsban. Mégis új feladatot jelentett neki a Dráva melléke. — Nem volt előttem modell — mondja —, hogyan kell itt csinálni. Mi az, ami az embereket — akik engem megválasztottak, vagyis bizalmat kaptam, amit viszonozni kell — legközelebbről érinti. Az ellátás szintje, gondoltam. Körbejártam ezt az öt falut — Drávaszabolcsot, Mattyot, Gor- disát, Drávapalkonyót, Dráva- csehit — és lehangoló tapasztalatokat gyűjtöttem. Nem akarok a közélet bajnokának szerepében tetszelegni, de már évekkel ezelőtt azt mondtam: kevés a községekre fordított figyelem, a termőföld vidékén van. ezt nem szabad figyelmen kívül hagyni. Bosszantott, hogy nem lehet kapni ezekben c falusi boltokban zsírosbödönt! Vezető kereskedelmi szakembereket kértem, jöjjenek velem, nézzenek körül. Jöttek, láttak ... Az ellátás javult, a boltokat rendbetették. Tényleg furcsa volt, hogy a kocsmák rendezettek, a boltok elhanyagoltak . . . — Komoly funkcióban veit, a BM Határőrség pécsi kerületének parancsnoka. Beosztása, a ezzel járó tekintély összefüggött tanácstagi munkájának eredményességével? — Feltétlenül, ezt dőreség lenne tagadni. Ugyanakkor viszont szilárd meggyőződésem, hogy mindent, amit e körzet megyei tanácstagjaként elintéztem, funkció nélkül is kiharcoltam volna. Nem tudom elviselni, ha valahol dolgom végezte nélkül küldenek ki az ajtón. Ha mégis, egészen bizonyos, hogy visszamegyek. Hivatali beosztásomnál fogva amúgy is gyakran voltam a határ mellékén, ezért — ha szebad így mondanom — „egy fuvarral” voltam hatá'őr és tanácstag. Jól tudom azt is, hogy a szolgálatban töltött évtizedek alatt a katonás magatartás a véremmé lett, és más fajta fellépést kíván a tanácstagság. A kettőt el kell választani — ám nem mindig. Amikor valamiért fel kell lépni a választók érdekében, akkor katonás kitartással kell küzdeni a hibák, hiányosságok ellen a közéletben is. Úgy gondolom, ez nem függ az egyenruhától, a funkciótól. Amit még szempontnak tartok tanácstagi munkámban: az a véleményem, hogy olyan emberekre, azokra, akik a kis- és a nagyobb kollektívákat lendületbe tudják hozni, szükség van. — önre ez a jellemző? — Nem tudok aludni, ha valamit nem fejeztem be. Itt van például ez a lehetetlen állapot: a tartós fogyasztási cikkek — bizonyos gazdasági szabályozók hatására — a kis falvak boltjaiban elérhetetlenek. El kell utazni egy nagyobb településre, megvenni, hazavinni, fizetni az útiköltséget, a fuvart, azután minden kezdődik elölről, ha elromlik mondjuk a mosógép . . . Meg fogjuk oldani, ha kell, a pénzügyminisztériumig juttatva észrevételeinket. — Katonai beosztása szélesebb látókört kívánt. Mégis felteszem a kérdést: bővitette ezt a látókört az, hogy mint tanácstagnak meg kellett ismerkednie a polgári lakosság, a választók gondjaival, s ezen keresztül az igazgatási munka, a kereskedelmi és egyéb ellátási feladatok bonyolultságával? — Amikor Drávaszabolcson megválasztottak, valamit észre kellett hogy vegyek: ez a falu és társközségei most már nem lehetnek á szememben ugyanolyanok, mint a többi határ menti települések, amelyek az őrizetünkre bízott szakaszon vannak. S jóllehet, felfigyelek a gondokra másutt is, Drávaszabolcson tenni is tudok megoldásuk érdekében. Itt van például a község óvodája: csak anyagra kaptak pénzt, s amit ezen túl vállaltak, számomra nagyon soknak, meg- valósíthatatlannak tűnt. Persze hogy segítettem! Két építőbrigádunk két szombaton — csupa kemény markú gverek — 1000 társadalmi munkaórával járult hozzá az óvoda elkészültéhez. Én ezt az 1000 órát polgári mércével számolva 3000-nek tartom. Szerintem hat hónapnyi társadalmi munkát végeztünk el a község lakói helyett. — Bele lehet ebbe fáradni? — Ha hagyom ... És nyugdíjas koromban sem szabad. Mészáros Attila A saját vágáson kívül a pécsi Húsipari Vállalat hetenként 60 félsertést szállít a mágocsi termelőszövetkezet húsüzemébe. A húsipari technológia szerint pácolják, füstölik a feldolgozott anyagot, de ezen kívül tőkehúst is biztosítanak Mágocsnak és az ottani társközségeknek. A képen Roósz József és Pék Imre a félsertéseket dolgozzák fel.