Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-10 / 69. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 69. szám 1984. március 10., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja Egymásra utáltán (3. oldal) Mit ígér az élelmiszeripar 1984-re? (5. oldal) A polihisztor professzor (7. oldal) Jószomszédság A magyar—jugoszláv magas szintű eszmecserék befejeztével, pénteken a jugoszláv sajtó első oldalas címei is azt illusztrálják, hogy Kádár János tárgyalásain a két ország közvetlen együttműködése kapta a legjelentősebb hangsúlyt. „Eredményesen fejlődő kapcsolatok", „Kölcsönös tisztelet és bizalom", „A kölcsönös megértés magas foka” — íme, néhány cím a vezető jugoszláviai lapok 'első oldaláról. Hasonló szellemről tanúskodik a tárgyalásokról — a tegnapi lapban megjelent — közös közlemény is. Jóleső érzés tudni: déli szomszédunkkal, Jugoszláviával rendkívül sokoldalú együttműködésünk, s kapcsolataink a jövőben tovább bővülnek. Kádár János rövid, hivatalos baráti látogatása kitűnő alkalmat kínált arra, hogy tárgyalópartnereivel összegezze a két párt és a két ország viszonyának jelen állapotát, és ebből kiindulva kölcsönösen meghatározzák az együttes teendőket. A látogatás külsőségei is híven bizonyították: a két szocialista ország között nincs semmiféle, feszültségre okot adó vitás kérdés, ellenkezőleg: mind Budapest, mind Belgrád törekvését a fokozott együttműködés iránti jogos igény jellemzi a jószomszédság keretei között. Az MSZMP KB első titkára és belgrádi házigazdái megelégedéssel állapíthatták meg: kapcsolatunk, együttműködésünk kiegyensúlyozottnak mondható. Magától értetődik, hogy a szocialista építőmunka különböző útjai más-más tapasztalatot kínálnak hazánk és Jugoszlávia népeinek. Az alapvető kérdésekben: a béke, a társadalmi haladás, a szocialista jövő igenlése tekintetében azonban nincsenek nézetkülönbségek köztünk. Helyesnek bizonyult a két ország gyakorlata a különböző szintű párbeszéd, a rendszeres véleménycsere folytatásában1. Hazánk közvéleményét örömmel töltheti el, hogy a szomszédos ország népei a kommunisták vezetésével hatalmas eredményeket értek el a népi hatalom négy évtizede alatt az ország fölemelkedésében. Ugyanakkor tudjuk: déli barátaink is nagy figyelmet szentelnek a mi erőfeszítéseinknek. Ebben különös szerep jut az ott élő magyaroknak, illetve a hazánkban élő horvát, szerb és szlovén nemze- tiségűeknek. ök a szó legnemesebb értelmében hidat képeznek a barátság, a jószomszédság ápolásához. Vannak természetesen feladatok is, megoldásra váró teendők. Távolról sem merítettük ki a gazdasági, tudományos-technikai, valamint kulturális együttműködés valamennyi tartalékát. Szakembereinken a sor— nálunk és déli szomszédainknál egyaránt —, hogy a kooperációt új, életrevaló ötletekkel tovább gazdagítsák. Megfelelő formát kínál erre a többi között a határ menti területek és városok, a helyi társadalmi és politikai szervezetek már meglévő együttműködésének továbbfejlesztése, a két ország turizmusának bővítése. Ami a nemzetközi helyzet értékelését illeti: Budapest és Belgrád egyaránt aggodalmának adott hangot a fennálló feszültség miatt. Azonosan ítélte meg Kádár János és Dra- goszláv Markovics, a JKSZ KB Elnökségének elnöke azt az aggasztó jelenséget is, hogy „a kölcsönös bizalom csökkenése miatt nehezebbé váltak az államok közötti érintkezés feltételei.” A magyar és a jugoszláv vezetők „kifejezték meggyőződésüket, hogy a békés egymás mellett élés megszilárdítása a világ békéjének és biztonságának elengedhetetlen feltétele, és egyben tartós, szilárd alapját képezi a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködésének.” Hazánk — mint a Varsói Szerződés tagja és Jugoszlávia, mint az el nem kötelezettek mozgalmának egyik alapítója — a jelenlegi bonyolult és feszült világhelyzetben sok közös törekvést vall magáénak. A kölcsönös biíalom helyreállításában, a fegyverkezési hajsza korlátozásáért folytatott erőfeszítésekben, a leszerelés feltételeinek megteremtéséért mindkét ország rendkívül sokat tehet és tesz is. Példás jószomszédi kapcsolataink, a két ország és népeink egyre gyümölcsözőbb együttműködése Kádár János belgrádi látogatásával tovább szilárdultak. Meggyőződésünk, hogy a találkozó nyílt, elvtársi- légkörben megvitatott témák újabb tapasztalatokkal gazdagítják mind hazánk, mind Jugoszlávia vezetőit. Céljaink azonosak, még ha a megvalósítás útja más és más is; a szocialista gazdaság és társadalom gyarapításán munkálkodunk. Zavartalan együttműködésünk, az élet minden .területén gyarapodó kooperációink nemcsak a két ország és népeink javára válik, hanem az európai biztonságnak és békének is. Gyapay Dénes A jugoszláv sajtó Kádár János látogatásáról „Azonos álláspont számos kérdésben”, „Eredményesen fejlődő kapcsolatok”, „A kölcsönös megértés magas foka", „Gazdagodó együttműködés”, „Kölcsönös tisztelet és bizalom" — a belgrádi Borba és Politika, a zágrábi Vjesnik, az újvidéki Magyar Szó ilyen címek alatt számol be pénteki számának első oldalán Kádár János jugoszláviai látogatásáról. A lapok részletes tudósításokat közölnek azokról a tárgyalásokról. amelyeket az MSZMP KB első titkára csütörtökön folytatott Dragoszlav Markoviccsal, a JKSZ KB Elnökségének elnökével és Mika Spiljakkal, az JSZSZK Elnökségének elnökével. A Komuniszt, a JKSZ pénteken megjelenő hetilapja „Rendkívül kedvező kapcsolatok" című kommentárjában méltatja a két ország eredményesen fejlődő együttműködését, azt a meggyőződést hangoztatva, hogy Kádár János belgrádi megbeszélései kétségkívül újabb ösztönzést adnak a kapcsolatok továbbfejlesztésének. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken az MSZMP KB székházában fogadta dr. Rainer Barzelt, a Német Szövetségi Köztársaság parlamentjének elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet legfontosabb problémáiról, és ezzel összefüggésben c különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd és együttműködés megőrzésének fontosságáról. Áttekintették a Magyar Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak helyzetét és továbbfejlesztésének lehetőségeit. A találkozón jelen volt Apró Antal, az országgyűlés elnöke. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke a nap folyamán az Országházban fogadta a dr. Rainer Barzel vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK parlamenti küldöttséget. A megbeszélésen részt vett Cservenka Ferencné, az ország- gyűlés lalelinöke. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter hivatalában találkozott az NSZK-beli parlamenti delegációval. Valamennyi eseményen jelen volt Norman Dencker, a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagyköveté. Emlékezés Gagarinra ümnepi gyűlésen emlékeztek meg pénteken Moszkvában Ju- rij Gagarin, a világ első űrhajósa születésének 50. évfordulójáról. Az ünnepségen mondott beszédében Povel Kutahov légi főmairsall, a szovjet légierő fő- parancsnoka, honvédelmi miniszterhelyettes meleg szavakkal emlékezett meg az 1934. március 9-én született Jurij Ga- garinról. Emlékeztetett rá, hogy nOpjairtkig 57 szovjet űrhajós járt a világűrben, s közülük tizenkettőn háromszor, tizennyolcán pedig kétszer dolgoztak az űrhajók és űrállomások fedélzetén. Az űrrepülés időtartama a gagariini 108 percről 211 napra nőtt. Pavel Kutahov felhívta a figyelmet, hogy az űrkutatási feladatok nagyságából, jellegéből magától értetődően következik az e téren folytatott nemzetközi együttműködés igénye. Az ilyen gyümölcsöző együttműködés példájaként említette a szocialista országok I nterkozmosz - programját, ennék keretében járt a világűrben Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar- ország, Mongólia, az NDK, Románia és Vietnam egy-egy űrhajósa. Francia űrhajós is járt már szovjet űrhajón a világűrben, s most készüli útjára az első indiai űrhajós. A Szovjetunió a békés célú űrkutatások, s az e téren folytatott széles körű nemzetközi együttműködés híve. Elkerülni a párhuzamos intézkedéseket Egészségünk védelme nemcsak orvosi feladat Schultheisz Emil egészségügyi miniszter sajtótájékoztatója a Parlamentben (Munkatársunk teletonjelen- lése). Egy ország lakóinak közérzetét, közhangulatát nagymértékben befolyásolja, hogy az adott országban milyen az egészség- ügyi ellátás, főképp alapellátás színvonala. Magyarország az orvosok száma szerint az európai élvonalba tartozik, a 10,7 millió lakosra 30 000 orvos jut. Ennek ellenére a betegellátás, a gyógyítás egyes területein zökkenők, problémák vannak — hangzott el a megállapítás a sajtótájékoztatón, amelyet dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter tartott tegnap délelőtt a Parlamentben. Az egészségügyi miniszter mondotta, hogy egyes vélemények a gondok okaként a jelentősen megnövekedett betegszámot tartják. Ez azonban nem lehet a jelenlegi helyzet egyedüli oka. Inkább az a gond, hogy egyes gyógyító intézményekben, rendelőintézetekben nem megfelelő a munka szervezettsége. Sok az egy-egy intézeteik közötti párhuzamosság, sok a betegek felesleges küldözgetése, és az egyes vizsgálatokra a várakozási idő. Ez egyébként Baranyában sincs másképp. A párhuzamosságra az egyes intézetek egymástól való elkülönítettségére, az együttműködés lehetőségeinek nem teljes kihasználtságára dr. Schultheisz Emil a közelmúltban hívta fel a figyelmet Baranya megyében is, a nemrég befejeződött egészségügyi minisztériumi főfelügyeleti vizsgálat értékelésekor. A szervezettebb egészségügyi munka érdekében az irányítás eddigi felépítését is változtatni kellett. Jelentős átszervezést hajtottak végre az Egészségügyi Minisztériumban. Az eddigi 15 főosztály helyett 10 főosztály működik január elseje óta és 13 százalékos létszám- csökkentést hajtottak végre. Az átszervezést az tette szükség- szerűvé, hogy egyrészt a túlzott centralizáltság, ugyanakkor a nagyfokú rétegezettség nem tette áttekinthetővé a szakmai irányítási munkát. A jövőben csak az elvi irányítás, illetve ellenőrzés és ennek összehangolása lesz a minisztérium feladatköre. A szakmai gyakorlati irányítást átruházzák azokra az országos intézményekre, ahol a szakmát tulajdonképpen gyakorolják. Az egészségügyi miniszter megemlítette, megengedhetetlen, hogy egyes intézményekben nem megfelelő módon és hangnemben foglalkoznak a betegekkel. Ez azt eredményezi, hogy az egész egészségügyi ellátással kapcsolatban kedvezőtlen közhangulat alakult ki alaptalanul. A tegnapi sajtótájékoztatón elhangzott még, hogy az élet- körülmények javulásával nincs párhuzamban a lakosság egészségi állapotának javulása. Különösen aggasztó a helytelen életmód miatt bekövetkező betegségek — magas vérnyomás, keringési elégtelenség, infarktus — ugrásszerű emelkedése. Ezért fontos feladat a társadalmi méretű szemléletváltoztatás. Fel kell szólítani az embereket, ne csupán az orvostól várják egészségük megóvását, ebben mindenki legyen saját maga partnere. Az egészségnevelési munka tehát a jelen idő legfontosabb tennivalója. Sarok Zsuzsa A MEGYESZER siklósi üzemében a bérházi felcsengető készülé kékén, a lépcsőházi kapcsolóautomatákon és más termékeken kívül házi telefonközpontokat is gyártanak.. Ezekből előrendelések alapján ebben az évben 60 egységet készítenek. Kilátás van arra, hogy a szocialista országokba is szállítanak készülékeket. Erb János felvétele
