Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-08 / 67. szám

1984. március 8., csütörtök Dunántúlt napló 5 Nőnapi ünnepségek, kitüntetések (Folytatás az 1. oldalról) A Népköztársaság Elnöki "Tanácsa Makai Árpádnénak, a Szakszervezetek Baranya "me­gyei Tanácsa osztó lyvezetőjé- neík kiemelkedő munkája elis­meréséül a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. Bernáth Bélának, a mohácsi Konzervgyár igazgatójának a Szakszervezeti Munkáért arany fokozatát adták át. Szűcs Pálnét, a mohácsi vá­rosi pártbizottság munkatársát a Munka Érdemrend bronz foko­zatával tüntették ki. Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetést "adományozták Spengler Lőrincnének, a Pécsi Vasas Szövetkezet dolgozójá­nak, Bognár Andrásnénak, a komlói ÁFÉSZ cukrászának, Csiszár Nándorríénak, a Kon- zaim Áruház eladójának, Fodor Lászlónénak, a mágocsi Taka­rékszövetkezet csoportvezetőjé­nek. Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért "kitüntetést vette át Kakukk Imréné, a mozsgái Zrí­nyi Tsz nőbizottságának elnö­ke. A "belügyminiszter a tűzvéde­lem terén hosszú idő óta vég­zett eredményes és lelkiismere­tes munkája elismeréséként a Tűzbiztonsági Érem -arany Fo­kozatát adományozta Szekeres Istvánnénak, a Pécsi Bőrgyár igazgatójának. A Tűzbiztonsági Érem ezüst fdkozatát Kula Jó- zsefné, a mozsgói községi ta­nács elnöke, a "helyi önkéntes tűzoltótestület tagja vette át. Kiváló "Munkáért kitüntetésben részesült Jakab Gergelyné, II. osztályú irodai főtiszt, a kom­lói Tűzoltóparancsnokság dol­gozója. A nemzetközi nőnap alkal­mából a Haza Szolgálatáért ér­demérem ezüst fokozatát "kap­ta Bárácz Istvánná "kinevezett polgári alkalmazott, a pécsi Helyőrségi "Művelődési Otthon dolgozója. * A nemzetközi nőnap alkal­mából "kitüntetési ünnepséget rendezett tegnap délután Pé­csett a Szakszervezeték Bara­nya megyei Tanácsa "székházé­nak tanácstermében a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsá­ga. Az ünnepségen a város közéletében kiemelkedő közé­leti tevékenységet végző nő ak­tivistákat tüntették ki. Or. Pila- szanovioh Imiétől, a Hazafias Népfront Pécs városi Bizottsá­gának elnökétől 31-en a Kiváló, 47-en az Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetést vehették át. * A megemlékezés és a béke jegyében tartottak nőnapi aktí- vaértekezletet Siklóson az MSZMP Siklósi városi Bizottsá­ga valamint a HNF megyei és városi Bizottsága rendezésé­ben. A városi művelődési ház­ban elsőként a siklósi úttörők köszöntötték a meghívott ven­dégeket. A gyerekek műsora után Ma­yer György, az MSZMP Siklósi városi Bizottságának titkára mondott ünnepi köszöntőt. A megemlékezés színes virágai mellett szólt a területen élő lá­nyok, asszonyok gondjairól is. Az ünnepi szónok beszélt azok­ról az eredményekről is, ame­lyek a siklósi dolgozó nők hely­zetének javítása érdekében va­lósultak meg az elmúlt évek­ben. Kiemelte a munkába ál­lást segítő bölcsődei, óvodai és iskolai napközi otthon férőhe­lyek növelését. Az ünnepi aktívaértekezlet befejezéseként P. Kovács Tibor, az Országos Béketanács elnök­ségi tagja tartott előadást ,,Eu­rópa békéje és biztonsága” címmel, hangsúlyozva a jelen­lévők közös akaratát, békevá­gyát is. * Nőnapi ünnepséget rendez­tek tegnap Szigetváron is, ame­lyen a Lenin lakótelepi Általá­nos Iskola és a zeneiskola kó­rusa köszöntötte a város lá­nyait, asszonyait. Az ünnepi köszöntőt Benkő László, a Ha­zafias Népfront Baranya me­gyei Bizottságának alelnöke mondta. Kislégi Nagy Dénes 100 éves • • Ünnepélyes tudományos ülés a JPTE-n a tudós tiszteletére Sokrétű, örömtelién hosszú ideig tartós tudósi életpálya köszöntésére gyűlt össze tegnap a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem több oktatója és hallgatója az egyetem aulájában. Dr. Kislégi Nagy Dénesnek, az egyetem nyugalmazott pro­fesszorának tiszteletére ren­deztek tudományos ülést. Az idős ember, aki maga is megjelent az ünnepi esemé­nyen, nyáron lesz 100 éves. Kislégi Nagy Dénes 1907- ben szerzett bölcsészdiplo­mát a Pázmány Péter Tudo­mányegyetemen, majd jogot is tanul. 1932-ig, amikor ma­gántanári kinevezést kap a pécsi Erzsébet Tudomány- egyetemre, Párizsban és Lon­donban jár, és már ebben az időben foglalkozik antro­pológiával, szociológiává!!, a statisztika tudományával, ta­nulmányozza a munka filo­zófiai kérdéseit, tanít és for­dít. Ezután Kolozsvárott tanít az egyetemen, majd az 1948 —49-es tanévtől a pécsi tu­dományegyetem jogi kará­nak oktatója, 73 éves korá­ban megy nyugdíjba. Közben 1955-ben kandidátusi címet kap, és jóval nyugdíjazása után, 1969-ben a filozófia tu­dományok doktora lesz, mi­után megvédi E. Dürkheim és iskolája című 554 oldalas értekezését. Kislégi Nagy Dé­nes széles körű szépirodalmi tevékenységet is folytatott, ma is ír verseket. A tiszteletére rendezett tegnapi ünnepi tudományos ülésen a JPTE mai professzo­rai közül dr. Szotáczky Mi­hály, dr. Hoóz István, dr. Judi István, valamint dr. Tóth Ist­ván nyugalmazott főiskolai tanár elemezték Kislégi Nagy Dénes emberi és tudósi pá­lyáját, közgazdaságtudomá­nyi, statisztika oktatói, filo­zófiai, szociológia és szép- irodalmi munkásságát. „Szüntelenül hajszolja­nak nagy célok, / Agyad fe­szítsék démoni erők, / A le­hetetlent kell mindig akar­nod, / Hogy megvalósíthasd a lehetőt.” — írta Kislégi Nagy Dénes 1982-ben, Egy ifjúhoz című, a tegnapi ün­nepi ülésen is elhangzott versében. A professzor gaz­dag, eredményes életpályája is bizonyítja e sorok igazát. Bozsik L. Dr. Szotáczky Mihály előadását tartja, tőle balra foglal he­lyet Kislégi Nagy Dénes professzor. Hetvenmillió forint a korszerűsítésekre A Miklós utcaiak régi vágya teljesül: új burkolatot, járdát kap idén a valóban rendkívül rossz állapotban lévő utca. Útfelújítások, karbantartások Pécsett Anyaggal támogatják az önkéntes akciókat Új gazdája van ez évtől a pécsi utaknak, utcáknak — a Pécsi Köztisztasági és Útkarbantartó Vállalat útkezelői osztálya. S az új szervezet terveit ismerve, elmondhatjuk, hogy számíthatnak a megyeszékhely lakóinak bizalmára. Elsősorban talán azért, mert a munkák között első helyen a közérdekű bejelentések állnak: az év első felében szeretnék megjavítani azokat az utakat, bur­kolatokat, amiket tavaly jeleztek — kértek a pécsiek. Hetvenmillió forintot költhet­nek 1984-ben az utakra, jár­dákra, hidakra. Ebből huszon­négymillió forintot szánnak az útkorszerűsítésekre: befejezik a Kálvin utca felújítását, parko­lót építenek a MÁV-székházhoz. Parkoló lesz a Fürst Sándor Diósi’út kereszteződésénél is, ahonnan eltűnik végre a várost csúfító szeméttelep, törmelékle­rakó. Vasason a Szövetség, a Kisköz és az Erdőalja utca kap szélesebb útburkolatot, a régi Kertvárosban felújítják a Töl­gyes és a Jegenyés utcát, az Akác utca valószínűleg idén csak ideiglenes salakterítést kap, a gáz és szennyvízvezeték megépítése után számíthatunk a végleges helyreállítására, de mindenképpen megoldják, hogy a gyerekek ne a járdára zú­duló sárban közlekedjenek. Pécsbányatelepen a Károly ut­cán kívül felújítják a Kórház és Selmecz utcát is. Betonburkola­tot kap a Tettye-oldal néhány utcája, az Ótemető, a Miklós és a György utca, mindhárom­ban járda is épül. Járda építé­sét tervezik többek között a Tolbuhin úton, a Rákóczi úton és az Irányi Dániel tér keleti oldalán, valamint Vasason az Orosz Gyula utcában. A burkolatmegerősítésre hét­millió, a híd- és támfalépítés­re hárommillió forintot költe­nek. Aszfaltszőnyeget kap a Diófa utca, a Vörös Hadsereg útja, valamint az Ybl Miklós ut­ca az Építők és a Veress End­re út közötti szakaszán. Burko­latmegerősítést végeznek még a Hatház, a Virág, a Zöldfa, a Rókusalja és a Temető utcá­ban. Támfal a Barackos úton, a Mikszáth Kálmán utcában, a Csurgó-dűlőben, a Majtényi és a Tettye utcában épül, valamint híd a magyarürögi Kócsag ut­cában. A pénzösszegből jut még ti­zenhétmillió az út- és járda­fenntartásra, a jelzések és for­galomirányító berendezésekre hatmillió, a közvilágításra más­fél millió forint, valamint két és fél millió forintot költenek a Sarohin tábornok útja—Egri Gyula úti csomópont korszerű­sítésére és kilencmillió forintot tervezésekre, egyéb költségek­re. A kivitelezések zömét tulaj­donképpen vállalaton belül oldják meg: negyvenmillió fo­rint értékű munkát végez a Pécsi Köztisztasági és Útkar­bantartó Vállalat. Partnerei a pécsi KÉV, a Hídépítő Válla­lat, a Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat, valamint a Szentlőrinci Költségvetési üzem, amely többek között megkezdi a Kossuth Lajos utca díszburko­latának lerakását. Érdemes megjegyezni, hogy a bejelentéseket, jelzéseket a 13-411-es telefonszám 35-ös, il­letve 40-es mellékén várja az útkezelői osztály. G. M. XXII. növényvédelmi napok Pécsett Agrokemizálás vagy biotechnika? Kétezerig behozni a lemaradást A jól táplált növény ellenállóbb A XXII. megyei növényvédel­mi és agrokémiai napokat dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályvezetője nyi­totta meg tegnap délelőtt Pé­csett, a Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás cserkúti szék­házában. Az év egyik legran­gosabb agrárrendezvénye ezút­tal is „táblás házat” vonzott. A rendezők a kétnapos program­ban most is a szakma legava­tottabb hazai képviselőit kérték fel az előadások megtartására. Az idén Peremarton és a Nitro- kémiai Ipartelepek vezetői ad­tak sokoldalú tájékoztatást a gyakorlati szakembereknek mű­trágya- és növényvédőszer- gyártási fejlesztési terveikről. A februári mezőgazdasági könyvhónap újdonságaként megjelent ún. biofüzetek, és a nyugati szerzők tollából szár­mazó, a biológiai növényvédel­met előtérbe helyező könyvúj­donságok valósággal sokkolták a hazai közvéleményt. Sok ezer kiskerttulajdonos kíván áttérni a biológiai kertművelésre, a vegyszermentes növényvédelem­re. A biotechnológiai vagy az agrokemizálás kérdését tegnap dr. Kovács Gábor, a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Köz­pont főigazgató-helyettese ve­tette fel. E téren, mint mondot­ta, meglehetősen nagy a lema­radásunk Nyugat-Európa és a fejlett ipari államok mögött. Mindenekelőtt á hazai ipar fel­készületlen még. Ezért hazánk­ban az ezredfordulóig ’'kémiai szerekkel fogjuk megvédeni a növényeket. Er nem jelenti azt, hogy vegyszerekkel beszennyez­zük a környezetet. A helyes nö­vénytáplálással — mivel a jól ellátott növény ellenállóbb a betegségekre — csökkenthető a vegyszerek mennyisége. Ha­sonló a helyzet a gyomok el­leni vegyi védelemben is. E té­ren Baranya élen jár, hisz egye­düli megye, ahol a számítógé­pes gyomfelvételezés alapján adagolják ki a gyomirtószert, csakis a szükséges mennyiség­ben. A MÉM a következő évek­ben országosan kívánja elter­jeszteni a baranyai módszert. Tavaly jó évet zártak a nö­vényvédők, de a dolguk is ke­vesebb volt az aszály miatt. Az idén nagyobb a feladat, hisz csak gabonafélékből 15 millió tonna termését kell megvédeni a gyomoktól, kártevőktől. A le­hetőségek valamelyest javultak. Műtrágyából 250 kiló vegyes hatóanyag használható átlago­san fel hektáronként. A készlet rendelkezésre áll, de nem min­dig a kívánt összetételben. Nö­vényvédőszerekből az idén 8,2 milliárd forint értékű lesz a fel- használás, mennyiségben azo­nos a tavalyival, de a szervá­laszték jobb, és a nyugati im­port is ütemesebb. Jellemző még, hogy a kémiai szerek ne­gyedik generációjához érkez­tünk el. A mázsák, majd a ki­lók, később a dekák után most a gramm korszakánál vagyunk, amikor egy hektárt 15—20 gramm szer rneg tud védeni. Ezeknek az erős hatású sze­reknek a kijuttatása azonban nagy óvatosságra int, és fejlet­tebb műszerezettséget kíván a légi és földi gépektől egyaránt. Tegnap hat előadás hangzott el. A mai programban további előadások lesznek, köztük a pé­csi AGROKER tájékoztatója az idei ellátásról. — Rné — Felnőtt nemzetiségi klub lesz Villányban Villányban tartotta kihelye­zett ülését tegnap délelőtt a megyei tanácstagok Siklós vá­rosi és városkörnyéki csoportja. A tanácstagok megvitatták a március 12-i megyei tanácsülés anyagát, és a helybeli meghí­vott vendégekkel együtt ele­mezték a Siklóson és a város­környéki községekben élő .nem­zetiségiek helyzetének elemzé­se révén adódó tapasztalato­kat. Siklóson és környékén kb. 4500—4800 német nemzetisé­gű, 3800—4000 délszláv nemze­tiségű lakos él, többségük ve­gyes jellegű településeken, ho­mogén nemzetiségi községnek csak Drávasztára mondható. Az elmúlt másfél évtizedben le­A megyei tanácstagi csoport ülése zajlott társadalmi mozgás a nemzetiségi lakosságot is érin­tette, sokan költöztek a kisebb falvakból "a városokba és a nagyközségekbe, főként Siklás­ra, Harkányba, Sellyére és Vil­lányba. A népességmozgást fő­leg a vidék munkaerőigénye és lehetőségei "határozták "meg. A nemzetiségi lakosság legna­gyobb része a mezőgazdaság­ban dolgozik, egyharmada az iparban. Az egészségügyi hely­zet, az orvosi ellátás a nemze­tiségek lakta községekben jó. Maurer György, a villányi nagyközségi "közös "tanács elnö­ke és Nagy Béla villányi isko­laigazgató helyi tapasztalatok­kal egészítették ki a jelentés adatait. A jelentés nyolc óvo­dát sorol fel Siklós "környékén, ahol német illetve szenb-horvót nyelvet tanítanak és tíz ilyen is­kolát: ez több im'iint ezer gyer- , meket érint. Villányban — mon­dották a vendéglátók — meg­teremthetők a feltételei a két­nyelvű (magyar és a nemzeti­ségi nyelv) oktatásnak. A inemzetiség.i hagyományok ápolása főként a közművelő­désben folyik. Villányban né­met asszanykórus, Szalántán délszláv táncegyüttes működik, a fiatalok díszítőművészeti és nyelvápolő szakköriben ismer­kednek népük kultúrájával. Mó­rákon, Kásádon, Átán össze­gyűjtött és kiállított helytörté­neti anyagot láthatnak az ér­deklődők. A nemzetiségi fal­vak könyvtárait a pécsi illetve a mohácsi könyvtár látja el, de a hélyi tainácsák is vásárolnak: az olvasók túlnyomó többsége fiatal. A tanácskozás hozzászólói hangsúlyozták az anyaország­gal való kulturális kapcsolat fontosságát "is. Érdekességnek ígérkezik, hogy felnőtt "nemzeti­ségi klub létesítését tervezik Villányban. Egyébként elkészült a villányi „vörösbor-fesztivál” őszi programja, és nemzetiségi együttesek találkozóját is meg­rendezik ekkor. G. T.

Next

/
Thumbnails
Contents