Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-06 / 65. szám

1984. március 6., kedd Dunántúli napló 5 Exeter és Pécs együttműködése Angol vendég­oktató Pécsett Beszélgetés Steve Cockett-tel és dr. Bognár Józseffel Steve Cockett Dr. Bognár József Ma este hétkor a Liszt Teremben Az Ifjúsági Ház zenekara és a Mecsek Kórus közös koncertje Ma este hétkor a pécsi Liszt Teremben együtt lép fel a pécsi Ifjúsági Ház ze­nekara és a Mecsek Kórus. Mindkét együttes közös jel­lemzője, hogy korábban rendszeresen zenét tanuló amatőrnek is lehetőséget ad arra, hogy most, más szak­mában dolgozva muzsikál­hassanak, énekelhessenek. Az IH zenekara, az intéz­mény működésének kezdete. 1975 óta működik. Jelenleg 35 tagja van. Az együttesben zenélő amatőr muzsikusok sokféle munkaterületen dol­goznak. A zenekar tevékeny­ségének külön jelentősége, hogy egyéni produkciókban lehetőséget ad fiatal, a ké­sőbbiekben talán hivatásos zenésszé váló szólisták be­mutatkozására is. A Mecsek Kórusról Tillai Aurél karnagy beszél: „Az ötvenöt tagú énekkar 1957- ben alakult. A közös munka sikerét több külföldi út és nemzetközi elismerés fémjel­zi. Tavaly a várnai fesztivá­lon például két díjat is ka­pott a kórus, melyben peda: gógusok. énekszakos hall­gatók énekelnek, de van köz­tük villanyszerelő, nyomdász és matematikus is. A mai koncerten az IH ze­nekara Marosy László és Mi­hályi István zenekarvezetők felkészítésében és vezényle­tével Vivaldi-műveket szólal­tatnak meg, a Mecsek Kórus pedig két Monteverdi-szer- zeményt énekel. A hangver­seny befejezéseként a két pécsi amatőr együttes közö­sen játssza Vivaldi Glória cí­mű művét. Április elsején fogadják az első látogatókat Az új dodgemkocsik karosszériáját készítik elő a vidámpark szerelői Fotó: Läufer László Nyitásra készül a vidámpark ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Keresik a kultúrpark negyedszázados fennállásához kapcsolódó tárgyi emlékeket, fotókat Az Exeteri Egyetem és a pé­csi Janus Pannonius Tudomány- egyetem Tanárképző Kara an­gol tanszékének együttműködé­se már több mint tízéves — amikor ez a kapcsolat kezdő­dött, még mindkét intézmény főiskola volt. Amióta az angol nyelv itt is egyetemi szakká lé­pett elő, az együttműködést egyre inkább bővitik. A két egyetem közötti kooperációnak első ilyen megnyilvánulása, hogy a tegnapi naptól egy hé­tig mint vendégoktató tartózko­dik Pécsett Steve Cockett, az Exeteri Egyetem dráma szakos tanára. (A dráma szónak itt most nem a köznyelvi jelenté­sét kell értenünk, hanem egy új, ,,a dráma a nyelvoktatás­ban” elnevezésű tantárgyat.) — A két egyetem közötti együttműködés a hetvenes évek elejétől máig odáig fejlődött, hogy önt mint tanárt üdvözöl­hetjük a pécsi egyetem angol tanszékén. Mi az ön vélemé­nye a két felsőoktatási intéz­mény közötti kooperációról? S ön szerint hogy válik majd be ez a fajta együttműködés? — Nagyon lelkesen veszek részt ebben a közös munkában, s igazán örömmel tölt el, hogy mint drámaszakértő, hozzájárul­hatok az itteni angol tanszéken folyó nyelvoktatáshoz. Amit én itt csinálok majd —, ahogy azt a dráma a nyelvoktatásban megköveteli — nem más. mint­hogy drámai szituációkat hozok létre a hallgatókkal, s ők ily módon, a szituációkon keresz­tül gyakorolhatiák az angol be­szédet. S ez így sokkal életsze­rűbb. mint a hagyományos ok­tatási formákban. S remélem azt is, hogy ez csupán az első lépése a további együttműkö­dés még sok más lehetséges formáiénak. — Milyen előnyöket jelent ez az Exeteri Egyetem számára? — Ahogy én látom, az együttműködésnek ez a formá­ja rendkívül hasznos, hiszen nemcsak az itteni hallgatóknak, hanem a mi diákjainknak is egyedülálló lehetőségeket nyújt; az angol egyetemistáknak azt, hogy ők is utazhatnak magyar- országi egyetemre, gyakorlatra. Én nem ismerek más olyan in­tézményt Angliában, amelyik ezt tudja nyújtani hallgatóinak. S véleményem szerint ez az egvüttműködés kulturális téren is jelentős kölcsönös haszonnal, eredménnyel jár, s ez nem utolsó szempont. — Együttműködik-e az Exe­teri Egyetem ilyen módon más magyarországi vagy európai egyetemmel? — Igen; nekem az a jelen­legi feladatom, hogy Pécsen kí­Két új, a mezőgazdaságban használatos anyag, az oltvány, védő paraffin és a párolgást csökkentő emulzió forgalomba- hozatali engedélyét kapta meg a Magyar Ásványolaj- és Föld­gázkísérleti Intézet. Mindkettőt a veszprémi kutatóintézet mun katársai kísérletezték ki. vül a budapesti ELTE-n és az Egri Tanárképzőn is dolgozzam; ezenkívül korábban a norvégiai Stavangerrel volt ilyen csere­megállapodásunk. Dr. Bognár Józseftől, a JPTE Tanárképző Kara angol tanszé­kének vezetőjétől azt kérdeztük, mit jelent a mi számunkra ez az együttműködés? — Mondhatnám, egyik alap­vető pillére az angol szakos tanárok képzésének az, hogy külföldi kapcsolatunk egyálta­lán van. Az exeteri és a pécsi intézet bizonyos történelmi sors­azonosságot élvez, mert mind­egyik menetközben egyetemi szintre lépett elő. A nyelvtanu­lásban, azt hiszem, nem lehet eléggé hangsúlyozni annak je­lentőségét, hogy mit jelent a mi hallgatóink számára nem­csak beszélni a nyelvet, hanem abban a közegben, az ango­lokkal együtt élve, használni is, mintegy „megfürödni a nyelv vizében". Évek óta tapasztal­juk, hogy hallgatóinknak, mi­után visszatértek Exeterből, nyelvtudásuk alaposabbá, el­mélyültebbé válik, s fölveszik azokat a hétköznapi beszédfor­dulatokat, amelyeknek a meg­szerzése szinte lehetetlen tan­tervi körülmények között. — A hallgatók már koráb­ban is utazhattak Exeterbe, de volt-e arra példa, hogy jött ide onnan oktató is? — így még nem; olyan érte­lemben jött hogy éppen erre járt, s akkor megkértük, tartson valamilyen beszámolót. Ez most egy eltervezett látogatás, ami­nek elsőrendű célja, hogy a mi kísérleti egyetemi oktatásunk­ban először bevezetett szaktár­gyat, a „Dráma az angol nyelv- oktatásban”-t megerősíti egy szakember az Exeteri Egyetem­ről. Tudomásom szerint Ma­gyarországon mi vezettük be először ezt a szaktárgyat, s sze­retnénk jól csinálni. Ehhez ka­punk támogatást exeteri kollé­gáinktól. — Lesz-e ennek az együtt­működésnek ilyen módon is folytatása? — Jelenlegi ismereteim sze­rint azt tudom mondani, hogy reméljük, s minden jel arra mu­tat, hogy lesz, de konkrétumot egyelőre nem tudok még. S még annyit: a- Nevelési Központ könyvtárában ezen a héten nem szerdán, hanem csütörtökön este 7 órakor tart­ják az angol klub következő találkozóját, melynek meghí­vott vendége ezúttal természe­tesen Steve Cockett, az Exeteri Egyetemről. Dücső Csilla A másik újdonság a Phyto- wax elnevezésű párolgást csök­kentő anyag a palánták életké­pességét, ellenálló erejét fo­kozza. Szabadalmaztatott re. cepturája nyolc országban vé­dett. A gyártására a kutató intézet felkészült, és ebben az évben már 10 tonnányit állít elő belőle. A pécsi vidámpark immár 23 éve üzemel. Fennállása óta év­ről évre bővítik a játékparkját. Ezzel egyidejűleg minden év­ben egyre több látogatót fo­gadnak. Vonzza őket az újdon­ság és a régebbi kedvelt já­tékok tömege is. Tavaly ápri­listól szeptemberig rekordláto­gatottságuk volt: 78 ezer fel­nőtt és 56 ezer gyermek fordult meg náluk. A tegnapi hó teljesen befed­te a vidámpark útjait és épít­ményeit. Még minden a téti ál­mát alussza. Semmi sem árul­kodik a külső szemlélődőnek arról, hogy itt néhány héten belül vidám és pezsgő élet lesz. Vajon hónap végén való­ban minden rajtra és vendég- fogadásra készen áll? — kér­deztem Fülöp Istvánt, a Mecse­ki Kultúrpark igazgatóját. — Kifogott rajtunk az időjá­rás. Már szívünk szerint az épü­letek és játékok festését, má­zolását végeznénk, de erre csak a jövő héten, vagy az azt köve­tő héten kerülhet sor. Most mindenki a műhelyben tevé­kenykedik. A játékok karban­tartását és ellenőrzését végez­zük. A legapróbb csavart és csapágyat is átvizsgáljuk, ne­hogy baleset történjen a gépek működése közben. De az utób­bi húsz évben semmi komo­lyabb baj nem történt. Márci­us végére mindennel készen le­szünk. — Érkeznek-e új játékok? — Idén tovább bővítjük a játékautomatáinkat. A megle­vő tíz mellé még kettő kerül. Kicseréljük a közel ötven esz­tendeje működő dodzsemeket is: ezeket a vidámpark indu­lásakor már használtan vettük, ideje leselejtezni valamennyit. Szerencsére nem kell külföldi — francia, német vagy olasz — gyártmányúakat beszerezni, mert a vizsolyi Lenin Tsz mel­léküzemága készít magyar dodzsemeket. így múlt évben megvettük a 20 kocsi karosszé­riáját — piros, kék, sárga és zöld színűek — közel egymillió forintért. Idén pedig tíz kocsi­hoz való motort és alvázat. Az eddig ismert típusúaknál a ma­gyar dodzsemek könnyebbek és gyorsabbak. A legapróbbak kedvére pedig beindítjuk a me­seforgót: a körhintán meseala­kok, traktorok, repülőgép és kisautó röpíti egy-egy forduló­ra a kis utasokat. Már múlt év­ben kezdtük a régebbi játékok modernizálását — így szebb, esztétikusabb lett az elektro­mos húzócska, a tölcsérdobáló is. — Nyeremények? — A játék csak úgy érdekes, ha nyerni is lehet valamit. Ezért már mintegy félmillió forint ér­tékű ajándéktárgyat beszerez­tünk: a legkülönfélébb műanyag játékokat, forgókat, zászlókat, matricákat, similabdát, babá­kat. Van vagy kétszózfajta tárgy a raktáron. — Új elképzelések? — Tervezzük, hogy kibővítjük idén azoknak a játékoknak a körét, melyet rossz idő esetén is lehet üzemeltetni. így majd a kanyargót helyezzük tető alá. Már most elkezdődött a kisvas­út pályafelújítása: április ele­jével minden vasár- és ünnep­nap hozza-viszi a látogatókat a misinai út és a vidámpark között. A tavalyi évhez hason­lóan idén is minden hónapban rendezünk valamilyen műsort a vidámparkban: lesz divatbemu­tató, néptáncegyüttesek mű­sora, vidám vetélkedő és nagy­szabású tombola. Az is hagyo­mányainkhoz tartozik, hogy az első, az ötszázadik és az ezre­dik, majd a többtízezredik ven­dégünknek jutalmat adunk. A Mecseki Kultúrpark jövőre ünnepli fennállásának negyed- százados jubileumát Ehhez kap­csolódva mór megalakult egy honismereti szakkör. Közremű­ködésükkel fel akarják dolgoz­ni, és kiállításon bemutatni a park 25 éves történetét. Mind­ehhez várják minden baranyai kisdobos, úttörő és KISZ-es fia­tal segítségét: juttassanak el minden olyan tárgyi emléket, újságcikket, fotót, képet, mely az állatkert, a vidámpark és az úttörővasút építéséhez, műkö­déséhez kapcsolódik. Jutalmuk egy-egy állatfotó lesz. A cím: Mecseki Kultúrpark, 7627 Pécs, Dömörkapu. Ádám Erika Vissza­jött átél? Tegnap reggel újból havas háztetők, autók és latyakos ut­cák látványa fogadott bennün­ket. A délelőtt folyamán viha­ros széllökések, hol eső, hol hó, hol mindkettő egyszerre hullott a szemünkbe. Visszatért talán a tél —, hiszen a Mecsek is hó­lepelbe öltözött. A pogányi meteorológiai ál­lomástól kapott tájékoztatás szerint szó sincs téltábornok új­bóli támadásáról. Tegnap éj. szaka fél tizenkettőkor hóhullás váltotta fel az esőt, majd az azt követő havas esőt, amely dél­előtt fél kilencig tartott. A mindössze fél centiméter vas­tagságú hólepel, egy, a felet­tünk kialakult ciklon eredmé. nye, melynek mozgását erős ke­leti szél határozza meg. A hő­mérő higanyszóla nem süllyedt nulla fok alá, továbbá az elő­rejelzések szerint sem várha. tunk olyan hőmérsékletet, amely kedvezne nagyobb mennyiségű és tartós hó kialakulásának. Csupán változékony, szeles, és elsősorban esős időjárásra szá­míthatunk. A Volántól kapott értesülés alapján a tegnap éjszaka hul­lott hó nem okozott fennaka­dást sem a helyi, sem a távol­sági buszjáratoknál. A hegyi és az István-akna felé közleke­dő járatoknál az autóbuszok többsége tudta tartani a me­netidőt. A vonatok közlekedé­sében sem volt fennakadás. A Pécsi Köztisztasági Vállalat hóügyelete öt szórókocsit irá­nyított a Mecsek-oldalra a haj­nali órákban a zavarmentes forgalom lebonyolítása érdeké, ben. P. L. Székely népmesék Megjelent a Bukovinai szé­kely népmesék harmadik kötete, a Tolna megyei könyvtár kiadá­sában. Mindhárom kötet anya­gát — összesen 310 mesét — Kakasdan, a Tolna megyébe te- lepüilit székelyek körében gyűj­tötte Sebestyén Ádám, a falu népi együttesének vezetője. A legtöbbet, 168 mesét, Fábián Ágostonná, a Népművészet Mestere mondta magnóra. Már a negyedik kötet anyaga is összegyűlt. Ennek nagy részét a Baranyában — Palotabozso- kon, Somberekén és Véménden — élő székelyek mesélték el Sebestyén Ádám magnója mel­lett. ÜJ termékek a kutatóintézetből

Next

/
Thumbnails
Contents