Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-06 / 65. szám

a Dunántúli napló 1984. március 6., kedd fl Varsói Szerződés tagállamainak javaslata Á jószomszédság hidjai a magyar—jugoszláv kapcsolatok rendezettek, kiegyensú­lyozottan, egymás sajátosságainak figyelembevételével fejlődnek. Ez ma már valamennyiünk számára termé­szetes. E folyamat újabb állomását jelenti, hogy Kádár János hivatalos, baráti látogatást tesz Jugoszláviában. A Varsái Szerződés tagá'lla- moi között megállapodás alap­ján március 5-án a Román Külügyminisztérium a Bukarest­ben 'nagykövetséggel rendelke­ző NATO-tag állomok diplomá­ciai képviselőinek, Románia londoni, illetve brüsszeli nagy- követsége Izland, illetve Lu­xemburg ottani nagykövetségé­nek emlékeztetőt adott át. Az emlékeztető melléklete tartal­mazza a Varsói Szerződésnek azt a javaslatát, 'hogy a két katonai-politikai szövetség tag­államai ne növeljék, illetve csökkentsék katonai kiadásai­kat. A javaslat szövege a kö­vetkező: A Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata a NATO tagállamainak a katonai ki­adások befagyasztásáról és csökkentéséről folytatandó tár­gyalásokra. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztár­saság, a Lengyel Népköztársa­ság, a Magyar Népköztársa­ság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocia­lista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetsége mélységesen aggódik az egyre növekvő ütemben folytatódó fegyverkezési ver­seny miatt, mert az rendkívül veszélyes következményekkel jár a nemzetközi békére és bizton­ságra. A Varsói Szerződés tag­államai a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért és a le­szerelésért — különös tekintet­tel a nukleáris leszerelésért — lépnek fel. Amellett vannak, hogy olyan megállapodások jöjjenék létre, amely az egyen­lőség, az egyenlő biztonság el­vének szigorú betartása mel­lett a fegyveres erők és a fegy­verzet tényleges csökkentésé­hez, az erőegyensúlynak a leg­alacsonyabb szinten váló biz­tosításához vezetnek. A fegyverkezési versenyt azok a nagymértékben 'növek­vő katonai kiadósok táplálják, amelyek — a különböző orszá­gok gazdasági fejlettségétől függetlenül — egyre súlyosabb teherként nehezednek a né­pekre, lassítják a gazdasági és a társadalmi fejlődést. A kato­nái kiadások csökkentése — elsősorban az összes, nukleáris fegyverrel rendelkező állam, valamint más, katonailag je­lentős ország részéről — igen hatásos eszköze lenne a fegy­verkezési verseny megszünteté­sének, a leszerelésnek. A fel­szabaduló anyagi eszközöket a társadéi m i - gazdasági fejlesztés céljaira lehetne fordítani, igya fejlődő országok ilyen szükség­leteire is. A nemzetközi feszült­ség fokozódásának körülmé­nyei között különösen fontos­sá válnak a katonai kiadások befagyasztására és csökkenté­sére irányuló intézkedések. Minden államnak, főleg a •nagy katonai potenciállal ren­delkező államoknak, erőfeszí­téseket kell tenniök a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére. Különösen je­lentősek lennének Ilyen 'intéz­kedésék a Varsói Szerződés tagállamai, illetve a NATO- tagországök részéről, hiszen ezekre az országókra jut a vi­lág katonai kiadásainak nagy része. A Varsói Szerződés tagálla­mai politikai tanácskozó 'testü­let prágai ülésén, 1983. január 5-'én elfogadott politikai nyilat­kozatukban javasolták, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, i'iletve a NATO tagországai ha­ladéktalanul kezdjenek tárgya­lásokat a katongi kiadások be­fagyasztásáról, és az azt köve­tő, százalékos arányban vagy abszolút összegben kifejezett csökkentésükről. Ezt a felhívást megerősítették és pontosították a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság, a Lengyel Népköz- társaság, a Magyar Népköz- társaság, a Német Demokra­tikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársasá­gok Szövetsége párt- és álla­mi vezetőinek 1983. június 28- ón, Moszkvában tartott talál­kozóján. Akkor ismét felhívás­sal fordultak a NATO-tagor- szágdkhoz: haladéktalanul kezdjenek közvetlen tárgyalá­sokat a katonai kiadósok be­fagyasztásáról 1984. január 1-i hatállyal, és folytassanak megbeszéléseket annak érde­kében, hogy a későbbiekben e kiadásoknak kölcsönös, gya­korlati csökkentésére vonatko­zó, konkrét intézkedéseket tar­talmazó megállapodásra jus­sanak. Továbbra is érvényesek a Var­sói Szerződés tagállamainak együttesen vagy külön-külön tett javaslatai a katonai ki­adások befagyasztására és je­lentős mértékű csökkentésére. A Varsói Szerződés tagál­lamai tárgyalási javaslatuk megtételekor azzal iszámo'lnak, hogy a lehető legrövidebb időn belül konkrét megállapodáso­kat érnek el a katonai kiadá­sok befagyasztásában és azt követő csökkentésében. Az így felszabaduló eszközöket a gaz­dasági és szociális fejlődés szükségleteinek kielégítésére lehetne fordítani, többek kö­zött a fejlődő országokban. A katonai kiadások csökkentésé­nek hozzá kell járulnia a fegy­verkezési hajsza megszünteté­séhez és az áttéréshez a lesze­relésre. A katonai kiadások be­fagyasztásáról és csökkentésé­ről javasolt tárgyalások szerves részét képeznék a fenti cél el­érésére tett általános 'erőfeszí­téseknek. A Varsój Szerződés tagálla­mai kifejezik készségüket: együtt a NATO tagországaival kölcsönös erőfeszítéseket tesz­nek azért, hogy mindkét fél számára elfogadható alapon olyan, realista megoldásokat keressenek, amelyek lehetővé tennék a katonai kiadások be­fagyasztásával és csökkentésé, vei kapcsolatos kérdések átte­kintésekor felmerült nehézségek leküzdését. Felhívják a NATO tagállamait, hogy ugyanilyen szellemben tevékenykedjenek. A prágai és a moszkvai nyi­latkozat javaslatainak kiegészí­téseképpen a Varsói Szerződés tagállamai a következő lehet­séges lépéseket ajánlják a ka­tonai kiadások csökkentésére: — Kölcsönös példa alapján a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai katonai költségveté­seinek kismértékű, jelképes, egyszerj csökkentése úgy, hogy minden állam maga határozná meg a csökkentés összegét. Ezt követően ezen költségveté­sek befagyasztása bizonyos idő, re. például 3 évre. Ez a javas­lat hivatott elősegíteni az átté­rést a katonai költségvetések további tárgyalások útján tör­ténő, még radikálisabb csők. kentésére; — Első lépésként a Varsói Szerződés és a NATO nukleáris fegyverrel rendelkező tagálla­mai katonai költségvetéseinek egyidejű, előzetesen egyezte­tett, közös összeggel történő csökkentése; az egyes orszá­gokra vonatkozó csökkentés konkrét összeaét az egyeztetett összegnek a bruttó nemzeti tér, mék arányában történő felosz­tásával kell meqállaoítani; — A Varsói Szerződés és a NATO érintett taqállamai kato­nai költségvetéseinek olyan, konkrét leszerelési intézkedé­sekhez kaocsolódó csökkenté­se, amelyek a leszerelési tár­gyalások során kerülhetnek ki­dolgozásra. A leszerelési tár­gyalások minden egyes résztve vőie a megfelelő megállapo­dás után meqnevezné azt az összeget, amellyel csökkenti katonai költséqvetését; — A katonai költségvetések felső határának kölcsönösen egyeztetett meqállapítása, a je­lenlegieknél alacsonyabb szin­teken. A Varsó] Szerződés tagálla­mai készek tanulmányozni más javaslatokat is a katonai kiadó, sok befagyasztásával és csök­kentésével kapcsolatos intézke­désekről. A Varsói Szerződés tagálla­mai szerint a katonai kiadósok csökkentéséről szóló szerződé­seket olyan módon kell végrel hajtani, hogy minden szerződő fél bizonyos legyen azok telje­sítésében. A konkrét megállapodások eléréséért maximális erőfeszí­téseket kell tenni; érdemi, konstruktív légkörű tárgyaláso, kát folytatni; olyan intézkedése­ket foganatosítani, amelyek hozzájárulnak a tárgyalások előrehaladását szolgáló ked­vező légkör kialakításához, ám tartózkodni kell olyan lépések­től, amelyek megnehezítik a tárgyalásokat. Pozitív szerepet játszhatna a katonai kiadáso­kat illető kölcsönös mértékle­tesség csakúgy, mint más, ha­sonló, a kölcsönösségen ala­puló intézkedés. Az elképzelések szerint eze, két a tárgyalásokat a két szö­vetségi rendszer minden tagor­szágának közvetlen részvételé­vel bonyolítják le. A Varsói Szerződés tagállamai abból in dúlnak ki, hogy a tárgyalások mielőbb megkezdődnek. Java­solják előkészítő konzultációk lebonyolítását ugyanolyan ösz­Udvözlő távirat Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke a Ghánái Köztár­saság nemzeti ünnepe alkalmá­ból táviratban fejezte ki jókí­vánságait Jerry J. Rawlings- nak, az Ideiglenes Nemzeti Vé­delmi Tanács elnökének. Magyar elnököt választott az Európai Minőségügyi Szervezet Hazaérkezett Zürichből Sütő Kálmán, a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese, aki hazánkat képviselte az Eu­rópai Minőségügyi Szervezet (EOOC) ülésén. A tanácskozáson megvitat­ták, hogyan javítható a Minő­ségügyi Szervezet együttműkö­dése az ENSZ szakosított szer­vezeteivel, amelyek útján az EOQC segítséget nyújt a fej­lődő országok minőségügyi­szabványosítási intézményeinek létrehozásához. E munkában tevékenyen részt vesznek a ma­gyar szakemberek is, s jó ered­ményeket érnek el a minőség­szabályozási, minőségellenőrzé­si módszerek kidolgozásában, elterjesztésében. Tevékenységük elismerését jelenti, hogy az Eu­rópai Minőségügyi Szervezet elnökévé a következendő há­rom évre a szervezet nemzetkö­zi kapcsolatokkal foglalkozó eddigi alelnökét, Sütő Kálmánt választották. A Szovjetunióban vasárnap megtartott Legfelsőbb Tanácsi választásokat nagyfokú politi­kai aktivitás jellemezte. A köz­ponti választási bizottság je­lentése szerint este hat óráig a szavazásra jogosultak 99,59 százaléka élt állampolgári jo­gával. A Legfelsőbb Tanács két ka­marájába — a nemzetiségi és a szövetségi tanácsba — köz­vetlen, egyenlő és titkos szava­zással összesen 1500 képviselőt választottak meg ötéves idő­tartamra. Az időeltérés miatt moszkvai idő szerint már a szombat esti órákban megkezdődött a sza­vazás a Távol-Keleten; a Csukcs nemzetiségi körzetben, Kamcsatkán és a Kurili-szigete- ken. Biztosították a szavazási le­hetőséget a ritkán lakott terü­leteken élők, a kutatóállomá­sokon dolgozók, a Szovjetunió határaitól távoli vizeken hajó­zok és az úton lévők számára. Szavazóhelyiségeket alakítottak ki a pályaudvarokon, repülőte­szetételben, szakértői szinten, hogy megegyezzenek a tárgya­lások céljaiban, időpontjában és helyében, valamint a részvé_ tel szintjében és más kérdé­sekben. Az előkészítő konzul­tációk idejét és helyét diplo­máciai úton lehetne egyeztetni. A Varsói Szerződés tagálla. mai úgy vélik, hogy a javasolt tárgyalások elősegítenék a po­litikai légkör javulását Európá­ban és a viláqon, megfelelné­nek a nemzetközi helyzet foly_ tonos romlása miatt, a fegyver­kezési verseny fokozódása miatt aqgódó népek alapvető törek­véseinek. A Varsói Szerződés tagor­szágai bíznak abban, hogy e javaslatukra mielőbb pozitív válasz érkezik. A Banca d’ltalia kormányzójának a budapesti tárgyalásai Carlo A. Ciampi, a Banca d’ltalia (Olasz Központi Bank) kormányzója Tímár Mátyásnak, a Magyar Nemzeti Bank elnö­kének meghívására március 1—4. között hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodott. A bankvezetők áttekintették a magyar—olasz bankkapcso­latokat, azok bővítésének lehe­tőségeit, és véleményt cserél­tek a nemzetközi pénzügyi élet időszerű kérdéseiről. A vendéqet fogadta Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese. Az olasz központi bank kor­mányzója vasárnap elutazott Budapestről. • Gejdar Alijev Szíriába utazik Gejdar Alijev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak első elnökhelyettese már- ciós első felében látogatást tesz Szíriában. Mint a TASZSZ szovjet hír- ügynökség jelenti, Alijev szíriai útját eredetileg február első felére tervezték, de azt kölcsö­nös megállapodás alapján el­halasztották. A szovjet politikus a szíriai vezetők meghívására látogat el Damaszkuszba. reken, vonatokon. Leadta sza­vazatát a Szaljut—7 — Szo­juz T—10 — Progressz—19 or- bitális űrállomáson dolgozó há­rom űrhajós is. A szovjet központi lapok hét­főn is pirosbetűs, ünnepi fej­léccel jelentek meg, s részlete­sen beszámoltak a választá­sokról. — A Legfelsőbb Taná­csi választások ismét bizonyí­tékát adták a kommunista párt és a nép megbonthatatlan egy­ségének, megmutatták a szov­jet embereknek a jövőbe vetett hitét — írja a Pravda vezércik­ke. Az SZKP KB lapja a továb­biakban megállapítja: a kom­munisták és a párton kívüliek blokkjára szavazva a szovjet emberek minden dolgozó, min­den egyes család életszínvona­lának növelésére szavaztak. A jelenlegi ötéves tervben a bo­nyolultabbá vált nemzetközi kö­rülmények miatt közismerten jelentős erőforrásokat kellett arra fordítani, hogy megvaló­sítsák az ország védelmi képes­ségének növelésével összefüggő Együttműködésünk bővelkedik eseményekben: a két párt, a két kormány, a magyar és jugoszláv szervezetek képvise­lőinek találkozóiban. Emléke­zetes, hogy Kádár János 1977- ben tett hivatalos, baráti láto­gatást Jugoszláviában, majd 1980-ban ott volt azon a szo­morú eseményen, amikor végső búcsút vettek a jugoszláv nép nagy fiától, a kiemelkedő ál­lamférfitól, Joszip Broz Titptól. Egy esztendő múlva Lazar Moj- szov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége KB Elnökségének akkori vezetője járt hazánk­ban. Az eszmecserék azóta is rendszeresek a két párt, a két kormány képviselői között. A kedvezőtlen külső feltéte­lek és a belső nehézségek el­lenére gazdasági együttműkö­désünk is folyamatosan fejlő­dik. Árucsereforgalmunk ta­valy 583 millió dollár volt, az idén pedig várhatóan megha­ladja a 600 millió dollárt. Kapcsolataink stabilitásának jelentős biztosítékai a hosszú­távú kooperációs megállapo­dások, amelyek kézzelfogható eredményei árucserénk több mint 40 száazlékát teszik ki. Közülük kiemelkedik a közúti járműgyártásban megvalósult kooperáció. Jelenleg mintegy hatezer Rába-kamion fut a jugoszláv utakon, cserébe rész­egységeket, öntvényeket, alkat­részeket kaptunk-kapunk déli partnereinktől. A magyar mo­torvonatok is népszerűek Jugo­szláviában: napjainkban már csaknem ötven segíti az otta­ni közlekedést. Ahogy hírlik, a Ganz Villamossági Művek és a Ganz-MÁVAG különlegesen ki­képzett olimpiai szerelvényei februárban jelesre vizsgáztak Szarajevó és Béig rád között. Az autórajongók örömére, a ju­goszláv Crvena Zasztava és a magyar MOGÖRT 1980-tól együttműködik a személygép­kocsi-gyártásban. A többi kö­zött a Magyar Gördülőcsapágy Művek készít autóalkatrésze­ket, amelyekért évente 1500— 2000 Zastava érkezik hazánk­ba. A vegyipari vállalatok kap­csolatai is jók: a húsz eszten­dőre szóló műtrágyagyártási szerződés értelmében nitrogén­műtrágya-komponenseket adunk el és foszforműtrágyát kapunk értük. Ugyancsak húsz évre szól a fa- és cellulózipari meqállapodás: cellulózért pa­pírfát szállítunk két jugoszláv gyárnak. A csupán kiragadott példák is tanúsítják, milyen sokoldalú feladatokat. Emiatt azonban egyetlenegy szociális program sem került le a napirendről; a a gazdasági együttműködé­sünk, ez persze nem jelenti azt, hogy még ne volnának kiak­názatlan lehetőségek. Ezek kö­zé sorolják a szakemberek a számítástechnikát, az energeti­kai berendezések, a mezőgaz­dasági és élelmiszeripari gé­pek gyártását, a mezőgazda­ságban a közös nemesítési kí­sérleteket. A magyar—jugoszláv együtt­működés sajátos és virágzó te­rülete a kishatármenti forga­lom. Kevesen tudják, hogy ha­zánk először Jugoszláviával kö­tött ilyen megállapodást. Az itteni forgalom tavaly a teljes magyar—jugoszláv kereskede­lem 22 százalékát tette ki. S hogy milyen haszna van ennek, azt leginkább a határ két ol­dalán élők tanúsíthatják. De nem is csak termékekben mér­jük ezt a hasznot, hanem az emberi kapcsolatokban. Sze­retettel ápolják az összekötő szálakat az emberek, a váro­sok, a megyék. Például Bara­nya és Eszék, Szeged és Sza­badka, Csonqrád, Bács-Kiskun és a Vajdaság, vagy Vas me­gye és Szlovénia. Azt is szoktuk mondani, hogy a nemzetiségek az összekötő híd szerepét töltik be a két or­szág között. És ezt komolyan gondoljuk, mi is és déli szom­szédaink is. Bizonyság erre például, hogy az összes ma­gyarországi szlovén kulturális eqyüttest gálaestre hívták meg Liubianába, s most Jugoszlá­viából érkezett szakemberek se­gítik felkészülésüket Szombat- helven. Vaqy hoay több tucat diákunk anyanyelvén tanulhat Jugoszláviában, és fordítva, ot­tani fiatalok tanulhatnak ná­lunk. Az iskolai bizonyítványok envenértékűséaének kölcsönös elismeréséről néav esztendeje állaoodott meq a két ország. Jelképesen mondhatjuk, megvannak a hídjaink a párt­közi, az államközi, a gazdasá­gi együttműködésben is, ame­lyek az idők folyamán már ki­állták a próbát, s gazdagítják a jószomszédságot. Kádár Já­nos mostani látogatása szerve­sen illeszkedik hazánk nemzet­közi tevékenységébe, a ma­gyar—jugoszláv kapcsolatok fo­lyamatosságába. Mérlegkészí­tésre és előretekintésre nyújt alkalmat a Magyar Népköz- társaság és a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársaság viszonyában, véleménycserére a nemzetközi kérdésekben. párt továbbra is legfőbb céljá­nak tekinti a nép jólétének emelését — mutat rá a Pravda. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Legfelsőbb Tanácsi választások a Szovjetunióban Kocsi Margit »---------------------------------------------------------­Vasárnap választások voltak a Szovjetunióban. A képen: Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára leadja szavazatát.

Next

/
Thumbnails
Contents