Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-05 / 64. szám

Milyen víz hagyja el az országot? Nincs sugár­veszély a Dunában! Van-e radioaktivitás vízben, iszapban, algában, halban? Baján rendszeresen mérik a Paksról folyó vizet Hosszú évekkel ezelőtt új szenvedély terjedt el Ma­gyarországon is: a filmezés, a világszerte alkalmazott technika szerinti normál 2x8 milliméteres filmfelvevőgépek és vetítőgépek formájában, s aki ilyent beszerzett magá­nak, különleges örömhöz ju­tott. Mert szép a fénykép, szép a vetített dia, de a moz­góképnek — a házi mozinak — valahogy más varázsa van — még amatőrszinten is. Az­tán pár éve a nagy nyugati cégek termékváltást hajtot­tak végre és megjelent a szuper 8-as technika, aimi az előzőnél kétségkívül job­bat és szebbet produkál. Az új technika betört hozzánk is és jó ideje már nem is kap­ni normál 8-as apparátuso­kat, ami voltaképpen nem lenne baj, ha ... . . . Ha ez nem azzal jár, hogy megszűnik a normál 8- as filmellótás is. Mert ez tör­tént! A „régi" berendezések tulajdonosai egyszerre csak arra ébredtek, hogy berende­zéseiket akár él is dobhat­ják — a felvevőt mindenkép­pen — hiszen nincs mivel dolgozni: nincs film. Most azonban arról érte­sültünk, hogy valahol kézbe­Sültet* a Budai FótiI- é* Filmklub Nem kell eldobni a filmfelvevőt Megoldották a normál B-asok filmellátását vették a normál 8-assal ren­delkező amatőrök dolgát: a Budái Fotó- és Filmklubban. Ennek a vezetőjétől, dr. Hol­ló Dénestől — több amatőr- filmes és -fotós szokkönyv írójától tudtuk meg a követ­kezőket. — Az OFOTÉRT-tal kötött együttműködési szerződésünk alapján a 2x8-as Baráti Kör részére kijelöltek országosan egy üzletet — Budapest, Bartók Béla út 47. —, ahol a vidékiek utánvéttel is be­szerezhetik normál 8-as film­jeiket. Egyelőre FORTE 20 DIN-es fokozatú lekete-fehér lilm kapható korlátlan meny­nyiségben, de márciusban megkötik a szerződést az ORWO-céggel, az eddig be­érkezett igények szerinti mennyiségű színes normál 8-as film szállítására. A probléma tehát megol­dottnak tekinthető, különösen akkor, ha figyelembe vesz- szük még ezt is: — Egyesületünk megegye­zett a FORTE-gyárral, hogy mindaddig, amig mi az igényt jelezzük, gyártani log lekete-lehér Hímet, ha ez nem is lesz nyereséges szá­mára. Több évtizedes együtt­működésünknek köszönhető ez: mi közvetve részt veszünk az ő gyártmányfejlesztésük­ben, ők viszonzásul ellátnak nyersanyaggal. Ez adta az ötletet, hogy ne csak az egye­sületi tagok, hanem az a jó néhányszáz amatőr, aki még nem dobta el a lelvevőgé- pét, kapcsolódjon be ismét a filmezés örömébe. Remél­jük, hogy az amatőrfilmes mozgalom, ami a szuper 8- as betörése miatt visszaesett, ismét fellendül. Megtudtuk még dr. Holló Dénestől azt is, hogy bár a kezdeményezésük egyelőre csak a filmellátásra vonat­kozik, a klub egyéb filmes kellékek beszerzésében is se­gíteni kíván, amint ismertté válik: kinek milyen gondja van. A Budai Fotó- és Film- kíuíb különben nem országos egyesület, a vidéki tagtár­sakkal csak mint levelező — baráti kör — tagokkal tud­nak együttműködni. Aki azon­ban segítségért fordul hoz­zájuk, annak igyekeznek a lehetőségekhez mérten segí­teni. A klub címe: 1113. Bu­dapest, Villányi út 28/C. H. I. Fr<bliér& nem fizet a biztosító Hóban felborult, rakománnyal teli teherautó Viharkárok négy megyében Zalát sújtotta, Tolna megyét megkímélte Amióta Pakson építeni kezd­ték az atomerőművet, a min­dennapi ember néha kósza hí­réket kap és ad is tovább. Pél­dául a Duna vizéről. Tisztázan­dó a kérdést, felkerestük az Al- só-dunavölgyi Vízügyi Igazga­tóságot, ahol az országból ki- fölyó Duna-vizet évék óta sok­féle szempontból, laboratórium­ban vizsgálják. Az igazgatóság környezet- és vízminőségvédel­mi osztályán Ivó Mária radio- kémikus főelőadó — a Vesz­prémi Vegyipari Egyetem után szakmérnöki képesítést is sze­rezvén — irányítja a Paksi Atomerőművel kapcsolatos víz­mii nőség védelmi vizsgálatokat. Mellette két technikus segít a gyakorlati munkában. Környezetellenörzés — Az Alsód unavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság 1979-től 1982- ig háttérméréseket végzett — mondta. — Elsőként a háttér radioaktivitását igyekeztünk fel­mérni, annak érdekében, hogy az erőmű majdani megindulása utón. a radioaktivitást a koráb­bihoz viszonyítani tudjuk. Fő vizsgálati területünk természe­tesen a Duna, mivel oda folyik a víz Paksról. — Hogyan lehetséges a mé­rés? —- Már a hároméves háttér- mérések idején összeállítottunk egy környezetellenőrző rend­szert. Eszerint — heti kétszeri alkalomtól a félévenkénti vé­telig — mérünk mintákat, attól függően, hogy egy-egy mérési alany mennyire dúsít bizonyos izotópot, illetve milyen rövid egy adott izotóp felezési ide­je. A Paksi Atomerőmű tervezé­se és más országok gyakorlati tapasztalatai alapján igyékez- tünk felkészülni minden lehet­séges szennyeződés mérésére. Igen nagy érzékenységű mű­szereket kellett beszereznünk dollárért, s igen nagy mennyi­ségű mintát begyűjteni, hogy érzékelni tudjuk a legkisebb aktivitást is. Elsősorban vízmin­tát vizsgálunk, ezenkívül azon­ban dunai iszap-, alga- és hal- mintákat. Ezekből az úgyneve­zett „összes béta aktivitást" A Baranya megyei Vendég­látó Vállalat mesterszakácsa, Berényi Imre mindig valami új­donságon töri magát. Ehhez a kézikönyveiből — több mint 200 darab szakács- és cukrászköny-, ve van —, merít ötleteket, de felhasználja azokat a tapaszta­latokat is, melyeket a moszk­vai, prágai, lahti, eszéki és bé­csi éttermekben töltött több hó­napos munkája során szerzett. A Szakács, Cukrász Országos Szövetség tagjaként és a Me- csekvidéki Gasztronómiai Tár­saság elnökeként szintén al­kalma volt a kollégáktól, szak­mabeliektől a jó receptek, öt­letek beszerzésére. M'indezek természetesen a Vendéglátó Vállalat éttermeibe látogató vendégeknek jelente­nek sokat. A néhány éve meg­rendezésre kerülő különböző vacsoraesteken olyan ételekkel ismerkedhettek meg az ínyen­cek, melyek bármelyikét otthon is szívesen elkészítenék az ün­nepi asztal főfogásaként. Ezekhez azonban nem lehet beszerezni a recepteket. A mesterszakács legújabban az elfelejtett olcsó, és ízletes ételek receptgyűjteményét ál­mérjük, ami egyetlen adatot je­lent. Foglalkozunk Stronoium 90 izotóp és Cesium 137 izotóp mérésével. A két utóbbit azért vizsgáljuk külön is, mert ezek o rendkívül veszélyes kategóriába tartoznak. Az „összes béta" pe­dig egy olyan, jól megfogható és viszonylag jól mérhető akti­vitás, ami általános tájékoztató adatot nyújt a környezetről. Ezen kívül vettünk föl gamma- spektrumokat. Utóbbiak a gam- masugárzó izotópok aktivitás- értékeit mutatják meg. 1 — Az eredmény? — Minden mérési alany — víz, alga, iszap, hal — eseté­ben mindig igen alacsony volt az aktivitás. — Ha mégsem nulla, hanem valami csekély aktivitás volt, ez adhat-e okot pánikra? — Mindenképpen tudomány­talan volna emiatt félni. Hiszen a Földein előforduló minden egyes radioaktív izotóp mérhe­tő. Ez beletartozik a természet rendjébe, tehát akkor is létez­ne, ha Pakson vagy bárhol a Világon nem volna atomerőmű. Kincs növekedés — De mi a helyzet 1982 vé­ge óta, amikor működni kezdett az atomerőmű? — Természetesen azóta is ugyanúgy mérjük a környezeti radioaktivitást és azt tapasztal­tuk, hogy egyáltalán semmiféle növekedés nincs, semmilyen környezeti mintában. Ugyan­olyan nehéz meghatározni az aktivitás természetes mértékét is, mint a háttérvizsgálatok há­rom évében. De már jobban mérhetjük — s ez miint vízügyi hatóságnak, kötelességünk is! — a Paksi Atomerőmű kijövő szennyvizét. Mivel az kis tér­fogatú, abban már könnyebben kimutathatjuk az esetleges ra­dioaktivitást. — Végül is a szakember fe­lelősségével, mit mond a sugár- veszélyről? — Az erőműből a Dunára semmilyen veszély neim szárma­zik. Irtotta össze. Felhasználta eh­hez a gasztronómiai társaság által és saját gyűjtése nyomán lejegyzett régi ormánsági és dél-baranyai ételek receptúrá- ját. így kerül ismét a vendéglői asztalra a burgonyagombóc le­ves, a májrizs leves, a pásztor gulyás, a bundáskenyér és -zsemle, mint feltét, a húsos burgonyagombóc, a velős-má­jas burgonyapüré, a sóletbab füstölt pulykacombbal, a ra­kottkáposzta, a buggyantott to­jás, a szójás túrótorta, a cicege (tejfölös-hagymás burgonya), a dödölle, vagy ahogy másutt nevezik: gámica, a káposztás­túrós sztrapacska, és a többi, egyszerűen elkészíthető és lak­tató étel. Egy bemutató is lesz belőlük március közepén Pécsett, a Csarnok étteremben, ahol az érdeklődő háziasszonyok és fő- zőcskézni szerető férfiak meg­kaphatják valamennyi feltálalt étel receptjét. Sőt, ennél tovább lépnék: a vállalat szinte vala­mennyi éttermének étlapjain is megjelennek ezek az olcsó éte­lék: áruk 10—15 forint körül lesz adagonként. Adóm Erika A Állami Biztosító kárszakér. tőinek a legutóbbi két évben megszaporodott a munkájuk: 1982—83 júliusában a nyári, idén pedig a téli viharok okoz­tak tetemes anyagi kárt a la­kosságnak és a közületeknek is. Különösen jelentős a február 9—11. között országszerte tom­bolt hóvihar által okozott gaz­dasági kár. Ennek teljes fel­mérése még nem is történt meg, hisz annyi bejelentés ér­kezett és érkezik folyamatosan minden megyéből, hogy lehe­tetlen mindenütt a helyszíni felmérést az ötnapos határidő alatt elvégezni. Baranya A februári hóvihar Baranyá­ban különösen a szigetvári já­rás és Pécs területén okozott kárt. Háromszázhuszonkilenc családi ház tulajdonosa jelez­te, hogy épületében kisebb-na- gyobb kár keletkezett a hó nyomása vagy a szélvihar rom­boló ereje miatt. A megye más területéről 167 bejelentés érkezett magánszemélyektől. A bejelentések több mint három­negyedét rendezték eddig. Megsérültek ez időszakban a szabadban parkoló gépkocsik is: a lezúduló hótömeg, vagy a járműre sodort tégla, cse­rép, esetleg rádőlt fa okozott több-kevesebb rongálást, öt­vennyolc ilyen esetről számol­tak be a biztosítónak — értük 400 000 forint visszatérítést fi­zettek ki. A gyárak, üzemek, tsz-ek, ófészek épületeit és területeit sem kímélte az idő­járás. Baranyából 57-en jelez­ték, hogy szakértőt kérnek az anyagi veszteség megállapítá­sára. Somogy Az Állami Biztosító kaposvá­ri igazgatóságára több mint 2400 műszaki kárt jelentett be a lakosság, és 123 kárt a szo­cialista szektorba tartozó üze­mek. Másfél ezer esetben a szakértők már felmérték a kárt, a többit pedig folyama­tosan végzik. A február eleji vihar legerősebben a nagy­atádi járás területén, a csur­gói részen és a marcali járás­ban rombolt. Itt egy-két nagy­üzem 4—500 ezer forintos anyagi veszteségét jelezte. Tolna A tolnaiak szerencséseknek mondhatók: ide éppen csak el­ért a vihar szele. A lakosság a megye területéről 152 épület- és melléképületben keletkezett rongálódásról tett bejelentést. Eddig 140-en kaptak kártérí­tést. Zala Dél-Dunántúlon Zala me­gyében volt a vihar fészke. A lakosság 3441 bejelentést tett: ezeknek mintegy 15 százaléka 50- és 100 ezer forint közötti kór. A többi kisebb: tető-, tv- antenna-, és kéményledőlések- ből származik. Ezekért 1000— 10 000 forint körüli kártérítést kaphatnak a tulajdonosok. An­nak a 78 gépkocsi-tulajdonos­nak, akiknek ebben az időben sérült meg a kocsija, már ki­fizették a kártérítést. A megye területén lévő gyárakat, üze­meket, tsz-eket, áfészeket sem kímélte az időjárás. Százhu­szonhárom esetben jelentették be anyagi veszteségüket. Az Állami Biztosító megyei Igazgatóságaitól kapott tájé­koztatás alapján a következők­re szeretnénk felhívni olvasóink figyelmét: azok a nyaralótulaj­donosok, akik február eleje óta nem jártak még nyaraló­jukban, jól tennék, ha felke­resnék, mert a vihar- és hó­nyomás okozta kisebb-nagyobb sérülések felmérését most kel­lene elvégezni, és az ÁB fiók­jánál jelezni. Annál is inkább, mivel a biztosítási kötvényekben nem szerepel a következményi kár; az már a tulajdonos zse­bét terheli (pl. ha letépte a szél a cserepeket, a beázásért nem felel a biztosító). A bizto­sítási kötvényekben nem szere­pelnek a fóliás, illetve a fóli­ás építményekre vonatkozó ká­rok. Erre kártérítést még vihar­kár címén sem fizetnek. Adóm Erika Segít a Poszeidón Elsüllyedt a kotróhajó / Elsüllyedt egy kotróhajó a Dráván Barcs közelében, az úgynevezett Sánckompkikötő­nél. Immár két hete víz alatt a több mint hatva'htawnás vízi- jármű, a barcsi költségvetési üzem homok- és kavicskotró hajója. A kiemeléssel elsőként a kaposvári könnyűbúvárok próbálkoztak, aztán a Hídépítő Vállalat is ajánlkozott, de mun­káját túl drágának találta a költségvetési üzem, pedig az üzem komolyan felszerelt folya­mi műszaki mentőosztagöt is működtet, hisz korábban már egy uszálya a bullámsírba ke­rült. De mindig szükség volt a speciális feladatokat ellátó bú­várok szakértelmére is. Jelen esetben a pécsi Poszeidón könnyűbúvár gazdasági mun­kaközösség tagjai vállalkoztak Haller József irányításával, hogy elvégzik a nagyon speciá­lis víz alatti munkákat, így pél­dául hegesztenék. A gmk törté­netében ez az első hajókieme­lés. A közösséget azért választot­ták a barcsiak, mert olcsón dolgoznak és gyorsan. Azt ter­vezték, hogy alig egy-másfé! hét alatt partra vontatják a kotráhajót már csak azért is, mert az üzemet egyre komo­lyabb termelési kár éri. A kot­róval ebben az időszakban na­ponta 500—600 köbméter ho­mokot és kavicsot termeltek ki a Drávából. Több kotrója nincs az üzemnek. Cs. J. Szőnyegárverés Először rendeztek Budapes­ten szőnyegárverést, az elmúlt hétfőn a Vénusz Lakberendezé­si Áruházban. Értékes, régi sző­nyegeket kínáltak eladásra, összesen huszonnyolcat. A sző­nyegek kikiáltási ára összesen 1 253 000 forint volt. Az árverés előtt a szőnyegeket az Ipar- művészeti Múzeum muzeológu­sa értékelte; egyébként többsé­gükben olyan védett és értékes darabok voltak, amiket nem is szabad kivinni az országból. Szinte valamennyi a múlt szá­zad végén, pamutfelvetővel, gyapjúcsomózással készült. Sok szőnyeg gazdára is talált, ám a legértékesebb nem kelt el az árverésen: ez egy Perzsiából származó hatalmas, 265x363 centis csodálatos darab volt, ára kétszázhatvanezer forint. Még néhány ár: 90 ezer, 35 ezer, 50 ezer, 10 ezer, négy­ezer. A legdrágább, amit a helyszínen megvásároltak, öt­venezer forintos kikiáltási áron kelt el. D. Cs. Földessy Dénes Felkerül szinte valamennyi az étlapokra Elfelejtett olcsó ételek A recepteket a vendégeknek adják

Next

/
Thumbnails
Contents