Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-01 / 60. szám
1984. március 1., csütörtök Dunántúli napló 5 Pécsi fiatal művészek estje Budapesten (Munkatársunk telefonjelentése) A művészeti műhelyek hete február 27-e és március 4. között zajlik Budapesten a Népköztársaság úti Fiatal Művészek Klubjában. Az FMK nyitott rendezvénysorozatának keretében került sor kedden este 10 órakor a Fiatal Művészek Baranya megyei Klubjának irodalmi estjére. A pécsiek bemutatkozásának már volt egy előzménye a közelmúltban: január 13-a és 17-e között a budapesti FMK-ban kiállítást rendeztek Dobány Sándor képeiből, Pál Zoltán szobraiból és a Focus Csoport fotóiból. A pécsi műhely bemutatkozásának második részére végül is az eredeti tervtől eltérően az FMK nyitott hetén került sor. A késői időpont ellenére sokan maradtak ott, hogy a fiatal pécsi költők verseit meghallgassák. Az estet Orbán György, a pécsi FMK vezetője nyitotta meg, majd ezután zene következett: Weber Kristóf adott elő ,,A zongorajáték költészete" című ciklusból egy részletet. Ezután — az elhangzás sorrendjében — Parti Nagy Lajos, Pálinkás György, Meliorisz Béla, Erős Zsuzsa, Haramza László, Csordás Gábor és Szilágyi Eszter Anna verseit adták elő a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészei, Koszta Gabriella, Lang Györgyi, Pálfai Péter, és Safranek Károly. A bemutatkozásra katalógus is készült, amelyet az est közönségének szétosztottak. D. Cs. Bővül az ABC-hálózat Megszűnt 5BO italbolt A Központi Statisztikai! Hivatal felmérése szerint az állami k isk ereskedelmi üzlethálózat 36 219 boltból és áruházból, valamint 18 500 vendéglátó- helyből áll. Bár az üzletek száma 5 év alatt nem változott ilé- nyegesen, az összetételben jelentősek a módosulások: növekedett a nagy alapterületű, korszerűen felszerelt létesítmények hálózata, öt év alatt 48 áruház és 391 ABC nyílt meg, ezzel a modern üzletek részaránya a bolthálózat összes olapterületéből az 1978. évi 19 százalékról 26 százalékra emelkedett. Ugyanez idő alatt több mint 1400-zal csökkent a kis boltok száma, főként azoké, ahol egyszerű cikkeket — csak tejet és tejítenméket, vagy húst, illetve zöldséget — árusítottak. A háztáji gazdaságok szerepének növekedésével bővült a mezőgazdasági gépeket, terményeket, takarmányokat értékesítő boltok hálózata: 5 év alatt 900 ilyen típusú üzletet létesítettek. A vendégilátóhálózatban 580 italbolt szűnt meg a félmérés évei alatt, viszont több mint 430-cal növekedett a meleg ételeket kínáló éttermek, ételbárok, bisztrók száma. Javítja a diákétkeztetés színvonalát, hogy a diákkonyhák többségét a vendéglátó vállalatok és az áfészek vették át. Az egy üzletre jutó aiapte- rület 16 százalékkal nagyobb, mint 5 évvel korábban, ami nagyrészt a korszerű, nagy alapterületű, új létesítményeknek, illetve a kisüzletek megszűnésének eredménye. Három évvel ezelőtt kezdődött, és napjainkra széles körűen elterjedt a szerződéses üzemelési forma. Jelenleg az üzletek 8 százaléka, a vendéglátóhelyek 33 százaléka működik ebben a rendszerben.. öt év állott — főként az ötnapos munkahét általános bevezetésének következtében — kismértékben szűkült a boltok nyitvatartási ideje, amely az üzletek felénél körülbelül 42 óra, vagy még annál is rövidebb, s csupán 30 százalékuk tart nyitva heti 48 óránál hosszabb ideig. Éppen ezért, a vásárlók jogos kívánságára bevezették a csütörtöki hosszabbított nyitva - tartást a városok iporcilkkbolt- jaiban; igaz, hogy a boltok 20—25 százaléka szombaton, illetve hétfőn zárva tart. Mivel a beruházási lehetőségek csekélyek, szükséges hogy, elsősorban a meglévő hálózatot használják ki jobbam, azaz raaioná- lisobb nyitvatartással növeljék az üzletek forgalmát. Ezért a félügyeleti szervek folyamatosan felülvizsgálják a boltok, áruházak, vend ég l á tóh elyek nyitva- tartását, s szükség esetén módosítják azit. Az állami kiskereskedelmi üzlethálózat gépesítése az utóbbi 5 évben jelentősen javult. A pénztárgépek száma 30 százalékkal növekedett, az üzletekben megjelentek az elektronikus pénztárgépek, az éttermekben pedig a modern számlázógépek. Autóstopos igazolvány Kedvezőek az első tapasztalatok Bár az elmúlt hónapok időjárása nem kedvezett az autóstoppal utazóknak, már most megállapítható, hogy sikeresnek bizonyult az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iroda január 1-én bevezetett új szolgáltatása. Ismeretes, hogy az év első munkanapjától szervezett autóstopos utazásban vehetnek részt azok a 14—35 éves magyar állampolgárok — és a hazánkban tanuló külföldi diákok —, akik 150 forintért autóstopos utazási igazolványt vásárolnak az Express valamelyik kirendeltségénél. Miként a fiatalok utazási irodájánál az MTI munkatársának elmondták: a kezdeményezést országszerte nagy érdeklődéssel, örömmel fogadták. Már január első napjaiban megjelentek az országutak mentén a fiatalok a nyakukba akasztott igazolvánnyal, s nem egészen két hónap alatt mintegy hétszázan vásárolták meg az igazolványt, amelyhez baleset- és poggyászbiztosítási kötvény, valamint húsz ajándéksorsjegy is tartozik. Figyelemre méltó, hogy egyelőre vidéken nagyobb az érdeklődés, úgy tűnik tehát, hogy a fővárostól távolabbi országrészeken élő fiatalok nem csupán kiránduláskor, pihenéskor, hanem napi utazásaik során is szívesen élnek az autóstop lehetőségével. A nagyobb városokban tavasz végére számíthatnak a forgalom fellendülésére az igazolványt árusító Express irodákban, s a feltételezések szerint nyár végéig mintegy 40—50 ezer fiatal kapcsolódik be a szervezett utazási formába. Az Express központjába beérkeztek az első sorsjegyek is, amelyeket az igazolvánnyal utazó fiatalok adtak az őket szállító autósoknak. Jó néhány nyereményjegyhez levelet is mellékeltek, amelyben üdvözlik az Express kezdeményezését, s jelezték, hogy az igazolvány- nyal stopoló fiatalokat nagyobb bizalommal ültetik gépkocsijukba. Hasonlóan vélekednek az autóstoposok is, akiknek legfontosabb tapasztalata: igazolványuknak köszönhetően január elseje óta jóval gyorsabban felveszik őket az utak mentén, mint korábban. A legvirágosabb falvak A Mecsekvidéki Intéző Bizottság tegnap délutáni ülésen értékelték az 1983. évi virágositási versenyt. Az eredmény: a városok közül első Mohács. A nagyközségek sorában Villány került az élre. A községek sorrendje: 1. Drávaszabolcs, 2. Somogyapáti, 3. Magyar- egregy, 4. Abaliget és 5. Ófalu. A versenyben kiváló várost, nagyközséget és községeket pénz- illetve tárgyjutalomban részesítik, amit a községeknek a legközelebbi falugyűlésen adnak át. „Krumplis Fáni” bolthálózat Burgonyapehelyből készült ételek bemutatója Előételek, főételek és édességek készülnek belőle A Szentlőrinci Állami Gazdaság megyénkben az egyik legnagyobb burgonyatermesztőrendszer. Évente 500—600 hektáron termelik a - kilencféle, holland, francia és kanadai fajta burgonyát a korai érésűtől az egész késői érésűig. A termésátlaguk is magas: hektáronként 32—37 tonnát érnek el. Ezért merült fel néhány évvel ezelőtt a gondolat — jó lenne a burgonya hasznosítá1000 darab uborkapalántát nevel Acs Sándor pellérdi zöldségtermesztő. A palánták március közepén kerülnek földbe, fólia alá. Fotó: Proksza László Művelődés? Áru? Kultúra? Gazdaság és művészet A Művészeti Szakszervezetek Szövetségének nyílt vitája T öbb éve sikerrel rendezi a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége a „Nyílt vita" sorozatot, amelyre ezúttal tegnap délelőtt Pécsett került sor az MSZMP Baranya megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A rendező szervek nevében Koós Lászlóné, a Szakszervezetek Baranya megyei Tanácsának titkára üdvözölte a vendégeket, a vita résztvevőit: Dél-Dunántúl kulturális életének képviselőit. A vitát vezető dr. Fukász György, a Zeneakadémia tanszékvezető egyetemi tanára be vezető szavaiban, a téma a művészeti élet és a közélet szempontjából egyaránt nyilvánvaló, izgalmas időszerűségét emelte ki: a jelenlegi helyzetben gazdaságunk mit tesz lehetővé a művészei számára, s mit tehet ma a művészet a gazdaság szempontjából nézve. Vagyis a végletekig egyszerűsítve: mennyi pénz jut a kultúrának és mennyi kultúra jut a pénzhez, a gazdasághoz, S még egy alapvető kérdés: mennyire tud meghatározó tényezővé válni a kulturáltság abban, hogy milyen okosan tudjunk élni jelenlegi gazdasági lehetőségeinkké' A vitát négy vitaindító vezette be. Dr. Véghelyi József, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője elsősorban a gazdoságj tényeket ismertette: 1984-ben a 797 milliárd forintos költségvetésből a közművelődésre és a művészetek támogatására 7—8 milliárd for’nt ;ut, A lakosságtól származó bevételekkel együtt ez az ösz- szeg 10 milliárd feletti. Magyarország fejlettség tekintetében a világ államai között oz 50—óO-adik helyen van. A velünk azonos szinten lévő országok is ehhez hasonló mértékben fordítanak pénzt a kulturális életre. Ennek a tételnek a részaránya költségvetésünkben az utóbbi években nem csökkent, de nem is növekedett. A rendelkezésre álló eszközök gazdaságosabb kihasználása érdekében új szabályozók bevezetése vált szükségessé, amelyek közül néhány már megjelent. Dr, Hermann István akadémikus, az ELTE tanszékvezető egyetemi tanára vitaindítójában hangsúlyozta, hogy a művészet természeténél fogva eredendően nem volt áru, a kapitalizmus változtatta át azzá. A szocialista társadalomban nem áru a művészet, nem piacra termel, de a művészi alkotások óhatatlanul belekerülnek egy árurendszerbe. ,',A művészet és művelődés minden társadalmi rendszerben támogatásra szorul — mondotta Hermann István professzor. Az ország fejlettségi szintjének egyébként megfelelő mértékű állami támogatós a művészetnek társadalmi életünkben betöltött, sajátos nemzeti hagyományokon alapuló szerepe miatt azonban kevésnek bizonyul. A kultúra támogatása igaz, hogy lassan, mennyiségileg nehezen megfoghatóan, de társadalmi szempontból a legnagyobb haszonnal megtérülő befektetés. Gábor József, a MAFILM főosztályvezető-helyettese vitaindítójában a kulturális termékek ár- és értékviszonyai kapcsán szólt a kulturális mechanizmusunk reformjáról. A kulturális életben is érvényesíteni kell a gazdasági hatékonyságot, de a művészetpolitikai célkitűzéseknek alárendelten. Ugyanakkor arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy az összgazdaságpolitikán belül a kulturális gazdasági politika specifikumai elmosódnak, ezért annak viszonylagos autonómiát kellene biztosítani. Dr. Maráthy János, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója vitaindítójában a művészet áru, vagy nem áru voltát elemezte a gazdaságibb szemléletű kulturális politika kapcsán. A művészetek állami támogatásának szerepét úgy ítélte meg, hogy annak a feltételek megteremtésére, s nem pedig művészi rangsorok kialakítására kell törekednie. A nyílt vita lényegében a vi ■ taindítók által megteremtett mederben folyt. Voltok, akik a kulturális életben eluralkodó egyoldalú közgazdasági szem- lé'ettöl óvtak, mások ezzel ellenkezőleg úgy találták, hogy az új szabályozókkal végre helyére kerülhet a gazdasá- gossság kérdése a kulturális intézmények működésében. A három és fél órás vita végül is szűkebb kört ölelt fel, mint amit a címe sejtetett. Semmit nem döntött el, hiszen eleve csak a problémák feltárása, az esetleges tanulságok levonása volt a célja. Az eltérő vélemények egy ponton érintkeztek: a jelenlegi gazdasági helyzetünkben a gazdaság és a művészet eddiginél jobb „összjátékára" van szükség. D. I. sára, tartósítására egy üzemet munkába állítani. A megvalósulás sem váratott soká magára: 1982 tavaszára a nyugatnémet „Pfanni" cég licence alapján megépült a burgonyape- hely üzem Szentlőrincen. Itt naponta 70 mázsa burgonyapely- het tudnak előállítani. (Egy kiló pehely nyolc kiló burgonyából készül.) A gyártás során ügyelni kell a termék csomagolására — fényre, szagra, nedvességre érzékeny. A szentlőrinci üzem a vendéglátó vállalatok részére 25 kilós kiszerelésben szállítja a burgonya- pelyhet. A COMPACK-t a 125 és 250 grammos — négy és kilenc adagos — csomagolt pely- het árusítja. Természetesen a szentlőrinciek is készülnek a kis adagos értékesítésre: néhány hónapon belül már szállítani is fogják a 125 és 375 grammos burgonyapelyhet a kereskedelemnek. Emellett új termékekkel is piacra készülnek lépni: így a burgonyás gombócporral, a teljes burgonyapüréporral, levesporokkal és krokettekkel. Első termékük a burgonya- pehely, hamar közkedveltté vált a vendéglátó iparban: hat budapesti vendéglátó vállalat és a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat szakácsai, cukrászai igyekeztek minél több étel- és sütemény egyik alapanyagaként felhasználni. Ennek eredményét ízlelhették meg tegnap Pécsett a Nevelési Központ éttermében rendezett kóstolón a szakmabeliek: mintegy hatvanféle kikísérletezett recept alapján készült finomságot tálaltak fel a megjelenteknek. Volt alföldi burgonyagombóc leves, burgonyás-gombás leves, burgonyo- lángos, szendvics rántottával, zöldfűszeres burgonyapüré sült májjal, burgonyás tiroli rétes, búsé, teasutemények: mindnek a fő alkotórésze a burgonya- pehely volt. A kóstolásnak, ízlelgetéseknek a szakmai tapasztalataival a közeljövőben a vendégek is megismerkedhetnek: hisz teljes receptúrát kaptak a résztvevők, így amelyik étel elnyerte a konyhafőnökök, üzletvezetők tetszését, az hamarosan a köznapi ételajánlatukba is szerepelni fog — nemcsak finom, hanem olcsó is lesz. Elhangzott a jövőre vonatko4 zó program is: a nyugatnémet „Pfanni" cég tervezi, hogy ezzel a hét vendéglátó vállalattól és a Szentlőrinci Állami Gazdasággal közösen beindítja a „Krumplis Fáni” üzlethálózatot. Az ország bármely pontján megnyíló üzletbe ugyanazokat a krumplis ételeket kínálnák, teljesen azonos környezetben. Az őszi BNV-n már felállítanak egy ilyen kisvendéglőt. Év végén pedig Pesten, sőt az előzetes elképzelések szerint Pécsett is nyílna hasonló „Krumplis Fáni’’ gyors és olcsó ételek üzlete. Adóm Erika Dekorosok találkozója A Baranya megyei Reklám- szövetség két évvel ezelőtt alakult. Jelenleg hároim szakosztálya — dekorációs, fotós és propaganda — van. Harminchét tagvállalat és ötven egyéni tag vesz részt a szakosztályok munkájában. A szövetség fennállása óta tegnap rendezték meg első alkalommal a dekorosok találkozóját. A szakmai helyzetről, a kirakatrendezésről és nyereségérdekeltségről, valamint a hulladék textilanyagok hasznosításáról esett szó a MÉSZÖV-székházban szerdán megrendezett egész napos előadássorozaton- Itt hangzott el, hogy idén három kirakatverseny megrendezésére kerül sor: a tűzoltó, a nyári színház és a KBT rendezvénysorozathoz kapcsolódóan,
