Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-04 / 63. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLI. évfolyam, 63. szám 1984. március 4., vasárnap Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Meglepetések Vitray módra (3.. oldal) ♦ Keserves győzelem (8. oldali Záróprogram a közlekedési szabadegyetemen Reménytkeltő tanácskozás B udapest, SZOT-iskola, a marxisták és hívők nemzetközi konferen­ciája . . . Kis beszélgető cso­portok a tanácskozás szüneté­ben. A társalgás nyelve hol an­gol, hol francia vagy német, olykor egyikről a másikra vál­tanak át, ha újabb partner csatlakozik a csoporthoz. Sok­féle ember — ennyi első pil­lantásra is látszik. Mégis, min­dig (megtalálják — és nemcsak a szónak szótári értelmében — a közös nyelvet. Ha majd valaki a jegyző­könyveket tanulmányozza, könnyen megállapíthatja, hogy a leggyakrabban szereplő szó: peace, paix, Friede, mir — az­az béke. jóllehet, a tanácsko­zás ennél szélesebb témakörrel foglalkozik: az emberiség jö­vőjével, címe szerint: „Az em­ber felelőssége a mai világ­ban1’. S az emberek elsősorban és mindenekelőtt a békéért fe­lelősek, hiszen ez az alapja minden további párbeszédnek és cselekvésnek. Tizenöt országból csaknem százan ültek három napon át a tanácskozóasztalok körül. Vala­mennyien komoly, megfontolt férfiak, a harmincasók éppúgy, mint a hetven éven is túl járók. Komolyak és megfontoltak a felszólalások is: más és más ol­dalról, de mindnyájan azt tag­lalják» mit lehet és kell tenni oz emberiség fennmaradásáért, a bókéért, a különböző felfo­gású, világnézetű emberek, marxisták és hívők közti hídépí­tésért. Korántsem arról van szó, hogy kölcsönös engedményeket kívánnának tenni a marxisták és a hívők — meggyőződésük­ben. A budapesti tárgyaló asz­taloknál ült szovjet, magyar, bolgár, NDK-beli és más marxista filozófusok a vita so­rán is hangot adtak meggyőző­désüknek, amellyel szemlélik a világot. S ugyanígy a katolikus, református, evangélikus, izrae­lita, görögkeleti és más feleke­zetű lelkészek és gondolkodók. „Két világháború áll mögöt­tünk” — ez a mondat a leg­több előadásban és félszólalás- ban elhangzott. Két olyan vi­lágégés, amely Európából in­dult el, s amelynek sok millió áldozata volt. Mindent el kel! követnünk, hogy harmadik ne legyen. Ezért kell — mint egy világszerte ismert osztrák je­zsuita, Karl Rahner mondta — megtárgyalni egymással az em­bernek és világának kérdéseit, a gondokat és a reményeket egyaránt. Nekünk, keresztények­nek és a marxistáknak együtte­sen kell válaszolnunk a mai vi­lág konkrét és égető problé­máira — hangsúlyozta egy né­met protestáns teológus. „Itt és most nem az a fontos, ami el­választ bennünket, hanem az, ami összeköt" — ez a gondolat ugyancsak sokszor elhangzott a tanácskozás során, marxisták és hívők részéről egyaránt. Hiszen lehet és kell is vitatkozni, szem­besíteni az álláspontokat, ame­lyek igen sok kérdésben külön­bözőek. A további vitáknak is az a feltétele, hogy megmarad­jon a béke, fejlődjenek a bé­kés kapcsolatok az országok és a népek között. „Az élet értel­mét és célját illetően voltak, vannak és lesznek különbségek marxisták és hívők között — mondta egy szovjet tudij? —, de arra kell törekedni, hogy a vi­lágnézeti ellentétek ne válja­nak politikaivá." A különböző felekezetű teológusok, akik fej­hallgatón kísérték figyelemmel a felszólalást — rábólintöttak. Pedig talán évekkel ezelőtt maga a szó is kellemetlenül érintette volna őket: az SZKP Tudományos Ateizmus Intézeté­nek igazgatója- volt a szónak. Az a mintegy száz ember, aki a budapesti tanácskozóterem­ben három napig együtt ült, önmagában kevés ahhoz, hogy megmentse a világot az évek, évtizedek óta fenyegető ka­tasztrófától. De valamennyien képviselnek — kisebb vagy na­gyobb — tömegeket. Van, aki csak saját híveinek táborát tud­ja maga mögött, más egy pár­tot, egy egyházat vagy éppen egész országot. Szavuk minden­képpen messzebbre száll a te­remnél, ahol együtt ülnek. Figyelemmel kísérte a tanács­kozást sok . ország közvélemé­nye. Egyetértő vélemények és kritikák is hangzottak és hang­zanak el, hiszen még nem mindenki ért egyet azzal, hogy közös fórumot kell kapniuk mindazoknak, akik el akarják (hárítani az emberiség feje fe­lől a veszedelmet. S mégis reményt kelt ez a ta­nácskozás. Annak a tanúbi­zonysága, hogy minden ellenté­ten felül lehet emelkedni, ami­kor az emberiség igazán nagy kérdéseiről van szó. Lehet, hogy némelyik résztvevő a 2000. év­nek, mint szentévnek megün­neplésére készül. Lehet, hogy mások a sok országban pusztí­tó éhínség megszüntetésének határidejét látják az ezredfor­dulóban, s ismét mások a szo­cializmus újabb sikereit várják ugyanattól az időponttól. A lényeg mindenképpen, mindenek fölött az, amiről most három na­pig tanácskoztak Budapesten marxisták és hívők: hogy az emberiség megérje az ezred­fordulót, meg az azutáni időket is. Hogy béke legyen. S ehhez kétségtelenül hozzájárult ez a tanácskozás, amelyen különbö­ző világnézetű emberek, más- más oldalról — lényegében ugyanazt az akaratot szólaltat­ták meg. Várkonyi Endre Magyar—osztrák szakszervezeti taiáikoző Március 2-ón és 3-án a SZOT Oktatási Központban Balaton- füreden Gáspár Sándor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak elnöke, Méhes Lajos fő- 'titkór. Gál László főtitkár- helyettes, és a SZOT Titkárság más tagjai megbeszélést foly­tattak az Osztrák Szakszervezeti Szövetség (ÖGB) Anton Benya elnök, Alfred Ströer és Fritz Verzetnitsch vezetőtitkár részvé­telével hazánkban tartózkodott titkárságával. A találkozón a SZOT és az ÖGB képviselői tájékoztatták egymást a két ország belső helyzetéről, szakszervezeteiknek a dolgozók érdekében kifejtett tevékenységéről. Az osztrák küldöttség szom; baton elutazott Magyarország­ról. Otthon a somogyhárságyi időseknek Kívülről már elkészült a fenyőfák tövében álló öregek napközi otthonának felújítása. Kapunyitás nyáron Az udvar most is szép. An­nak ellenére, hogy az átalakítás javában tart, a tágas terület, a méltóságteljes fenyők azt su­gallják, hogy kellemes környe­zetben tölthetik majd napjaikat a környékről és Somogyhár- ságyról idejáró idős emberek. Nyáron költözhetnek azokba a helyiségekbe, ahol most még a kétújfalui költségvetési üzem szakemberei dolgoznak. A he­lyi művelődési ház épületének egy részéből már kialakították a foglalkoztató nagytermet, a tálalót, éttermet és készek a mellékhelyiségek is. Befejezték a pbrkettázást, jelenleg a má­zolásnál tartanak. Az idősek napközi otthona létesítésének gondolata két év­vel ezelőtt vetődött fel Somogy- hárságyon. Annak idején ösz- szehivták a helybeli és a társ­községek idős lakóit, hogy együtt döntsenek: igénylik-e a közös otthont? Az őszi találkozó után tavaly határoztak arról, hogy a művelődési házban ala­kítanak ki erre a célra megfe­lelő helyiségeket. De nemcsak tartózkodási helyre, hanem a Korszerűsítik az iskola konyháját A szigetvári Költségvetési Üzem dolgozói jelenleg az új létesít­mény konyháját festik. Fotó: Lagfer László napközbeni ellátásra is gondol­ni kellett. Épp ezért a művelő­dési ház egy részének átalakí­tásával párhuzamoson hozzá­kezdtek az iskola konyhájának korszerűsítéséhez. Ezt csak úgy tudják megvalósítani, ha a je­lenlegi étteremben helyezik el a konyhai berendezéseket. Az étteremből tantermet alakítanak ki, de mivel tantermet sem sza­bad veszíteniük, ezért építenek egy újat. A húszszemélyes idősek nap­közi otthonának megnyitására tehát égy többlépcsős átalakí­tási folyamat befejezéseként kerülhet sor, a tervek szerint nyáron. Ám tavaly ősszel, az otthon „előszobájaként" meg­alakították az idősek klubját. Huszonöten-harminoon rendsze­resen találkoznak, s dr. Kut- nyánszky Valéria körzeti orvos szervezésében előadásokat hall­gatnak különböző, őket érdek­lő témákról. Ha az időjárás en­gedi. kisebb-nagyobb kirándu­lásokon vesznek részt. Leg­utóbb Sopronban jártak o mozsgái termelőszövetkezet jó­voltából. T. É. Befejeződött a fegyverkezési versenyről és a nukleáris háborúrél tartott konferencia Szombaton, a Magyar Tudo­mányos Akadémia nagytermé­ben befejezte munkáját a fegyverkezési verseny és a nukleáris háború természettu­dományos vonatkozásairól tar­tott konferencia. A Magyar Tudományos Aka­démia és az Országos Béke­tanács védnöksége alatt ren­dezett kétnapos tanácskozás záróeseményén előadások hangzottak el a nemzetközi biztonságról és a leszerelésről, a leszerelés ellenőrzésének technikai lehetőségeiről, és a nukleáris fegyverkezés katona- politikai következményeiről. A konferenciára meghívott külföl­di tudósok közül Valerij Lega- szov akadémikus, a moszkvai Kurcsatov intézet igazgatóhe­lyettese Az atomenergia biz­tonságos fejlesztése: út a bé­kéhez címmel tartott előadást. Hangsúlyozta: atomerőművek építésére szükség van, mert a kőolajlelőhelyek csak a világ egy részén találhatók, konflik­tusok forrásai lehetnek, urán viszont csaknem mindenütt ta­lálható, s biztonságos energia- ellátást tesz lehetővé. Emlékez­tetett arra, hogy o Szovjetunió javaslatot terjesztett elő az ENSZ-ben, amelyben indítvá­nyozta: az atomerőművek el­leni támadást minősítsék úgy, mintha vegyi vagy biológiai fegyvert vetnének be. Bakosi bronzérmes Szombaton a göteborgi fe­dettpályás atlétikai Európa- bajnokságon Bakosi Béla a hármasugrásban 17,15 m-es teljesítménnyel bronzérmet szerzett. Első a szovjet Jemec 17,33 m-rel, második a cseh­szlovák Marinec 17,16 m-rel. Közgazdászdoktorokat, valamint esti és levelező tagozaton végzett jogászokat avattak tegnap a pécsi Janus Pannonius Tudomány- egyetem aulajaban. A közgazdászdoktorok már korábban elvégezték az egyetemet,, és most, munkájuk mellett védték meg érteke­zésüket es doktori szigorlatukat. A kilenc közgazdószdoktor közül Faragó László és Sasavári András végzett summa cum laude (mindenből dicséretes) minősítesse!. Esti es levelező tagozaton idén 45-en fejezték be tanulmányaikat, közülük Angyal Ottó- és Benke Éva végzett summa cum laude minösitéssel.

Next

/
Thumbnails
Contents