Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-30 / 89. szám
1984. március 30., péntek Dunántúlt Tlaplo 5 Ülésezett Pécs város tanácsa Hetvenhat és fél millió forint értékű társadalmi munka Játék a tudásért Munka művelődés Ismét útjára indul Pécs város szocialista brigádjainak szakmai és kulturális játéka Munka és művelődés címmel — ezúttal Pécs felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére szervezik meg a szakszervezeti, üzemi szakmai és tanácsi művelődési szervek. A korábbi formai és tematikai kötöttségektől eltérően a versenyben részt vevő brigádok szabadabban választhatnak, milyen művelődési formákban mérik össze felkészültségüket versenytársaikkal. Új vonása a mostani versenynek, hogy a szakmai ismeretekre nagyobb hangsúlyt helyeznek a teljesítményt értékelők, mérlegelik, milyen munkát végez a brigád, hogyan vesz részt a felnőttoktatásban és a társadalmi munkában. A Munka és művelődés idei fordulója az egyes szakmák és a felszabadulás történetének eseményeivel, ismereteivel is bővül: igy például a vetélkedőkben lesznek ehhez kapcsolódó kérdések, és lehetséges például üzemtörténeti kiállítás rendezése is vagy az üzem történetének megírása, dokumentumok gyűjtése stb. A Munka és művelődés helyi gazdái az üzemi szakszervezeti bizottságok, a nevezéseket a DOZSO-ba kell küldeni, s bár a jelentkezési határidő még nem zárult le (április 15- ig lehet jelezni a részvételi szándékot), a versenyre való felkészülés már megkezdődött. A felkészüléshez segítséget ad a rendezőség azzal, hogy az ajánlott filmek, koncertek, könyvek mellett a plakátokon és a Pécsi Műsorban „MM" jelet helyez el és különböző ajánlásokat közöl: a Moziüzemi Vállalat bérletet adott ki a Munka és művelődésben játszó brigádtagok számára: a műsorban egyebek között magyar, szovjet, amerikai, indiai és belga filmek szerepelnek. A Munka és művelődésben részt vevő brigádok üzemi, vállalati legjobbjai (ők 1984. október 1—15. között vetélkednek) ágazati döntőkön vesznek részt október 31-ig, a legjobbak november 29-én találkoznak a városi döntőben. A városi döntő első három helyezett brigádja 10—15—20 ezer forint értékben színház- vagy mozijegyutalványt, könywásár- lási utalványt kap, de jutalmazzák a 4—10. helyezetteket is. A felszabadulási évforduló alkalmából hasonló kulturális, művelődési versenyek, vetélkedők, mozgalmak indulnak a megye más városaiban is. G. T. Tegnap délelőtt ülést tartott Pécs megyei város tanácsa és a napirendek között igen fontos előterjesztésként tárgyalták az 1983. évi társadalmi munkaakciók értékelését, annak szerepét a város fejlesztésében. A tanácsülést Czente Gyula elnök vezette, aki többek között számot adott a végrehajtó bizottság munkájáról. A társadalmi munkaakciók eredményéről dr. Molnár Zoltán általános elnökhelyettes számolt be a tanácsnak. Elhangzott, hogy az elmúlt esztendőben Pécsett 76,5 millió forint értékű munkát végeztek a brigádok, a megyeszékhelyen működő vállalatok jelentős szerepet vállaltak Pécs további fejlődése érdekében, amely több mint egyharmadá- val bővítette a tanács fejlesztési alapját és jelentősen kímélte a költségvetési kiadásokat. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke meghaladja a 440 forintot. Természetesen ez önmagában nem sokat mond, mert Magyarországon vannak olyan városok, települések, ahol ez a összeg jóval nagyobb. De térjünk vissza a pécsi eredményekre! Az egészségSokmillió tévénéző láthatta a héten, hogyan dolgozik egy észak-magyarországi üzem gépsorában az első, immár üzemi alkalmazásra gyártott magyar robot. Tegnap Pécsett, a Magyar Kereskedelmi Kamara regionális bizottsága előadótermében dr. Ambróz y Géza, az Ipari Minisztérium közgazdasági osztályvezetője egyebek között arról beszélt, melyek iparpolitikánk kulcskérdései. . Közelebbről öt ilyen kulcskérdést fogalmazott meg: 1. Gazdasági egyensúly vagy (és) növekedés; 2. Nemzetközi munkamegosztás vagy autarkic; 3. Tőkés piac vagy (és) KGST; 4. Primer szektor vagy (és) feldolgozóipar; 5. Mit vagy hogyan? A válaszokból — és lényegében már a kérdések megfogalmazásából — kiderült, hogy — legalábbis a jelzett körökön belül — szerencsésebb és célravezetőbb kiegészítésről, komplex alkalmazásról beszélni. Ez annyit jelent, hogy csak az egyensúly követelményének figyelembe vételével lehet tartósan megalapozott növekedésről beszélni, hogy a tőkés és a KGST- piac előnyeivel és igényeivel egyaránt számolni kell, hogy a „primer szektorban" is mindent ki kell termelnünk (nyersanyagot, energiahordozót), ami bárügyi és szociális ágazatban megközelítőleg kilencmillió forint, a kulturális vonalon több mint 24,5 millió forint, a kommunális ágazatban — és ez a legmagasabb érték — 41 millió forint értékű társadalmi munkát végeztek Pécsett. Elismerésre méltó az a tevékenység, amit a bölcsődék, az orvosi rendelők korszerűbbé tétele érdekében végeztek és ugyanez mondható el a szociális otthonok támogatásáról is. Az általános iskolák működési feltételeinek jobbítására 11 milliót áldoztak a különböző kollektívák és jelentős ösz- szegnek tekinthető az az 5,3 millió forint, ami a jobb sportolási lehetőségeket segíti elő. A járdaépítés, a peremkerületi utak építése, a víz- és vil. lamoshálózat bővítése, a csatornázás és parkosítás mindmind a városlakók közérzetét javította. A pécsi vállalatok fejeszté- si alapjukból több mint ötmillió forintot utaltak át közművesítésre, területelőkészítésre. Ha mindent figyelembe veszünk, akkor a baranyai megyeszékhely tanácsa 82 millió forinttal „növelhette" költség- vetését. milyen kevéssel is, de olcsóbb, mint az import, ám a feldolgozóiparban is az eddiginél jobban, rugalmasabban kell követni az úgynevezett „réstaktikát”: kis mennyiségben, de jó minőségben elégíteni ki speciális, különleges piaci igényeket (járműipar, élelmiszeripar). Az előadó vázolta e politika feltételrendszerét is. Az ágazati irányítás arra törekszik, hogy a dinamikusan fejlődő vállalatok fejlesztési eszközei növekedjenek, ennek fő forrásait azonban — néhány kulcshelyzetben lévő ágazat: az energetika, a bányászat, az elektronika stb. kivételével - továbbra is a vállalatoknak kell előteremteniük. A minisztérium egyébként már előkészítette egy olyan alapnak a létrehozását, amely a gyorsabb termékszerkezetváltást — ahol indokolt — segíteni fogja. Jelentős előrelépés várható továbbá az irányítási rendszernek — mostanában kidolgozandó — változásától, melynek célja, hogy az új szervezeti formák az iparban több szabadságot, nagyobb kockázatvállalást, szabadabb tőkeáramlást tegyenek lehetővé, egyebek közt az úgynevezett „üzemhalmaz” vállalatok megszüntetésével, az életképes egységek leválasztásával és önállóvá tételével. Varga J. A városkörnyéki községekben tavaly több mint 45 millió forint értékű munkát végeztek társadalmi alapon. Az említett összeg végsősoron a vízellátást, továbbá az úthálózat megépítése révén a jobb közlekedést és összeköttetést segíti Péccsel. A tanácsülés elfogadta a beszámolót, majd megszavazta az „Egy napot Pécsért" mozgalom kollektív és egyéni elismeréseit. J. M. R. Lenz neve alig ismert hazánkban: Goethe kortársa és barátja volt a Sturm und Drang néven ismert irodalmi áramlathoz tartozó fiatalon meghalt író. Kevés műve közül emlékezetes a Nevelő úr, amelyet Brecht átdolgozott és A katonák, amelyet néhány évvel ezelőtt a televízió mutatott be először Magyarországon. A katonák című tragikomédiáját 1776-ban írta, a történet Lille városában játszódik. Wesener díszműáru-kereskedő konzervatívon neveli lányait, s tiltja a közelben állomásozó katonák léha, felelőtlen szerelmétől. Ám a rang, a fel- emelkedés reményében mégis beleegyezik lánya, Marie és Desportes báró házasságába Csapatzászlóavatás Szigetváron A szigetvári „Tömpe József” munkásőregység csapatzászlóátadási ünnepségét március 31-én 10 órai kezdettel rendezik meg a szigetvári várban. A délelőtti ünnepséget gazdag sport- és kulturális program követi: 12 órától női kosárlabda-mérkőzésre kerül sor, 13 órakor kezdődik a Felszabadulás Kupa lövészverseny, 14 órától a Bóbita Bábszínház tart előadást, 20 órától pedig dis- cót tartanak a városi rendezvényteremben. A nagy érdeklődéssel várt Szigetvár—PMSC öregfiúk labdarúgó-mérkőzés 15 órakor kezdődik a sportpályán. — elindítva ezzel lányát a züllés, családját a széthullás útján. A darabot Salamon Suba László rendezte, aki tavaly a Pécsi Nemzeti Színházban Büchner Leonce és Léna című színművét állította színpadra; a budapesti Katona József Színházban pedig R. Quineau nagysikerű Stílusgyakorlatok- ját. A katonák-ban Wesenert Galambos György, feleségét Sólyom Kati, Marie-t és Char- lotte-ot, lányaikat Andresz Katalin és Lang Györgyi játssza, Zipfersaat Koszta Gabriella, Desportes Kulka János, Von Spannheim Újlaky László, Ei- senhardt Györy Emil. A díszleteket és jelmezeket Lábas Zoltán m. v. tervezte. Merre tart a magyar ipar? • • Önállóság, nagyobb koc kázatvál lalás S. Gy. Szombaton este premier Andresz Katalin és Kulka János A katonák egyik jelenetében Lenz: A katonák című tragikomédiája a Pécsi Nemzeti Színházban Erb János felvétele Robbanás Tormáson — Este nyolc lehetett, mikor a durranást hallottam. Először arra gondoltam,' vadásznak a környéken. De ekkora robbanása nem lehet a sörétesnek — mondja az első falubeli, akivel összetalálkozom Tormáson. Ö igazít útba Var- góék portájához a Béke utcába. . Béke! Hogy hányán haltak és sérültek meg, váltak nyomorékká a gránátoktól, aknáktól, kíváncsiságból szétszedett lövedékektől, ma már „csak" statisztika. Az eke most is a felszínre borít mindenféle lövedéket a kertek alján és anyáink, öreg szüléink az arcukhoz kapva újra átélik a borzalmak émlékképeit . . . — Muszáj megnézni? Hiszen még most is füstöl a föld! — fogad Cseke Pálné. — Tudja, kultivátoroztuk a kert alját, ahol kukoricát termel az uno- kavőm. A metszett gallyat hordta a föld szélén, amit meggyújtott. Én kedd óta oda se mentem. Még az a szerencse, hogy a gyerekek már a pajtánál voltak, mikor történt a robbanás. De én is csak hallomásból tudom, hogy mi történt. Arra értem haza, hogy elvitték az Istvánt a szomszéd Baranyajenőre az orvoshoz, ő hívott mentőt, így került a dombóvár] kórházba. Katica néni végül is rááll, menjünk le a kert aljába, ahol tűz tört fel, s robbant a világháborús nehézgéppuska- lövedék. — Gyerekeim, láttak már maguk háborút! Én 1919 óta élek Tormáson, de ilyen még nem volt. Az emberek sorra jönnek, de csak a szomszédos kertekből kíváncsiskodnak. Mondja mi lesz velünk? A Pista mindent megcsinál, ért az állatokhoz, megjavítja a villanyt, a rádiót. .. — Csak egy villanást láttam és a robbanás pillanatában a vállamon éreztem egy ütést, de akkor nem tudhattam. hogy mi is történt — mondja Varga István, akit a dombóvári kórházban kerestünk fel telefonon. Dr. Gergely Sándor sebész és kollégája öt szilánkot mű- tött ki Varga István combjából és hasfalából: a tegnapi orvosi jelentés szerint Varga István a jövő hét közepén visz- szatérhet családjához ... Salamon Gyula Folyóiratszemle Negyven éve... A Társadalmi Szemle márciusi száma Negyven éve ... című rovatában két írásban tekint vissza a négy évtizede hazánkban lezajló történelmi eseményekre. Dr. Karsai Elek: 1944. március 19. című írásában Magyarország német megszállásának hátterével és a tragikus esemény nyomonkövetésével foglalkozik. Felidézi, hogy azon a napon hogyan csapott le az országra a Wermacht, az SS és a Gestapo. A német véderő főparancsnokságának hadinaplója azt rögzíthette, hogy ellenállást sehol sem fejtettek ki, hiszen a magyar hadsereg legnagyobb része ilyen értelmű parancsot kapott. A megszállás előkészített és tervszerű volt, azonnal kivették a belügyminisztérium hatásköréből az összes funkciókat, bizalmi embereiket felfegyverezték, körülzárták a főváros területét, megkezdték a zsidók elleni akciókat. A szerző korabeli •dokumentumok alapján elemzi a körülményeket, melyek az ország megszállásához vezettek. Nyomon követi azokat a titkos tárgyalásokat, melyeket nem hivatalosan a magyar körök az angolokkal folytattak, s bemutatja, hogy milyen következetlen magatartást tanúsítottak. A megszállás a magyar politikai vezetést készületlenül és meglepetésszerűen érte. Valójában nem is számítottak erre a lehetőségre. Mindebben jelentős volt a kormányzó magatartása és szerepe, tulajdonképpen Horthy Miklós beadta a derekát és megállapodott Hitlerrel a megszállás körülményeiben. A szerző megállapítja, hogy az ország lakosságának nagy része riadtan és bénultan vette tudomásul a történteket. Akadtak persze olyanok is, akik segítették a megszállást végrehajtókat. Voltak akik felvették ellenük a harcot. Ezek sorában kiemelkedett a kommunisták és néhány demokratikus erő fellépése. Sajnos nem tudták céljaikat elérni, felrázni a nemzetet az ellenállásra. Hitler elérte a célját: megakadályozta Magyarország átállását az antifasiszta koalíció oldalára, megkapta a magyar hadsereget, fennakadás nélkül folyt a termelés, tovább végezte munkáját a közigazgatás, s mindehhez csak csekély német katonai és rendőri erőt kellett az országban lekötnie. Pintér István írása, A sátor, aljaújhelyi börtönfelkelés az 1944. március 19-e utáni, a német megszállás ellen tiltakozó legnagyobb hazai megmozdulás előzményeit és tragikus eseményeit elemzi. Áttekinti, hogyan került sor arra, hogy ebben a börtönben akkorra mintegy négyszáz kommunistát zsúfoltak össze, nemcsak magyarokat, köztük voltak az ország szinte valamennyi nemzetiségének képviselői is, szer- bek, románok, szlovákok, kárpátukránok. A börtönben jól szervezett kommunista kollektíva volt, melynek tagjai már korábban felvetették a börtönlázadás és kitörés gondolatát. Az ország német megszállásának hírére azután ezt meg is kísérelték. Március 22-én, a terveknek megfelelően megkezdték a kitörést, azonban egy szerencsétlen véletlen folytán riadóztatták a fegyveres erőket, melyek leverték a lázadókat, részben lemészárolták, vagy elfogták azokat, akiknek sikerült a börtönből kijutni. Szigorú és kegyetlen megtorlás következett, halálbüntetések, több éves fegyházra ítélés. A sikertelenség és a szomorú következmények ellenére a cikk szerzője azt a következtetést vonja le, hogy ez a tett a résztvevők hősiességéről és erkölcsi nagyságáról tanúskodik, sorsuk örök memento a fasizmus barbársága, a háború emberte- lenséqe ellen. M. E.
