Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-30 / 89. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nanio XLI. évfolyam, 89. szám 1984. március 30., péntek Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Pártmunka a gazdaságban (3. oldal) Robbanás Tormáson (5. oldal) Közgazdasági éie t (6. oldal) Premier lesz szombaton este a Pécsi Nemzeti Színházban. (Tudósitás az 5. oldalon.) Ülést tartott Napirenden a múlt évi gazdálkodás a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Willi Stoph- nak, a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa elnökének hazánkban tett hivatalos baráti látogatásáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette. A Minisztertanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben bérpolitikai intézkedéseket hagyott jóvá. E- szerint 1984. április 1-től a vállalatok meghatározott köre központi támogatásban részesül a melegüzemi bérpótlék bevezetéséhez. illetve a három és több műszakban foglalkoztatottak éjszakai, valamint a folyamatos munkarendben dolgozók bérpótlékának emeléséhez. A központi támogatásban részesíthető vállalatok körét és a támogatás mértékét, valamint annak feltételeit a felügyeleti szervek az érdekképviseleti szervekkel egyeztetve állapítják meg. A kormány áttekintette a Magyar Posta helyzetét és tevékenységét. Megállapította, hogy a Posta munkája javult, szélesedett szolgáltatásainak köre, a fejlődés azonban több területen nem elégíti ki az igényeket. A Minisztertanács meghatározta a fejlesztés — ezen belül a távközlési hálózat komplex fejlesztésének — hosszabb távra szóló feladatait. A kormány határozott a Kiváló és Érdemes Művész kitüntető címek ez évi adományozásáról. * Állami támogatás a műszak- pótlék emeléséhez és a melegüzemi pótlék bevezetéséhez A terveknek megfelelő ütemben épül a sikondai városrész Fotó: Läufer L. Tanácsülés Komlón Kedvezően alakult a beruházások teljesítése A Minisztertanács csütörtöki ülésén hozott bérpolitikai intézkedések szerint a vállalatok és a szövetkezetek április 1-től központi támogatást kaphatnak a harmadik és a további műszakokban, valamint a folytonos munkarendben dolgozók műszakpótlékának felemeléséhez, illetve a melegüzemi pótlék bevezetéséhez. A műszak- pótlék emelése és a melegüzemi pótlék bevezetése nem kötelező, csak lehetőség, aminek megvalósításáról a vállalatok maguk döntenék, A gépek jobb kihasználása érdekében a vállalatok 1977 óta ösztönzik pótlékkal dolgozóikat a több műszakos munka vállalására. A második műszakért általában az alapbér 20 százalékát, a harmadik műszakért pedig 40 százalékát fizetik a dolgozóknak. Ugyancsak műszakpótlék illeti meq azokat a munkásokat, akik folyamatosan termelő üzemben dolgoznak éjjel-nappal, szombaton és vasárnap is ellátják teendőiket. A folyamatos munkarendben dolgozók pótlékát a vállalatok a joq- szobály adta keretek között, eavmástól eltérő módon állapítják meq. A műszakpótlék bevezetésekor a nagyobb kereseti lehetőséq miatt sokan vállalták a váltott munkarendet. méq a viszonylaq kedvezőtlenebb .munkakörülmények ellenére is. Az elmúlt években azonban a pótlék veszített vonzereiéből. A naqvobb terhet vállaló dolgozók fokozottabb anyagi elismerését a kormány a nehezebb gazdasági körülmények ellenére is szükségesnek tartja. A felemelt műszakpótlék és a meleqüzemi pótlék fizetéséhez szükséges összeget a vállalatoknak és a szövetkezeteknek elsősorban gazdálkodásuk eredményéből kell biztosi- taniok, emellett azonban központi támogatást is kaphatnak, amit csakis erre a célra használhatnak fel. Támogatásban azok a vállalatok részesülhetnek, melyeknél jelentős a három és több műszakban, illetve melegüzemi munkakörben foglalkoztatottak aránya és ahal a munkaerő megtartása fontos népgazdasági érdek. A támogatósban részesülő vállalatokat és a támogatás mértékét — széles körű érdekegyeztetés keretében, az érintett szakmai szakszervezetekkel, a szövetkezetek országos érdekképviseleti szerveivel és a Magyar Kereskedelmi Kamarával együttműködve — az ágazati minisztériumok határozzák meg. A vállalatok a műszakpótlék felemeléséről és a melegüzemi pótlék bevezetéséről a szak- szervezeti szervekkel közösen döntenek, annak mértékét, feltételeit, s az érintett munkaköröket a kollektív szerződésben rögzítik. Melegüzemi pótlékban általában különböző mértékben részesülnek majd az érintett dolgozók, aszerint, hogy ki, mennyi ideje végzi munkáját a nehéz körülmények között. Ezt a pénzt várhatóan egy esztendőre, egy összegben kapják kézhez a dolgozók. A műszakpótlék emelésénél az eddigi gyakorlatnak megfelelően személy szerint nem differenciálnak. Miből mennyit, és mire költöttek az elmúlt esztendőben, hogyan gazdálkodott a tanács a rendelkezésére álló pénzeszközökkel? Az erről szóló beszámolót tegnapi ülésén vitatta meg a Komló városi Tanács. Amint az előterjesztésből kitűnt, a helyi államigazgatási apparátus jól alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, megfelelően gazdálkodott a rendelkezésre álló anyagiakkal. Szerény mértékben ugyan, de sikerült a költségvetési bevételeket növelni és jutott pénz a fejlesztések folytatására is. Az olyan területeken, ahol erre év közben lehetőség mutatkozott, átcsoportosításokat hajtottak végre. Az alacsony kihasználtsággal működő intézményektől elvontak pénzeszközöket és azoknak adták, akik jobban tudták hasznosítani. összességében a nehezebb gazdálkodási körülmények között is biztosították az alapellátást nyújtó intézmények za. vartalan működését. A költségvetésből jelentős összeget fordítottak különféle eszközök beszerzésére, valamint az utak felújítására. Az elmúlt évben elkészült a kisbattyányi út, a Berek és a November 7. utca aszfaltozása, továbbá a vásártéri parkoló kialakítása. Jelentős eredménynek számít, hogy a kórházban megkezdődött a szubintenzív rész. leg kialakítása, javítani tudtak az egészségügy műszerezettségén, folytatódott és ma már befejezés előtt áll a Kodály Zoltán Általános Iskola teljes rekonstrukciója. A beruházási feladatok teljesítése szintén kedvezően alakult. Befejeződött a sikondai új városrészt ellátó alapközművek kiépítése és megkezdődtek a lakótelepen belüli csatornázási munkák. Ezen kívül elkészült a városrész szennyvízótemelője és folytatódott a szennyvíztisztítómű építése. A lakásépítésekhez kapcsolódóan sor került az elektromos energiaellátás fejlesztésére és mintegy 28 millió forintot fordítottak az új lakótelep távhőellátásának biztosítására. Ezt a célt szolgálja az erőmű hőközpontjának bővítése is, amelyet ugyancsak tavaly kezdtek. Hitelt négymillió forint értékben vettek fel, és az összeget a sikondai lakótelep ivóvízvezeték-építésére használták fel. Ferenci D. Idén a termelés 75 százalékát küldik exportra a pécsi Sopiana Gépgyárból. Képünkön az egyik legnagyobb megrendelő, a Szovjetunió számára készítik elő azokat a festékörlő, -finomító gépeket, melyekből a napokban indítanak 16 darabos szállítmányt a megrendelőkhöz. A géptípus az NDK-val együttműködve készül, és népszerűségére jellemző,^ hogy eddig mintegy 220 darabot gyártottak az üzem dolgozói. Läufer László felvétele lurizmus 1984-ben Baranyában Takarékos vendégekre kell számítani Baranya megye 1984. évi idegenforgalmáról tanácskoztak tegnap délután Pécsett, a megyei tanács székházában. Ba- laskó Istvánné, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője értékelte az 1983-as eredményeket. Elmondta, hogy a turizmus rendkívüli mértékben javítja az ország fizetési mérlegét, s az áruexportnál alacsonyabb ráfordítással termeli a devizát — mégis lassan fejlődik. Baranya tavaly megőrizte ugyan a turizmusában korábban elért eredményeket, de minden illetékes szerv jó összefogására szükség van, hogy gyorsítsák az előrelépést. Néhány részadat 1983-ból: a konvertibilis elszámolású országból 1982-höz képest 5,2 százalékkal több, szocialista országból 11,2 százalékkal kevesebb turista járt a megyében. Legnagyobb a csökkenés — 26 százalékos — a jugoszláv turisták sorában. Az idei évről Balaskó Istvánné elmondta: nem várható az 1983-as évinél könnyebb helyzet. Igaz, várhatóan javul majd az idegenforgalom több külső gazdasági és politikai feltétele. De mind a nyugati, mind a szocialista országokból érkező, mind a belföldi turisták közös jellemzője a takarékosság lesz. Árhelyzetünkben ezzel a ténnyel kell megvívni a harcot. A vitában aztán olyan szellem alakult ki a belkereskedelmi ágazat illetékes baranyai vezetőiből álló tanácskozáson, hogy a meglévő lehetőségeket még okosabban, még igényesebben kell kihasználni. Szönyi János, a Mecsektourist igazgatója a köztisztaság hiányára hívta fel a figyelmet, ami ugyan nem árpolitikai kérdés, mégsem oldjuk meg már évek óta. Aztán az idegenforgalom Budapest—Balaton központúságának ellensúlyozása végett a Mecsektourist Bécsből idegen- forgalmi újságírókat hoz majd Baranyába, Tolnába, Bajára, Kecskemétre, hogy megkísérelje az ausztriai propagandát a három megye javára alakítani. Kovács András, az Expressz vezetőhelyettese hiányolta a Pécsi Nyári Színház naprakész programját, Jakabos Zoltánná, a Fogyasztók Megyei Tanácsának elnöke a forgalomhoz igazodó rugalmasabb szálláshelyárak végett javasolt új megoldásokat. Komár Károly, az Országos Idegenforgalmi Hivatal munkatársa az országos helyzetet vonta párhuzamba a baranyai helyzettel. Végül is az egész tanácskozás az eddiginél nagyobb összefogást igényel, ami a KÖJÁL-lal, a művelődésügyi szervekkel, az ORI-val szemben jelent nagyobb igényeket.
