Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-28 / 87. szám
Dunántúlt napló 1984. március 28., szerda T udom — mondja o tanácselnök —, hogy nem nyúlkólhotunk könyökig a pénzeszsákban . . Sem a sajátunkban, sem a megyéjében. — Mégis: valahogyan gazdálkodniuk kell a lejlödéi érdekében. Van honnan menteni a pluszt? — Van: a sásdiakkol Sósd érdekében mindig szót lehetett érteni. Ebből kell kiindulnunk. 1984-re a tanácsnok 24 millió 556 ezer forintja van. Ez fenntartásra az alapellátás biztosítására elég, korszerűsítésre, fejlesztésre, vagyis: előrelépésre nem futja. — A szintentortós o cél? — Szó sem lehet róla, ennél több kell: az a széles körű társadalmi összefogás, aminek megvannak az alapjai, mégpedig az a kilenc együttműködési megállapodás, amelyeket az itt dolgozó cégekkel kötöttünk. Ennek eredményeként. illetve a lakosság önkéntes segítségéből összejön 5 millió forintunk. — Ez elég? — Mondom: nem mély az o zsák, amiben pénzt kereshetünk, s ennek tükrében oz 5 millió sok. Én kimondottan elégedett vagyok vele, különösen őzért, mert valós tényeket, eredményeket takar. Az. hogy a tanács törekvéseit támogatja minden helyi nagyüzem, az. hogy az itt élők o közcélok érdekében mindig sokat tettek, megnyugtató. Fordítsa meg: ha ez nem lenne, ennyivel lennénk szegényebbek. Az 5 milliót úgy is kell nézni, mint forrást. így már megértheti, hogy bizakodóak vagyunk. Nem csak a tanács. Ügy vélem: a sásdiak szeretnek itt élni. Ha máshova is járnak dolgozni, nem költöznek oda. Számomra ez meghatározó körülmény. * H angulatos táj, átmenet a Mecsek hegyei és a Kapos topája között: Hegyhát. Soad, Saásd olvasható a nagyközség neve a regölyi föesperesség 1332-ben kelt pápai tizedlistáján: nyolc kőház után odáztak a sásdiak. 1583-ban már 19 köháza volt a településnek. A török köz- igazgatási hellyé tette, Zrinyi feldúlta. 1793-ban 120 kisgyereket tanított az itteni iskolában egy kiszolgált katona. „Nyúzok utcája” — igy nevezték a XIX. század elején azt az utcát, ahol a kereskedők, az ügyvédek, a pap lakott. Budapest után vidéken elsőként itt alakult meg a KMP. A Tanácsköztársaság ideje alatt itt működött Baranya megye direktóriuma. Van történelme Sósdnak. S van tekintélye jelenének: 3700 lakos, horminc utca kivételes, ha nem szilárd o burkolata , számos üzem, több mint 50 szakmában másfél száz kisiparos. És épülő lakások. M a évente 20—30 telket közművesítenek a Sás- don letelepedőknek. Idén nyolcat kínálnak, és további harminc házhelyet készítenek elő. A következő években pedig újabb hatvon lakás építésére van lehetőség oz új területeken. A többszintes lakásépítkezést az Építőipari Szövetkezet honosította meg Sósdon. 1971-ben építették az első négy épületet, összesen tizenhat lakással. 1977-78-ban újabb negyven lakás, majd a Felszobadulás téri lakótelepen hot húszlakásos ház következett. Ma már több mint százhetven lakást mondhat magáénak a szövetkezet. Az újabb huszonnégy építését idén kezdik a Kossuth Lajos utcábon: két-, két és fél, három és fél szobásakat. Maguknak is építik. A szövetkezet saját dolgozói közül négyet jelölhet vevőnek a jövőre átadandó OTP-lakósokból. Az biztos, hogy nem kell toborozni a leendő lakástulajdonosokat. Már most számon tartják a jelenkezőket, hiszen a szövetkezet 308 dolgozójának 65 százaléka 35 éven aluli. Köti o fiatalokat a lakáshoz jutás lehetősége. Kiss László, a szövetkezet főkönyvelője:- Évente 120 000 forintot osztunk szét oz építkezőknek. Elsősorban a fiataloknak, de a jelentkezők között rangsor a jó munka, a kötődés a munkahelyhez. Most már évente 60 törzsgárdo jelvényt is átadunk — mondja a főkönyvelő, és nem habozik kimondani, jó itt dolgozni. — Hamaroson összeül a társadalmi bizottság, hat-hét kérelmet bírál el.- Miben segíthet még a szövetkezet?- Nagy sikere van a börzenapoknak. Májustól őszig tartjuk kéthavonta, és eladunk a dolgozóknak sok olyan építőanyagot, persze kedvezményes áron, amelyet jól használhatnak a családi ház építők. Szállítóeszközt biztosítunk, húsz órára ötven százalékos árral kölcsönzünk betonkeverőt, zsaluzó anyagot, állványzatot.- Kik kapják a támogatást?- Fiatalok. Kőművesek, szakiparosok. K iváló Termelőszövetkezet" — olvasható a mező- '' gazdasági nagyüzem bejárata felett, a két szó között egy jókora piros ötös. De úgy tűnik: e szám hamarosan a múlté, bíznok a sósdi „Búza- kalász"-ban, abban, hogy 1983. évi eredményeik alapján a hatos következik. A környék meghatározó gazdálkodó szerve a tsz: 11 község területén dolgoznak. Renner Tibor elnök nem is ér rá az újságíróval beszélgetni. Elve: az elnöknek a munkahelyeken, a földeken o helye, mo is reggel három óta járja a környéket. Lovász András közgazdasági elnökhelyettes egymást követő megbeszélések szünetében szakít időt arra, hogy a kérdésekre válaszoljon. — A háztáji? — kérdez visz- sza. — Rengeteg munka van oz a 73—75 millió forint mögött, omit ez az ágazat produkált 1983-ban. Hihetetlen munka .. . Gondolja csak el: ha valaki libatömést vállal, mondjuk 70 darabot, az utolsó héten naponta hatszor kell megtömni oz állótokat. Végére sem ér oz A mikor felvette a telefont Wéger József, a Hegyháti Áfész 2. számú Vas-műszaki boltjának fiatal vezetője, nem kis meglepetésére Esztergom jelentkezett: küldjenek már a sásdi boltból a megrendelő címére 40 méter profilvasot . . . Máskor Szegedről tárcsázták fel, egy étteremből: sehol az országban nincsen hűtőláda van-e a sásdi üzletben? Van, persze... Vagyis: országos vevőkör, ami országos hírnévvel egyenlő. A forgalom? 1975-től vezeti Wéger József a boltot. Akkor 8,5 millió forint, a múlt évben 41,3 millió forint volt a forgalom. E hó első kilenc nyitvatartási napján 1,6 milliót ütöttek a pénztárgépbe. — A vevő dolga — mondja a hatalmas termetű, hatalmas állománynak, kezdheti elölről.. . Alig van idő alvásra! — A liba meghatározó a háztájiban? Nyugodtan nevezhetjük annak: csaknem a fele az előbb említett összegnek ebből eredt. Mi adjuk a libákat, a gazda kiválasztja az állományát, hazavisszük neki, adjuk a takarmányt, elszállítjuk a hízott libákat. Elégedettek lehetünk a minőséggel: mintegy 60 százalék exportképes. — Mennyi a haszna a libatömést vállalóknak? — Vegyük az átlagot: 70 liba. Ha kiváló a minőség ezt o máj dönti el —, akkor 15 000 forintot kap. De nagy o kockázat! Egy kánikula például. A liba a világ legjobb hőszigetelő anyagával van bevonvo . .. — Erre az évre a terv? — Mintegy százhúszon foglalkoznak szakcsoportjainkban libatöméssel. 100 000 darabol szeretnénk felhizlaltatni ebben az évben, de ugyanennyi kacsát is. hangú, a siker érdekében rengeteget dolgozó, és ezért o szívére panaszkodó boltvezető —, hogy érdeklődjön. Az én dolgom: legyen, amit keres... Beszélgetésünk fél órája alatt vagy negyvenszer nyitották rá az ajtót, hússzor csengett a telefonja, legalább ennyiszer nyúlt fiókjába, ahol irdatlan papírkötegek közül mindig pont azt a lapot húzta ki, omire szüksége volt. Heten dolgoznak a boltban, „egyformán húzzák a szekeret”, mondja Wéger József. Felveszi a telefont: — Színes tévé? Nem kell. . . Gyerekbicikli? Azt küldjél tizet. Az összecsuk- hatóból. — így megy... — mondja. — Néha a lakásomon is... Bőséges választék várja a vásárlókat a vas-müszaki boltban A zt hiszem, ha csak az utcán találkoznék dr. Biró Antal körzeti orvossal, néhány percben akkor is hiteles noprakész képet kapnék a sósdi egészség- ügyi munkáról. Nincs szüksége segédeszközökre, a fejében vannak a tíz évvel ezelőtti dátumok is, hiába panaszkodik a gyengülő memóriára. — A gyógyszertárból jöttem éppen. Összeállítottuk azt a száz legfontosabb gyógyszert tartalmazó házi gyógyszertárat, amelyet oz ügyeletes orvosok eztán magukkal visznek — számol be o munkája legfrissebb eredményéről. Mindez már múlt, hiszen március 17- től már be is vezették a gyógyszerellátást, a betegek helyzetét megkönnyítve, és dr. Biró Antal, ügyvezető körzeti orvos próbálta ki elsőként. — A nagyközségi tanácsot a központi orvosi rendelő terve foglalkoztatja. A körzeti orvost? — 1974. március 1-gyel indítottuk az összevont hétvégi ügyeletet az Aradi utcai rendelőben. Nyolc orvos kapcsolódott be — nyolc orvosi körzetből minden hét végén szombat reggel 6-tól hétfő reggel 6 óráig segítséget kaptak itt a betegek. 1983. október 15-én pedig átszerveztük, központi ügyeletté alakult. Gépkocsit kaptunk, URH-berendezéssel. Érdemes megnézni az orvosi ügyeleti szobákat (!) is. Huszonhat község tartozik a hétvégi ügyeleiünkhöz amit most hét orvos lát el. Amit szeretnénk? Amin dolgozunk? A központi orvosi rendelő mindenképpen indokolt Sósdon. Szentlőrin- cen most építik, elmegyek megnézni majd, nálunk oz Aradi utcai tüdőgondozó átalakításával egyszerűen megoldható. — Mennyi pénz kellene az átalakításra? — Számolgattuk már, kétmillió forint valószínűleg elég lenne. — A berendezés? — Nagyon iól felszereltek a rendelőink. A körzetek átrendezésével felszabadulna jó néhány eszköz, át tudnánk adni máshova sok mindent a központi rendelő felszereléséért cserébe. Persze nagyon szeretnénk egv kislaboratóriu- mot is berendezni. A qvere- keket most Komlóra viszik, a felnőttek Dombóvárra mennek egy-egy eredményért. Eltelik egy-két nap, mire visszakapom a beteget, és elkezdhetem a kezelést. A ki sla borban egy óra múlva megkapom az eredménvt. és ami a lenfontosabb, a beteget nem kell küldözgetnem. Rendkívül kellene egy-egy fiziko-bal- neoterápiós részleg is. A Carbon üzemben vaavok üzemorvos, látom, egy-két év múlva minden asszonynak megfájdul a nyaka, a háta. de ez van a kesztyűavárban is ... Beszélünk a mindennopi orvosi munkáról is. Nem mondanak le o rendszeres egészséa- nevelésről a sásdi orvosok. Mindennapos vendégek az üzemekben egy-egy előadásra (legutóbb a Költségvetési üzemben volt) és felváltva járják a Heavhát községeit is. Általános. hogy rendszerint százan eliönnek ezekre a beszélgetésekre. Az oldolt összeállította: Gáldonyi Magdolna és Mészáros Attila Fotók: Maletics László
