Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-26 / 85. szám
Sosem válhat atombombává Szabad-e félnünk az atomerőműtől? A szakembereken kívül csak nagyon kevesen beszélnek, kérdeznek a Paksi Atomerőmű kétségtelen előnyeiről, állandóan a veszélyeit, talán inkább vélt veszélyeit kutatják. Az újságíró természetesen képtelen ellentállni a közvélemény hangulatának, de talán nem is baj, hogy az ismétlődő kérdésekre többször is választ keressünk. Az elmúlt hét végén Mohácson járt Balogh Ernő, az Erőmű Beruházási Vállalat kalorikus főmérnöke, aki hosszú évek óta dolgozik Pakson és Donkó András, a Paksi Atomerőmű osztályvezetője. A paksi építkezés kezdeti szakasza óta forgattak egy dokumentumfilmet, ezt mutatták be a mohácsi műszaki klubban és természetesen válaszoltak a felmerült kérdésekre. Az előadás előtt beszélgettünk Balogh Ernővel és főként az aggódásra okot adó kétségeket fogalmaztuk meg kérdéseinkben mi is. — Milyen kockázatot jelent az atomerőmű? — A kockázatok közül kiemelném az emberi élet megrövidülését, amely a legsúlyosabb. Nemrégiben készült egy statisztikai felmérés, amelynek alapján korunkban az embert érő, a mindennapi élettel kapcsolatos legnagyobb kockázatfajtákat mérték fel, a kockázat mértékét az átlagember életkorcsökkenésével számították ki — magyarázza Balogh Ernő a hihetetlenül érdekes tanulmányt. — Az egyedüllét, a magány például átlagosan 2000 nappal rövidíti meg az ember életét. Ugyanannyival, mint a dohányzás. A rossz anyagi helyzet 1500 nap, miként a képzetlenség hátrányaiból is ennyi származik, a 20 százalékos testsúlyfelesleg 900 nap, s ugorjunk egy nagyot vissza: az atomerőmű 0,04 nap. Eddig mintegy 2400 reaktorévnyi üzemidő alatt egyetlen halálos kimenetelű nukleáris eredetű baleset sem fordult elő. A kockázatok megítélésénél a szubjektív érzések nagyon erősek ezért a félelem például az atomerőművektől. A dohányzásnál például az emberek által érzékelt kockázat csak 185 nap, valóságos pedig a 2000, ennyivel csökkenti átlagosan az emberek életét. A tűzoltó- és rendőrszakma a megítélés szerint 100—110 nap, a valóságban pedig 1200, illetve 1000 nap. Az atomerőmű sokszorosan túlbecsülve szerepel, viszont a kockázatok közül 250 napra becsülik, mint említettem, 0,04 nap . . . — Bármilyen kicsiny valószínűséget alapul véve: válhat-e atombombává a nukleáris erőmű? — Nem! Az atombombához szükséges láncreakció kialakulása (bár szembetűnő a hasonlóság), a felhasznált hasadóanyag és elrendezése elvileg különbözik a reaktorban végbemenő láncreakciótól. Ez nem az emberszabta biztonsági berendezések működésének függvénye, hanem maga a természet, a fizikai törvényszerűség által meghatározó, kizárt esemény . .. — Milyen környezeti hatásai vannak a Paksi Atomerőműnek? Milyen ellenőrzéseket folytatnak a környéken? — Az igen szigorú biztonsági, üzemeltetési és ellenőrzési berendezések szavatolják, hogy az emberre veszélytelen, a hatóságilag megengedett mértéknél több radioaktív sugárzóanyag semmiképpen sem kerülhet a környezetbe. Az .erőmű környezetében élő ember a be- légzés, a víz, a vízi élelem, a hús, a tej, a felhők sugárzása, a termények, a közvetlen besugárzás útján lennének többek között lehetőségei radioaktív fertőzésre. Az erőmű környékén tucatnyi ellenőrző állomáson mindezeket a lehetőségeket folyamatosan vizsgálják, eddig megnyugtatóan jó eredményekkel. Elterjedt a félelem, hogy a Dunába kikerülő hűtővíz olyannyira felmelegíti a folyó vizét hogy az élővilág veszélybe kerül. Ez is alaptalan, mert az erőmű alatt 1—2 kilométerrel mindössze 2 Celsius fokkal emeli fel a víz hőmérsékletét a kikerülő hűtővíz. Például Mohácson a legalacsonyabb dunai vízállásnál sem mutatható ki, hogy melegebb lett a Duna vize az atomerőmű miatt... Lombosi Jenő A Skála-Metróba is szállítanak „Haladjon Ön is a korral, süssön Yáncza sütőporral”... A„Lady” a hölgyekért A dominótól a teflon■ a I rrm sütőig Hosszú múltra tekint vissza a kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet, de az igazi fellendülés akkor következett be, amikor a hetvenes évek elején a fehérneműk varrásáról áttértek a női, bakfis és lányka felsőruhák készítésére. Manapság is ez a fő tevékenysége a 236 dolgozót foglalkoztató szövetkezetnek — emellett Kaposvár, Marcali és Nagyatád térségében jelentős szolgáltató szerepet vállalnak. (Többek közt kalapjavítást, műhímzést, előnyomást, műstoppolást, esernyőjavítást, öltöny és női ruha varrást végeznek.) A női konfekcióruhák gyártásánál az elmúlt esztendőben elsősorban az exportra összpontosítottak, de a hazai alapanyag előállítóktól nem megfelelő ütemben kapták az alapanyagokat, emiatt jelentős termeléskiesésük volt. Exportkötelezettségüknek ezért nem, illetve csak késve tettek eleget, s jelentős kötbért fizettek. Idén januárban lépést váltottak, s olyan üzletet kötöttek, mely a szövetkezetnek, a kereskedelemnek, s nem utolsósorban a vásárlóknak is hasznos. Megállapodtak a Lenfonó és Szövőipari Vállalattal, a Felső- ruházati Nagykereskedelmi Vállalattal és a Skála-Metró Áruházzal, hogy a Lady, a cégektől kapott alapanyagokból ebben az esztendőben mintegy 160 000 szoknyát, ruhát, blézert készít. Jó ez a szövetkezetnek, mivel folyamatosan tudja foglalkoztatni dolgozóit, jó a kereskedőknek, mert a modellek tervezésében részt vesznek. A vásárlónak az a haszna, hogy viszonylag olcsó ruhákból nő és gazdagodik a hazai választék. A kaposvári Lady Ruházati Szövetkezet tavaly több mint 10 millió forintért új üzemrészt hozott létre, ahol az előbb említett üzlet eredményeként még az idén gyártószalagot helyeznek üzembe. Az LR márkajelű ruhákkal a jövőben tehát gyakrabban találkozunk az üzletekben, áruházakban. R. N. Mogyoróhéjban egy bonyhádi gyár 75 évéről Edénycsaládok, konyhai eszközök, teflonsütők: a Bonyhádi Zománcárugyár termékei keresett cikkek sokfelé a világban. Gyártásuk volumenét ma már hat jegyű számadatok jelzik: darabszámban, forintban, dollárban egyaránt. Honnan s hogyan indult el mindez, most éppen 75 éve? Ennek néztünk utána, részint a gyár dolgozóinak (Steib György—Tarcsay István) üzemtörténeti tanulmánya alapján, részint a helyszínen. A kezdeteket a véletlen hozta. Ha úgy tetszik, úri pasz- szió ... A századelőn Bonyhá- don villanytelep létesült. A részvények többsége Perczel Béláé (a neves tábornok oldalági rokonáé). A villanytelep kihasználatlanság miatt Június 3-tól lépnek életbe a változások Menetrendi előrejelzések Május közepétől már kapható az új MÁV-menetrend Június harmadikától megváltozik a vasúti menetrend. A MÁV vezérigazgatósága, az igazgatóságok szakembereinek bevonásával — figyelembe véve az utazók igényeit — elkészítette az új menetrendet. A vaskos könyv több mint 140 ezer példányiján jelenik meg, és legkésőbb május közepétől kapható a pályaudvarokon, az elővételi pénztáraknál, a MÁV- menetjegy irodáiban. Új dolog, az úgynevezett területi menetrendfüzet, amelyet valamennyi igazgatóság kiad, így a pécsi is. A MÁV pécsi Igazgatósága az elmúlt esztendőben 17,5 millió utast szállított szerelvényein. Ebben az évben is legalább ennyi utazóra számítanak. A tarifaemelés következményeként az utasforgalom 11 százalékkal csökkent 1982 őszétől. Ez az arány a gyorsvonatokon meghaladta a 16 százalékot. Ezzel is összefügg, hogy a Budapestről Fonyódig közlekedő szombat és vasárnap indított eddigi gyorsvonatot június 3- tól személyvonatként indítják. A pécs—balatoni vonalon az eddigi közlekedési rendben lényeges változást nem terveznek. Viszont a pénteki napokon Pécsről 16 óra 20 perckor induló balatonszentgyörgyi gyorsnak közvetlen csatlakozása lesz Fonyódon, Siófok irányába. Ezzel a korábbi negyvenperces várakozás megszűnik. A szombaton és vasárnap közlekedő és Komlóról eddig Balatonfeny- vesig menő személyvonatot a továbbiakban Dombóvár-alsón egyesítik a Szekszórdról érkező vonattal, és az június 3-tól Ba- latonszentgyörgyig közlekedik főidényben. Kaposvárról március elsejétől szombaton és vasárnap gyorsított személyvonatot közlekedtet a MÁV Fonyó. dig. A budapest—pécsi vonalon folyó villamosítási munkálatok miatt néhány vonat indulási idejét megváltoztatják. Június 3-tól a Baranya expressz egy órával korábban indul a Déli pályaudvarról és 9 óra 40 perckor érkezik Pécsre. Az eddig 12 óra 45 perckor Pécsről induló gyors a továbbiakban 13 óra 28 perckor hagyja el a baranyai megyeszékhelyet. A Me- csek-expressz június 3-ig 17 óra 45 perckor indul Budapestről; azt követően viszont 18 óra 25 perckor hagyja el a Dé. I; pályaudvart és 21 óra 35 perckor érkezik Pécsre. Szombatonként új gyorsvonatot állítanak be, amely 19 óra 15 perckor indul Pécsről a fővárosba, és onnan, vasárnap éjjel egy órakor indul vissza. A vonalvillamosítás ütemesen halad, és várhatóan az év végére Dombóvárig közlekedhetnek Budapestről a villamosmozdony vontatta szerelvények. A MÁV azt tervezi, hogy Dombóvár állomáson lecserélik a dízelmozdonyokat: ez átmenetileg néhány perces menetidő többletet jelent majd, ezért kérik az utazók megértését. Végezetül: a Szeged és Pécs közötti összeköttetést biztosító gyorsvonat a menetrendváltozástól számítva Pécs és Báta- szék között a pálya állapota miatt személyvonatként közlekedik. S. Gy. csődbe jutott. Dúsgazdag fő- részvényese ekkor a gazdaságos működtetés érdekében dominó- és zománcüzemet létesít. Hogy miért pont ezt? Ma már senki sem tudja. Főkönyvelője visszaemlékezése szerint: „Neki a dominó volt °z ideálja meg a zománctábla” .. . Tehette, volt miből. Amikor a kisüzemben 1909 tavaszán megkezdődött a dominógyártás, maga sem gondolta, hogy „megfogta az isten lábát”. Óriási kereslet mutatkozik akkortájt a felirati és reklámtáblák iránt — erre állnak rá. De gyártanak zománcozott lámpaernyőt, hamutartót, utcanév- és házszámtáblákat is. ömlik a megrendelés. Legnagyobb vevőjük a MÁV. („Kihajolni veszélyes!" — négy nyelven.) És Konstantinápoly, ahová 1911-ben — megrendelésre — százezer utca- és házszámtáblát exportál Perczel Béla Bonyhádi Zománcgyára. A tőkés konkurrencia kedvez a reklámszakmának, s az üzem táblakészítményei gyorsan hírnevet szereznek. Elnyerik a Franck Kávépótlék Gyár megrendelését, de sok ezres tételben készülnek a többiek is: a még 30—40 éve is jól ismert Stollwerk csokoládégyár; a Schicht szappan; a Hutter szappan; a Kneip kávé. a Mo- diano cigarettapapír világmárkákat ajánló színes, zománcozott reklámtáblák. Vagy az egykori neves hazai termékek: a Schmoll cipőpaszta, a Ván- cza sütőpor, a Zwack likőrgyár híres Unicum-reklámjai, és hosszan sorolhatnánk. A termelés kétharmadát Ausztriába exportálják; Bécsben ma is láthatók a tízes években Bonyhá- don készített utca- és házszámtáblák. 1914-től a termelés visszaesik. Főleg „Hősi halott” táblákat készítenek .. . Az edénygyártás — üzembővítésekkel — a húszas évek elején kezdődik meg a gyáralapító fia, Perczel József irányításával. Miközben a reklámtáblagyártás egyedülálló magaslatokra emelkedik. Jeruzsálemben fióküzemet létesítenek (1934.) De gyártanak horganyzott árukat, és sok mást is, a lóvakarótói az ónozott viharlámpáig. 1939-től a gyár — hadiüzem. Kézigránátot „termelnek”, öt év alatt mintegy kétmillió darabot és repülőbomba-alkatrészeket. A békés munka ismét a korábbi termékekkel indul meg. Államosítás után, az 50-es években nagyarányú bővítés folyik a gyárban, amely 1959- től a Lampart-művekhez kerül. 1980-tól ismét önálló gyár. Termékei, a szép vonalú edénycsaládok, a Pannon; Universal s annak a Dupont-licenc alapján készülő Teflon-2 változatai elismerést vívnak ki. Ehhez csupán egy adatot: tavaly a gyár 55,5 milliós, az idén, terve szerint 70 millió forintos nyugati exportot teljesít. Főleg oz NSZK-ba, újabban — a domború kivitelű Super-Universal edénycsaládból — Kanadába és az USA-ba is. Eredményeik egyik forrása az éber piackutatás és a tüneményes gyorsaságú termékszerkezet-váltás. Ami voltaképp ma mindenütt elemi és nélkülözhetetlen a talpon maradáshoz az európai piacokon ebben az ágazatban is. A nyolcvanas évek elejétől több neves nyugati cég a regresszió hatására „beadta a kulcsot" . . . A jubiláló bonyhádi gyár még állja a sarat. Sőt. . . Wallinger Endre „B" KATEGÓRIÁJÚ VALLALAT közgazdasági egyetemi végzettségű, legalább 5—8 éves — ipari területen végzett — vezetői gyakorlattal rendelkező munkavállalót keres vezető gazdasági munkakörbe. A jelentkezést részletes önéletrajzzal kérjük. „ELEMZŐ KÖZGAZDÁSZ" jeligére a Sallai utcai hirdetőbe. Négytojásos, nyolctojásos, zsizsiklárva az étkezési babban, a 110 forintos nyers kolbász minőségét alulmúló 180 forintos szalámi — ilyen és hasonló megemészthetetlen készítményekkel kívántak trak- tálni bennünket egyes élelmi- szeripari üzemek. A bosszantó, a fogyasztók zsebére menő hiányosságokat ezúttal is a Baranya megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomás szokásos havi gyorsjelentése alapján tárjuk olvasóink elé. Nem volt osztálybesorolása, a megengedettnél nagyobb arányban tartalmazott étkezésre alkalmatlan szemeket, sőt elhalt zsizsiklárvát a Mecsek Kereskedelmi Vállalat pécsi fiókjában csomagolt fehérbab. A felelőst figyelmeztették, a 10 tonnás készletet csak „szabványon kívüli” megjelöléssel hozhatják forgalomba. Négytojásost fizet, nyolctojásost kap — az ilyen eladói nagyvonalúságot mindig szívesen vesszük, a fordítottjából azonban nem kérünk. A Tolna megyei Sütőipari Vállalat dombóvári száraztészta üzemében gyártott 25 dekás nyolctojásos kiskocka és a 10 dekás cérnametélt messze nem felelt meg a szabvány előírásainak. Ugyanis a tészták kilogrammjába 8 tojás helyett 4—5 tojást ütöttek bele. Tekintve, hogy évek óta első esetben észleltek ilyen hiányosságot, a gyártó megúszta figyelmeztetéssel. A Baranya megyei Baromfifeldolgozó és Forgalmazó Közös Vállalat kilenc termékét vizsgálták, közülük kettőt kifogásoltak. A csirkepörkölt aprólék tömege a feltüntetett tömegtől a megengedett tűrésnél nagyobb mértékben eltért, árazása a csirkeszárny egység, árával történt, ez 2 forinttal több, mint az apróléké. A fagyasztott grillcsirke csomagolásán semmiféle jelölést nem találtak. A minőség őrei ezzel kapcsolatosan megjegyzik: a jelölés elmaradása mind a kereskedelem, mind pedig a vásárlók részére nagy gondot okoz, mert a tételek nehezen azonosíthatók. A feldolgozóban a darabolt baromfi mérése egyetlen automatán történik, a beállítás után az árazást is ez a gép végzi. A hibalehetőségek szűkítésére több automata kis- mérleg beállítására lenne szükség. Az elmúlt időszakban a minőség rostáján számos húskészítmény fennakadt. A megengedettnél magasabb víztartalmúnak találtatott a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát húsüzemében töltött tüdőshurka, a disznósajt és a nyers füstölt kolbász, hasonló kifogás érte a sombereki tsz feldolgozójában készült kolbászt; a mohácsi Új Barázda Tsz rizses véreshurkája pedig kisebb fehérjetartalma miatt nem felelt meg a szabvány előírásainak. A gyártókat figyelmeztették. Felháborítóbb a dávodi tsz húzása: Pécsett Csabai szalámi néven — ám jelölés nélkül — ollyan szárazkolbászt hozott forgalomba kilogrammonként 180 forintos áron, melynek víztartalma a megengedett maximum 28 százalék helyett 44 százalék volt. Ez a szalámi még a 116 forintos nyers füstölt kolbász minőségét sem éri el. Hasonlóan nagy víztartalmú volt a dávodiak disznósajtja is. A hiányosságokért szabálysértési feljelentést tettek. Az állomás szakemberei ugyanakkor ismételten rámutatnak a hiányosságok általánosítható okaira: a kisebb húsüzemek a minőségellenőrzésre nem rendelkeznek megfelelő szakemberekkel és felszereléssel, laboratóriumuk nincs, termékeik összetételét nem vizsgálják, az ízlelés, az érzékszervi vizsgálat pedig a jelek szerint elégtelen. Miklósvári Zoltán
