Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)
1984-03-24 / 83. szám
Otthonunk és környéke " ...............*........................ .... ........................ t i ' t t * ••••• l Ui 1 *■ ................*............... S zoknyák és hosszak A tavaszi divat meghatározója a ruha hossza. Általában a térdet éppen takaró hosszúság lesz a jellegzetes, de mindig sok függ a ruha vonalvezetésétől, jellegétől. A modern — klasszikus tervezői elképzelések szerint fedik a térdet a szoknyák, a ruhák egyaránt. Az egyenes, szinte szűk szoknya, vagy a csípőtől lefelé szűkülő mindig a legrövidebb, már csak azért is, hogy lépni lehessen benne. A rakott és húzott szoknyák hossza változó: a térd alatt, vádlik felett, vagy lábikra közepén, takarva a lábikrát. Bokáig érő hossza főként az alkalmi ruhának lesz. Rajzainkon ötféle jellegzetes divatszoknyát közlünk: 1-es: Szűk, egyenesvonalú szoknya, épp hogy takarja a térdet. Elöl középen dupla szembehajtással. A vékonv ter- metűek széles övét hordjanak hozzá, amelyen elöl a szoknya saját anyagából való megkötőt alkalmazhatunk. Más-más ruhához is hordhatjuk így az övét, ha két lyukon keresztül cserélhetjük a megkötőt. 2- es modell: Tweedből, selyemből, jerseyböl egyaránt készülhet ez a derékban húzott szoknya: hossza a lábikra felett végződik. Csinos hozzá a medencecsontig érő kis kabátka. 3- as modell: Elöl letűzött és levasalt szabásokkal készült, féloldalas gombolású, posztószoknya. A kissé trapéz vonalhoz a csizma is jól illik, amelynek a felső részét a szoknya takarja. 4- es: Csoportos rakásokkal készült szoknya, amely a lábikrát felezi: hozzá divatos a bokáig érő magasclpő. A szoknyán elöl középen és kétoldalt vannak a csoportos rakások elhelyezve, csinos és praktikus a bevágott zseb is. 5- ös modell: Hosszú, bokáig érő szoknya, jerseyböl, fényes selyemből, vagy masni csokorral a derékon aszimmetrikus, ún. „vízesés” szabással. Egészségvédelem Az érelmeszesedésről A táplálkozás és életmód jelentős szerepe Paraj A paraj nagyon egészséges zöldfőzelék. Vas- és kalciumtartalma miatt is igen értékes. Használhatunk mélyhűtött parajt is az alábbi ételek elkészítéséhez, a friss parajból készített ételek azonban gusztusosabbak. TOJÁSOS PARAJ Forrósítsunk fel 2 evőkanál vajat. 30 dekagramm fony- nyasztott parajt tegyünk bele, és kissé sózzuk meg. Keverés közben 5 percig pároljuk, amíg minden nedvessége elpárolog. 3 tojáshoz hozzákeverünk 3 evőkanálnyi frissen reszelt sajtot, kevés majoránnát, és a parajhoz öntjük. Lassú tűznél megsütjük. Pirított kenyeret adunk hozzá. (Megkenhetjük fokhagymával.) SÜLT PARAJOS TÉSZTA Hozzávalók 4 személynek: 1 csomag mélyhűtött leveles tészta, fél kilogramm paraj, 15 dekagramm juhtúró. 1 tojás, só, bors, 3 evőkanál tejföl, 1 tojás sárgája és fehérje, reszelt sajt. A tésztát hagyjuk kiengedni. A parajt megtisztítjuk, megmossuk és erős lángon, kevés vízben megfonnyasztjuk. Leöntjük hideg vízzel, lecsepegtetjük, és kinyomjuk belőle a nedvességet. A túrót villával összetörjük, és tojással, sóval, borssal, tejföllel összekeverjük, és a parajhoz adjuk. A tésztát kinyújtjuk, a parajtölteléket rákenjük. A tészta szélét bekenjük tojásfehérjével és összehajtjuk. Szélét összenyomjuk. A tojás sárgáját 2 evőkanál vízzel elkeverjük és a tésztát megkenjük vele; Tetejét megszórjuk reszelt sajttal, és előmelegített sütőben, közepes lángon körülbelül 20 percig sütjük, Forrón tálaljuk. KAPROS PARAJ Egy csomag póréhagymát karikákra vágunk és egy evőkanál forró vajban megpároljuk. Beleteszünk 30 dekagramm párolt parajt és egy csomag apróra vágott kaprot. 3 percig erős lángon pároljuk, amíg minden nedvessége elpárolog. Közben keverjük. Sóval és frissen őrölt borssal fűszerezzük. Tányérokra tálaljuk, és tejjel hígított tejföllel leöntjük. Világítás a lakásban HELYES 1. f* Á /» A mai lakások többségében rossz a világítás. Zömmel még mindig egy-egy többkarú csillár adja a fényt, helyi megvilágítás csak alig fordul elő. Rajzos útmutatónk azt illusztrálja, milyen a helytelen és a helyes, követendő példa. 1. Az ideális távolság az étkezőasztal lapjától a fölötte lévő lehúzható lámpáig 60 centiméter, azaz éppencsak a szemmagasság fölött valamivel ér véget. így összpontosul a fénysugár pontosan az asztalra anélkül, hogy vakítana. 2. Munkahelyi íróasztalnál az egyszerű asztali lámpának nincs elegendő és megfelelő fényköre. Ezzel szemben egy ilyen ferdére állítható világító- testnek a fénykévéje kiterjed az asztal egész síkjára, és egyenletes, jó megvilágítást biztosít. 3. Televíziónézéskor, a több oldalról érkező és tú| sok erős fény kimeríti a szemet, fárasztó. Sokkal helyesebb egy kis lámpa használata a tv-készü- lék mögött, s esetleg tompafényként oldalt egy asztali lámpa. 4. Olvasásnál hasonló a helyzet, mint az íróasztali munkánál. A legerősebb fényű mennyezeti lámpa sem világítja meg kellően a könyv lapjait. A ferdén beállítható olvasólámpa — vállmagasság fölötti, hátulról érkező — fénykévéje o könyv lapjaira összpontosul, és nem fárasztja a szemet. Mindazok számára, akiknek fontos a szemük egészsége és a lakás helyes megvilágítása, itt jegyezzük meg, hogy a jövő lámpateste mozgó, állítható fényű lesz. A mennyezeti vagy oldalfali sínen végigfutó kis lámpák képesek egy falfelület, egy tárgy vagy a munkahely megvilágítására. A civilizált államokban — így hazánkban Is — az érelmeszesedés (arterioszklerózis) következményei szerepelnek a halálokok listáján az első helyen. Régebben az érelmeszesedést a korral együttjáró természetes jelenségnek, ma betegségnek tartják. Lényegében különbözik tőle a valóban életkorral párhuzamosan haladó természetes érkeményedés, a fizioklerózis. Az érelmeszesedés miatt beszűkült vagy elzáródott érpálya ronthatja az agy, a szív, a vesék és más szervek, továbbá a végtagok (elsősorban az alsó végtagok) keringését. Attól függően, hogy a vérkeringés romlása létfontosságú vagy kevésbé fontos szervben következik-e be, súlyosak, vagy enyhébbek a következmények. Az érelmeszesedés pontos okát mindmáig nem tudjuk. Sokat tudunk azonban az érfalban végbemenő, az érelmeszesedést' létrehozó kémiai folyamatokról, és azokról a tényezőkről is, amelyek ezekhez vezetnek. Bár számos tényező segítheti elő az érelmeszesedést, kettőnek: a táplálkozásnak és az életmódnak feltétlenül jelentős szerepe van. Az érelmeszesedést laboratóriumi vizsgálatokkal egyelőre nem tudjuk megbízhatóan diagnosztizálni. Az orvos az agy, a szív, a vese vagy a végtagok károsodásából (például agyvérzésből, agylágyulásból, szívizom-elfajulásból, angina pek. toriszból, szivtrombózisból, lábérszűkületből stb.), tehát az ér- elváltoiás következményeiből következtet az érelmeszesedésre. Magának az érelmeszesedésnek a gyógyítására vagy visszafejlesztésére nem rendelkezünk alkalmas gyógyszerrel. A következményeket viszont gyógyszeresen vagy más beavatkozással jól befolyásolhatjuk. A gyógyításnál is fontosabb talán a további romlás megelőzése, illetőleg az érelmeszesedés korai kivédése, az imént felsorolt rizikófaktorok ismeretében. Az érelmeszesedés megelőzése szempontjából a táplálkozásnak és az életmódnak van perdöntő jelentősége. A megelőzésnek tulajdonképpen már a korai gyermekévekben kellene kezdődnie, de a „jobb későn, mint soha” elv alapján 40 éves korban, vagy azután is hasznos lehet még. Annál is inkább, mert az ésszerű táplálkozás és életmód nem jelent különleges lemondást és nem kíván súlyos áldozatot. Táplálkozás szempontjából a mértékletesség a döntő. A ritka, de bőséges étkezések helyett az orvosok gyakoribb, de kisebb étkezéseket javasolnak. Különösen az esti lefekvés előtti bőséges lakomát tartják károsnak. Kívánatos, hogy a 40 év feletti ember étrendjében a napi zsírmennyiség ne haladja meg az 50—70 grammot. A főzéshez használt zsiradéknak legalább a felét növényi olaj tegye ki. Annak ellenére, hogy idősebb korban, 40—50 éves kor felett, a kalóriaszükséglet általában csökken má'r, ez a csökkenés ne nyilvánuljon meg a napi étrend fehérjetartalmának csökkenésében. Különösen ebben az életkorban fontos, hogy tej, • tojás, nem zsíros hús, hal, túró formájában a napi 100—120 gramm fehérjét elfogyasszuk. A napi összkalória-mennyiséghez szükséges szénhidrátot a testsúlytól és a végzett fizikai munkától kell függővé tenni. Az is véd bizonyos fokig az érelmeszesedés ellen, ha napi vitaminellátásunk kielégítő; ezt tej, gyümölcs, főzelék, zöldség, esetleges gyümölcsnedv fogyasztásával érhetjük el. Újabban bizonyítást nyert, hogy a mindennapos táplálék növényi rosttartalma is befolyásolja az érelmeszesedést. Ahol az étrend bőségesen tartalmaz növényi rostot, főzeléket, gyümölcsöt, nyers salátákat, korpatartalmú lisztből készült kenyeret, ott az érelmeszesedés ritka. Hazai étrendünkben, különösen az üzemi és a vendéglátóipart étkezdékben a konzerviparunk által bőséqesen rendelkezésre álló főzelékfélék, saláták még egyáltalán nem vagy alig szerepelnek. Fogyasztásuk pedig egyéni és társadalmi érdek. Még talán az étrendnél is fontosabb az érelmeszesedés megelőzése szempontjából a 40 éves kor feletti ember életmódja. Aki mindennap rendszeresen végez fizikai munkát (például kertészkedik, fát vág, sportol, sétál stb.), a legtöbbet tette érrendszere épségéért. Hasznos volna, ha — az iskoláskorú gyermekekhez hasonlóan — a felnőttek rendszeresen tornásznának. A fizikai munka vagy torna — ahogy ezt a tapasztalat igazolja — még bő zsírfogyasztás esetén is kivédi az érelmeszesedést. Nem célszerű, ha az érelmeszesedésben szenvedő ember a következményektől való félelmében túl nagy lelki erőfeszítést igénylő étkezési vagy életmódbeli tilalmakat vállal. A dohányzást feltétlenül érdemes elhagyni vagy legalábbis számottevően mérsékelni, de 1-2 pohórka borról vagy sörről felesleges lemondania. Vonatkozik ez lényegében a feketekávéra is. Kávét csak este, lefekvés előtt 4—5 órával nem célszerű inni. Élénkítő szerek szedése, túlzott szellemi vagy fizikai megterhelés árt az idős embernek. A bőr az egészség tükre ... Ezért a külső kozmetikával egyenlő fontosságú a „belső kozmetika", amelynek alapja: a szépségdiéta. Ennek a témának napjainkban nagyobb hangsúlyt kell kapni, mivel számos olyan táplálkozási szokás honosodott meg (sajnos), amely nem szolgálja sem az egészséget, sem a bőr szépségét. Ilyen például a túlzott húsfogyasztás, a sok cukor, só, zsír, erős fűszerezés stb. A szakemberek véleménye szerint a szép, bársonyos bőrt a nyers ételek fogyasztásával érhetjük el leggyorsabban. A nyers étrend, egészséges és többféle betegségre is jótékonyan hat. A világmagazinok receptjei azt bizonyítják, hogy a nyers koszt híveinek tábora nő. A modern tudomány szerint a főtt ételek értéke nem nagyobb, mint a nyers ételeké. A nyersSzépségdiéta nyerskoszttal / A vitaminok és rostok bősége táplálkozás előnyei közül a legfontosabbak: a vitaminbőség, a konyhasószegénység, fehér- ieszegénység, a bélmozgást elősegítő rostok bősége, a hőkezeléssel előállított ételek vitaminkárosító hatásának elmaradása, a perifériás keringés tehermentesítése stb. Aki azonban a magyar konyhát szereti, nehezen szánná el magát arra, hogy kizárólag nyers ételeket fogyasszon. Van „arany középút", amelyet egészségünk és szépségünk érdekében érdemes betartani. Tartsunk egy-két hétig hústalan diétát, vagyis étrendünkben tej, tejtermékek, tojás, zöldség, gomba, gyümölcs szerepeljen. Ezt nemcsak nőknek, hanem azoknak d férfiaknak is ajánljuk, akik nem végeznek nehéz fizikai munkát. A hústalan étrend rendkívül kedvező hatást gyakorol a szervezetre, s ezen keresztül a bőrre. A kutatók szerint a hús sok olyan (részben ismeretlen) anyagot tartalmaz, amely a szervezetre káros. A szervezetünk fehérjeszükségletét elégítsük ki a közismerten sok fehérjét tartalmazó ételféleségekkel (lej, tejtermékek, tojás, zabpe- hely, szójaliszt stb.) Az egészséges táplálkozás híveinek nagy örömére ma már a kereskedelemben kapható szójaliszt. A liszthez felhasználási tanácsot mellékelnek, amelyből kiderül, hogy a szó- jalisztet bármilyen édes vagy sós sütemény, vagdalthús, töltött káposzta, töltött paprika, mártás, kalács, kenyér, rántott hús, galuska készítéséhez felhasználhatjuk. Egyéni ízlésnek megfelelően 5—40 százalék keverési arányban. Az élelmiszer- üzletek polcain szójás konzer- veket is tálalunk (natúr szójabab, mecseki szójababsaláta, mecseki szójababfőzelék, szója- babos finomfőzelék, mecseki paradicsomos szójabab, mecseki gombás szójabab). Ha nincs elég akaraterőnk egy-két hétig szépségdiétát tartani, iktassunk be az étrendünkbe legalább hústalan napokat, amikor csak zöldségféléket és tejtermékeket fogyasztunk. Ez is sokat segít a szervezetünk felfrissítésében. Egynapi hústalan étrendmin-, ta: reggelire fogyasszunk elegy pohár tejet, egy szelet sajtot, egy almát vagy más gyümölcsöt. Tízórai: egy pohár joghurt vagy gyümölcs. Ebéd: vajban párolt zöldség vagy bármilyen főzelékféle, meghintve reszelt sajttal, két lágy tojás, egy pohár gyümölcslé. Uzsonna: egy pohár tej vagy joghurt. Vacsora: 15 dkg túrót, 1 dl tejfölt, 1 evőkanál mézet 15 dkg idénygyümölcsöt összevegyítve fogyasszunk, utána igyunk egy pohár ásványvizet. HÉTVÉGE 11
