Dunántúli Napló, 1984. március (41. évfolyam, 60-90. szám)

1984-03-03 / 62. szám

Harmincévesek a vezetésben

iiiiiiiiiiiii"-- ^ bíiis a uaros toiott - (Sm Szervestrágya - ingyen

Kerekasztal-beszélgetés a mezőgazdasági üzemek képviselőivel

A kommunális szennyvíziszap elhelyezése és hasznosítása mindenütt gondot okoz a nagyvárosoknak. Viszonylag köny. nyebb helyzetben vannak azok, amelyek folyóvíz mellett fekszenek, másutt a környező mezőgazdasági üzemek a talajerő visszapótlására használják fel a tőzeggel kevert fekáltrágyát.

Pécsett az erőmű egykori zagykazettáinál létesített iszap- centrifuga állomásra naponta megközelítőleg 400 köbméter kommunális szennyvíz érkezik. Onnan a centrifugált iszapot a közeli tárolókba szállítják, ahol tőzeggel takarják. Ez idáig legalább tízezer tonna tőzeges fe- kál halmozódott föl.

Szerkesztőségünk ezért kerek- asztal-beszélgetésre invitálta az illetékes szervek és üzemek kéoviselőit. A beszélgetésen részt vettek a Pécs környéki termelőszövetkezetek és állami gazdaságok szakemberei, a KÖJÁL a Baranya megyei Nö- vénvvédelmi és Agrokémiai Állomás, a városi tanács, a Baranya meavei Talaierőqazdálko- dási Vállalat, a Pécsi Vízmű, valamint az MSZMP Baranya meavei és Pécs városi Bizottságának kéoviselői. Szerkesztőségünket Salamon Gyula képviselte.

— Az erőművi zagy tavak maholnap megtelnek tőzeges lekáliával. Tartunk attól, hogy ez elöbb-utóbb közegészség- ügyi gondokat okoz majd Pécsett.

SOLTI DEZSŐ, a Pécsi Vízmű igazgatója:

— Eavetértek azzal, hogy a centrifuqaóllomás tőszomszéd- sáaából mielőbb el kellene szállítani a tőzeggel fedett szervesanyagot. Ami a Pécsi Vízműt illeti megtette azt, amit kellett. Méq 1979 őszén kértük fel a Baranya megyei Növény- védelmi és Agrokémiai Állomást arra, vizsgálja meg a pé. esi kommunális szennyvíziszapot olyan szempontból, hogy az alkalmas-e mezőgazdasági

hasznosításra. A kísérlet több szakaszból áll. és végső soron annak megállapítását célozza, melyek azok a növényi kultúrák, amelyeknél a centrifugált iszap —, majd később az abból nvert granulátum — felhasználható. A centrifuga állomásról jelenleg megközelítőleg 25 százalékos szárazanyag-tartalmú a kihordott iszap — vagyis földnedves —, az ősszel üzembe léoő iszaprothasztók pedig 28—30 százalékos szárazanyag-tartalmat garantálnak a víztelenítés után. A gon. dókat a Pécsi Vízmű egyedül képtelen megoldani . .

— Ha a granuláló többszöri Ígéretek ellenére március végén sem lép üzembe,

. HÉTVÉGE

tovább gyűlik az iszap a zagykazettákon, és év végéig húszezer tonnára nő az amúgy hasznosítható szervesanyag.

KÓSA SÁNDORNÉ, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agroké. miai főmérnöke:

Kísérleteinket évekkel ezelőtt kezdtük a reménypusztai termelőszövetkezet és a Bikali Állami Gazdaság területén. A laboratóriumi vizsgálatokon túlmenően a parcellákon is elvégeztük a kísérleteket. A kultúrák az őszi búza, a borsó, a kukorica, a komló, továbbá az őszibarack-gyümölcsös volt Bikaion. A szántóföldi kísérleteket illetően alacsonyabb dózissal dolgoztunk — 15 tonna/hektór. A növények kémiai összetételében a tőzeges fekáliával végzett trágyázás nem okozott változást. Jelentősebb termésnövekedést figyelhettünk meg a kontrolihoz képest a kukoricánál, az őszibaracknál és az őszi búzánál. Mindezt az 1981 decemberében adott összefoglaló értékelésünkben megfogalmaztuk.

SCHMIDT ANTAL a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat igazgatója:

— Több mint harminc mező- gazdasági üzemet kerestünk fel levélben Baranyában abból a célból, hogy szinte ingyen, csak a fuvarköltségért elszállítanánk a tőzeges fekáltrágyát. Egy kezemen megszámolhatnám, hányán jelentkeztek. A zagytavakra kivitt és általunk tőzeggel lefedett centrifugált iszap elvitelét mi is fontosnak tartjuk. Ha erre igény van, mj megtesszük.

KISLAKI LÁSZLÓ, a reménypusztai termelőszövetkezet el. nöke:

— Bennünket elsősorban a beltartalmi érték érdekel és az, hogy mit hoz a „konyhára”, ha a centrifugált iszapot kihordjuk. Mi vállaljuk a további kísérleteket és azt is, hogy saját gépkocsijainkon visszük el az erőmű mellől. De ezért ne kelljen még külön fizetni a városnak! Ha ebből csak egy forint hasznunk lesz, megtesszük!

KÓSA SÁNDORNÉ, a Baranya megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai főmérnöke:

— Véleményem szerint szárazanyagban számolva hektáronként öt tonna tőzeges centrifugált iszap kiszórható legalább öt éven át.

TOMPA GYÖRGY, a bicsérdi termelőszövetkezet elnöke:

— Úgy gondolom, hogy ráfizetéssel nem várhatja el tőlünk

a baranyai megyeszékhely, hogy megszabadítsuk a centrifugált iszaptól! >

Dr. JOÓ JÓZSEF, a Szentlőrinci Állami Gazdaság igazgatóhelyettese:

— A szállítás saját eszközzel egy tonna hatóanyagra vetítve ötszáz forintba kerülne gazdaságunknak a gyors számolás alapján. Vállaljuk, hogy elszállítunk belőle, és a hasznosítást megvizsgáljuk. Nem zárkózunk el a további felhasználástól, természetesen erre csak a kalászosok aratását követően kerülhet sor. De mindeddig nem ismerjük a Baranya megyei KÖJÁL álláspontját.

Dr. STEINER JÓZSEF, a Baranya megyei KÖJÁL osztályvezető főorvosa:

— Azt hiszem nem mondok újat azzal, ha megismétlem: a kommunális szennyvíziszap fel- használásának szigorú szabályai vannak. Tehát nem trágyázhatnak vele a kiskertekben, nem használhatják fel olyan növényeknél, amelyek közvetlenül emberi fogyasztásra kerülnek. Pécs gondjai közismertek, ezt mi is figyelembe vesszük, amikor azt mondjuk, hogy a tőzeggel fedett centrifugált iszapot el kell szállítani, hasznosítani kell! Az eddigi vizsgálatok alapján egyetér. tünk abban, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek a vegetáción kívüli időszakban ezáltal is javítsák a talaj táperejét. Azt ígérhetem, hogy nyolc napon belül kiadjuk a felhasználási engedélyt. Továbbá örülök annak, hogy a Pécsi Vízmű a centrifugált iszap jellemző re- ceptúráját ismertető levélben keresi meg a Pécs környéki gazdaságokat. Azt pedig csak üdvözölni tudjuk, hogy akinek szüksége van erre a szerves anyagra, az saját gépkocsin elszállíthatja a Vízmű igazgatójának nyilatkozata alapján ingyen és bérmentve . ..

— A Pécsi Vízműnek, a Baranya megyei Talajerőgazdálkodási Vállatatnak ez idáig több millió forintjába került a mintegy A4 százalék szervesanyag-tartalmú centrifugált iszap kihordása, lefedése. Zárjuk e kerekasztal- beszélgetést azzal, amit BÓNA ERNŐ, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa fogalmazott meg:

— A fölvetett gondokat mielőbb meq kell oldani. Ez környezetvédelmi, hangulati és nem utolsósorban gazdasági szempontokból is fontos! Bízom abban, hogy ez a találkozó mindezt elősegítette.

A szabadszentkirályi

tanácselnök

Mire büszke Frittmann László?

Amikor 1977-ben megválasztották mindössze 24 éves volt és bizonyára az ország legfiatalabb tanácselnöke. Frittmann László most a harmincon éppen túl is vékony, kisfiús. Csak amikor telefonál utasításokat ad, intézkedik, derül ki, hogy határozott egyéniség.

— Hogyan került arra sor, hogy 24 évesen bízták meg Szentkirály vezetésével?

— Én csodálkoztam akkor a legjobban, amikor először felvetették előttem. Képtelenségnek tartottam. Vízvezeték-szerelő vagyok. Velényben, Sza- badszentkiróly társközségében laktam szüleimmel, onnan kerültem be Pécsre az 508-as szakmunkásképzőbe. Amikor vegeztem először a pécsi Bádogos és Szerelő KTSZ-bgn dolgoztam. Falusi gyerek vagyok. Inkább a falu vonzott, mint a város. így amikor lehetőségem lett rá, eljöttem ide Szabadszentkirályra a tsz-be dolgozni. Itt egy idő után kezdtek jól alakulni a dolgaim. Tsz-vezetőségi, majd pártvezetőségi tag lettem, elkezdtem a Dolgozók Gimnáziumát. Nagyon szerettem a szakmámban dolgozni, dehogyis gondoltam arra, hogy nem ezt folytatom egész életemben.

Amikor megüresedett a községi tanácselnöki szék, szóltak, hogy engem szemeltek ki utódként. Egész/éjjel nem aludtam. Azon gondolkodtam, én a nőtlen fiatalember hogy is merném ezt elvállalni? Másnap aztán, mielőtt szóhoz jutottam volna, mindenki azzal jött, csak vállaljam el, majd segítenek. Hát így történt.

— Másfajta életritmusra, másfajta gondolkodásra kellett átállni. Mi volt ebben a legnehezebb?

— Minden nehéz volt. Egyáltalán nem ismertem a tanácsi munkát. Előtte tanácstag sem voltam. Időnként elfogott a félelem, hogy fogom én ezt csinálni? Nagyon sokat köszönhetek Unferdorben Józsefnek, a községi vb-titkárnak. Ő bíztatott, megismertetett a tanácsi munkával és ha vallom it rosszul tettem, nem nevetett ki, hanem segített. Attól is féltem, elfogadnak-e az emberek. Voltak akik nyíltan megmondták, nem értenek egyet a megválasztásommal. Menet közben aztán elvégeztem a tanácsi vezetők akadémiáját, ami egyéves, bentlakásos képzés volt.

Szabadszentkirály a falutábla után nagy „S" kanyarral fogadja az érkezőt. A falu hosz- szan nyúlik a mintegy másfélkét kilométeres út mentén, bár bőven van oldalt leágazó utcája is. Egyik vegyesboltja nemrég alakult át önkiszolgálóvá és mint mondják, minden kapható, amire szükség van. A 860 fős községben a fő munkalehetőséget a tsz biztosítja. Működik fémipari kisszövetkezet is és az asszonyok egy része a Szigetvári Cipőgyár szentlőrinci üzemébe jár dolgozni.

Az első nagy meglepetés és öröm 1978-ban ért — folytatja Frittmann László. — Az orvosi rendelő siralmas állapotban volt. Mindenképpen kellett valamit tenni, pénz pedig alig. És akkor a falu népe összefogott. Az itt élő kőművesek és

a tsz dolgozói egy hétvégén két nap alatt felhúzták a falakat. Jellemző erre a községre, hogy mindenkor készek a falu érdekében társadalmi munkát vállalni.

— Olyankor a tanácselnök is dolgozik:

— Hát persze. íróasztal mögül hogyan is mozgósíthatnék. Én is ott vagyok, ahol kell a munkáskéz, bármiről is legyen szó. Egyébként sem szeretek íróasztal mögött ücsörögni.

— Mire a legbüszkébb?

— Az új iskolára. A régi már rettenetes állapotban volt, mindenki egyetértett abban, hogy ezen sürgősen változtatni kell. A Megyei Tanácstól kétmillió forintot kaptunk, a többit helyi tartalékokból gaz- dálkodtuk ki. A lakóknak téglajegyet bocsátottunk ki, a tsz pedig vállalta, hogy felépiti és plusz egymillió forintot felajánlott. És itt megint csak elismeréssel kell szólnom a szabad- szentkirályiakról. A munkában szinte mindenki segített, függetlenül attól, hogy van, vagy lesz-e egyáltalán iskoláskorú gyermeke. Az összefogás eredménye a rendkívül szép, korszerű, kétszintes, négytantermes iskola.

— A 84-es évre milyen tervet tűztek ki célul?

— Egyelőre csak úgy beszélhetünk, hogy ezt is, azt is szeretnénk. Szeretnénk például az öregek napközi otthonát létrehozni, szeretnénk a régi iskolaépületet valamilyen módon hasznosítani, mert jellegzetes épülete a falunak. Ami biztosan meglesz 84-ben, az Velény társközség egészséges ivóvízzel való ellátása.

Persze tovább bővítjük az építési telkeket. Mi már 78-ban elhatároztuk, hogy biztosítjuk az itt élőknek, hogy építkezhessenek. Sokan, akik elmentek innen, maradtak volna, ha lehetőségük lett volna ház építésére. Harminchat házhelyet alakítottunk ki.

A fiatal tanácselnök időközben megnősült. Felesége a tsz konyhájának dolgozója, most a második gyermekkel gyesen van. Kétszobás kis családi házat vásároltak Szabadszentkirályon.

Sarok Zsuzsa

Kétezer adagos konyhát és éttermet épít a

Tavaly késő ősszel a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat megkezdte a A4ÁV kétezer adagos konyhájának és a hozzá kapcsolódó étteremnek az építését, a jövő év szeptember végére elkészül.

A pécsi vasútállomáson 1956- ban épült az az üzemi konyha és étkezde, amely még ma is működik. Időközben azonban kinőtte önmagát, mint ahogy az igények is jóval meghaladják a napi főzési lehetőségeket. Annak idején 300 adagosra tervezték a létesítményt, amit a 60-as években bővítettek a kétszeresére. Ma viszont már csak Pécs állomást figyelem- bevéve leqalább 1100 dolgozó részére kellene biztosítani az üzemi étkeztetést, nem szólva a vonalon dolgozókról.

A Rét utca és a Mártírok útja találkozásánál épülő kétszintes üzemi étkezde stílusában hasonló lesz a néhány évvel ezelőtt elkészült szociális és oktatási központhoz. Ezt is pi- rogránitta! burkolják majd és a nyílászárók eloxált alumíniumból készülnek. A földszinten kialakításra kerülő konyhában a hozzájuk csatlakozó előkészítő helyiségekben naponta kétezer fő részére főzhetnek, több mint ezren ebédelhetnek majd nap mint nap az emeleti étteremben. A tervek szerint az úi létesítmény üzembe lépésével végre megoldódik a pálya- munkások, a vonali dolgozók közétkeztetése is: • naponta több mint kétszázan a központi pécsi konyháról kapják a meleg ételt.

A negyvenhárom mi Utó (forintba kerülő beruházás tervezője hosszú távon gondolkodott, mikor a konyhát kétezer adagosra tervezte meg. Átmenetileg ötszáz adagos lesz a szabad főzési kapacitás, tehát nem csuoán a MÁV nyugdíjasai vihetik majd el a befizetett ebédet, hanem a szomszédos intézmények dolqozói is igénybe vehetik maid az üzemi étkezést: így a 2. számú posta, a Baranya—Tolna megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat alkalmazottai is.

A kétszintes, UNIVÁZ szerkezetű épület váza elkészült, folyik a födémek beemelése, a helyszínre szállított téglaezrekből pedig arra következtethetünk: az építők hamarosan

megkezdik a válaszfalazást is.

Egymás után épülnek az új otthonok Szentkirályon